Főlap



Erdővédelem
Erdővédelmi jelzőlap >>
Rossz fát teszünk a tűzre?
A hét gazdasági témája


Bár környezetvédelmi szempontból kedvező az erőművek átállítása faüzemelésre, a megújuló energiaforrásokból előállított bioáram garantált árával az állam beavatkozott a faipar piaci viszonyaiba is.


Erdő Kőszeg közelében. A piac eltorzulására a valódi energiaültetvények differenciált támogatása hozhat megoldást

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) rendeletével 1996-ban elinduló megújuló energiaprogram a fából előállított áram átvételét 2010-ig meghatározott áron garantálja. Az erőművek hirtelen megnövekedett faalapanyag-igénye a tűzifa piaci árának ugrásszerű emelkedését eredményezte. Az addigi felvevő oldal - falemezipari cégek, fát használó hőszolgáltatók - üzleti számításait ezzel keresztülhúzta. A tűzifa árának emelkedése a lakossági piacon is érzékelhető. A biomassza fogalmába elméletileg a fa és a faapríték ugyanúgy beletartozik mint az erdei és mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok vagy az úgynevezett energiaültetvények, azaz a kifejezetten energiatermelés céljából létrehozott erdők anyaga. Ma nálunk azonban főleg a tűzifát és az ipari fát értik biomasszán, mivel még nem rendelkezünk iparilag jelentős méretű energiaültetvényekkel, és megfelelő technológiával sem a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok összegyűjtéséhez és gazdaságos szállításához.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez csatolt kiotói jegyzőkönyvben 1997 decemberében a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó gázok koncentrációját.
A keretszámok mindenekelőtt a szén-dioxidra vonatkoznak, amelynek jelentős hányadát a hagyományos tüzelőanyagot - kőszén, kőolaj, földgáz - használó erőművek bocsátják ki. A magyar állam a megújuló forrásból termelt bioáramot a Magyar Energiahivatal számításai alapján meghatározott, emelt áron veszi át. A hivatal vezető közgazdásza, Varró László szerint az ár kialakításakor a hagyományos energiahordozók felhasználásával okozott társadalmi károkat vették alapul. Így alakult ki a jelenleg érvényes hozzávetőlegesen tízforintos (négy eurócentes) támogatás. A szénerőművek nagy részének átállítása fára szükségszerű volt, különben nem tudtak volna eleget tenni a környezetvédelmi normáknak, és ez bezárásukhoz vezetett volna.

Az országban először a kazincbarcikai AES Borsodi Energetikai Kft. alakította át berendezéseit. Az ötlet Ávéd István projektigazgató elmondása szerint 2001 második felében született. Az erdészeti társaságok is új értékesítési utakat kerestek, mert a tűzifa felhasználása jelentősen visszaesett. Az erőművel tíz évre kötött szerződésében az Egererdő Rt. végre nem az addigi nyomott árat érvényesíthette - mondta Jung László, a cég vezérigazgató-helyettese.

A borsodi erőmű átalakítási programját a pécsi Pannonpower Holding Rt. és az ajkai Bakonyi Hőerőmű Rt. is követi, de faapríték-tüzeléssel működő hőközpont üzemel már Tatán, Szombathelyen, Körmenden, Szentendrén, Szigetváron, Mátészalkán, a Veszprém megyei Papkeszin, több hőközpont pedig beüzemelés vagy előkészítés alatt áll. Lobbinézőpontok

A vélemények eltérnek abban, hogy ilyen méretű fejlesztésekhez van-e Magyarországon elegendő faalapanyag. A faipari cégek állítják, az erőművek a feldolgozóipar számára értékes nyersanyagot is eltüzelik, ami súlyos ellátási gondokhoz vezet.
Ávéd István erre reagálva kifejtette, ha Kazincbarcikán egyéb feldolgozásra alkalmas fát fel is használnak, hosszú távon semmiképpen sem csak erre a nyersanyagra alapoznak. Berendezéseik a közeljövőben már mezőgazdasági hulladékok fogadására is alkalmasak, és több megállapodást írtak alá energiafű- és energiafa-ültetvény termeltetésére is. A faipar problémájára a megoldást Jung László szerint is a szántóföldi növénytermesztésre alkalmatlan területek energianövényekkel való beültetése jelentené.

Az erőművek tűzifaigénye nem váltható ki teljes mértékben energetikai növényekkel, de felhasználásának aránya csökkenthető.

Előszerződéseket már a pécsi erőművet üzemeltető Pannonpower Holding Rt. is kötött energiaültetvények telepítésére - mondta a társaság kereskedelmi igazgatója, Marczy Attila. A Pannonpower a Somogyi Erdészeti és Faipari Rt. partnereként az erdei hulladék összegyűjtésével és tömörítésével is kísérletezik. Az energetikai lágy és fás szárú növények telepítésének támogatására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapjáról letölthető a pályázati anyag, ám egyelőre nem érkezett támogatási kérelem.

Hatástanulmány nélkül Az állami szabályozást megelőzően a Falco Falemezipari Rt. vezérigazgatója, Fekete Lajos szerint nem készült olyan közgazdasági hatástanulmány, mely mindenre kiterjedően modellezte volna a piaci hatásokat.
Nincs tudomása hasonló hatástanulmányról Nyárs Józsefnek, az FVM erdészeti főosztálya munkatársának sem, bár a GKM energetikai főosztálya kért tájékoztatást a magyarországi erdők fakészletéről, illetve a fafelhasználás szerkezetéről - igaz, a garantált árra vonatkozó rendeletük bevezetése után csaknem egy évvel.

A Szalka Távhő Kft. Mátészalkán két évvel ezelőtt alakította át egyik kazánját bioapríték-üzemelésre a Siemens beruházási hiteléből. A távhőszolgáltató az átalakítás költségeinek visszafizetését hét év alatt vállalta, ám jelenleg törlesztési nehézségekkel küzd. Farkas Sándor igazgató ennek okát részben a megugrott faalapanyag-árakkal (az üzemelésükhöz megfelelő faapríték 2002-ben tonnánként öt-hat ezer forint volt, jelenleg dupla annyi), részben pedig az indulásuk óta megváltozott gazdasági szabályzókkal magyarázza.
Az állam jelenleg a bioáramot átveszi garantáltan, a biomassza felhasználásával termelt zöldhő árában és átvételében azonban nem érvényesül annak környezetvédelmi jelentősége. Marosvölgyi Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Energetikai Tanszékének vezetője szerint természetes, hogy a piac régi szereplői ellenállással fogadják a konkurenciát, a faanyag új vásárlóját. De növelhető a kínálat is: erdeinkben évente mintegy tizenegymillió köbméter faanyagot lehetne kitermelni, a jelenlegi hétmillió köbméterrel szemben. Szabályozási hiba? Tóth Béla, az Energetikai, Környezetvédelmi és Faipari Mérnöki Szolgáltató Kft. ügyvezetője szerint a falemezipar és a villamosenergia-termelők konfliktusáért főleg az állami szabályozás felelős.

Németországban a 20 megawatt alatt működő erőművektől veszik át garantáltan a bioáramot, vagyis a kistérségi energia előállítását szorgalmazzák. Nálunk a GKM-rendelet 50 megawatt alatti teljesítményű erőművekre vonatkozik (az erőmű Kazincbarcikán 45, Pécsett 50 megawattos, az ajkai beruházás pedig 30 megawattos).

Az unió országaiban is a bioáram ártámogatása volt a leghatékonyabb eszköz, a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésére. Hátrányát azonban az EU-ban is felismerték már, mivel az áramtermelőket nem ösztönzi költségeik csökkentésére.

Már differenciált átvételi árat alkalmaznak a különböző megújuló forrásoktól függően Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Portugáliában, Svédországban, illetve Olaszországban, de Hollandiában is áttértek erre a megoldásra. Spanyolországban a termelő választhat egy rögzített ár és a kereskedelmi ár felett fizetett prémium között.
Pályázatot lehet benyújtani a támogatásokra Írországban, adókedvezményekkel támogatják az újítókat Finnországban. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint a környezetet szennyező nyersanyagok felhasználását csökkenteni kell, az erőművek biomassza-felhasználása egyúttal mérsékli az energiaimporttól való függőségünket is.

Úgy tűnik azonban, a kivitelezés módja alaposabb elemzésre szorult volna. Lehet, hogy további erőművek átállítását fatüzelésre az alapanyag-ellátás valós felméréséig egyelőre szüneteltetni, engedélyeztetésük feltételeit pedig módosítani kellene. Jelentős késésben van ugyanis az az állami program, amely a biomassza-erőművek fűtőanyagának termelését ösztönözné. A kormány most az ígéri, behozzák a lemaradást. A parlament gazdasági bizottsága tegnapi ülésén arra kérte az érintett tárcákat, ezúttal egymással együttműködve találjanak megoldást a problémára.

Holik Emőke