Dieta főoldal   Emésztési zavar






Tartalomjegyzék A hasmenés étrendi kezelése Vastagbél tisztítás Utolsó lap

Gyulladásos bélbajok - A Crohn-betegség és a kolitisz újfajta terápiája


Görcsös hasi fájdalmak, vissza-visszatérő láz, hőemelkedés, véres és nyákos hasmenés, étvágytalanság, fogyás, ízületi fájdalmak. A titokzatos gyulladásos bélbetegségek tünetei riasztóak, okaik pedig jórészt tisztázatlanok. Kezelésük terén is csak az utóbbi években bukkantak fel új, eredményesnek ígérkező gyógymódok...




 

Bélrendszerünket megközelítőleg 1014 mikroorganizmus népesíti be. Születésünkkor steril emésztőrendszerünkben világrajövetelünk után kezdenek megtelepedni a baktériumok.

Ismeretlen baktériumfajok

Többszöri kolonizáció eredményeképp alakul ki végül normális bélflóránk, mely egészséges, felnőtt szervezetben stabil, jellegzetesen horizontális és vertikális elrendeződésű. Legnagyobb mennyiségben vékonybelünk végső szakaszában és vastagbelünkben találhatók baktériumok. (108, ill. 1011-1012 baktérium él béltartalmunk egyetlen grammjában.)

A bennünk élő több mint 400 különböző bél-baktériumfajból csak nagyon keveset ismernek, és még ennél is kevesebbet tanulmányoztak eddig a szakemberek.

Hasznos bélflóra - korlátok között

Emésztőszervi immunrendszerünk normális kialakulásához és működéséhez, valamint emésztőtraktusunk védőfelületének - barrierjének - fenntartásához egészséges bélflóra szükséges. Ez a felsoroltakon túl megakadályozza a kórokozó mikroorganizmusok megtelepedését és elszaporodását is szervezetünkben.

Vastagbelünk flórája többféle fontos anyagot is előállít, így például K-vitamint, illetve a tökéletlenül emésztett táplálékból rövidláncú karbonsavakat képez. Ezek vastagbelünk hámsejtjeinek fontos energiaforrásai.

Ugyanakkor a bélüregünkben tanyázó baktériumoknak számos olyan anyagcsereterméke is lehet, ami gyulladásos folyamatokat okozhat és tarthat fenn. Ezekkel szemben az egészséges, ép nyálkahártya-barrier nyújt védelmet.

A bél-barrier a nyálkarétegből, bélfalunk egészséges és ép sejtjeiből, valamint a mögöttük felsorakozó immunsejtekből és a normál flórához tartozó baktériumokból épül fel.

Rejtélyes bélgyulladások

Az idült gyulladásos bélbetegségek oka az orvostudomány mai állása szerint jórészt tisztázatlan.

A betegség hátterében rendszerint olyan immunológiai eredetű elváltozást sejtenek, melynek hátterében genetikai és környezeti tényezők, valamint a bélnyálkahártya-barrier sérülése húzódhat meg.

A fekélyes vastagbélgyulladás - colitis ulcerosa - és a Crohn-betegség olyan gyulladásos bélbetegségek, melyek lassan alakulnak ki, lefolyásukat akut fellángolások - shubok - és hosszabb nyugalmi időszakok jellemzik. Crohn-betegség esetén - ritkábban fordul elő, mint a kolitisz - rendszerint az utolsó vékonybélkacs betegszik meg, de a gyulladás szakaszos formában az egész tápcsatornában kialakulhat. Újabb kutatások szerint az öröklött hajlammal rendelkezőknél a bélgyulladás bakteriális eredetű is lehet, ekkor a shubokat baktériumok okozzák.

A maradandó, illetve az átmeneti fertőzések mellett valószínűleg az egészséges bélflóra károsodásának is szerepe van a betegségek kialakulásában. Ezt egyre több megfigyelés is megerősíti, köztük az alábbiak:

š A fekélyes vastagbélgyulladásra és Crohn-betegségre jellemző gyulladásos elváltozások elsősorban a vastagbélben és a vékonybél végső szakaszában alakulnak ki, ahol különösen nagy mennyiségben fordulnak elő baktériumok.

š Crohn-betegségnél egy-egy fellángolás jelentkezését közvetlenül megelőzi a bélfal áteresztőképességének növekedése. Mesterséges bélkivezetést követően a visszaesés megszűnik, ám ha a béltartalmat ismét a bélbe juttatják, néhány óra leforgása alatt gyulladásos elváltozások jönnek létre.

š A kórosan elfajult bélflóra antibiotikumokkal vagy bélmosással (kolon-hidroterápia) történő megtizedelése is jobbuláshoz vezet.

Ha megbomlik az egyensúly...

Bélnyálkahártyánk védelmi funkcióját "agreszszív" béltartalmunk folyamatosan bombázza. Amikor ennek következtében védelmi zónánkon "rés támad", az egészségünket jelentő egyensúly megbomlik. Átmeneti bélfertőzés formájában Crohn-betegség, illetve klinikailag inaktív vastagbélgyulladás alakulhat ki...

Az egészséges szervezetben a nyálkahártya-barrier viszonylag átjárhatatlan, és elválasztja az immunsejteket a bélüregben található antigénektől, idegen anyagoktól. A bélnyálkahártya sérülései vagy a bélhámsejtek megzavart működése lehetővé teszik az antigének bélfalon keresztüli rendellenes beáramlását. Ez pedig gyulladást okoz, illetve a már meglévő gyulladást tovább súlyosbíthatja.

FONTOS! A barrier sérülését nemcsak fertőző kórokozók - baktériumok, vírusok, egyes paraziták - vagy káros bakteriális anyagcseretermékek okozhatják, hanem gyógyszerek is. Köztük például a nem szteroid hatóanyagú antiflogisztikumok vagy az antibiotikumok. Utóbbiak ellenőrizetlen és szakszerűtlen használata elpusztíthatja a normális bélflórát, ami a káros mikroorganizmusok elszaporodását eredményezheti.

Baktériumok vándorúton...

Egy átmeneti fertőzés következtében az átjárhatóvá vált nyálkahártya-barrieren keresztül a baktériumok vagy alkotórészeik játszi könynyedséggel áthatolhatnak. A betolakodók jelenlétére immunrendszerünk válaszol, hírvivő anyagokat bocsát ki. A sérült szövetek sajnos megkönnyítik a bélflóra baktériumainak behatolását is. Így a nyirokcsomóinkon és a vérkeringésünkön keresztül a bélbaktériumok vándorútra kelhetnek szervezetünkben, és tályogokat, bélrendszerünkön kívüli komplikációkat okozhatnak.

Egészséges ember esetében ilyenkor kompenzált gyulladásos állapot alakulhat ki. Ezzel szemben a bélgyulladásos betegeknél a bélflóra összetevőire irányuló túlzott immunválasz a jellemző. Számos állatkísérlettel igazoltak már olyan idült gyulladásos bélbetegségeket, melyek csak a bélflórához tartozó baktériumok jelenlétében alakulhatnak ki.

FONTOS! A bélgyulladásos betegek bélflórájuk bakteriális antigénjeivel szemben fokozott immunválaszt tanúsítanak, melyre a felszaporodó T- és B-immunsejtek utalnak.

A bélfal "népessége"

A bélflórával kapcsolatos ismereteink zöme elsősorban székletminták vizsgálatából származik, így többnyire a bélüreg baktériumaira vonatkozik. E baktériumok túlnyomórészt anaerobok, azaz életműködésükhöz nem igényelnek oxigént. Az emésztés folyamatában azonban nagy jelentősége van a nyálkahártyához kötődő, bélfalon elhelyezkedő baktériumoknak is. Egyrészt azért, mert nagyon közeli kontaktusban állnak a bélhámsejtekkel és a környező immunkompetens sejtekkel, másrészt ezek a mikroorganizmusok elsősorban aerobok - a bélüreg döntően anaerob flórájával szemben -, és így szükségük van a bélnyálkahártyán keresztül beáramló oxigénre. Oxigénfogyasztásukkal megteremtik a szükséges miliőt - oxigénhiányos környezetet - az anaerob bélbaktériumok számára. Így segítik fenntartani a bélfal stabil "népességét".

A kólibaktérium - Echerichia coli - a vastagbélfalunkon megtelepedő, mennyiségileg domináns aerob faj. Az egyik legjelentősebb első benépesítője a csecsemők születéskor még steril bélrendszerének, és egész életünkön át fontos szerepet tölt be bélmiliőnk kialakításában és fenntartásában.

Crohn-betegeknél a bélfalat ennél jóval változatosabb baktériumközösség népesíti be, ez a tény pedig egyértelműen a bélfal és a bélüreg baktériumai között fennálló egyensúly megváltozására utal.

Reménykeltő terápia

Az utóbbi években egyre intenzívebben kutatják a probiotikumok hasznát és hatásmechanizmusát bélgyulladás esetén. Állatkísérletekkel igazolták például a lactobacilusok jelentőségét.

Kolitisz kialakulását megelőzően ugyanis a bélflóra lactobacilusainak mennyisége csökken, míg a bélnyálkahártyához tapadó baktériumok elszaporodnak. Lactobacilusok bélbe juttatásával a kolitisz kialakulása gyakran megakadályozható.

FONTOS! A bélflóra káros és hasznos baktériumai között felborult egyensúlyt feltételezve Dr. Nissle már 1918-ban sikerrel alkalmazta az általa izolált E. coli-törzset idült gyulladásos bélbetegségek kezelésére. Nyolcvan év terápiás tapasztalata után az E.coli-törzs első probiotikumként alkalmasnak bizonyult a bél gyulladásos megbetegedéseinek kedvező befolyásolására. Kísérletekkel igazolták, hogy E. coli-törzsekkel kezelt Crohn-betegeknél egy év leforgása alatt a viszszaesések száma a hagyományos szteroidterápiával kezelt betegekéhez képest a felére csökkent. Vastagbélgyulladásos betegeknél a mesalazin-terápiával egyenértékűnek bizonyult az E. coli hatása, tehát a kólibaktérium valószínűleg a szteroidterápia hatékony kiegészítője.

A szakemberek még nem ismerik pontosan, hogy a bélbe juttatott élő kólibaktériumok miként fejtik ki hatásukat. Feltételezik azonban, hogy közvetlenül avagy közvetve a patogén mikroorganizmusok antagonistájaként lépnek fel, s kiszorítják a kórokozókat. Ezt a feltételezést igazolják azok a kísérletek is, melyek újszülöttek bélrendszerének mesterséges benépesítésére irányultak. Az alkalmazott E. coli baktériumok ugyanis a patogén mikroorganizmusok megtelepedését jelentősen csökkentették.

A kólibaktériumok immunválaszt módosító hatását ugyancsak újszülöttekkel végzett kísérletek eredményei alapján feltételezik. Ezek során az orális kezelésre használt E. coli-törzs a nyálkahártyát védő IgA-antitestek termelődését fokozta hatékonyan. Az E. coli szájon át történő alkalmazása megelőző hatásúnak bizonyult Listera monocytogenes-, illetve Candida albicans-fertőzéssel küszködő betegek esetében is.

A kólibaktérium probiotikumként történő használata mellett szól, hogy

  • csekély immunogén hatékonysággal rendelkezik, azaz nincs gyulladást kiváltó befolyása
  • kedvező hatása van az esszenciális rövidláncú karbonsavak termelődésére, amelyek vastagbelünk hámsejtjeit táplálják.

Mit tehetünk még?

Allergiateszt: okvetlen érdemes kiszűrni, hogy vannak-e olyan táplálékok, adalékanyagok és élelmiszerek, melyek rontják a gyulladást, fokozzák a tüneteket.

Diéta: feltétlen érdemes bélkímélő (zsír-, fűszer- és az akut vérzéses időszakban rostszegény) étrendet tartani! Csak többször keveset szabad, jól megrágva enni. Gyümölcsevés után 1-2 órával kis adagban lehet fogyasztani. Káposztaféléket, hüvelyeseket nem, vagy csak tünetmentes fázisban, kis adagban tanácsos enni.

A tejtermékek fogyasztása nem ajánlott; rizst és nem zsírban sült burgonyát naponta többször is lehet fogyasztani.

Folyadékbevitel: különösen az akut, vérző hasmenéssel járó gyulladás esetén kell tudatosan több (2,5 l/nap) folyadékfogyasztásról gondoskodni. A későbbiekben is fontos a bő folyadékivás, de nem mindegy, mit! Tilos kávét (koffeinmentest is!), hígítatlan gyümölcslét, szénsavas üdítőket, alkoholt inni! Gyümölcslevet csak hígítva tanácsos kis adagban fogyasztani, és sohasem éhgyomorra!

Gyógyteák: vérzéses fázisban palástfű, pásztortáska, körömvirág, orbáncfű ajánlott. Ha fertőzés is társulna a gyulladáshoz, a kígyószisz és a vadsóskamag főzetét érdemes 1-2 hétig kortyolgatni, puffadáscsökkentésre pedig borsmentát, gyermekláncfüvet és katángot keverjünk össze a teához.

Gyógyvizek: a Salvus és Parádi gyógyvizek kiváló gyulladáscsökkentő, emésztéstámogató hatásúak. Nem hashajtók, ezért az akut, vérző fázis idején is ajánlható 4-6 hétig történő fogyasztásuk.

Mayr-féle hasi kezelés és reflexmasszázs: hatékony kiegészítői minden terápiának. Elősegítik a gyulladás megszűnését, és serkentik az emésztőszervek funkcióját.

Rostok: csak a tünetmentes időszakban érdemes rostdúsabb ételek fogyasztása. A kolitisz jellemzője, hogy a hasmenés lecsengése után székrekedés jelentkezik, annak kezelésére pedig a bélfalat nem izgató rostok használata a legjobb.

Tudta-e?

Vastagbelünk flórája vitaminokat termel, illetve a tökéletlenül emésztett táplálékból rövidláncú karbonsavakat képez, melyek vastagbelünk hámsejtjeinek fontos energiaforrásai. Ezek a baktériumok védenek a külső károkozók ellen, és immunrendszerünket állandó edzésben tartják, aktiválják.

Mellékhatás-sokk

A bél-barrier sérülését nemcsak baktériumok, vírusok, paraziták vagy káros bakteriális anyagcseretermékek okozhatják, hanem némely gyógyszer mellékhatása is. (Például a nem szteroid hatóanyagú gyulladáscsökkentőké vagy az antibiotikumoké!) Utóbbiak szakszerűtlen szedése elpusztítja az egészséges bélflórát, így a káros mikroorganizmusok elszaporodásának semmi sem állja útját, a bélgyulladás pedig szinte elkerülhetetlen.

Tolerált idegenek

A bélbaktériumok, hasonlóan táplálékaink emészthetetlen alkotórészeihez, szervezetünk számára idegen anyagok. Olyan antigének, melyek akár életveszélyes immunreakciót is kiválthatnak. Ennek ellenére szervezetünk azért tolerálja őket, mert nyálkahártya-barrierünk megakadályozza, hogy vérkeringésünkbe jussanak.

Jó tudni!

A probiotikumok alkalmazása további ismeretekkel bővítheti a gyulladásos bélbetegségről alkotott eddigi tudásunkat. Ezenkívül értékes terápiás módszernek, illetve kiegészítő gyógymódnak bizonyulhat az eddig alkalmazott gyógyszeres kezelések mellett.







Egyedi keresés a POINTERNET Diéta oldalaira vonatkozóan


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása