A diéta-kísérlet

A fogyókúrázók egy része az Atkins-, egy másik része pedig az úgynevezett glikémiás diétára esküszik - a vitát pedig a jelek szerint az előbbi javára döntötték el brit kutatók, akik 250 nő és férfi bevonásával végeztek vizsgálatot. Ennek eredményeképpen jutottak arra a következtetésre, hogy a sikeres fogyókúra kulcsa a fehérje. Az önkéntes kísérleti alanyok hat hónapig diétáztak, voltak közülük, akik alacsony, vagy magas fehérje-, illetve GI-s ételeket fogyasztottak. A kísérlet végére azok álltak a legjobban, akik magas fehérjetartalmú étrenddel diétáztak - ők egy grammot sem híztak, függetlenül az étrendjük glikémiás indexétől. Azok viszont, akiket alacsony fehérjetartalmú diétán tartottak, híztak - még abban az esetben is, ha étrendjük gazdag volt egészségesnek tartott, alacsony GI-s szénhidrátokban - számoltak be az eredményről a kutatók az európai szakkonferencián. Az eredmény valószínűleg azzal magyarázható, hogy a fehérjétől hosszabb ideig érezzük magunkat jóllakottnak, mint a szénhidráttól. A fehérje ráadásul hatékonyabban gyorsítja fel az anyagcserét.

''Hírességek diétája''

A fehérjében gazdag, szénhidrátban szegény étrendet az Atkins-diéta népszerűségének csúcsán, 2003-ban három millióan követték Nagy-Britanniában. A Robert Atkins amerikai szívgyógyász által kidolgozott diéta gyakorlatilag kizárja a szénhidrát fogyasztását - azt kizárólag gyümölcs fogyasztásában engedélyezi. A reggeli lehet sajtos omlett és szalonna, az ebéd sajtburger - természetesen a zsömle nélkül - salátával és dresszinggel. Vacsorára lehet például halat enni vajas zöldségekkel. A hírességek közül Renee Zellweger és Geri Halliweell is kipróbálta az Atkins-diétát, amelyről a népszerűsége csúcsán heti 11 ezer tanácsadó könyvet adtak el Nagy-Britanniában hetente. A diéta népszerűsége azonban jelentősen csökkent, mikor kiderült, hogy komoly mellékhatásokkal - székrekedéssel, hangulatváltozásokkal - jár, sőt, többen azt is felvetették, hogy növeli a szívbetegségek és veseproblémák kialakulásának veszélyét.

A GI-diéta

A GI-diéta különbséget tesz ''jó'' és ''rossz'' szénhidrát között. A ''jó'' szénhidrátforrások közé tartozik a bab, a zöldségfélék és a teljes kiőrlésű kenyér - ezek lassan alakulnak át a szervezetben energiává, vagyis nem leszünk tőlük olyan hamar éhesek. A ''rossz'' szénhidrátforrásoktól - például a fehér kenyér, fehér rizs, a finomított reggeliző pelyhek - viszont hamarabb megéhezik az ember. A reggeli lehet zabkása teljes kiőrlésű kenyérből készített pirítóssal, az ebéd lencseleves, a vacsora pedig spagetti szósszal. A diétát viszonylag könnyű tartani, ugyanis szinte minden élelmiszernek van alacsony glikémiás szintű változata.