A kutatók egerek ghrelin szintjét emelték meg, többek közt kalóriamegvonással és injekciókkal. Alacsony ghrelin szintnél az állatok depressziósnak tűntek, nem úsztak például, ha vízbe dobták őket, és a labirintusban sem indultak el kijáratot keresni. A többi egér társaságában zárkózottak voltak. Ezzel szemben azok az egerek, amelyeknél a ghrelin szint magas volt, energikusan úsztak, szívesen fedezték fel új környezetüket, és sokkal inkább keresték a társaságot.

A kutatók úgy vélik, az éhség okozta boldogságérzet adaptív jelenség. Az élelemszerzés, különösen a vadonban koncentrációt, tiszta érzékelést és gyakran együttműködést igényel. Ha az éhségtől bágyadtak lennénk, nem mi szereznénk vacsorát, hanem mi lennénk mások vacsorája, állítják az evolúcióelméletre hivatkozva a kutatók.

Az éhség nem az egyetlen olyan stresszt kiváltó tényező, amelynek hatására megnő a ghrelin szintje, kiválthatja a szorongás is. A magas ghrelin szint miatt lehetséges, hogy egyesek a nagy nyomás hatására túl sokat esznek. Ha kerülik a finom falatokat, a ghrelin szint magas marad, és nyugodt, hatékony módon segít leküzdeni a stresszt kiváltó okot.

Az antidepresszáns hatás csak a testsúly elvesztésének 10-15 százaléka után jelentkezik, és a magas grehlin szinthez hozzá is lehet szokni. Ezért nehéz például az anorexiások felépülése, mondják a kutatók.