Főlap
Hazai Információk


Tartalomjegyzék 1996. ÉVI LIV. TÖRVÉNY 1996. évi LV. törvény Utolsó lap

1996. évi LIII. törvény
a természet védelméről

Az Országgyulés felismerve, hogy a természeti értékek és természeti területek a nemzeti vagyon sajátos és pótolhatatlan részei, fenntartásuk, kezelésük, állapotuk javítása, a jelen és jövo nemzedékek számára való megorzése, a természeti eroforrásokkal történo takarékos és ésszeru gazdálkodás biztosítása, a természeti örökség és a biológiai sokféleség oltalma, valamint az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat - nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban történo - kialakítása, mint az emberiség fennmaradásának alapveto feltétele, a természet hatékony védelmének létrehozását igényli, ezért a következo törvényt alkotja: *A kihirdetés napja: 1996. július 3.



. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

A törvény célja
1.§ E törvény célja:
a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elosegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése;
b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megorzése, fenntartása és fejlesztése.
2.§ (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell:
a) a természeti értékek és területek állapotának értékelése, megóvása, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése,
b) a magyar részrol elfogadott nemzetközi szerzodésekkel összhangban, az élovilág és élohelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti eroforrások védelmezése és muködoképességük fenntartása,
c) az állam, a természetes és jogi személyek, valamint más szervezetek természet védelmével kapcsolatos jogainak és kötelezettségeinek meghatározása,
d) a természet védelméhez fuzodo érdekek érvényesítése, különösen a gazdasági, pénzügyi, oktatásügyi politika és szabályozórendszer kialakítása,
e) a természet védelmével kapcsolatos nyilvántartási, megelozési, tervezési, szabályozási, hatósági, valamint természetvédelmi kezelési tevékenységek,
f) a természet védelmével kapcsolatos kutatási, bemutatási, oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és tudományos tevékenység szakmai irányítása és támogatása,
g) a természet védelme felelosségi rendszerének meghatározása,
h) a természet védelme intézményrendszerének kialakítása, fejlesztése
során.
(2) A természetvédelem (1) bekezdésben foglaltakon túlmeno feladata, hogy
a) a kiemelt oltalmat igénylo, föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi, kultúrtörténeti szempontból, illetoleg más közérdekbol kiemelt védelemre érdemes természeti értékek és területek körét megállapítsa;
b) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket veszélyezteto jelenségeket feltárja;
c) a védett természeti értékek és a védett természeti területek károsodását megelozze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodását csökkentse vagy megszüntesse;
d) a védett természeti értékeket és a védett természeti területeket a jelen és a jövo nemzedék számára megorizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat, fejlodésüket biztosítsa.

A törvény hatálya
3.§ (1) A törvény hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra, továbbá a velük kapcsolatos minden tevékenységre, valamint a nemzetközi egyezményekbol és együttmuködésbol fakadó természetvédelmi feladatokra, kivéve, ha nemzetközi egyezmény másként rendelkezik.
(2) A természetvédelemmel összefüggo e törvényben nem szabályozott kérdésekre, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Alapfogalmak
4.§ E törvény alkalmazásában:
a) természeti érték: a természeti eroforrás [Kt. 4.§ c) pont], az élovilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más - e törvényben meghatározott -, természeti eroforrásnak nem minosülo környezeti elem [Kt. 4.§ a) pont], beleértve a védett természeti értéket is;
b) természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsosorban természetközeli állapotok jellemeznek;
c) természetes állapot: az az élohely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemeno folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;
d) természetközeli állapot: az az élohely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;
e) védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülo - élo szervezet egyede, fejlodési alakja, szakasza, annak származéka, illetoleg az élo szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, osmaradvány;
f) élo szervezet (élolény): mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai (a továbbiakban együtt: fajok);
g) védett természeti terület: e törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülo) földterület;
h) élohely: az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élo szervezet és állománya (populáció), vagy élolények életközössége a természeti rendszerben elofordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak;
i) biológiai sokféleség: az élovilág változatossága, amely magában foglalja az élo szervezetek genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét;
j) természeti (ökológiai) rendszer: az élo szervezetek, életközösségeik, valamint ezek élettelen környezetének dinamikus és természetes egysége;
k) életközösség (társulás): az élovilág egy meghatározott élohelyen található olyan szervezodése, amelyben a különbözo élo szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt;
l) fenntartható használat (hasznosítás): a természeti értékek olyan módon és ütemben történo használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövo generációk életlehetoségeit;
m) természetkímélo megoldás (természetkímélo gazdálkodás): olyan, a fenntartható használat részét képezo eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon.

Alapelvek
5.§ (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tolük elvárható mértékben kötelesek közremuködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelozésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás elotti állapot helyreállításában.
(2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetok, hasznosíthatók, hogy a muködésük szempontjából alapveto természeti rendszerek és azok folyamatainak muködoképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen.
(3) A természet védelméhez fuzodo érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetoleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni.
(4) A Magyar Köztársaság a természet védelme érdekében együttmuködik más államokkal és nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi természetvédelmi szerzodések részesévé válik. A Magyar Köztársaság nemzetközi egyezmény hiányában is figyelembe veszi más államoknak a természet védelméhez fuzodo érdekeit.


II. fejezet
A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÉS TERMÉSZETI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

Tájvédelem
6.§ (1) A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésu és sajátosságú része, a rá jellemzo természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban találhatók a természeti erok és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek.
(2) A tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell orizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról.
(3) Egyedi tájértéknek minosül az adott tájra jellemzo természeti érték, képzodmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentosége van.
(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szervei (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata.
(5) A területrendezési terv tartalmazza az egyedi tájértékek jegyzékét.
7.§ (1) A történelmileg kialakult természetkímélo hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemzo természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
(2) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:
a) gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történo tájba illesztésérol;
b) gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrol, elbontásukról, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezésérol;
c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megorzésére;d) muvelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélo használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges;
e) biztosítani kell, hogy a gazdálkodással összefüggo épületek, építmények, létesítmények és berendezések elhelyezése, mérete, formája, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez;
f) a táj jellegének megfeleloen rendezni kell a felszíni tájsebeket;
g) autópályát, valamint a vadon élo állatfajok ismert vonuló útvonalait keresztezo vonalas létesítményt úgy kell építeni, hogy a vadon élo állatfajok egyedeinek átjutása - megfelelo térközönként - biztosítva legyen;
h) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.
(3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minosítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul.
oA 7.§ (3) bekezdése az 1999. évi CXV. törvény 36.§ (4) bekezdésével megállapított szöveg.
(4) A tájvédelemre vonatkozó eloírások érvényesítése érdekében a Kormány által rendeletben meghatározott és a (2) bekezdésben foglalt tevékenységekkel, valamint az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az igazgatóság szakhatóságként muködik közre.
A vadon élo élovilág általános védelme
8.§ (1) A vadon élo szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megorzését élohelyük védelmével együtt kell biztosítani.
(2) Oshonosak mindazok a vadon élo szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.
(3) Behurcoltak vagy betelepítettek azok az élo szervezetek, amelyek az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán váltak a hazai élovilág részévé.
(4) Tájidegen fajok azok az élo szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minosülnek oshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az oshonos fajok rovására károsan módosíthatják.
(5) Visszatelepülok azok az oshonos élo szervezetek, amelyek hazánk területérol eltuntek (kipusztultak), de természetes elterjedésük folytán ismét megjelennek hazánk természetes élovilágának részeként.
(6) A vadon élo szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak valamennyi fejlodési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.
9.§ (1) A vadon élo szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek muködoképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.
(2) Tilos a vadon élo szervezetek gyujtésének, pusztításának, vadon élo állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.
(3) Tilos a vadon élo szervezetek genetikai állományainak mesterséges úton történo megváltoztatása, az így keletkezett egyed terjesztése, életközösségek közötti szándékos áthurcolása.
(4) Növény- és állatföldrajzi szempontból új élo szervezet betelepítése akkor engedélyezheto, ha megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az oshonos fajok rovására nem módosítják károsan.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem vonatkoznak az emberi egészség, a termesztett növények, valamint a tenyésztett állatok védelme érdekében végzett, az élo szervezetek állományának - külön jogszabályban meghatározott - szabályozására, valamint az élo szervezetekkel folytatott rendeltetésszeru gazdálkodásra.
(6) A biológiai sokféleséget befolyásoló, genetikailag módosított szervezetek létrehozása, az azokkal folytatandó kísérletek, termesztésük, tenyésztésük, terjesztésük, az országból történo kivitelük és behozataluk - e törvény rendelkezéseivel összhangban - külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet.
10.§ (1) Vadon élo szervezet egyedének az országba történo behozatala, átszállítása, kivitele, mesterséges körülmények közötti szaporítása, tartása, termesztésbe, tenyésztésbe vonása, keresztezése, természetbe kijuttatása, értékesítése a Kormány által rendeletben meghatározott feltételekkel és módon történhet.
(2) Vadon élo szervezet állományának csökkentését szolgáló új eljárás bevezetéséhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hozzájárulása szükséges.
11.§ (1) A vadgazdálkodás, vadászat, halgazdálkodás, halászat és horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fuzodo érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élo vadászható, halászható (horgászható) vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti.
(2) A vadászható és halászható vad- és halfajok vadászata, halászata és horgászata csak olyan mértéku lehet, amely a faj természetes állományának sokféleségét, fennmaradását nem veszélyezteti.
(3) A nem halászható (horgászható) fajokról, a halászati (horgászati) tilalmakról és fajok szerinti tilalmi idokrol az erdo- és vadgazdálkodási, halászati és földmuvelésügyi feladatok ellátásáért felelos miniszter (a továbbiakban: földmuvelésügyi miniszter) a természetvédelmi feladatok ellátásáért felelos miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) együttesen rendelkezik.
(4) A vadászható állatfajok (vad) körének meghatározására, vadászati idény és vadászati tilalom megállapítására a vad védelmérol, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
12.§ (1) Ha valamely területen a vadászható vadfaj, illetve a halászható (horgászható) halfaj állománya a vadászat, illetve halászat (horgászat) vagy más tényezo miatt veszélyeztetetté válik, az igazgatóság kezdeményezheti a vadászati, illetoleg a halászati hatóságnál vadászati, illetve halászati (horgászati) korlátozás vagy tilalom elrendelését.
(2) A vadászható vad- és a halászható (horgászható) halfaj túlszaporodása esetén, illetve a nem oshonos, nem meghonosodott, a hazai állatvilágtól idegen állomány felszámolása érdekében, az igazgatóság a vadászati (halászati) hatóságnál az állomány szabályozását vagy felszámolását kezdeményezi.
13.§ (1) Ha természeti területen gazdasági tevékenység, így különösen a vadgazdálkodási, vadászati, halászati, horgászati tevékenység gyakorlásának módja a természet védelméhez fuzodo érdekeket súlyosan sérti vagy veszélyezteti, az igazgatóság a tevékenység korlátozását, megtiltását kezdeményezi.
(2) Vadászható állatfajnak nem nyilvánított, nem oshonos vadon élo állatfaj betelepítéséhez, továbbá vadon élo állatfaj visszatelepítéséhez a miniszter - a földmuvelésügyi miniszter hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.
(3) A vadászati hatóság az igazgatóság kezdeményezésére kötelezheti a vadászatra jogosultat a tájidegen vadon élo állatfajok állományának vadászati módszerekkel történo csökkentésére vagy felszámolására.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel a nem oshonos élo szervezetek betelepítéséhez vagy élo szervezet visszatelepítéséhez - a földmuvelésügyi miniszter hozzájárulásával - a miniszter engedélye szükséges.
14.§ Tilos a nem oshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú halastavakból az ilyen halfajok más élovizekbe való juttatása.
Természeti területek körének meghatározása
15.§ (1) Természeti területnek minosül, ha a 4.§ d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) az erdo, gyep, nádas, muvelési ágú termoföld;
b) a muvelés alól kivettként nyilvántartott földterület, ha nem építmény elhelyezésére szolgál, vagy ha e törvény hatálybalépésekor, jogerosen jóváhagyott bányászati muszaki üzemi terv alapján nem áll bányamuvelés alatt;
c) a mezo- és erdogazdasági hasznosításra alkalmatlan földterület.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó természeti területek jegyzékét a miniszter folyamatosan, de legkésobb e törvény hatálybalépésétol számított 2 éven belül a földmuvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben közzéteszi.

Az élohelyek általános védelme
16.§ (1) A mezo-, erdo-, nád-, hal-, vadgazdálkodás (a továbbiakban: gazdálkodás) során biztosítani kell a fenntartható használatot, ami magában foglalja a tartamosságot, a természetkímélo módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét.
(2) A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élovilág maradandó károsodása, a védett élo szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevo csökkenése nélkül kell végezni.
(3) Erdo telepítése - ha a termohelyi adottságok lehetové teszik - elsosorban oshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélo módon történjék.
(4) Gyepgazdálkodás elsosorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélo használatával történhet.
(5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élohelyek védelme érdekében - meg kell orizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélo megoldásokat kell elonyben részesíteni.
17.§ (1) A 8.§ (1) bekezdés rendelkezéseinek megfeleloen a vadon élo szervezetek élohelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.
(2) A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élohely típusára, jellemzo vadon élo szervezetek fajgazdagságára, a biológiai sokféleség fenntartására.
(3) A termoföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele, meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezogazdasági tevékenységek folytatása, valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természetközeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élohelyeket, valamint a mezogazdasági termelés számára kedvezotlen termohelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell orizni.
(4) A növényvédo szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes vagy végleges engedélyezése a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a Minisztérium hozzájárulása szükséges.
(5) A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti területen történo felhasználása - külön jogszabályban foglaltak szerint - csak indokolt esetben, talajvizsgálatok eredményeire alapozva, természetkímélo módon történhet.
(6) Természeti területen a természeti értékek és a biológiai sokféleség fenntartása érdekében egyes növényvédo szerek vagy a talaj termoképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának - külön jogszabály szerinti - korlátozását vagy megtiltását az igazgatóság kezdeményezheti.
18.§ (1) A természetes és természetközeli állapotú vizes élohelyen, a természeti értékek fennmaradásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészletet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet.
(2) Az ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi hatóság - az igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával - állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság is kezdeményezheti.
(3) Természeti területen - a jogszeruen beépített területek kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élohelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A vízi létesítmények, a hajózást, a halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a külön jogszabályban meghatározott módon és esetben, az igazgatóság hozzájárulásával [21.§ (3) bekezdés b) pont] kerülhet sor.
oA 18.§ (3) bekezdésének elso mondata az 1999. évi CXV. törvény 36.§ (5) bekezdésével megállapított szöveg.
(4) Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élohelyek partvonalától számított 1000 méteren belül - a vízkárelhárításhoz szükséges vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élo szervezetre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése.

A földtani természeti értékek általános védelme
19.§ (1) A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti eroforrások és az élovilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képzodményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, osmaradványokra.
(2) A természeti érték igénybevételével járó tevékenység, így különösen a beruházás, építés, létesítés tervezése, kivitelezése során biztosítani kell, hogy a földtani természeti értékek, valamint a nyilvántartott ásványvagyon csak a leheto legkisebb mértékben károsodjon.
(3) Nyílt (fedetlen) karsztos kozetbol álló felszínen tilos a karsztos kozet, illetve a karsztvíz szennyezése vagy állapotának jogellenes megváltoztatása. A nyílt karszt területek jegyzékét a miniszter e törvény hatálybalépésétol számított 3 éven belül közzéteszi. A jegyzék tájékoztató jellegu, nem érinti az e törvény hatálybalépésével bekövetkezo és az egyéb jogszabályok által biztosított védettségeket, korlátozásokat.
(4) Tilos az ásványok, ásványtársulások, osmaradványok jogellenes károsítása.
20.§ (1) A bányászati tevékenységet a természeti területek leheto legkisebb mértéku igénybevételével kell folytatni. A felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és - ha lehetséges - természetszeru állapotot kell kialakítani.
(2) A bányászati tevékenység folytatása alatt elokerült természeti érték megóvása érdekében - az igazgatóság kezdeményezésére - a bányászati hatóság a bányászati tevékenységet korlátozhatja, vagy megtilthatja, illetoleg a bányatelket módosítja.
(3) A miniszter közremuködik a bányászati koncessziós területek kijelölésében, a koncessziós szerzodésnek a természet, a táj védelmére vonatkozó feltételei meghatározásában. A szerzodéskötéskori helyzet elore nem látott lényeges megváltozása esetén kezdeményezheti a koncessziós szerzodés természet- és tájvédelmi indokból történo módosítását.

A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok
21.§ (1) Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:
a) a gyep és nádas muvelési ág megváltoztatásához;
b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez.
(2) Természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:
a) a termoföld más célú hasznosításához, muvelés alól kivett terület újrahasznosításához;
b) a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó muszaki üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelek megállapításához, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a bányabezárásra vonatkozó muszaki üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásához;
c) vizekben a halászati üzemtervek jóváhagyásához.
(3) Természetes és természetközeli állapotú
a) vizes élohelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kíséro természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához,
b) vízfolyások, vizes élohelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévo épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötok, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez
az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érinto részének jóváhagyásához a miniszter egyetértése szükséges.
(5) A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékekre és természeti területekre - a 6-21.§-ban foglaltakon túl - külön rendelkezések vonatkoznak.

III. fejezet
TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIEMELT OLTALMA

Védetté nyilvánítási eljárás
22.§ Kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekbol, valamint a biológiai sokféleség megorzése céljából arra érdemes
a) vadon élo szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termo-, tartózkodó-, élohelyeiket;
b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket;
d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;
e) éloállat gyujteményeket;
f) földtani képzodményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, osmaradványokat;
g) védett ásványok, osmaradványok jelentos lelohelyeit;
h) felszíni, felszínalaktani képzodményt és barlangok felszínét;
i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;
j) tipikus és ritka talajszelvényeket;
k) természethez kötodo kultúrtörténeti emlékeket.
23.§ (1) Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre.
(2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelo, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentoségunek [24.§ (1) bekezdés] minosülnek.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:
a) a barlang a földkérget alkotó kozetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni - mérete egy ember számára lehetové teszi a behatolást;
b) a forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha idoszakosan elapad;
c) a víznyelo az állandó vagy idoszakos felszíni vízfolyás karsztba történo elnyelodési helye.
(4) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó lápok, szikes tavak, kunhalmok és földvárak jegyzékét a miniszter a törvény hatálybalépésétol számított 3 éven belül közzéteszi és a jegyzéket évente felülvizsgálja. A jegyzék tájékoztató jellegu és nem érinti a (2) bekezdés alapján, e törvény hatálybalépésével bekövetkezo védelmét.
(5) Ha védett természeti érték, terület védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket, területet vagy annak egy részét fokozottan védetté kell nyilvánítani.
24.§ (1) Természeti területet [15.§ (1) bekezdés] és más - e törvény 22.§-a alapján - védelemre érdemes földterületet
a) országos jelentoségu terület esetén a miniszter
b) helyi jelentoségu terület esetén a települési - Budapesten a fovárosi - önkormányzat
rendeletben nyilvánít védetté.
(2) A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket (pl. vadon élo szervezetet, életközösséget), továbbá fokozottan védetté a területet.
(3) A védetté nyilvánítást kimondó jogszabály tartalmazza
a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi értékek megnevezését,
b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, az e törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, továbbá a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött - a 21.§-ban, a 38-39.§-ban nem szabályozott - tevékenységek körét, valamint lehetoség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit.
(4) Fel kell oldani a természeti érték vagy terület védettségét, fokozottan védettségét, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják. A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfeleloen alkalmazni kell azzal, hogy a helyi védett természeti terület védettségének a feloldásához az igazgatóság véleményét be kell szerezni.
25.§ (1) Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás elokészítése hivatalból indul meg.
(2) Terület védetté nyilvánítását - helyi jelentoségu védett természeti terület kivételével - az igazgatóság készíti elo. Ha az elokészítés helyi jelentoségu védett természeti területté nyilvánításra irányul, a helyi védetté nyilvánítást elokészíto települési önkormányzati jegyzonek, fojegyzonek (a továbbiakban együtt: jegyzo), a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie az igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentoségu védett természeti területté nyilvánítását.
(3) Az igazgatóság - a Minisztérium állásfoglalása alapján - a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatát 60 napon belül megadja. Ha a terület országos jelentoségu védett természeti területté nyilvánítása indokolt, az igazgatóság a védetté nyilvánítás elokészítését hivatalból folytatja le.
(4) Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elo.
(5) A (2)-(4) bekezdésben szabályozott elokészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.
(6) A természeti terület védetté nyilvánításának elokészítése során az elokészítést végzo - az érdekeltek álláspontjának megismerése érdekében - egyezteto megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tuz ki, amelyre - a kituzött idopont elott legalább 15 nappal - meghívja az (1) bekezdésben említett javaslattevot, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetoleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentos számú érdekelt esetén a meghívás történhet hirdetménynek a helyi önkormányzat hirdetotábláján történo kifüggesztésével vagy más, helyben szokásos módon történo közhírré tétele útján is.
(7) Az elokészítést végzo az egyezteto tárgyalásról jegyzokönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt eloterjeszt a védetté nyilvánításra jogosulthoz.
(8) Helyi jelentoségu védett természeti terület országos jelentoséguvé nyilvánítása esetén a (6)-(7) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a védelmi eloírások az e törvényben foglaltaknál, illetve korábbi önkormányzati rendeletben meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaznak.
(9) A 24.§ (1) bekezdése alapján alkotott önkormányzati rendeletben, a felmentésre vonatkozó szabályok [24.§ (3) bekezdés b) pont] alkalmazásával biztosítani kell a területen a védetté nyilvánítás elott megkezdett közérdeku tevékenységnek - a közérdeku cél megvalósításához szükséges mértéku - folytatását.
26.§ (1) A védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére, valamint a fobb korlátozó rendelkezésekre.
(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, védettség feloldását követoen a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi.
27.§ (1) Ha valamely védelemre tervezett terület jelentos károsodásának veszélye áll fenn, a természetvédelmi hatóság - az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett - a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban eloírhatja a terület kezelésével, a természeti értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyezteto tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja.
(2) Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn. Országos jelentoségu védelemre tervezett természeti terület esetén a miniszter - egy ízben - további 2 hónappal meghosszabbíthatja az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes védettséget, ha a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendelet kihirdetése folyamatban van.
(3) Ha valamely terület idoszakosan fokozottan védett élo szervezetek élohelyéül szolgál, amelyek megóvása másként nem biztosítható, az igazgatóság a területet, vagy annak egy részét meghatározott idore - de legfeljebb 3 hónapra az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett -, azonnal végrehajtható határozattal átmenetileg védetté nyilváníthatja.

A védett természeti területek
28.§ (1) A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentoségének megfeleloen lehet:
a) nemzeti park,
b) tájvédelmi körzet,
c) természetvédelmi terület,
d) természeti emlék.
(2) Nemzeti park az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésu területe, melynek elsodleges rendeltetése a különleges jelentoségu, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan muködésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elosegítése.
(3) Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggo területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztetheto jelleget alakított ki, és elsodleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megorzése.
(4) Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggo területe, amelynek elsodleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggo rendszerének a védelme. A 23.§ (2) bekezdése alapján védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minosül.
(5) Természeti emlék valamely különlegesen jelentos egyedi természeti érték, képzodmény és annak védelmét szolgáló terület. A 23.§ (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelo, kunhalom, földvár természeti emléknek minosül.
(6) Nemzeti park, tájvédelmi körzet létesítésére kizárólag a miniszter jogosult.
(7) Valamennyi nemzeti park területét - a nemzetközi eloírásokkal összhangban a miniszter által rendeletben meghatározott elvek szerint - természeti, kezelt és bemutató övezeti kategóriákba kell besorolni.
(8) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott országos jelentoségu védett természeti területet, vagy annak meghatározott részét a miniszter jogszabályban tudományos célokra kijelölheti (tudományos rezervátum). E terület fokozottan védetté nyilvánításáról a kijelölo jogszabályban kell rendelkezni.
29.§ (1) Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet, vagy azok meghatározott részét - ha az nemzetközileg kiemelkedo tudományos értéket képvisel - a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minosíthet.
(2) A bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedo természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni.
(3) A természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdoterületeket a miniszter, a földmuvelésügyi miniszterrel egyetértésben, jogszabályban - a 28.§ (1) bekezdése szerinti védett természeti területi kategóriába sorolva - erdorezervátummá nyilvánítja. Az erdorezervátum magterületét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell kijelölni.
(4) E törvény erejénél fogva fokozottan védett a nemzeti park természeti övezete, a bioszféra-rezervátum magterülete, továbbá az erdorezervátum magterülete.

Védoövezet
30.§ (1) Védett természeti területet - szükség esetén - védoövezettel kell ellátni. A védoövezet kiterjedésérol - a 24.§ (3) bekezdésének b) pontja figyelembevételével - a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.
(2) A védoövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét
a) országos jelentoségu védett természeti terület esetében a miniszter,
b) helyi jelentoségu védett természeti terület esetében a települési önkormányzat - fovárosban a fovárosi önkormányzat -
rendeletben határozza meg.
(3) A védoövezet rendeltetése, hogy megakadályozza vagy mérsékelje azoknak a tevékenységeknek a hatását, amelyek a védett természeti terület állapotát vagy rendeltetését kedvezotlenül befolyásolnák.
(4) Az e törvény hatálybalépése elott védetté nyilvánított természeti területek védoövezetét a törvény hatálybalépésétol számított 2 éven belül, a (2) bekezdésben meghatározott jogszabályban kell kijelölni.
(5) A védoövezet kiterjedését meghatározó jogszabály hatálybalépése elott jogszeruen megkezdett tevékenységek folytatását a felmentésre [24.§ (3) bekezdés b) pontja] vonatkozó szabály alkalmazásával biztosítani kell.

Védett természeti területre vonatkozó szabályok
31.§ Tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
32.§ (1) A védett természeti területen lévo erdo elsodlegesen védelmi rendeltetésu.
(2) Az e törvény hatálybalépése után védett természeti területté nyilvánított erdok esetében a már meglévo üzemterv érintett részét a védetté nyilvánítást követoen az erdészeti hatóság haladéktalanul, a természetvédelmi hatóság szakhatósági közremuködésével felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
(3) E törvény hatálybalépése elott védett természeti területté nyilvánított erdok üzemterveit - ha azokat a védetté nyilvánítás elott hagyták jóvá - az erdészeti hatóság a törvény hatálybalépésétol számított 1 éven belül a természetvédelmi hatóság szakhatósági közremuködésével felülvizsgálja és szükség szerint módosítja.
33.§ (1) Fokozottan védett természeti területen lévo erdoben erdogazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben [36.§ (3) bekezdés] foglaltakkal összhangban, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezheto.
(2) Védett természeti területen lévo erdoben kerülni kell a teljes talaj-elokészítést és a vágásterületen az égetést.
(3) Védett természeti területen lévo erdoben, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban
a) erdonevelést a természetes erdotársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelíto, természetkímélo módszerek alkalmazásával,
b) erdofelújítást a termohelynek megfelelo oshonos fajokkal és - az (5) bekezdés a) pontja kivételével - természetes felújítási (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) módszerekkel
kell végezni.
Védett természeti területen erdotelepítés kizárólag oshonos fafajokkal, természetkímélo módon és a termohely típusra jellemzo elegyarányoknak megfeleloen végezheto.
(4) Védett természeti területen lévo erdoben a fakitermelést vegetációs idoszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növényegészségügyi okból), a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet végezni.
(5) Védett természeti területen lévo erdoben
a) tarvágás csak nem oshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggoen legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezheto,
b) a fokozatos felújítást követo végvágás összefüggo kiterjedése az 5 hektárt nem haladhatja meg,
c) a végvágással, illetve tarvágással érintett erdoterülethez kapcsolódó állományrészekben további végvágásra, illetve tarvágásra csak akkor kerülhet sor, ha a korábban véghasznált területen az erdofelújítás befejezodött.
(6) A (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott tar-, illetve végvágás kiterjedése növényegészségügyi okból és az újulat fennmaradása érdekében, vagy természetvédelmi indok alapján kivételesen meghaladhatja az ott meghatározott területnagyságot.
(7) Védett természeti területen lévo, nem oshonos fafajokból álló erdoben a természetközeli állapot kialakítására a pótlás, az állománykiegészítés, az erdoszerkezet átalakítása, a fafajcsere, az elegyarány-szabályozás és a monokultúrák felszámolása útján kell törekedni.
(8) Véghasználat a (6) és a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel csak a biológiai vágásérettséghez közeli idopontban végezheto.
34.§ (1) A miniszter kezdeményezésére - a természet védelméhez fuzodo érdekbol - külön törvény szerinti különleges rendeltetésu vadászterületté nyilvánítható az a vadászterület, vagy annak az a része, ahol
a) fokozottan védett természeti terület,
b) nemzeti park,
c) bioszféra-rezervátum vagy erdorezervátum,
d) nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó terület
található.
(2) A természet védelméhez fuzodo érdekbol különleges rendeltetésu vadászterületté nyilvánításra, a vad védelmérol, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A természet védelméhez fuzodo közérdekbol különleges rendeltetésu vadászterületté nyilvánított területeken a vad állományszabályozását, a vadászatot az igazgatóság kezdeményezésére, illetve az általa meghatározott természetvédelmi feltételekkel a vadászati hatóság határozata alapján a vadászatra jogosult köteles elvégezni.
(4) Ha a védett természeti érték megóvása más módon nem érheto el, az igazgatóság kezdeményezésére a vadászati hatóság állományszabályozást rendel el.
35.§ (1) Védett természeti területen a 7.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja;
b) gondoskodni kell a vadon élo szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megorzésérol;
c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére vagy szakhatósági hozzájárulásával repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a természetvédelmi hatóság, vagy megkeresésére az arra hatáskörrel rendelkezo hatóság kötelezi az érdekelteket és meghatározza a kötelezettség teljesítésének módját, így különösen a tevékenység abbahagyását, az eredeti állapot helyreállítását, valamint határidejét.
(3) Védett természeti területen lévo termoföld hasznosítási kötelezettségét a természetvédelmi hatóság függeszti fel.
36.§ (1) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket a védetté nyilvánító jogszabályban kell megállapítani.
(2) Természetvédelmi kezelésnek minosül a védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, orzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység.
(3) Valamennyi védett természeti területre - az ott tevékenységet folytatókra kötelezo ereju - kezelési tervet kell készíteni. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.
(4) A kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
37.§ (1) Védett természeti területen lévo közúton a közlekedést (tartózkodást) - ha az a védett természeti területet vagy értéket zavarja, veszélyezteti, károsítja - a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére az útügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja. Helyi közút esetében a korlátozást vagy tilalmat a jegyzo rendeli el.
(2) Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást, az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - ha a védelem érdekei szükségessé teszik - a természetvédelmi hatóság korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(3) Védett természeti terület károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani.
(4) Védett természeti területen a hatáskörrel rendelkezo hatóság - szükség esetén a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére - építési, telekalakítási tilalmat, illetoleg egyéb, jogszabályban meghatározott használati korlátozást köteles elrendelni.
(5) Külterületi védett természeti terület belterületbe csak akkor vonható, ha a település belterülete is védett természeti terület.
38.§ (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyujtés, kísérlet végzéséhez;
b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
d) termoföldnek nem minosülo földterület rendeltetésének, termoföld muvelési ágának a megváltoztatásához;
e) az erdorol és az erdo védelmérol szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelon lévo fa kivágásához, telepítéséhez;
f) nád és más vízinövényzet égetéséhez, irtásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint - a kijelölt és kiépített tuzrakóhely kivételével - erdoterületen tuz gyújtásához;
g) növényvédo szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
h) horgászathoz;
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegu sporttevékenység folytatásához.
(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Növény- és állategészségügyi karantén fertozés és járványhelyzet elhárítása során, az (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárás lefolytatása helyett, a természetvédelmi hatóságnak egyidejuleg be kell jelenteni a felhasználandó készítmény fajtáját.
(4) A kezelési terv meghatározhatja a védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése a 38.§ (1) bekezdésében meghatározott engedély beszerzése alól mentesít.
39.§ (1) Védett természeti területre közvetlen kihatással lévo vagy azt közvetlenül érinto más hatósági eljárás során a természetvédelmi hatóság szakhatóságként muködik közre, így különösen:
a) földrészlet megosztása, alakjának, terjedelmének megváltoztatása;
b) telekalakítás, területfelhasználás, építés, létesítés és használatbavétel;
c) nyomvonalas létesítmény és földmu építése;
d) vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat;
e) ipari, mezogazdasági, szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges telep létesítésének engedélyezése során;
f) az erdészeti, vadászati, halászati hatósági eljárásokban;
g) bányatelek megállapításának, módosításának, az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére, valamint a meddohányó hasznosítására, a kitermelés szünetelésére, a bánya bezárására vonatkozó muszak üzemi tervek és a tájrendezési terv jóváhagyásának, továbbá a bányászati létesítmények építésének és üzembe helyezésének, valamint egyes gépek és berendezések bányabeli használatának engedélyezésekor, továbbá a bányászattal összefüggo vízjogi hatósági eljárásokban;
h) termoföld más célú hasznosításának;
i) külön jogszabályban meghatározott veszélyes anyag átszállításának, tárolásának
engedélyezésekor.
(2) A külön jogszabályban meghatározott, környezetvédelmi szempontból történo határértékek megállapítására vonatkozó hatósági eljárásokban - ha az védett természeti területet érint - az igazgatóság szakhatóságként muködik közre.
40.§ (1) Fokozottan védett természeti területen a 38.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történo belépéshez, kivéve - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján erre feljogosított személyeket.
(2) Fokozottan védett természeti területen csak természetvédelmi kezelés, a 38.§ (1) bekezdése alapján engedélyezett tevékenység, továbbá - a lehetoséghez képest - a természetvédelmi hatósággal egyeztetett közvetlen élet- és vagyonvédelmi beavatkozás végezheto.
41.§ (1) A tulajdonos, vagyonkezelo, használó köteles turni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és terület oltalma, tudományos megismerése, bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, bemutatását, orzését, állapotának ellenorzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.
(2) A tulajdonos, vagyonkezelo, használó köteles turni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát idolegesen használja, arra használati jogot szerezzen, vagy tulajdonjogát egyébként korlátozza.(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tevékenységekkel okozott tényleges kárt meg kell téríteni.

Védett növény- és állatfajok, társulások
42.§ (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élohelyeinek veszélyeztetése, károsítása.
(2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megorzésérol.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyujtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;
d) egyedének preparálásához;
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történo telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérlethez;
g) egyedének biotechnológiai célra történo felhasználásához;
h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez.
(4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag bank létrehozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag bankban történo elhelyezéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett fasorban lévo, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természetvédelmi hatóság az engedélyrol - a cserjék esetének kivételével - tájékoztatja az erdészeti hatóságot.
(6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztításához, megszerzéséhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(7) Fokozottan védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfajok esetén a (3), illetoleg (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekbol adható meg.
(8) Fokozottan védett fajok esetében a (3) bekezdés c), f), g), h) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során elso fokon a Minisztérium jár el.
43.§ (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élo-, táplálkozó-, költo-, piheno- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
(2) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény vagy jogszabály másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj
a) állományának szabályozásához;
b) egyedeinek gyujtéséhez, befogásához, elejtéséhez, birtokban tartásához, idomításához;
c) egyedeinek mesterséges szaporításához;
d) egyedének kikészítéséhez, preparálásához, a preparátumok birtokban tartásához;
e) egyedének éloállat gyujteményben történo tartásához;
f) hazai állatfaj-állományának külföldi állományból származó egyeddel történo kiegészítéséhez;
g) állományai közötti mesterséges géncseréhez;
h) egyedének cseréjéhez, adásvételéhez;
i) egyedének külföldre viteléhez, onnan történo behozatalához, az országon való átszállításához;
j) egyede visszatelepítéséhez, betelepítéséhez;
k) kártételének megelozése érdekében riasztási módszer alkalmazásához;
l) egyede fészkének áttelepítéséhez;
m) egyedének háziasításához.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedély a külön jogszabályok szerinti állategészségügyi engedélyek beszerzése alól nem mentesít.
(4) Fokozottan védett, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekbol adható meg. Nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj esetében akkor is megadható az engedély, ha az a természetvédelem érdekeivel nem ellentétes.
(5) Fokozottan védett fajok esetében a (2) bekezdés c), f), g), i), j), m) pontjaiban meghatározott tevékenységek engedélyezése során elso fokon a Minisztérium jár el.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett állat befogására, elejtésére irányuló hatósági eljárásban a vadászati, illetve a halászati hatóság szakhatóságként muködik közre.
44.§ (1) Az igazgatóság engedélye szükséges állatgyujtemények, állatkertek, illetve egyéb vadon élo védett állatok tartására, idomítására szolgáló létesítmények, telephelyek kialakításához, fenntartásához, üzemeltetéséhez.
(2) Elhullott, elejtett védett állat egyedét a megtalálónak - ha e törvény másként nem rendelkezik - az igazgatósághoz be kell jelentenie, illetve be kell szolgáltatnia.
(3) Fokozottan védett növény- és állatfaj élohelye körül - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint és mértékben - használati, gazdálkodási korlátozást rendelhet el az igazgatóság. A kártalanítására a 72.§ rendelkezései az irányadóak.
(4) A védett növény- és állatfajok védelmére, tartására, bemutatására, hasznosítására vonatkozó részletes szabályokat, feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.
45.§ (1) A visszatelepülo élo szervezetek védetté nyilvánítására a 24.§ (2) bekezdését és a 25.§ (4) bekezdését megfeleloen alkalmazni kell.
(2) A miniszter eltéro rendelkezéséig a visszatelepülo élo szervezetekre a 42-44.§-ok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Védett, illetve fokozottan védett fajnak minosülnek a védett, illetve fokozottan védett növényfajok, illetoleg állatfajok keresztezodései (hibridjei). Az ilyen fajok védettségére a magasabb védettségi szinthez tartozó szülofajra vonatkozó szabályok az irányadóak.
46.§ (1) Régi hazai (oshonos) háziállatfaj és fajta az, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza.
(2) A védett régi hazai háziállatfajok és fajták megorzésére, egyedei törzskönyvezésére vonatkozó szabályokat, tenyésztési és teljesítményvizsgálati elveket a földmuvelésügyi miniszter és a miniszter együttes rendeletben állapítja meg.
47.§ (1) A védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozások és tilalmak körét a Kormány rendeletben állapítja meg. Eltéro rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései értelemszeruen irányadóak a védett életközösségekre is.
(2) A védett növény- és állatfajnak nem minosülo védett élo szervezetekre a 42-44.§-ok, valamint az (1) bekezdés rendelkezéseit megfeleloen alkalmazni kell.

A barlangok védelme
48.§ (1) Barlang védettsége kiterjed bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kozetére, képzodményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élovilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összeköto szakaszára.
(2) Azokat a teljesen vagy túlnyomóan mesterséges üregeket, amelyeknek a felületén utólag létrejött szakmai, tudományos szempontból jelentos képzodmények alakultak ki, vagy természetvédelmi szempontból kiemelkedo jelentoséguek, a miniszter rendelettel védetté nyilváníthatja. A védetté nyilvánított mesterséges üregekre e fejezet eloírásait kell megfeleloen alkalmazni.
(3) Barlang vagy a (2) bekezdés szerinti üreg védettségét, vagy fokozott védettségét a miniszter rendeletben feloldhatja, ha a védelmének, fokozott védelmének fenntartásához természetvédelmi érdek többé nem fuzodik.
(4) Ha a barlang természetes állapotának fenntartása szükségessé teszi, felszíni területére jogszabály, az igazgatóság, vagy az igazgatóság kezdeményezésére más, hatáskörrel rendelkezo hatóság korlátozást rendelhet el, illetve az védett természeti területté nyilvánítható. Felszíni területnek minosül a földfelszínnek az a része, amely a barlang természetes állapotára közvetlen kihatással van.
(5) Barlang védoövezetét a felszíni területen a miniszter jogszabályban állapítja meg, és ebben rendelkezik a védoövezetre irányadó korlátozásokról is.
(6) Barlangot, barlangszakaszt a népjóléti miniszter által jogszabályban kijelölt szerv - a Minisztérium szakhatósági hozzájárulásával - határozatban gyógybarlanggá nyilváníthat. Egyidejuleg meghatározhatja a gyógybarlang éghajlati tényezoinek védelme és a gyógyítás zavartalanságának biztosítása érdekében szükséges intézkedéseket.
(7) A gyógybarlanggá nyilvánítás és gyógyászati célú hasznosítás feltételeit és eljárási rendjét a népjóléti miniszter a miniszterrel együttes rendeletben határozza meg.
49.§ (1) A barlangokat és a 48.§ (5) bekezdése szerinti védoövezetet az ingatlan-nyilvántartásban, külön jogszabályokban meghatározottak szerint - az igazgatóság kezdeményezése alapján - fel kell tüntetni.
(2) A barlangokról - az ingatlan-nyilvántartástól függetlenül - közhiteles nyilvántartást kell vezetni, az ennek vezetésére jogosult szervet, illetve a nyilvántartás tartalmát és vezetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Barlang, illetve barlangszakasz felfedezését nyolc napon belül be kell jelenteni az igazgatóságnak.
50.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (vagyonkezeloje, használója) turni köteles, hogy az igazgatóság, illetve az általa erre feljogosított személyek, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv felhatalmazásával eljáró személyek a barlangot megközelítsék, az idegenforgalom számára kiépített barlangot meglátogassák. Az e tevékenység során okozott tényleges kárt az ingatlantulajdonos (vagyonkezelo, használó) részére meg kell téríteni.
(2) A barlangbejáratot az ingatlantulajdonos (vagyonkezelo, használó) nem veszélyeztetheti, nem rongálhatja meg, nem tömheti el, nem zavarhatja a barlangot élohelyül használó állatokat, és nem akadályozhatja a barlang hasznosítását.
(3) A barlang bejáratának biztonságáról, ha szükséges szakszeru lezárásáról az igazgatóság gondoskodik.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve annak az ingatlannak a tulajdonosát (vagyonkezelojét, használóját), amelyrol a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság kezdeményezésére - be kell jegyezni.
51.§ (1) A Minisztérium engedélye szükséges
a) barlang, barlangszakasz hasznosításához, illetve a hasznosítási mód megváltoztatásához;
b) barlang, barlangszakasz kiépítéséhez;
c) barlangi képzodmények kimentéséhez, hasznosításához, értékesítéséhez, külföldre juttatásához.
(2) Gyógybarlang esetében az (1) bekezdés a) pontja szerinti gyógyászati hasznosításra vagy ennek módosítására irányuló eljárásban a népjóléti miniszter által a gyógybarlanggá nyilvánításra [48.§ (6) bekezdés] jogszabályban kijelölt szerv szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Az igazgatóság engedélye szükséges a barlangban végzett, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó tevékenységhez, továbbá a barlang állagára, állapotára, természetes élovilágára kiható valamennyi tevékenység megkezdéséhez, így különösen:
a) jogszabályban meghatározott barlangok látogatásához;
b) barlangban, barlangszakaszban végzendo kutatáshoz, kísérlethez, gyujtéshez;
c) barlangi búvármerüléshez;
d) az (1) bekezdés b) pontja kivételével muszaki beavatkozáshoz, így különösen bejárat vagy barlangszakasz lezárásához, mutárgy elhelyezéséhez, azok felújításához, helyreállításához;
e) filmezéshez, elektronikus képrögzítéshez;
f) a védoövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.
(4) A miniszter rendeletben határozza meg az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott barlang, barlangszakasz kiépítése körébe tartozó mutárgyak és tevékenységek körét, valamint azokat a barlangokat, amelyeknek látogatása a (3) bekezdés a) pontja alapján engedélyköteles. A (3) bekezdés a) pontja alapján látogatási engedélyhez kötött barlangokban történo túravezetés, valamint a barlangok kutatásának képesítési feltételeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Barlangban végzendo robbantáshoz, vízjogi engedélyhez kötött tevékenység megkezdéséhez az igazgatóság szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.
(6) Az igazgatóság hozzájárulása szükséges a barlang védoövezetében végzendo valamennyi tevékenységhez, így különösen:
a) az építési, fennmaradási engedély kiadásához;
b) vegyi anyag tárolásához, felhasználásához, illetve hulladék elhelyezéséhez;
c) területfelhasználás, telekalakítás engedélyezéséhez;
d) ipari, mezogazdasági, erdogazdasági, szolgáltató tevékenység gyakorlásához szükséges telep létesítéséhez, berendezéseinek felújításához, az alkalmazott technológia megváltoztatásához;
e) nyomvonalas létesítmény és földmu építéséhez;
f) a védoövezetet megállapító miniszteri rendeletben [48.§ (5) bekezdés] meghatározott tevékenységekhez.

Védett ásványi képzodményekre vonatkozó szabályok
52.§ (1) A ritka, különleges nagyságú, kifejlodésu, vagy szakmai, tudományos szempontból kiemelkedo jelentoségu ásványok, ásványtársulások (a továbbiakban együtt: ásványok) és osmaradványok körét, pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
(2) A védett ásványokat, osmaradványokat lehetoleg eredeti helyükön kell megorizni, ha ez nem lehetséges, akkor a legkisebb károsodást okozó módszerrel a lelohelyrol eltávolítva, úgy kell elhelyezni, hogy az oktatási, tudományos és bemutatási célokat szolgáljon.
(3) A bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, osmaradványokat az igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetové kell tenni a leletmentést.
(4) Védett ásványok, osmaradványok gyujtéséhez, forgalomba hozatalához, külföldre viteléhez az igazgatóság engedélye szükséges.
(5) Védett ásványok, osmaradványok külföldre vitele esetén végleges kiviteli engedély nem adható.
oAz 52.§ (4)-(5) bekezdése az 1997. évi CXL. törvény 108.§-ával megállapított szöveg.

IV. fejezet
A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TERVEZÉSI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE

A természet védelme és a területi tervezés
53.§ (1) A természet védelmével, a biológiai sokféleség megorzésével kapcsolatos állami feladatok és politika meghatározása, a természeti és táji értékek, természetes élohelyek, vadon élo növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésének, értékelésének, védelmének és helyreállításának biztosítása, az ezzel kapcsolatos tevékenységek összehangolása érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program (Kt. 40.§) részét képezo Nemzeti Természetvédelmi Alaptervet (a továbbiakban: Alapterv) kell készíteni.
(2) Az Alapterv tartalmazza:
a) az ország természeti területei állapotának általános leírását, a biológiai sokféleség megorzése szempontjából jelentos folyamatok, tevékenységek meghatározását;
b) a természeti értékek és területek megóvására vonatkozó általános követelményeket, ágazati és ágazatközi feladatokat;
c) a védett természeti értékek és területek megóvásának, továbbá újabb védett természeti területek létesítésének hosszú és középtávú szempontjait;
d) az ökológiai hálózat és az ökológiai (zöld) folyosók kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait;
e) az érzékeny természeti területek, rendszerek kialakításának és fenntartásának hosszú és középtávú szempontjait;
f) a természet védelmének az a)-e) pontokhoz kapcsolódó legfontosabb feltételrendszereit, intézkedési elveit;
g) a természet védelme kutatás-fejlesztési, oktatási, bemutatási, népszerusítési feladatainak hosszú és középtávú programját;
h) a természeti értékek és területek megfigyelését, adatgyujtését, nyilvántartását és értékelését végzo rendszer kiépítésének és fenntartásának elveit.
(3) A (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott
a) ökológiai (zöld) folyosó a természeti és természetközeli területek között, a biológiai kapcsolatot biztosító vagy ezt elosegíto területek, sávok és mozaikok láncolatát;
b) ökológiai hálózat a természeti, természetközeli területek, valamint védett természeti területek és védoövezetük ökológiai folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezését jelenti; továbbá az
c) érzékeny természeti terület az olyan extenzív muvelés alatt álló terület, amely a természetkímélo gazdálkodási módok megorzését, fenntartását, ezáltal az élohelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja.
(4) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében, szükség szerint:
a) regionális,
b) adott tájra vagy védett természeti területre,
c) természeti értékekre vonatkozó
tervet készít, készíttet, illetoleg kezdeményezi annak elkészítését.
(5) A miniszter az Alapterv végrehajtása érdekében rendeletben szabályozza az ökológiai folyosó és az ökológiai hálózat létesítésére vonatkozó eloírásokat. Az érzékeny területek létesítésére vonatkozó eloírásokat a miniszter a földmuvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza.
54.§ (1) Területrendezési, területfejlesztési, vízrendezési, meliorációs és a táj jellegét megváltoztató egyéb terv jóváhagyására, módosítására a külön jogszabályok rendelkezései szerint, a Minisztérium, illetve az igazgatóság bevonásával kerülhet sor.
(2) Ha az (1) bekezdésekben meghatározott tervek hatósági eljárás keretében kerülnek elfogadásra, jóváhagyásukhoz, módosításukhoz az ott megjelölt szervek szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) Település külterületét a 7.§ (3) bekezdése, valamint a 37.§ (5) bekezdése figyelembevételével, továbbá az Alaptervvel és a település környezetvédelmi programjával összhangban lehet belterületbe sorolni.
(4) Település külterületének belterületbe vonásához az igazgatóság elozetes véleménye szükséges. A külterület bevonásáról szóló önkormányzati rendelet egy elfogadott példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak.
55.§ (1) A települési önkormányzat - fovárosban a fovárosi önkormányzat - az illetékességi területén található helyi jelentoségu védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkormányzat képviselo-testülete, a fovárosban és a megyei jogú városban a közgyulés (a továbbiakban együtt: képviselo-testület) rendelettel fogadja el.
(2) A tervek eloterjesztéséhez az igazgatóság elozetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak.

A természetvédelem állami szervezete
56.§ A miniszter
a) irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt, a természet védelmével kapcsolatos tevékenységeket;
b) irányítja a természetvédelem területi államigazgatási szerveit;
c) közremuködik a természet védelmére irányuló nem állami kutatások megszervezésében;
d) gondoskodik a természet védelmével kapcsolatos állami kutatások tervezésérol, koordinálásáról, az állapotfelvételi és folyamatos információs, megfigyelo és értékelo (monitoring) rendszerek kialakításáról, muködésérol;
e) irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, a természet védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását;
f) terveket készít és készíttet a természet védelmével kapcsolatban;
g) az e törvényben és más jogszabályokban meghatározott esetben hatósági jogkört gyakorol;
h) a természet védelme érdekében együttmuködik a társadalom önszervezodo csoportjaival, érdekképviseleti szervezeteivel;
i) közremuködik a természet védelmével kapcsolatos oktatási, ismeretterjesztési tevékenységek irányításában, valamint a természetvédelmi ismeretek oktatási tanrendbe illesztésében.
57.§ (1) A természetvédelmi igazgatás feladatait e törvény és más jogszabályok rendelkezései alapján a miniszter irányítása alatt álló hivatali szervezet, továbbá az igazgatóságok, a települési önkormányzat és szervei, valamint a jegyzo látják el.
(2) Az igazgatóságok feladat- és hatáskörét a Kormány, illetékességi területét a miniszter rendeletben állapítja meg.
58.§ A természetvédelmi hatósági feladatokat elso fokon
a) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe nem tartozó ügyekben az igazgatóság,
b) a települési önkormányzat államigazgatási, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a jegyzo [az a) és a b) pontok együtt: természetvédelmi hatóság]
látja el.
59.§ (1) A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek orzése, megóvása, károsításának megelozése érdekében - egyenruhával és szolgálati lofegyverrel ellátott tagokból álló - Természetvédelmi Orszolgálat muködik valamennyi igazgatóság szervezetében.
(2) A Természetvédelmi Orszolgálat tagjainak, valamint az igazgatóság részérol eljáró hatósági személyeknek a jogait és kötelezettségeit külön törvény határozza meg.
(3) A kizárólag honvédelmi célokat szolgáló és honvédelmi szervek kezelésében álló ingatlanok területére történo belépését - a halaszthatatlan eljárási cselekmények kivételével - a természetvédelmi or elozetesen egyezteti a kezelo szervvel.
(4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott keretek között a Természetvédelmi Orszolgálatra, valamint az igazgatóság részérol eljáró hatósági személyek körére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A Természetvédelmi Orszolgálat szolgálati szabályzatát a miniszter rendeletben határozza meg.

Az ügyész szerepe a természetvédelemben
60.§ (1) Az ügyész a büntetoeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint jár el a természeti területek, értékek, különösen a védett természeti területek és értékek a Bünteto Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.
(2) Természeti érték, terület, valamint védett természeti terület veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész keresetet indíthat a tevékenységtol való eltiltás, illetoleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.
(3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján különös figyelemmel közremuködik a természetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.

Az önkormányzatok természetvédelmi feladatai
61.§ (1) A megyei önkormányzat gondoskodik a megye területén található helyi jelentoségu védett természeti területek védelmével kapcsolatos tevékenységek összehangolásáról.
(2) A megyei önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében:
a) javaslatot tesz helyi jelentoségu védett természeti területté nyilvánításra;
b) a települési önkormányzat felkérése alapján részt vesz a helyi jelentoségu védett természeti területté nyilvánítás elokészítésében;
c) elosegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét.
(3) A megyei önkormányzat a helyi jelentoségu védett természeti területek fenntartása érdekében a települési önkormányzatokkal megállapodást köthet, vagy társulást hozhat létre.
62.§ (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi feladatokat települési önkormányzatok is ellátnak.
(2) A helyi jelentoségu védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának fejlesztésérol, orzésérol a védetté nyilvánító települési önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) A települési önkormányzat a természet védelmének helyi-területi feladatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58.§) természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre.
63.§ (1) A települési - fovárosban a fovárosi - önkormányzat képviselo-testülete önkormányzati természetvédelmi orszolgálatot muködtethet.
(2) Az önkormányzati természetvédelmi or feladata a helyi jelentoségu védett természeti terület védelme érdekében a külön törvényben és az 59.§-ban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt keretek között az önkormányzati természetvédelmi orszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. Az 59.§ (4) bekezdésében meghatározott szolgálati szabályzat hatálya az önkormányzati természetvédelmi orre is kiterjed.

Az állampolgárok részvétele a természet védelmében
64.§ (1) A Kt. 54-55.§-ában foglaltakon túl, a természet védelmével kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával - elo kell segíteni, hogy a társadalom természetvédelmi kultúrája növekedjen.
(2) Az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként a védett természeti területek látogatásának lehetoségét a bemutatásra alkalmas területeken és a védettség érdekeivel összhangban biztosítani kell. Ennek érdekében az igazgatóságok oktatási bemutató létesítményeket tartanak fenn.
(3) Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság - különösen az ifjúság - természet védelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.
65.§ (1) A természeti területek és értékek jogellenes károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme érdekében a természetvédelmi célú társadalmi szervezetek jogosultak fellépni, és
a) állami szervektol, önkormányzatoktól a megfelelo és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
b) a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetoje ellen pert indítani.
(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetot, károsítót
a) tiltsa el a jogsérto magatartástól;
b) kötelezze a kár megelozéséhez szükséges intézkedések megtételére.
66.§ (1) Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetorök segíthetik.
(2) A polgári természetor az igazolványában meghatározott területen jogosult
a) védett természeti területekre belépni;
b) szolgálati jelvényt és igazolványt használni;
c) természeti értéket veszélyezteto vagy károsító cselekményt elköveto személyt figyelmeztetni a jogellenességre, illetve annak jogkövetkezményeire, valamint távozásra felszólítani;
d) a védett természeti területekrol, értékekrol, ezekkel kapcsolatos engedélyköteles tevékenységekrol tájékoztatást adni.
(3) A polgári természetorökre vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
Természetvédelmi információs rendszer
67.§ (1) A természet védelmével kapcsolatos egységes, a nemzetközi követelményeknek is megfelelo információs rendszert a miniszter az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (Kt. 49.§) önálló részeként muködteti.
(2) A természetvédelmi hatóság eljárásához szükséges adatokat valamennyi hatóság, állami, önkormányzati szervezet köteles a természetvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátani.
(3) A védett természeti területek és értékek nyilvántartása, törzskönyvének vezetése - a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint - a Minisztérium feladata.

V. fejezet
A TERMÉSZET VÉDELMÉNEK TULAJDONI ÉS GAZDASÁGI ALAPJAI

Tulajdonjogi rendelkezések
68.§ (1) Kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen valamennyi barlang.
(2) A védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képzodmény állami tulajdonban áll.
(3) A 42-44.§-okban, valamint a 74.§ (2) bekezdésében meghatározott engedélyekben rendelkezni kell a védett növény- és állatfaj vagy a védett ásványi képzodmény tulajdonjogáról.
(4) Az e törvény hatálybalépése elott jogszeruen létesített gyujteményekben, így különösen kertekben, parkokban, állatkertekben található, védett növény- és állatfajok egyedei, védett ásványi képzodmények tulajdonjogára a korábbi rendelkezések az irányadóak.
(5) A barlang kivételével a védett természeti értékek és területek korlátozottan forgalomképesek. Külföldi természetes és jogi személy védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.
(6) Védett természeti érték és terület tulajdonjogának változásakor az államot elovásárlási jog illeti meg, amelyet az igazgatóság - más jogosultakat megelozoen - jogosult gyakorolni. Helyi jelentoségu védett természeti terület esetében - sorrendben az igazgatóságot követoen - a települési önkormányzatot is megilleti az elovásárlási jog.
(7) Állami tulajdonban álló
a) védett természeti terület elidegenítése - a miniszter egyetértésével, legalább azonos természetvédelmi értéku védett természeti területtel történo csere, vagy törvényben meghatározott más eset kivételével - nem lehetséges,
b) védett természeti érték elidegenítésére, a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül, kizárólag akkor kerülhet sor, ha az természetvédelmi célokat vagy közérdeket szolgál, és az elidegenítéssel a miniszter egyetértett.

Gazdasági és pénzügyi jogi eloírások
69.§ (1) A központi költségvetés, az elkülönített állami és fejezeti kezelésu pénzalapokkal összhangban
a) támogatja az Alaptervben meghatározott kiemelt természetvédelmi és a nemzetközi kötelezettségvállalásokból adódó feladatok megoldását,
b) támogatja a természetvédelmet szolgáló intézkedéseket, különösen a természetvédelmi információs rendszer kiépítése és muködtetése, a közigazgatási ellenorzés, az oktatás, ismeretterjesztés és tudatformálás, a kutatás, a társadalmi természetvédelmi tevékenység területén.
(2) A természet védelme céljainak eléréséhez szükséges pénzügyi fedezetet elsosorban a központi költségvetésben és a természet védelmét is szolgáló elkülönített állami és fejezeti kezelésu pénzalapokban, különösen a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésu eloirányzatban kell biztosítani.
*A 69.§ (2) bekezdése az 1998. évi XC. törvény 103.§ (1) bekezdésével módosított szöveg.
(3) A védett élo szervezetek, életközösségek, ásványi képzodmények pénzben kifejezett értékét a miniszter rendeletben állapítja meg.
70.§ A védett természeti terület nevének, jelképének, illetve a természetvédelem jelképének felhasználásáért - a jogosult és a felhasználó közötti polgári jogi szerzodésben meghatározottak szerint - a felhasználó díjat köteles fizetni.

Támogatások és kártalanítás
71.§ (1) A védett természeti értékek és területek megorzését állami támogatás nyújtásával, adókedvezmény biztosításával, a természetkímélo gazdálkodást segíto hitelrendszerrel is támogatni kell.
(2) Támogatást kell biztosítani különösen:
a) a természetkímélo gazdálkodást folytatóknak,
b) élohely rekonstrukciót, élohely kialakítást végzoknek, kivéve, ha az erre irányuló kötelezettség megállapítására szankcióként került sor.
(3) A támogatás eseteit, mértékét, feltételeit, a kifizetés módját - e törvény keretei között - a Kormány rendeletben szabályozza.
(4) A kötelezettségek megtartását - a támogatás megfizetésének feltételeként - az igazgatóság rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal ellenorzi.
72.§ (1) A védett természeti területeken természetvédelmi érdekbol - az e törvény hatálybalépését követoen - elrendelt mezo- és erdogazdasági korlátozás, illetve tilalom esetén, vagy a termelésszerkezet jelentos megváltoztatásának eloírása következtében a tulajdonos tényleges kárát meg kell téríteni. A természeti kár megelozése és megakadályozása érdekében jogszeruen eloírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet.
(2) Amennyiben az ideiglenes védetté nyilvánítást annak indokolatlansága miatt nem követi végleges védetté nyilvánítás, a tulajdonos részére az ideiglenes védetté nyilvánításból eredo tényleges kárt meg kell téríteni.
(3) Ha védett természeti területen kívül elrendelt természetvédelmi célú korlátozás, tilalom, egyéb hatósági kötelezés miatt a tulajdonos jelentos mértéku termelésszerkezet változtatásra kényszerül, kártalanítására a (2) bekezdésben meghatározottak az irányadóak. Az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítás részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Felelosségbiztosítás és biztosíték
73.§ (1) Az a jogi személy, más szervezet, egyéni vállalkozó vagy mezogazdasági tevékenységgel élethivatásszeruen foglalkozó gazdálkodó, aki védett természeti területen veszélyes anyagot használ, vagy egyébként a természeti érték állagára, állapotára veszélyt jelento tevékenységet folytat - külön jogszabályban meghatározottak szerint -, köteles biztosítékot adni, vagy felelosségbiztosítást kötni.
(2) A biztosítékadási kötelezettség és a felelosségbiztosítás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védett állat kártételének megelozésére, a kárviselésre vonatkozó szabályok
74.§ (1) Védett állatfaj egyede kártételeinek megelozésérol, illetve csökkentésérol a kártétellel érintett ingatlan tulajdonosa, illetve használója a tole elvárható módon és mértékben gondoskodik. Ha a kártételt a kötelezett nem képes megelozni, kérheti az igazgatóság hasonló célra irányuló intézkedését.
(2) Riasztási módszerek alkalmazása, illetve - kivételes esetben - a túlszaporodott állomány egyedeinek befogása vagy gyérítése csak az igazgatóság engedélyével és felügyeletével végezheto.
(3) Az igazgatóság szükség esetén vagy a tulajdonos, használó kérésére közremuködik a riasztásban, befogásban, gyérítésben vagy végzi azt. Az igazgatóság saját kezdeményezése esetén az ebbol eredo költségeket maga viseli. Ha az igazgatóság beavatkozásával a tulajdonos, használó kérésének tett eleget, a költségek viselésére a közöttük létrejött megállapodás az irányadó.
(4) Az igazgatóság kártalanítást fizet, ha a védett állatfaj egyedének kártétele azért következett be, mert az igazgatóság
a) nem tett eleget az (1) bekezdésben meghatározott, megalapozott kérelemnek;
b) indokolatlanul nem engedélyezte riasztási módszer alkalmazását vagy a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését;
c) indokolatlanul nem teljesítette a (3) bekezdésben meghatározott kérést.
Más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt.

VI. fejezet
A TERMÉSZETVÉDELEM ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI ÉS SZANKCIÓI

Eljárási rendelkezések
75.§ Az e törvény szerinti hatósági eljárásokra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
76.§ (1) Az eljárási határido a természetvédelmi hatósági engedélyezési eljárásokban 90 nap.
(2) A szakhatósági közremuködésre a 39.§ (1) bekezdésében meghatározott eljárásokban 30 nap áll rendelkezésre, amely egy alkalommal, további 15 nappal meghosszabbítható.
(3) Ha hatósági engedély iránti kérelem az egész ország területére kiterjedo tevékenységre irányul, az elso fokú hatósági engedélyezési jogkört a Minisztérium gyakorolja.
77.§ Az igazgatóság, illetve helyi védett természeti terület esetén a jegyzo, jogszabályban meghatározott eloírások teljesítése érdekében az ügyfeleket kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, különösen a károsodott természeti érték és terület, továbbá a védett természeti érték és terület helyreállítására.
78.§ (1) Az igazgatóság, illetoleg helyi védett természeti terület esetében a jegyzo korlátozhatja, felfüggesztheti vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyezteto tevékenységeket. A határozat - a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében - a jogorvoslatra tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.
(2) A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket - ha az nem áll állami tulajdonban - az igazgatóság határozattal lefoglalja, illetoleg elkobozza. Ha a védett természeti érték állami tulajdonban áll (68.§), akkor azt az igazgatóság lefoglalja és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megorzésérol.
(3) Az elkobzott védett természeti értékek csak a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint használhatók fel.

A természeti állapotfelmérés
79.§ (1) Ha a jogszabályban meghatározott tevékenység megkezdése környezeti hatásvizsgálat (Kt. 67.§) elvégzéséhez kötött, annak részeként természeti állapotfelmérést kell készíteni.
(2) Az állapotfelmérés magában foglalja:
a) az érintett terület természeti értékeinek, azok helyzetének a felmérését;
b) a természeti értékeket - beleértve a védett természeti értékeket - jelentosen befolyásoló, veszélyezteto, károsító tevékenységek bemutatását;
c) a tervezett tevékenységek megvalósítása és a gazdálkodás nyomán a várható változásokat, továbbá a természeti értékek megóvására, elkerülhetetlen károsodásuk csökkentésére vonatkozó intézkedéseket is.

Természetvédelmi bírság
80.§ (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi határozat eloírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minoségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz;
c) a védett természeti területet, továbbá barlangot jogellenesen megváltoztatja, átalakítja, illetve azon vagy abban a védelem céljával össze nem egyeztetheto tevékenységet folytat;
d) a védett élo szervezet, életközösség élohelyét, illetoleg élettevékenységét jelentos mértékben zavarja;
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltéroen végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(2) A természetvédelmi bírságot az igazgatóság, helyi jelentoségu védett természeti terület esetében pedig a jegyzo szabja ki.
(3) A bírság kiszabására a természetvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményrol való tudomásszerzésétol számított 1 éven túl nincs lehetosége. Az elkövetésétol számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerutlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdodik meg, amíg a jogszerutlen állapot fennáll.
(4) Ha a természetvédelmi bírságot
a) az igazgatóság szabta ki, akkor a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésu eloirányzat természetvédelmi célokat szolgáló részének,
b) a jegyzo szabta ki [80.§ (2) bekezdés], akkor az önkormányzat környezetvédelmi alapja, vagy annak természetvédelmi célokat szolgáló részének [62.§ (3) bekezdés] bevételi forrása. Ha a települési önkormányzat nem rendelkezik környezetvédelmi alappal, akkor a b) pontban foglalt bevétel is a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésu eloirányzatot illeti meg.
oA 80.§ (4) bekezdésének a)-b) pontja az 1998. évi XC. törvény 103.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetojogi, a szabálysértési, a kártérítési felelosség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(6) A természetvédelmi bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a bírság mértékét és megállapításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg.

Polgári jogi felelosség
81.§ (1) Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat, egyedi hatósági eloírásokat megszegve kárt okoz, a kárt a Polgári Törvénykönyv 345-346.§-aiban foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni.
(2) A természet védelmének szabályai megszegésével okozott kár magában foglalja:
a) a tényleges vagyoni kárt,
b) az elmaradt hasznot,
c) a károkozás felszámolásával kapcsolatban felmerült indokolt költséget,
d) a természeti állapot és minoség károsodásából eredo, illetve
e) a társadalom, annak csoportjai vagy az egyének életkörülményeinek romlásában kifejezodo nem vagyoni kárt.
(3) Károkozás esetén elsosorban a természetbeni helyreállítást kell megkísérelni, és a kár ebben az esetben - hacsak a helyreállítást nem a károkozó végzi - magában foglalja az eredeti állapot helyreállításának költségeit is.
(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a társadalom vagy csoportjainak életkörülményei romlásából fakadó nem vagyoni kár megtérítése iránt keresetet az ügyész indíthat [60.§ (2) bekezdés], és a megítélt kártérítést a Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésu eloirányzat részére kell megfizetni.
*A 81.§ (4) bekezdése az 1998. évi XC. törvény 103.§ (3) bekezdésével módosított szöveg.

Vegyes és záró rendelkezések
82.§ (1) E törvény 1997. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejuleg a természetvédelemrol szóló 1982. évi 4. törvényereju rendelet, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a végrehajtásáról szóló, az 58/1986. (XII. 10.) MT rendelettel, a 26/1987. (VII. 30.) MT rendelettel, a 88/1990. (IV. 30.) MT rendelettel, a 24/1992. (I. 28.) Korm. rendelettel, továbbá a 71/1994. (V. 7.) Korm. rendelettel módosított 8/1982. (II. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: Tvhr.) hatályát veszti.
oA 82.§ (1) bekezdése a Magyar Közlöny 1996. évi 86. számával helyesbített szöveg.
(2) A Tvhr. 27.§-ának rendelkezéseit az e törvény 59.§ (2) bekezdésében meghatározott törvény hatálybalépéséig alkalmazni kell.
(3) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követoen megindult közigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévo védetté nyilvánítások elokészítésére és védetté nyilvánítására a védetté nyilvánítás elokészítésének megindulásakor hatályban lévo jogszabályok az irányadóak.
(5) E törvény nem érinti a hatálybalépése elott rendelettel, rendelkezéssel, határozattal védetté nyilvánított természeti területek, természeti emlékek védettségét. Ahol e törvény védetté nyilvánítást kimondó jogszabályt említ, az alatt érteni kell a védetté nyilvánítást kimondó határozatot is.
(6) Az (5) bekezdés szerinti országos jelentoségu védett természeti területek jegyzékét a miniszter közzéteszi. E jegyzék szükség szerint kiegészítheto az e törvény hatálybalépése után védetté nyilvánított védett természeti területekkel.
(7) Az (5) bekezdés alapján létesített, védett (fokozottan védett) természeti területekre - ha a védetté nyilvánítást kimondó határozat vagy jogszabály szigorúbb szabályokat nem állapít meg - e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az 53.§ (1)-(3) bekezdései szerinti Alaptervet elso alkalommal a Kt. 110.§-ának (3) bekezdésében meghatározott idopontban a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként kell benyújtani.
83.§
*A 83.§-t az 1999. évi LXIX. törvény 168.§ v) pontja hatálytalanította.
84.§ A termoföldrol szóló 1994. évi LV. törvény 46.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(4) A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával, illetve a fokozottan védett természeti területté nyilvánítással kapcsolatos más célú hasznosításra a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
85.§ Felhatalmazást kap a
a) Kormány, hogy rendeletben szabályozza a 7.§ (3) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 44.§ (4) bekezdésében, 47.§ (1) bekezdésében, 57.§ (2) bekezdésének elso fordulatában, 59.§ (4) bekezdésének elso mondatában, 63.§ (3) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében, 72.§ (3) bekezdésében, 73.§ (2) bekezdésében, 80.§ (6) bekezdésében,
b) miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24.§ (1) és (2) bekezdéseiben, 28.§ (7) bekezdésében, 29.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 30.§ (2) bekezdésében, 36.§ (4) bekezdésében, 44.§ (3) bekezdésében, 48.§ (2)-(3) és (5) bekezdésében, 49.§ (2) bekezdésében, 51.§ (4) bekezdésében, 52.§ (1) bekezdésében, 53.§ (5) bekezdésének elso fordulatában, 57.§ (2) bekezdésében, 59.§ (4) bekezdésének második mondatában, 66.§ (3) bekezdésében, 67.§ (3) bekezdésében, 69.§ (3) bekezdésében, 78.§ (3) bekezdésében,
c) miniszter, hogy a földmuvelésügyi miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 15.§ (2) bekezdésében és az 53.§ (5) bekezdésének második fordulatában,
d) földmuvelésügyi miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 11.§ (3) bekezdésében, valamint a 46.§ (2) bekezdésében,
e) népjóléti miniszter, hogy a miniszterrel együttes rendeletben szabályozza a 48.§ (7) bekezdésében
foglaltakat.



2004.12.14 09:15







A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása