A táplálékmennyiség arányos elosztása a gyakori, kis étkezések között az 1-es és a 2-es típusú diabetes esetében is kedvezõ hatású. Az 1-es típusú cukorbetegeknél azelõtt a diétával kellett alkalmazkodni az inzulin vércukorcsökkentõ hatásának idõtartamához. Ma már, az újabb inzulinkészítmények adagolásával lehet alkalmazkodni a táplálkozáshoz és a fizikai megterheléshez. A 2-es típusú cukorbetegeknél azonban a hangsúly az ideális testtömeg megtartásán, visszaszerzésén valamint vérlipidszint emelkedésének megelõzésén van.

Energiabevitel

A 2. típusnál az energiabevitel meghatározó. A cukorbetegek 8085%a elhízott, így az elhízás kezelésével, a kívánatos testtömeg elérésével jelentõs javulás érhetõ el. Az elhízott cukorbeteg testtömegcsökkentõ kezelésének hatására növekszik az inzulin hatékonysága, a sejtek inzulinés cukorfelvevõ képessége és hasznosítása, tehát a cukorbaj kialakulásában szerepet játszó tényezõk szûnnek meg, illetve mérséklõdnek. Az energiabevitel csökkentésének kedvezõ hatása függ a cukorbaj fennállásának idõtartamától. Régóta fennálló cukorbaj esetén a kedvezõ hatás kisebb. A diéta energiatartalmának csökkentése mindig mérsékelt legyen, és minden esetben a kezelõorvos írja elõ.

Szénhidrátok

Az étkezés utáni vércukorszint alakulása elsõsorban a táplálék szénhidrátmennyiségétõl függ, valamint attól, hogy milyen gyorsan emésztõdik és szívódik fel a szénhidrát a véráramba. A szénhidrátok emésztése és felszívódása viszont nagymértékben függ a táplálékkal együtt fogyasztott fehérjék, zsírok és élelmi rostok mennyiségétõl. Ezek lassítják a szénhidrát felszívódását, azaz ilyenkor az étkezést kisebb vércukoremelkedés és laposabb vércukorgörbe követi mintha ugyanennyi szénhidrátot fogyasztanánk a fent említett anyagok nélkül.

Leggyorsabb és legnagyobb vércukoremelkedést a szõlõcukor, a glükóz váltja ki. A keményítõben gazdagok élelmiszerek, a kenyér, a burgonya, a zsemle cukoréhoz hasonló vércukorgörbét eredményeznek.

Az egész napra elõírt szénhidrátmennyiséget több tényezõ befolyásolja, pl. a cukorbaj típusa, az inzulinnal vagy gyógyszerrel történõ kezelés, a beteg életkora, testtömege, fizikai aktivitása. Minden betegnek más tehát az ún. szénhidráttoleranciája, a szénhidrátfelhasználó képessége. Az 1és típusú diabétesz sokszor éppen a bõséges szénhidrátbevitel gyakorol kedvezõ hatást a cukorbetegek egy részének anyagcseréjére, ha egyidejûleg élelmi rostban is gazdag. A 2esben viszont a nagy szénhidrátés élelmirosttartalmú diéta hatása egyénenként változó.

Szénhidrátforrások:

♦ Rizs: értékes élelmi anyag, de szénhidráttartalma nagy, heti egy köret (40 gnyi) fogyasztása javasolt.
♦ Liszt: jelentõs fehérje, vitamin és ásványisótartalommal, szénhidráttartalma nagy. A sûrítéshez, rántáshoz nem javasolt a használata.
♦ Száraztészták: szénhidráttartalmuk nagy (75/100g). Köretként 60 got célszerû fogyasztani (a megszokott 80100 g helyett.)
♦ Kenyér, péksütemények: (50/100 g), Fehérje, vitaminok, ásványi anyagok találhatók bennük; teljes kiõrlésû lisztbõl élelmi rostban is gazdagok. A zsemle szénhidráttartalma 30 g/db, a diabetikus búzatöretes kenyéré 23.
♦ Hüvelyes fõzelékek: ha nem püréformában fogyasztjuk õket, lassan felszívódó szénhidrátként viselkednek.
♦ Burgonya: (20/100 g) kisebb mennyiségbõl készült köret, ill. a hagyományosból készült leves hetente többször is ajánlható.
♦ Zöldség és fõzelékfélék: cukorbetegek diétájának lényege, szénhidráttartalmuk kicsi, de vitaminokban, ásványi sókban, élelmi rostokban gazdagok és változatosan elkészíthetõk. A levesek, fõzelékek készítésénél mondjunk le a rántás készítésérõl!
♦ Gyümölcsök: lásd zöldségek, néhány kivétellel. Naponta többször, nincs bennük sok cukor+ az élelmi rostoknak köszönhetõen lassan bomlik.
♦ Tej, tejtermékek: fél liter tejben 25 g tejcukor található. A tej kalciumvalamint A és D vitamintartalma jelentõs. A sajtok szénhidráttartalma kicsi. Az elfogyasztott tejtermékek mennyisége a zsírtartalomtól függ.
♦ Húsok, belsõségek: szénhidráttartalma elhanyagolható, (a májé 3g/100g, viszont nagy a koleszterintartalma!)

A fehérjebevitel csak akkor korlátozandó, ha a cukorbetegséghez a vesemûködés zavara is társul. Ezen kívül több tényezõtõl függ: életkor, terhesség, szoptatás, idült, súlyos leromlással járó betegség, lábadozás. A zsírszegény fehérjeforrások a legideálisabbak, állati és növényi eredetûek egyforma arányban legyenek jelen.

Zsírok

Nagyon fontos, hogy a cukorbetegek fogékonyak az érelmeszesedés különféle formái iránt, az érelmeszesedés pedig szoros összefüggésben van a zsírbevitellel. Az egészséges táplálkozás során a bevitt táplálék 30%-a származhat zsírokból, ennél azonban többnyire többet fogyasztunk. A cukorbetegeknek a fenti összefüggések miatt különösen törekedniük kell a zsírszegény étrend összeállítására. Elõtérbe kell helyezni a zsírszegény tej, tejtermékek, húsok fogyasztását, a zsír nélküli ételkészítést. Részesítsük elõnyben a telítetlen zsírsavakat, fogyasszunk heti kétszerháromszor tengeri halat. Ha szükséges, orvos határozza meg a zsírbevitelt.

Élelmi rostok

Jelenlétükben a szénhidrátok lassabban, a zsírok kisebb mértékben szívódnak fel. Nagyon fontos a megfelelõ rostbevitel szempontjából a napi többszöri zöldségés gyümölcsfogyasztás.

Kávé, tea, alkohol

Kávé, tea: A koffein gyakorlatilag nem emeli a vércukorszintet, fogyaszhatók, ha egyéb betegség miatt nem ellenjavallt.

Alkoholos italok: a nagy mennyiségben cukrot tartalmazók mindenképpen kerülendõk. A legújabb európai diétás ajánlások szerint napi 2-3 dl vörösbor elfogyasztása cukorbetegek esetében hozzájárulhat az érrendszeri megbetegedések megelõzéséhez. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az alkohol magas energiaértékérõl sem: fokozott mértékben történõ fogyasztásuk a testtömeg nemkívánatos gyarapodását is eredményezheti!

Cukorpótlók, édesítõk, diabetikus készítmények: E termékekre itt külön nem térünk ki, ezek egyre szélesebb választékban állnak a cukorbetegek rendelkezésére.