A fölösleges energia tárolását végző, jól felismerhető fehér zsírszövettel ellentétben a barna zsírszövet energiát éget, így termelve hőt a szervezetben. Újszülöttekben ez a szövet felelős azért, hogy a test hőmérséklete állandó maradjon. Felnőttekben eddig kevés szerepét ismerjük.

Kutatók évtizedek óta tanulmányozzák a barna zsírszövetet abban a reményben, hogy a speciális szöveti tulajdonságok megismerése egy napon az anyagcsere gyorsításához és súlycsökkenéshez vezető kezelések kidolgozásához vezethet. A Nature oldalain megjelent cikk arról tanúskodik, hogy megint egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez a célhoz.

„Hihetőnek tűnik, hogy a barna zsírszövet növekedésével csökkenthető a testsúly” – fogalmaztak a kutatók. – „Ez az elv az egyszerűsége miatt vonzó. Ha a szervezetben több lenne a barna zsírszövet, soványabbak lennénk, és nagyobb ellenállóképességet tanúsítanánk az elhízással szemben, ezt már több vizsgálat is bebizonyította.”

Egy korábbi vizsgálat során a kutatók azonosítottak egy molekuláris „főkapcsolót”, ami a barna zsírszövet termelődését szabályozza. A legutóbbi állatkísérletek azt igazolták, hogy a PRDM16 gén az éretlen sejtek barna zsírszövetté alakulását szabályozza, a gén kikapcsolása után izomsejtek fejlődnek. „Kiderült, hogy a kétféle zsírszövet teljesen eltérő eredetű” – mesélték a kutatók. – „A barna zsírszövet izomeredetű. Ez nagy meglepetés volt.”

Egy másik kutatás során arra derült fény, hogy a BMP-7, egy csontnövekedést serkentő fehérje a barna zsírszövet fejlődését is szabályozza. Génhiányos egerekben kevesebb barna zsírszövet képződött, illetve a BMP-7 utólagos adásával több barna zsírszövettel rendelkező, és nagyobb energiaigényű egyedek fejlődtek ki. A kutatók jelenleg azt vizsgálják, hogy a BMP-7-kezelés hosszú távon milyen hatással van az egerek szervezetére. „Ez az útvonal egyszer az elhízás kezeléséhez vezethet, különösen azoknál az egyéneknél, akiknél genetikai tényezők állnak a túlsúly hátterében”.

Szakértők szerint a fenti két vizsgálat során választ kaptunk néhány, a barna zsírszövet termelődését firtató kérdésre, de helyettük új kérdések születtek. A BMP-7 és a PRDM16 szerepének tisztázásával „közelebb kerülhetünk az elhízás elleni harc végéhez”. A fenti kutatások szerzői szerint ez a nem is annyira távoli cél már akár egy évtized múlva is valósággá válhat.

„Ma már tudjuk serkenteni a barna zsírszövet képződését egerekben. Nincs okunk azt hinni, hogy embereknél ezt nem tudjuk megtenni” – fogalmaztak a kutatók.