Dieta főoldal   Fokhagyma






Tartalomjegyzék Fokhagyma, Garlic Fokhagyma ötletek Utolsó lap

Fokhagyma hatásai





Mi az, amit a szedésével elérhetsz?

Kardiovaszkuláris előnyök
A fokhagyma egész sor pozitív hatással rendelkezik a szív- és érrendszerre nézve. Növeli az érfal rugalmasságát, megelőzi a vérrögképződést, kis mértékben csökkenti a vérnyomást valamint mérsékli a koleszterinszintet is – így kiváló például a szívkoszorúér-megbetegedés megelőzésére.
Az immunitás fokozása
Erősíti az immunrendszert és mind bakteréiális, mind gombás fertőzések ellen hatásos lehet.
Antikarcinogenitás
A fokhagyma segítheti bizonyos – elsősorban emésztőrendszeri – ráktípusok kialakulásának megelőzését.
Esetleges testkompozíció-javító hatás
Állatokon végzett kísérleteknél anabolikus, antikatabolikus és zsírégető tulajdonságokat is mutatott bizonyos hormonok (pl. tesztoszteron) termelésének serkentésével. Embereken végzett tanulmány azonban nem vizsgálta még ezeket a hatásait.

Ismertetés

A fokhagymát (Allium sativum) Magyarországon nem kell hosszan bemutatni, bár étkezési kultúránknak nem oly elengedhetetlen része, mint pl. az olaszokénak, vagy a spanyolokénak, kétségtelenül így is az egyik legnépszerűbb fűszernövényünk. Ráadásul, hogy nemcsak fűszer-, de gyógynövény is, az sem valami újkeletű megállapítás, évezredek óta mindenféle gyógyhatást tulajdonítanak neki, nem is alaptalanul. A fizikai teljesítményre gyakorolt pozitív hatása is felmerült már az ókorban: az egyiptomi piramisépítők erő- és állóképességük növelése végett fogyasztották. A fokhagyma gyógyhatását többnyire a gerezdekben lévő kéntartalmú vegyületek okozzák. A fokhagyma jellegzetes szagát az alliin nevű kéntartalmú vegyület okozza, ami levegővel érintkezve allicinná alakul. Ez az allicin a legfontosabb a különböző gyógyhatások szempontjából, illetve egyéb anyagokhoz (pl. ajoén) szolgál kiindulási anyagként. Mivel a főzés megakadályozza a fokhagymában az allicin kialakulását, így a hatását nagyban visszaveti.

A fokhagymát a múltban és ma is rengeteg dologra használják. Manapság is több vizsgálat igazolta vércukorszint-szabályozó és enyhén vérnyomás-csökkentő tulajdonságát. Ezenkívül bizonyítottan mutat antioxidáns tevékenységet is, növeli az érfal rugalmasságát, megelőzi a vérrögképződést, csökkenti a koleszterin- és trigliceridszintet a vérben. Ezen előnyeinek köszönhetően lehet igen hatékony a szívkoszorúér-megbetegedés megelőzésében.Továbbá segít bakteriális és gombás fertőzések leküzdésében is, így az immunrendszert is erősíti. Néhány kutatás szerint segíthet a rák megelőzésében is, különösen az emésztőrendszer degeneratív elváltozásai ellen védhet. Ezek nagyjából tudományosan igazolt hatásai a fokhagymának, egyedül mint koleszterinszint-csökkentő vitatott, de itt is több a pozitív kutatás. Érdekes vizsgálatok láttak azonban napvilágot, amelyek alapján elképzelhető, hogy a fokhagyma nemcsak az immunrendszer támogatásával járulhat hozzá a fizikai teljesítményhez. Semmi biztosat nem tudunk mondani, ugyanis állatkísérletekről van szó, ami sokszor csalóka lehet – jelen esetben azért is, mert a patkányokon végzett kísérleteknél az állatoknak adott adag megegyezik kb. az embereknek ajánlottal, ami arányosan olyan sok, hogy az bevihetetlen egy ember számára. Így nem tudunk mást tenni, mint egyszerűen ismertetjük a tanulmányokat.

A vizsgálatok szerint a fokhagyma hormonális befolyással bírhat a fehérje-, illetve zsíranyagcserére. Az egyik kísérletcsoport a zsíranyagcserére való hatást vizsgálta, és azt találták, hogy fokhagymát és diallildiszulfidot (egy fő kéntartalmú vegyület a fohagymában) adva az állatok étrendjéhez, jelentősen növekedett a noradrenalin elválasztódás, valamint a tokközötti barna zsírszövet képződése, illetve az UCP (szétkapcsoló fehérje) mennyisége a barna zsírszövetben, ami valószínűleg emeli a szervezet energialeadását.. (A barna zsírszövet kifejezetten hasznos zsírégetés szempontjából (is), ne ijedjünk meg.) Ebből arra lehet következtetni, hogy jelentős termogenezist okozhat a fokhagyma, illetve annak kéntartalmú vegyületei, és így hozzájárulhat a zsírvesztéshez – legalábbis állatoknál, nagy dózisok esetén. A másik vizsgálatcsoport a fehérjeanyagcserére történő befolyását tanulmányozta. Egy japán kutatásban a patkányok naponta 100 grammnyi élelmet kaptak, ebből 10, 25, vagy 40 gramm volt fehérje, és minden csoportnál 0.8 gramm fokhagyma vagy placebo. Azt találták, hogy a fokhagymaport kapó patkányok heréiben a tesztoszteron koncentrációja jelentősen magasabb volt, míg a vérben található kortizol mennyisége (stresszhormon, katabolikus hatással) alacsonyabb a 25 és 40 grammnyi proteint fogyasztó csoportok esetén.. Továbbá a vizeletben a 17-ketoszteroid elválasztása megnőtt (ez a tesztoszteron termelés megbízható jelzőértéke), a nitrogén egyensúly kedvezőbb értéket mutatott (anabolikus marker), illetve emelkedett a hepatikus argináz aktivitása is (a máj fehérjeszintézisének jelzője) a 40%-ban fehérjét fogyasztó és fokhagymaport kapó patkányok esetében a kontrollcsoportjukhoz képest. Magas fehérjetartalmú diéta esetén tehát a fokhagyma anabolikus (tesztoszteronszint- és proteinszintézis-növelő), illetve antikatabolikus tulajdonságokat mutatott.

A vizsgálat folytatásaként azt nézték meg, hogy diallildiszulfidot tartalmazó fokhagymakészítmény (gyakorlatilag mindegyik ilyen) milyen hatással van az állatok luteinizáló hormon képzésére. Az eredmény azt mutatta, hogy a diallildiszulfid beviteli mértékével arányosan növekedett az LH termelés, ami igen fontos lehet, mert az LH szabályozza a herék tesztoszteron termelését.

A fokhagyma tehát igen komoly eredményeket produkált a kísérletek során, azonban hogy testépítők (emberek) számára mennyire hasznos, azt egyelőre korai megmondani.

Miért használjuk?

  • Pozitív hatást gyakorol a szív- és érrendszerre: növeli az érfal rugalmasságát, segít megelőzni a vérrögképződést, kis mértékben csökkenti a vérnyomást.
  • Bár embereken végzett kísérletet még nem végeztek, patkányokon végzett tanulmányok szerint olyan befolyást gyakorol bizonyos hormonok termelésére (pl. tesztoszteron), hogy anabolikus, antikatabolikus és zsírégető hatásai is lehetnek.

További előnyei

  • Csökkentheti a koleszterinszintet.
  • Immunerősítő: segíti az immunrendszer munkáját, valamint hatásos mind a bakteriális, mind pedig a gombás fetőzések ellen.
  • A fokhagyma néhány kutatás alapján szerepet játszhat a rák megelőzésében is, különösen az emésztőrendszer degeneratív elváltozásai ellen védhet.
  • Segíti a vércukorszint szabályozását.
  • Antioxidáns.

Hogyan használjuk?

Fogyaszthatjuk természetes formájában és táplálékkiegészítő alakjában is. A fokhagymakészítmények előnye, hogy szagtalanítottak, hátrányuk, hogy sokkal drágábbak. Általános egészségmegóvásra napi 600 mg fokhagyma körülbelül a javasolt adag, ez 1-2 gerezdnyi adagot jelent. Ha ezt természetesen kívánjuk bevinni, nyersen fogyasszuk a növényt, talán még jobb lehet, ha a gerezdet összepaszírozzuk. Ha magas koleszterinszint miatt alkalmazzuk, szintén megfelel ez a mennyiség. Amennyiben már meglévő betegség során próbáljuk felépülésünket elősegíteni, ezt az adagot érdemes megemelni, akár 4-5-szörösére is.

Sajnos arról, hogy testépítőknek mekkora adagnál jelentkezhetnek az állatkísérletekben megmutatkozó előnyei, semmilyen adat nincsen. Az tény, hogy az állatok testsúlyokhoz, vagy az elfogyasztott táplálék mennyiségéhez képest óriási adagokat kaptak.

Mellékhatások

Mellékhatásai nem nagyon ismertek. Természetes bevitelnél előfordulhat gyomorégés, bélgázképződés, hasmenés, esetleg kiütések. Fokhagymakészítmények esetén ezek jelentkezésére még kisebb az esély.

Tiltás: Nem szerepel semmilyen tiltólistán.

Toxicitás: Nincs.







Egyedi keresés a POINTERNET Diéta oldalaira vonatkozóan


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása