Dieta főoldal   Fokhagyma






Tartalomjegyzék Fokhagyma fajták katalógusa Fokhagyma - The science behind the legendary healing properties of garlic Utolsó lap

Kína a világ fokhagyma-nagyhatalma


A jövedelmük harmadát élelmiszerre és italra költő magyaroknak az ár a legfontosabb, ezért nem zavarja őket, ha magyar fokhagyma helyett olcsó, de rossz minőségű kínai fokhagymát vesznek: akár az összes eladott fokhagyma kétharmada is kínai import lehet. Az áruházakban lehet kapni prémium magyar fokhagymát is, de a magyar mezőgazdaság se alacsony önköltségen, se egyenletes minőségben és mennyiségben nem tud fokhagymaellátást biztosítani.




Mint a magyar élelmiszeripar sorsát szívén viselő állampolgár, éppen készültem a kosaramba tenni egy magyar őstermelő nevét viselő fokhagymacsomagot az egyik hipermarket zöldségespolcáról – ami mellett ott voltak az ökölnyi nagyságú kínai fokhagymák is –, amikor eszembe jutott, hogy megnézem közelebbről is a címkét. Ott ki is iszúrtam, hogy a termék származási helye Argentína. Az argentin földekről pozitív asszociációim vannak, így végül megvettem a magát magyarnak álcázó külföldi fokhagymát.

Hogy miért is kell fokhagymát importálnunk, arra a legegyszerűbb válasz, hogy más országokból, így Kínából vagy Argentínából olcsóbban, akár feleannyiért tudják beszerezni a kereskedők.

„A kínai fokhagyma azért olcsóbb egyrészt, mert a kínai parasztok és munkások havi keresete nem éri el a 100 dollárt sem" - mondta Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára, gazda, több mezőgazdasági- és borászati cég tulajdonosa. "A fokhagyma pedig kézimunka-igényes növény, ezért nagy az élőmunka költsége a fejlett régiókban. Másrészt a kínaiak intenzíven termelik a fokhagymát – tele van műtrágyával, szerves trágyával, növényvédőszerrel –, ami költséghatékonyságot jelent. Az európai piacokra szállítás költsége kilóra vetítve pedig alig több 10 centnél, azaz körülbelül 20 forintnál, ami töredéke a termék piaci értékének." Ezen kívül az éghajlati feltételek kedvezőbbek, és ráadásul van öntözővíz is.

Kína egyébként az egész Európa Unióba szállít, és még az olyan európai országok sem tudják felvenni velük a versenyt, mint Spanyolország, ahol pedig a fejlett, kiépített öntözőrendszerrel segített mezőgazdasági termelés mellett mind az éghajlati feltételek, mind a föld minősége kiváló.

Mi csak álmodozhatunk a fokhagyma-nagyhatalomságról 

A világ fokhagymatermelésének 78 százalékát Kína adja, ahol 2008-ban hétszázezer hektáron termesztettek 12,5 millió tonna fokhagymát az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) szerint. A második helyen India áll 4,1 százalékkal.

Tíz évvel ezelőtt Magyarországon még 1800 hektáron termeltünk évi 14 ezer tonna fokhagymát, 2008-ban viszont már csak 600 hektáron 4600 tonnát. Európa legnagyobb fokhagymatermelői, a spanyolok, tíz évvel ezelőtt  23 ezer hektáron termeltek 163 ezer tonna fokhagymát, 2008-ban pedig 16 ezer hektáron 142 ezer tonnát. Tehát mi már tíz éve sem számítottunk fokhagymanagyhatalomnak.

  Össz betak. menny. (t) Ebből saját fogy., szaporításra (t) Belf. érték. össz. menny. (t) Import (t) Export (t) Felv. átlagár (Ft/kg) Piaci átlagár (Ft/kg)
2006 7291 1253 5727 1491 793 263 435
2007 5156 1782 3110 1616 1183 290 568
2008 4685 1532 2981 1400 1615 257 561

A magyar gazdák nem tudják teljesíteni a feltételeket

A magyarországi Tesco is Kínából importál a hazai beszállítókon keresztül, mondták el az áruház kommunikációs osztályán. A Spar szóvivőjétől, Laber Zsuzsától pedig azt a választ kaptuk, hogy „az év első 2-3 hónapjában kénytelenek vagyunk argentin, spanyol és kínai fokhagymával biztosítani a keresletet, májustól elérhető a magyar fokhagyma.”

A magyar fokhagymát ugyan július-augusztusban takarítják be, de ha lenne belőle elég, akkor raktárból télen is elérhető lenne. "A hipermarketek azért mondják, hogy csak május után elérhető a magyar fokhagyma, mert a magyar gazdákkal nem tudnak olyan beszállítói szerződést kötni, illetve olyan minőségbiztosítással szerződni, amit a magyar gazdák hajlandóak lennének vállalni, mert egyszerűen az elmúlt évtizedekben nem ehhez szoktak. Nincs hozzá megfelelő technológiájuk, nem tudnak megfelelő hatékonysággal és megfelelő mennyiségben, illetve megfelelő szemlélettel termelni. Vagyis tudnának a magyar gazdák folyamatosan beszállítani fokhagymát, csak nem olyan feltételekkel, ahogy azt mondjuk a Spar szeretné" - mondta Kádár András, a Fruitveb zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezettől.

Lehet kapni a hipermarketekben prémium minősítésű magyar fokhagymát, a teljes mennyiségnek ez azonban csak a töredéke, amit néhány gazda termel egyszámjegy nagyságú hektárokon - mondta Kádár András.

30, 50, 65 százalék is lehet az import

Nem lehet pontosan tudni, a hazai foghagymafogyasztás mekkora hányada import. A KSH adatai szerint az összesen betakarított 4600 tonna fokhagymából 3000 tonnát adtak el itthon a magyar termelők 2008-ban, 1600 tonnát megtartottak saját felhasználásra, illetve szaporításra. 1600 tonnát exportáltunk és 1500 tonnát importáltunk. Vagyis összesen 4500 tonna fokhagyma fogyott 2008-ban Magyarországon, és ennek harmada volt import. Más adatok szerint ez az 50 százalékot is eléri.

Az árkülönbség szembetűnő: a piacon 1000-1200 forint körüli kilónkénti áron árulnak hazai fokhagymát, míg a hipermarketekben akár ennek feléért is vásárolhatunk.

Virtuális magyar fokhagyma

Persze nem csak az a gond, hogy a kínai fokhagymához képest nem versenyképes a magyar fokhagyma a magasabb önköltsége miatt. "Elöregedett Makó környékén a termőtalaj, és nincs kiépített öntözőrendszerünk sem, így a termés ki van szolgáltatva az aszálynak, amik az utóbbi években egyre gyakoribbak" - mondta Kádár András.

Kiépített öntözőrendszer nélkül pedig egyszerűen nem lehet versenyképesen termelni - mondta mindkét szakértő. Így egyre kisebb területen, egyre kisebb termésátlaggal egyre kisebb mennyiségű fokhagymát termelünk. „A makói fokhagyma tehát ugyanúgy egy virtuális kép már csak, mint a makói hagyma” – véli Kádár.

Nem tudunk stabil hozamokat sem produkálni nem csak fokhagymában, hanem általában a zöldség- és gyümölcságazatban.

„A feldolgozóiparnak és a friss piacnak is a világpiaci árakkal is versenyképes, olcsó és jó minőségű nyersanyagra van szüksége, ami csak a termelési költségek csökkentésével lehet elérni. Ehhez elengedhetetlen a termelés-tárolás-feldolgozás technológiájának fejlesztése a tervezhetően stabil, magas hozamok érdekében” – írja a Fruitveb tavaly készült, a magyar zöldség- és gyümölcságazatról készült stratégiai megvalósíthatósági tanulmányában

"A komolyabb éttermek a zöldséget, a húst, vagy a sajtokat kénytelenek Ausztriából, Olaszországból megrendelni, mert nincs megbízható hazai szállító" – mondta Raskó György is, aki szerint egy francia paraszt évente hétszer-nyolcszor akkora értéket termel meg, mint egy magyar. „A jobb magyar éttermek sem magyar fokhagymát vesznek, hacsak ki nem írják, hogy ők magyar alapanyagokból készítik az ételeiket” - mondta Kádár András.

Raskó szerint probléma az is, hogy elfogyott a munkaerő, és nincs aki megművelje a földeket. „Mi nyaranta több száz alkalmi munkavállalót foglalkoztatunk, és kiver a veríték, mire össze tudom szedni a csapatot. Egyszerűbb és kényelmesebb ugyanis segélyen élni Magyarországon, mint megdolgozni a pénzért.”



További információk: http://index.hu





Egyedi keresés a POINTERNET Diéta oldalaira vonatkozóan


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása