POINTERNET Marketplace,

POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft (www.pointernet.org)



	HIRDETÉS-ON-LINE

	INGATLAN

	UTAZÁS

	LOVAGLÁS

	KUTYA

	MEZŐGAZDASÁG

	FORUM

	REGISZTRÁCIÓ

	MAGAZIN

	ÚJSÁGOK

	TARTALOM

	CÉGINFORMÁCIÓ


e-mail: pointernet@axelero.hu

Tájékoztató Információk az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban

2001. évi CVIII. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről

1997. évi LVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről

4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról

1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

2001. évi CVIII. törvény
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások egyes kérdéseirol

Az Országgyulés az elektronikus kereskedelem fejlodése és ez által a gazdasági fejlodés elomozdítása, valamint az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások révén a magyargazdáság nemzetközi versenyképességének javítása, továbbá az elektronikus kereskedelmi kapcsolatokban a fogyasztók jogainak védelme érdekében az európai uniós jogszabályokkal összhangban az alábbi törvényt alkotja:

A törvényt az Országgyulés a 2001. december 18-i ülésnapján fogadta el.

A törvény hatálya
1.§ (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:
a) a Magyar Köztársaság területérol nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggo szolgáltatásra;
b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybevevonek, illetve szolgáltatónak minosülo természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió tagállamainak területérol nyújtott információs társadalommal összefüggo szolgáltatásra.

Lásd: 16.§ (3) bekezdése.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetoleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggo szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki az elektronikus levélcím fenntartására és az elektronikus magánlevelezésre.

Értelmezo rendelkezések
2.§ E törvény alkalmazásában:
a) Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggo szolgáltatás, amelynek célja áruk, illetoleg szolgáltatások üzletszeru értékesítése, beszerzése, cseréje;
b) Elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetoleg -továbbítást végzo vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása;
c) Európai Unió tagállamainak területérol nyújtott szolgáltatás: - az Európai Unió bármely tagállamának területén lévo székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggo szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végzo szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggo szolgáltatás;
d) Igénybevevo: az a természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely információs társadalommal összefüggo szolgáltatást vesz igénybe;
e) Információ: bármely, elektronikus úton feldolgozható, tárolható, továbbítható adat, jel, kép tekintet nélkül arra, hogy annak tartalma jogi védelemben részesül-e;
f) Információs társadalommal összefüggo szolgáltatás: elektronikus úton, távollevok részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybevevoje egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevok részére, az igénybevevo egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybevevo részérol nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak;
g) Magyar Köztársaság területére irányuló szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, melyrol a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján valószínusítheto, hogy magyarországi igénybevevok számára kívánják elérhetové tenni;
h) Magyar Köztársaság területérol nyújtott szolgáltatás: a Magyar Köztársaság területén lévo székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott információs társadalommal összefüggo szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végzo szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggo szolgáltatás;
i) Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggo szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

Az elozetes engedélyezést kizáró elv
3.§ (1) Információs társadalommal összefüggo szolgáltatást bármely természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet végezhet.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti az információs társadalommal összefüggo szolgáltatást képezo tevékenységre egyébként jogszabály által eloírt minosítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettséget.

Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatással kapcsolatos adatszolgáltatás
4.§ (1) A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférheto módon magyar nyelven közzétenni legalább az alábbi adatokat:
a) a szolgáltató nevét, amennyiben a szolgáltató nem természetes személy, a képviselojének nevét is;
b) a szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét;
c) a szolgáltató elérhetoségeit, különösen az igénybevevokkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét;
d) amennyiben a szolgáltató tevékenységének végzéséhez jogszabály nyilvántartásba vételi kötelezettséget ír elo, a szolgáltatót nyilvántartásba vevo hatóság megnevezését és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát;
e) amennyiben a szolgáltató tevékenysége jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt a jogszabály megjelölésével, a felügyeleti hatóság megnevezésével és elérhetoségével; valamint a felügyeleti hatóság engedélyének számával;
f) amennyiben tevékenységére szakmai vagy etikai eloírások irányadóak, az azokra való hivatkozást elérhetoségük megjelölésével;
g) a szolgáltató adószámát;
h) amennyiben a szolgáltató valamely - az adott szolgáltatással összefüggo - szakmai kamara tagja, annak megnevezését;
i) amennyiben természetes személy szolgáltató vagy a szolgáltató szervezet tagja vagy vezetoje - az adott szolgáltatással összefüggoen - ilyennel rendelkezik, tudományos vagy szakmai fokozatát és megszerzésének helyét;
j) amennyiben a szolgáltató minosítését vagy akkreditációját törvény írja elo, a minosítd, illetve akkreditáló okirat adatait, elérhetoségét;
k) az adott szolgáltatáshoz kapcsolódóan a fogyasztóvédelemrol szóló 1997. évi CLV. törvény 8.§-nak megfelelo tájékoztatást.

(2) Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás ellenértékhez kötését és ellenértékét, valamint az ellenérték teljesítésének módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetové tenni oly módon, hogy a tájékoztatás tartalma egyértelmu és közértheto legyen. Különösen tájékoztatni kell az igénybevevot arról, hogy az ellenérték tartalmazza-e a szolgáltatást terhelo közterheket, illetve az igénybevevohöz történo eljuttatás minden költségét.

(3) A szolgáltató köteles általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentó tényezokrol és az általa megteendo óvintézkedésekrol.

Az elektronikus úton kötött szerzodésekre vonatkozó szabályok
5.§ (1) Az elektronikus úton történo szerzodéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelozoen a szolgáltató köteles az információs társadalommal összefüggo szolgáltatásra vonatkozó általános szerzodési feltételeket oly módon hozzáférhetové tenni, amely lehetové teszi az igénybevevo számára, hogy tárolja és elohívja azokat,

(2) A szolgáltató az (1) bekezdésben, a 4.§ -ban, valamint egyéb jogszabályban eloírt tájékoztatási kötelezettségén túlmenoen az igénybevevo ajánlatának elküldését megelozoen köteles egyértelmuen tájékoztatni az igénybevevot:
a) azokról a technikai lépésekrol, amelyeket a szerzodés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
b) arról, hogy a megkötendo szerzodés írásba foglalt szerzodésnek minosül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerzodést, illetve, hogy az iktatott szerzodés utóbb hozzáférheto lesz-e;
c) az adatbeviteli hibáknak a szerzodéses nyilatkozat elküldését megelozoen történo azonosításához és kijavításához biztosított eszközökrol;
d) a szerzodés megkötésének, valamint a szerzodésnek a nyelvérol;
e) arról a - szolgáltatási tevékenységére vonatkozó - magatartási kódexrol, amelynek az adott szolgáltatás tekintetében aláveti magát, amennyiben van ilyen; továbbá arról, hogy ez a magatartási kódex elektronikus úton hol hozzáférheto.

(3) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minosülo igénybevevo közötti szerzodéskötés során a felek kölcsönös megállapodással eltérhetnek a (2) bekezdés rendelkezéseitol.

6.§ (1) A szolgáltató köteles megfelelo, hatékony és hozzáférheto technikai eszközökkel biztosítani, hogy az igénybevevo az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását ajánlatának elektronikus úton való elküldése elott el tudja végezni. Ilyen eszköz hiányában az igénybevevo nyilatkozata nem minosül ajánlatnak.

(2) A szolgáltató köteles az igénybevevo ajánlatának megérkezését az igénybevevo felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás az igénybevevo ajánlatának elküldésétol számított 48 órán belül nem érkezik meg az igénybevevohöz, az igénybevevo ajánlati kötöttsége megszunik.

(3) Az ajánlat és annak visszaigazolása akkor tekintendo a másik szerzodo félhez megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetové válik.

(4) A szolgáltató és a fogyasztónak nem minosülo igénybevevo közötti szerzodéskötés során a felek eltérhetnek az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseitol, ha errol megállapodtak.

(5) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezéseit, valamint az 5.§ (1) és (2) bekezdéseit nem kell alkalmazni a kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértéku kommunikációs eszközzel tett címzett nyilatkozatok utján létrejött szerzodések esetén.

A szolgáltató felelossége
7.§ (1) A szolgáltató a polgári jog általános szabályai szerint felel az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás során továbbított, tárolt vagy hozzáférhetové tett, jogszabályba ütközo tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.

(2) Nem felel a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti jogsérelemért, illetve kárért, amennyiben eleget tesz a 8-11.§-okban meghatározott feltételeknek, és a 13.§ (1) bekezdése szerinti jogsértés esetében a 9-11.§ szerinti szolgáltató lefolytatja a 13.§ szerinti eljárást, valamint úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(3) A szolgáltatónak a (2) bekezdés alapján történo mentesülése nem zárja ki azt, hogy a jogszabályba ütközo tartalmú információval jogaiban megsértett jogosult a jogsértésbol fakadó igényei közül a jogsértés megelozésével, illetve abbahagyásával kapcsolatos követeléseit a szolgáltatóval szemben is érvényesítse. E perben a szolgáltató a pernyertes jogosult perrel kapcsolatos költségeinek megfizetésére nem kötelezheto.

(4) A szolgáltató 8-11.§-okban meghatározott szolgáltatás tekintetében nem köteles elozetesen és rendszeresen ellenorizni az általa csak továbbított, tárolt, hozzáférhetové tett információ tartalmát, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, melyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak.

(5) A szolgáltató polgári jogi felelosségének 8-11.§ szerinti korlátozása nem érinti az egyéb jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását.

8.§ (1) Az olyan információs társadalommal összefüggo szolgáltatás esetén, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevo által biztosított információt távközlo hálózaton továbbítja vagy a távközlo hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszeru adatátvitel), a szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ tartalmával okozott kárért, ha:
a) nem a szolgáltató kezdeményezi az információ továbbítását;
b) nem a szolgáltató választja meg a továbbítás címzettjét; és
c) nem a szolgáltató választja ki, illetoleg nem változtatja meg azt az információt, amely továbbításra kerül.

(2) Az információtovábbítás és a hozzáférés (1) bekezdés szerinti lehetové tétele magában foglalja a továbbított információ közbenso és átmeneti jellegu automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

9.§ Az olyan információs társadalommal összefüggo szolgáltatás esetén, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevo által biztosított információt távközlo hálózaton továbbítja és az alapvetoen a más igénybevevok kezdeményezésére történo információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja, a szolgáltató akkor nem felel az információ közbenso és átmeneti jellegu automatikus tárolásával okozott kárért, ha:
a) a szolgáltató nem változtatja meg az információt;
b) a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;
c) a közbenso tárolóban az információ frissítése megfelel a széles köruen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;
d) a közbenso tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széles köruen elismert és alkalmazott technológia jogszeru használatát; és
e) a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve, hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

10.§ Az olyan információs társadalommal összefüggo szolgáltatás esetén, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevo által biztosított információt tárolja, a szolgáltató akkor nem felel az igénybevevo által biztosított információ tartalmával okozott kárért, ha
a) nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
b) nincs tudomása olyan tényrol vagy körülményrol, amely valószínusítené, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról vagy a hozzáférést nem biztosítja.

11.§ Az olyan információs társadalommal összefüggo szolgáltatás esetén, amely abból áll, hogy a szolgáltató információk megtalálását elosegíto segédeszközöket biztosít az igénybevevo számára, a szolgáltató akkor nem felel az információ ilyen módon történo hozzáférhetové tételével okozott kárért, ha
a) nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
b) nincs tudomása olyan tényrol vagy körülményrol, amely valószínusítené, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;
c) amint az a) és b) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

12.§ A 10-11.§-ok rendelkezései alapján a szolgáltató nem mentesül a felelosség alól, ha az igénybevevo a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.

Értesítés a jogsérto információs társadalommal összefüggo szolgáltatásról
13.§ (1) Az a jogosult, akinek a szerzoi jogi törvény által védett szerzoi muvén, eloadásán, hangfelvételén, musorán, audiovizuális muvén, adatbázisán fennálló jogát a szolgáltató által hozzáférhetové tett információ sérti (a továbbiakban: jogosult), teljes bizonyító ereju magánokiratba vagy közokiratba foglalt értesítésével felhívhatja a 9-11.§-okban meghatározott szolgáltatót a jogát sérto tartalmú információ eltávolítására.

(2) Az értesítésnek tartalmaznia kell:
a) a sérelem tárgyát és a jogsértést valószínusíto tények megjelölését;
b) a jogsérto tartalmú információ azonosításához szükséges adatokat;
c) a jogosult nevét, lakcímét, illetve székhelyét, telefonszámát, valamint elektronikus levelezési címét.

(3) Amennyiben a jogosult meghatalmazottja útján jár el, az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítéshez az értesítési- eltávolítási eljárásban való képviselet ellátására feljogosító teljes bizonyító ereju magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást is csatolni kell.

(4) Az (1)-(2) bekezdésszerinti értesítés átvételétol számított 12 órán belül a szolgáltató - a jogosult jogát sérto információt biztosító igénybevevo (a továbbiakban: érintett igénybevevo) 3 munkanapon belül történo írásbeli tájékoztatása mellett - köteles intézkedni az értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférés nem biztosítása vagy az információ eltávolítása iránt, és feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt.

(5) Köteles megtagadni a szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti értesítés alapján az információhoz való hozzáférés nem biztosítását vagy az információ eltávolítását, ha ugyanazon információ vonatkozásában ugyanazon jogosult vagy a jogosult (3) bekezdés szerinti meghatalmazottja értesítése alapján már eljárt a (4) bekezdés szerint, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(6) Az érintett igénybevevo a (4) bekezdésben meghatározott tájékoztatás átvételétol számított 8 napon belül teljes bizonyító ereju magánokiratban vagy közokiratban a szolgáltatónál kifogással élhet az érintett információ eltávolításával szemben. A kifogásnak tartalmaznia kell:
a) az eltávolított, illetoleg hozzáférhetetlenné tett információ azonosítását, ideértve azt a hálózati címet, ahol az korábban hozzáférheto volt, továbbá az érintett igénybevevot azonosító, a törvény 4.§ (1) bekezdés a)-e) és g) pontjaiban meghatározott adatokat;
b) indokolt nyilatkozatot arról, hogy az igénybevevo által biztosított információ nem sérti a jogosult (2) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt jogát.

(7) A (6) bekezdés szerinti kifogás átvételekor a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt újra hozzáférhetové tenni, és errol a jogosultat a kifogás megküldésével értesíteni, kivéve, ha az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását bíróság vagy hatóság rendelte el.

(8) Ha az érintett igénybevevo a jogsértést elismeri vagy a (6) bekezdés szerinti határidoben nem terjeszt elo kifogást vagy az nem tartalmazza a (6) bekezdésben eloírt adatokat, és nyilatkozatot, a szolgáltató az információhoz való hozzáférés nem biztosításának, illetve az információ eltávolításának hatályát köteles fenntartani.

(9) Ha a jogosult a (7) bekezdés szerinti értesítés átvételétol számított 10 munkanapon belül az értesítés szerinti jogsértéssel kapcsolatos igényét abbahagyás és eltiltás iránti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is tartalmazó kereset vagy fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtása útján érvényesíti vagy bünteto feljelentést tesz és az eljárás megkezdését kezdeményezo beadványának másolatát annak benyújtásától számított 3 munkanapon belül megküldi a szolgáltatónak, a szolgáltató a beadvány másolatának átvételétol számított 12 órán belül a (4) bekezdésben foglaltak megfelelo alkalmazásával a (2) bekezdés szerinti értesítésben megjelölt információhoz való hozzáférést ismételten nem biztosítja, illetve az információt ismételten eltávolítja. A szolgáltató intézkedésérol a jogosult beadványa másolatának megküldésével az érintett igénybevevot az intézkedés megtételétol számított 3 munkanapon belül értesíti.

(10) A jogosult köteles a (9) bekezdés szerinti eljárásban hozott jogeros érdemi határozatokról - ideértve az ideiglenes intézkedés elrendelését vagy a kérelem elutasítását is - a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. Ha az érdemi határozat az érintett igénybevevo javára rendelkezik, a szolgáltató haladéktalanul köteles az érintett információt ismételten hozzáférhetové tenni, egyébként a (8) bekezdés szerinti szolgáltatói intézkedés hatálya fennmarad.

(11) A jogosult és a szolgáltató szerzodést köthet az (1)-(10) bekezdésekben meghatározott eljárás alkalmazásáról. A szerzodésben a felek a törvénytol nem térhetnek el, de a törvényben nem rendezett kérdésekben megállapodhatnak. A felek szerzodésükben hatályos írásbeli közlésnek tekinthetik a nekik vagy általuk harmadik személyhez címzett írásbeli magánokirat hu másolatát, továbbá az elektronikus úton tett közlést is, ha annak megérkezését a címzett elektronikus úton igazolja. Ebben az esetben a felek kötelesek az egymástól származó elektronikus küldemények megérkezését visszaigazolni.

(12) A szolgáltató nem felelos az érintett információ eltávolításának vagy az ahhoz való hozzáférés nem biztosításának eredményes végrehajtásáért, amennyiben az eltávolítás vagy a hozzáférés nem biztosítása során a (4) és (9) bekezdésben meghatározottaknak megfeleloen és jóhiszemuen járt el.

Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával küldött reklámokra vonatkozó különös szabályok
14.§ (1) Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával küldött reklámnak világosan és egyértelmuen azonosíthatónak kell lennie, amint az hozzáférhetové válik az igénybevevo számára. Kizárólag az igénybevevo egyértelmu, elozetes hozzájárulásával küldheto elektronikus úton, levelezés során reklám.

(2) Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával küldött reklámhoz kapcsolódóan tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címrol és egyéb elérhetoségrol, ahol a reklámok információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával történo küldésének megtiltása iránti idényét bejelentheti.

(3) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevoje köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik részükre írásban bejelentették, hogy kívánnak információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával reklámot kapni. A nyilvántartás harmadik fél számára kizárólag az igénybevevo elozetes hozzájárulásával adható át.

(4) A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevoje nem küldhet információs társadalommal összefüggo szolgáltatás felhasználásával reklámot azoknak, akik a (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban nem szerepelnek. A küldés tilalma a reklámozó, a reklámszolgáltató., illetve a reklám közzétevoje által küldendo összes reklámra vonatkozik.

Az információs társadalommal összefüggo szolgáltatásokra vonatkozó különös fogyasztóvédelmi szabályok
15.§ (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást is nyújtó közüzemi, pénzügyi és nyugdíjpénztári, valamint a biztosítási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, valamint a fogyasztók tájékoztatására kötelesek az ügyfelek részére elektronikus úton is ügyfélszolgálatot muködtetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek-amennyiben szolgáltatásaikat az igénybevevok számára kizárólag elektronikus útón nyújtják - továbbá a kizárólag információs társadalommal összefüggo szolgáltatási tevékenységet végzo szervezetek jogosultak az ügyfélszolgálatot kizárólag elektronikus úton biztosítani. A fenti szervezetek üzemzavar esetén kötelesek telefonos ügyfélszolgálatot muködtetni.

(3) A (2) bekezdés szerint biztosított ügyfélszolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát az ügyfélnek elektronikus úton haladéktalanul megküldeni.

Vegyes és záró rendelkezések
16.§ (1) E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követo 30. napon lép hatályba.

(2) E törvényt kell alkalmazni a hatálybalépését követoen nyújtott információs társadalommal összefüggo szolgáltatásokra azzal, hogy a szolgáltatók e törvény hatálybalépését követo 90 napon belül kötelesek biztosítani, hogy információs társadalommal összefüggo szolgáltatásaik megfeleljenek e törvény elbírásainak.

(3) E törvény 1.§-ának (2) bekezdése az Európai Unióhoz történo csatlakozásról szóló nemzetközi szerzodést kihirdeto törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(4) Ha törvény iratnak vagy okiratnak a megorzését, illetve eredeti példány megorzését írja elo, a megorzési kötelezettség a digitális archiválásról szóló külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elektronikus úton is teljesítheto.

(5) A Hírközlési Felügyelet jogosult ellenorizni, hogy a szolgáltató tevékenysége megfelel-e az e törvényben foglalt rendelkezéseknek.

(6) A Hírközlési Felügyelet bírságot szabhat ki azzal a szolgáltatóval szemben, aki az e törvényben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget. A bírság összege 500 000 forintig terjedhet.

(7) Ahol e törvény hatálybalépését megelozoen hatályba lépett törvény, törvényereju rendelet vagy ezekkel kihirdetett nemzetközi egyezmény Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot, illetoleg közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztert említ, ott a hírközlési feladatok (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt, illetoleg a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto minisztert, az egyéb feladatok tekintetében a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot, illetoleg a közlekedési és vízügyi minisztert kell érteni.

17.§ Felhatalmazást kapa Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszter, hogy az érintett miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza
a) az informatikai biztonság követelményeit,
b) az információs társadalommal összefüggo szolgáltatásokkal kapcsolatos elektronikus iratkezelés és a digitális archiválás szabályait,
c) az információs társadalommal összefüggo szolgáltatás alapját képezo tevékenység elektronikus úton való végzése miatt szükséges egyéb eloírásokat.

18.§ Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérol szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdeto 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban összeegyeztetheto szabályozást tartalmaz az információs társadalommal összefüggo szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi kérdéseirol szóló 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, kivéve annak 2. cikke g) pontját, 3. cikke 2., 4. és 5. bekezdését, 8. cikkét, 16. cikkét, 17. cikke 2-3. bekezdését és 19. cikkét.

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

a távollevők között kötött szerződésekről

A Kormány a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fvtv.) 55. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján (távollevők között kötött szerződés).

(2) A rendelet akkor alkalmazható, ha külön jogszabály a rendelet hatálya alá tartozó szerződésről eltérően nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos szerződésre, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre;

b) automatából történő értékesítésre;

c) nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződésre;

d) az építési szerződésre;

e) ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, kivéve a bérleti szerződést;

f) az árverésen kötött szerződésre.

(4) A mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerződésre kizárólag a 7. § (2)-(3) bekezdése, a 8-11. § alkalmazható, az utazási szerződésre és az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésre pedig kizárólag a 9. § alkalmazható.

(5) E rendelet alkalmazásában távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

2. § (1) A gazdálkodó szervezet a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:

a) a gazdálkodó szervezet cégnevéről (nevéről), székhelyéről (lakóhelyéről), a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;

b) a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;

d) szükség szerint a szállítás költségéről;

e) a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;

f) az elállás jogáról (4-5. §);

g) a távközlő eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérően állapítják meg;

h) az ajánlati kötöttség idejéről;

i) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.

(2) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötésre irányuló szándékára.

3. § (1) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztót a szerződés megkötése előtt kellő időben, de legkésőbb a szerződés megkötésekor a 2. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában foglaltakról írásbeli tájékoztatóval vagy más, a szóbeli tájékoztatást megerősítő dokumentummal (a továbbiakban együtt: írásbeli tájékoztató) ellátni.

(2) Az írásbeli tájékoztatónak az (1) bekezdésben előírtakon felül tartalmaznia kell:

a) a 4. § szerinti elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit, ideértve a 4. § (5) bekezdésében, a 6. §-ban és a 7. § (3) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt az esetet is, amikor a fogyasztót az 5. § alapján az elállás joga nem illeti meg;

b) a gazdálkodó szervezet azon telephelye (fiókja) vagy egyéb szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;

c) a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;

d) a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak távközlő eszköz útján egyetlen alkalommal nyújtott olyan szolgáltatás esetében, amelynek ellenértékét a távközlő eszköz üzemeltetője részére kell megfizetni. A fogyasztót azonban ilyen esetben is tájékoztatni kell a gazdálkodó szervezet (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címéről.

4. § (1) A fogyasztó a szerződéstől nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) A fogyasztó az elállás jogát attól a naptól kezdve gyakorolhatja, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerződést megkötötte, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerződés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.

(4) Ha a 3. § szerinti tájékoztatásra a (3) bekezdésben meghatározott három hónapon belül sor kerül, a fogyasztó számára az elállásra nyitva álló nyolc munkanapos határidő attól a naptól kezdődik, amikor a tájékoztatót kézhez kapta.

(5) A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti az áru nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

5. § A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja a 4. § szerinti elállási jogot

a) szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha a nyolc munkanapos elállási határidő lejárta előtt a gazdálkodó szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;

b) olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac gazdálkodó szervezet által nem irányítható ingadozásától függ;

c) olyan áru értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;

d) hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;

e) hírlap, folyóirat és időszaki lap terjesztésére vonatkozó szerződés esetében;

f) szerencsejáték-szerződés esetében.

6. § (1) Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön [Fvtv. 2. § d) pont] fedezi, a fogyasztó 4. § szerinti elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerződést is felbontja.

(2) A fogyasztó a gazdálkodó szervezetnek a fogyasztási kölcsönszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető. A gazdálkodó szervezet azonban követelheti a fogyasztótól a kölcsönszerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését, feltéve, hogy a kölcsönszerződésben ezt a kár elemeinek és összegszerűségének meghatározásával kifejezetten kikötötte, és a 3. § szerinti tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsön (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 2. számú melléklete III. 5. pont) fedezi, feltéve, hogy a fogyasztási kölcsönszerződés a pénzügyi intézmény és a gazdálkodó szervezet előzetes megállapodásán alapul. A gazdálkodó szervezet köteles a fogyasztó elállásáról a pénzügyi intézményt haladéktalanul értesíteni.

7. § (1) A felek eltérő megállapodása hiányában a gazdálkodó szervezet a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a gazdálkodó szervezetet nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet a szerződésben meghatározott módon helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással teljesít, a 4. § szerinti elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a gazdálkodó szervezetet terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő áruval, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a gazdálkodó szervezet egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.

8. § (1) A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg.

(2) A fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a gazdálkodó szervezet ajánlatának - hallgatólagos - elfogadását.

9. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötés céljából automata hívókészüléket, illetve távmásolót (telefaxot) használjon.

(2) Ha külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodó szervezet a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használhat olyan, közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő távközlő eszközt, amely nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.

10. § A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy a rendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint a fogyasztó 9. §-ban előírt hozzájárulását beszerezte.

11. § (1) A fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le.

(2) A rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni.

12. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) Korm. rendelet 4. §-ának (1)-(2) bekezdésében a "nyolc napon belül" szövegrész helyébe a "nyolc munkanapon belül" szövegrész lép.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a távolban kötött szerződések tekintetében a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1997. évi LVIII. törvény

a gazdasági reklámtevékenységről

Az Országgyűlés - a fogyasztói érdekek védelmének biztosítása, valamint a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi jólétet szolgáló piaci verseny fenntartása érdekében - a fogyasztók tisztességes tájékoztatása, az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme, valamint az áruk és a szolgáltatások értékesítésének előmozdítása céljából, a szakmai önszabályozás gyakorlatának jelentőségét elismerve, a gazdasági reklámtevékenység szabályozására a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § E törvény hatálya kiterjed a természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak (a továbbiakban együtt: vállalkozás) a Magyar Köztársaság területén reklámozóként, reklám szolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett gazdasági reklámtevékenységére.

2. § E törvény alkalmazásában:

a) A reklám közzétevője: aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi.

b) Burkolt reklám: semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám.

c) Egészségügyi intézmény: olyan egészségügyi szerv, intézet, intézmény, szolgálat vagy más szervezet, amelyet külön jogszabály egészségügyi intézménynek minősít.

d) Felnőtt korú: aki a tizennyolcadik életévét betöltötte.

e) Fiatalkorú: aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem.

f) Fogyasztó: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki felé a reklám irányul.

g) Gazdasági reklám: olyan tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (a továbbiakban: áru) értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő (a továbbiakban: reklám).

h) Gyermekkorú: aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be.

i) Gyógyszer: a külön jogszabály alapján lefolytatott eljárás után törzskönyve bejegyzett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező és gyógyszernek minősített anyag vagy anyagkeverék.

j) Gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek kereskedelmi forgalmában részt vevő - a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező - előállító és a gyógyszer-nagykereskedő.

k) Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján nyilvántartásba vették, és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezték.

l) Játék: olyan áru, amelyet egyértelműen játék céljára terveztek és gyártottak.

m) Összehasonlító reklám: olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé teszi a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozást, vagy a más vállalkozás által előállított forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló rendeltetésű árut.

n) Reklámozó: akinek érdekében a reklám közzétételre kerül, illetve aki a saját érdekében a reklám közzétételét megrendeli.

o) Reklámszolgáltató: aki tevékenységi körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.

p) Sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány - ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt -, a zeneművet, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz.

r) Szabadtéri reklámhordozó: reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket.

s) Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a fogyasztóra lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

t) Vizsgálati készítmény: a külön jogszabályban meghatározott klinikai vizsgálatok vagy vizsgálati értékelések alatt álló készítmény, a gyógyszer törzskönyvbe, illetve gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nyilvántartásába való bejegyzéséig és a forgalomba hozatali engedély megadásáig.

3. § (1) Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó azonosítható módon megnevezi a vállalkozását, megjelöli a székhelyét vagy az állandó belföldi telephelyét, továbbá az adószámát a reklám közzétételének megrendelésekor a reklámszolgáltató - ennek hiányában a reklám közzétevő - részére bemutatja, aki azokat regisztrálja, és egy évig megőrzi.

(2) A külön jogszabályban meghatározott, előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá eső árura vonatkozó reklám esetén a reklámozó köteles a reklámszolgáltatónak - ennek mellőzése esetén a reklám közzétevőnek - nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték és annak alapján az áru forgalomba hozható. Ha az áru nem esik előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség tanúsítási kötelezettség alá, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. A reklámozó nyilatkozatát a reklámszolgáltatónak, illetve a reklám közzétevőnek regisztrálnia kell, és egy évig meg kell őriznie.

(3) A fogyasztó részére csomagküldés útján belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosítható módon tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, a székhelyének vagy az állandó belföldi telephelyének (üzlethelyiségének) megjelölését, valamint a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számát.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglaltakat az azonosíthatóság érdekében külföldi vagy belföldi telephellyel és adószámmal nem rendelkező reklámozó esetében megfelelően kell alkalmazni.

(5) A reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni.

(6) Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minősíteni, kedvező környezeti tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést jogosultan használók esetében lehet.

Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások

4. § Tilos közzétenni olyan reklámot, amely

a) személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogot, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért,

b) erőszakra buzdít, illetve a személyes vagy közbiztonságot, környezetet, illetve természetet károsító magatartásra ösztönöz,

c) félelemérzetet kelt.

5. § (1) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúaknak szól, és

a) fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja,

b) tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőtt korúakat áru vásárlására ösztönözzék.

(2) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, így különösen, ha a gyermek- és fiatalkorúakat veszélyes, erőszakos, továbbá a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutatja be.

6. § (1) Tilos közzétenni burkolt és tudatosan nem észlelhető reklámot.

(2) Tilos az olyan áruk reklámozása, amelyek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik.

(3) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny igénybevételének ígéretét tartalmazza, vagy az igénybe vehető adóelőny vonatkozásában másként félrevezető.

(4) Tilos közzétenni olyan reklámot, amely nem tartalmazza a fogyasztási kölcsön folyósításával kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget.

7. § (1) Tilos közzétenni olyan összehasonlító, illetve egyéb reklámot, amely a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) alapján a tisztességtelen verseny tilalmába, illetve fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmába ütközhet.

(2) A reklámban harmadik személy által készített vizsgálat összehasonlító eredményét, adatait közzétenni vagy ezekre hivatkozni csak a vizsgálatot lefolytató személy előzetes engedélyével lehet.

(3) A reklámozó felelős azért, hogy az összehasonlító eredmény, illetve adatok közzététele vagy hivatkozása ebben az esetben se ütközzön az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tilalomba.

Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások

8. § Tilos a fegyverek, a lőszerek, a robbanóanyagok és a - külön jogszabályban meghatározott - közbiztonságra különösen veszélyes eszközök reklámozása, kivéve a szakmai célú reklámot és az eladás helyén történő reklámozást.

9. § (1) A gyógyszerek szakmai célú reklámozásán (a továbbiakban: gyógyszerismertetés) kívül a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézeti felhasználásra engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek reklámozása tilos.

(2) A gyógyszerismertetés az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszerek reklámozása, ajánlása, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve az alkalmazására vonatkozó bármiféle információ, amely a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosultaknak szól.

(3) A gyógyszerismertetés részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

10. § (1) Az - egyes, külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények kivételével - embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények reklámozása megengedett, ha a reklám:

a) egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény,

b) tartalmazza a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak szokásos nemzetközi szabadnevét,

c) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű használatára ösztönöz,

d) a gyógyszert a törzskönyvezés, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt a nyilvántartásba vétel során meghatározott alkalmazási előirat alapján mutatja be,

e) tartalmazza a gyógyszer, illetve a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges tájékoztatást,

f) egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény esetében annak alkalmazására vonatkozó tájékoztató, illetve mellékhatások megismerésének szükségességére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely

a) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére hivatkozik,

b) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét kelti,

c) gyógyszert vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt kozmetikumként vagy élelmiszerként tüntet fel,

d) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,

e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet,

f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkező változást, illetve a gyógyszer és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérő módon mutat be,

g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,

h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény alkalmazása nélkül az emberi egészség károsul,

i) a gyógyszer vagy a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény forgalmazási engedélyére hivatkozik.

(3) Tilos közzétenni

a) összehasonlító,

b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó,

c) külön jogszabályban meghatározott terápiás területek gyógyszereit tartalmazó,

d) vizsgálati készítményt bemutató

gyógyszerreklámot.

11. § Az állatgyógyászatban alkalmazott készítmények reklámozása megengedett. Ezen áruk reklámozására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

12. § (1) Tilos dohányárut vagy alkoholtartalmú italt reklámozni

a) olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól,

b) sajtótermék címoldalán,

c) színházban vagy filmszínházban 20 óra előtt, illetve gyermek- vagy fiatalkorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, annak teljes időtartama alatt és közvetlenül azt követően,

d) játékon és annak csomagolásán,

e) közoktatási és egészségügyi intézményben és annak bejáratától számított 200 méteres távolságon belül.

(2) Tilos közzétenni dohányáru vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely

a) gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól,

b) gyermek-, illetve fiatalkorút mutat be,

c) túlzott dohány- vagy alkoholfogyasztásra hív fel.

(3) Tilos közzétenni dohányáru olyan reklámját, amely

a) a dohányzást egészséges tevékenységként tünteti fel,

b) dohányzó személyeket ábrázol,

c) ismert film-, popzenei vagy szórakoztatóipari sztárok képeit vagy nyilatkozatait használja fel.

13. § (1) A dohányáru sajtótermékben és szabadtéri reklámhordozón való reklámjának tartalmaznia kell: "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét" szövegű általános figyelmeztetést, valamint a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat.

(2) A figyelmeztetés szövegét, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a reklámnak jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve, sajtótermékben, a sajtótermék megjelenésének nyelvén, szabadtéri reklámhordozón, magyar nyelven kell tartalmaznia.

(3) A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a teljes reklám területének legalább 10%-át. A lefedésnek legalább 20%-nak kell lennie, ha a figyelmeztetést a reklám két vagy kettőnél több nyelven tartalmazza.

A felelősség megállapításának szabályai

14. § (1) E törvény 3-5. §-aiban, a 6. § (2)-(3) bekezdéseiben, valamint a 8-13. §-aiban foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. Az e rendelkezések megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős.

(2) E törvény 3. §-a

a) (1) bekezdése alapján bemutatott okirat,

b) (2) bekezdése alapján adott nyilatkozat,

c) (3) bekezdése szerinti adatok

tartalmáért és azok valódiságáért a reklámozó felelős.

(3) E törvény 6. § (1) bekezdésében és a 7. §-ában foglalt rendelkezések megsértéséért a reklámozó felelős.

A reklámfelügyeleti eljárás

15. § (1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (a továbbiakban: főfelügyelőség) - első fokon a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség) - látja el a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését; ezen belül lefolytatja az e rendelkezések megsértése miatti eljárásokat.

(2) A Tpvt. rendelkezéseibe is ütköző reklám esetén a Tpvt.-ben meghatározottak szerint a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(3) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki, hogy a sérelmet szenvedett fél személyhez fűződő jogainak megsértése esetén igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse a polgári jog általános szabályai szerint. Ha a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

16. § (1) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A reklámfelügyeleti eljárás kérelemre indul, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve, ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.

(3) A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására nyitvaálló határidő megállapítására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni.

17. § (1) A főfelügyelőség és a felügyelőség eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvény 18-19. §-aiban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a Gazdasági Versenyhivatal 15. § (2) bekezdése alapján jár el, eljárására a Tpvt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

18. § (1) Ha az eljáró szerv az eljárás során megállapítja a reklám jogsértő voltát

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását.

(2) Az eljáró szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(3) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

(4) A műsorszolgáltatóval szemben kiszabott bírságot a Műsorszolgáltatási Alapba kell befizetni. Egyébként a bírságot a főfelügyelőség számlájára kell befizetni.

19. § Az eljáró szerv határozatban ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van.

20. § (1) A felügyelőség első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a főfelügyelőség vezetője bírálja el. A főfelügyelőség vezetője elrendelheti a határozat azonnali végrehajtását.

(2) A főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól. A kereset alapján indult bírósági eljárás során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A bíróság a főfelügyelőség vezetőjének határozatát megváltoztathatja.

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény 1997. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 13. § (1) bekezdésének a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatok feltüntetésére vonatkozó rendelkezését 1998. december 31-től kell alkalmazni.

22. § (1) A rádió és televízió műsorszolgáltatásában közzétett reklámra - ha e törvénytől eltérő követelményeket állapít meg - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A szabadtéri reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.

23. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)

b)

24. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 3. § (2) bekezdése;

b) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 34. §-a, valamint az azt módosító 1986. évi 18. törvényerejű rendelet 18. §-a;

c) az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény 59. § (4) bekezdése;

d) az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 7/A. §-a, valamint az azt módosító 19/1972. (VI. 5.) MT rendelet 1. §-a és a 15/1988. (III. 25.) MT rendelet 3. §-a;

e) a szeszes ital árusításának korlátozásáról szóló 19/1977. (XII. 20.) BkM rendelet "Szeszes ital árusításával kapcsolatos reklámozási és hirdetési tilalom" szövegű alcíme és a 10. § (2) bekezdése;

f) a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet, valamint az azt módosító 10/1986. (X. 11.) BkM rendelet, a 11/1989. (VI. 22.) KeM rendelet, a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 11. § (2) bekezdésének "a belföldi reklám- és hirdetési tevékenységről szóló 12/1972. (VI. 5.) BkM rendelet 8. §-a" szövegrésze, valamint a 14/1993. (IX. 2.) IKM rendelet;

g) az egyéni védőeszközök minősítő bizonyítványa kiadásának szabályairól szóló 2/1995. (I. 6.) MüM rendelet 8. §-ának "reklámozni vagy" szövegrésze.

25. § Felhatalmazást kap

a) a népjóléti miniszter, hogy a gyógyszerek és a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény reklámozására, a gyógyszerismertető tevékenységre és a gyógyszerismertetők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a reklámfelügyeleti eljárásban szakhatóságként közreműködő szervek körét,

b) a földművelésügyi miniszter, hogy az állatgyógyászati gyógyszerek reklámozására vonatkozó részletes szabályokat

rendelettel meghatározza.

vissza a dokumentum elejére

4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet

az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről

A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya - a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz kereskedelem kivételével - a kis- és nagykereskedelmi, továbbá a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi, valamint a kereskedelmi szolgáltató (a továbbiakban együtt: kereskedelmi) tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját értékesítő termelőre (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.

2. § (1) A kereskedő - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytathat kereskedelmi tevékenységet.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő nevének és székhelyének feltüntetésével:

a) vásáron és piacon végezhet - külön jogszabály alapján - kereskedelmi tevékenységet;

b) külön jogszabály szerint folytathat házaló kereskedést;

c) a (3) bekezdésben foglaltak kivételével közterületen értékesítheti - a szükséges hatósági engedélyek és a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása alapján - a rendelet 3. számú mellékletében meghatározott termékeket;

d) a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek és területhasználati hozzájárulások (megállapodások) birtokában köz- vagy magánterületen, továbbá munkahelyen oktatási, nevelési, egészségügyi, kulturális, sportintézmény területén elhelyezett automatából csomagolt élelmiszert, külön jogszabályban előírt korlátozással italt, vegyi árut, napi cikket, valamint 2001. január 1-jéig dohányterméket értékesíthet;

e) nem földhöz rögzített gázpalack tárolóból fóliával lezárt PB-gázpalackot értékesíthet;

f) 2000 főnél kisebb népességszámú településeken (lakott helyen) működő postahivatalokban az előállító által csomagolt élelmiszert - kivéve a minőségmegőrzés idejét "fogyasztható" felirattal megjelölt gyorsan romló élelmiszereket -, alkoholmentes italt, vegyi árut, napi cikket, kávét és végső felhasználó részére dohányterméket árusíthat.

(3) A közút területének közlekedésre szolgáló részén - a járda kivételével - kereskedelmi tevékenység nem folytatható. A közút területének egyéb részén, illetve a közút mellett a közút forgalombiztonságát érintő kereskedelmi tevékenység csak a közút kezelőjének hozzájárulása esetén végezhető.

3. § (1) A kereskedő az üzlet működési engedélyének (a továbbiakban: működési engedély) kiadását az üzlet helye szerint illetékes település (község, város, megyei jogú város, fővárosi kerület) jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) kérheti. A húsbolt, hatósági húsbolt esetén a 2. számú melléklet szerinti működési engedély a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélye nélkül nem adható ki.

(2) Fegyvert és lőszert árusító bolt esetén a 2. számú melléklet szerinti működési engedély a külön jogszabályban meghatározottak szerint az illetékes rendőrhatóság engedélye nélkül nem adható ki.

(3) A működési engedély kiadása iránti kérelemhez a kereskedőnek csatolnia kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratok hiteles másolatát, a 4. § szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulásokat, továbbá ha a tevékenység gyakorlását jogszabály más hatóság engedélyéhez is köti, az engedély hiteles másolatát. Nem minősül engedélynek a rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásba vétel.

(4) Ha a mozgóbolt működése során több önkormányzat illetékességi területét érinti, a kereskedő a működési engedélyt a székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti.

(5) Mozgóbolt esetén a kérelemhez - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csatolni kell a mozgóbolt működési területével érintett települések jegyzőinek a hozzájárulását is.

4. § Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóság:

a) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi intézete, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek, továbbá vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, mozgóárusítás esetén, ha az üzletben élelmiszer helyben fogyasztása történik, valamint élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén;

b) az állat-egészségügyi hatóság és az ÁNTSZ, ha az üzletben, vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer nyersanyagot használnak fel, illetve hoznak forgalomba, vagy terményt, takarmányt, élő állatot értékesítenek;

c) a tűzvédelmi hatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi árut és anyagot, üzemanyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely, áruház (kisáruház), vendéglátó üzlet esetén;

d) a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi hatóság, közlekedési felügyelet és az ÁNTSZ, ha az üzletben veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek;

e) a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru értékesítéséhez.

5. § (1) A jegyző a 3. § (2) bekezdésében és a 4. §-ban előírt okiratok, hozzájárulások, engedélyek megléte esetén köteles kiadni az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörre vonatkozó 2. számú melléklet szerinti működési engedélyt.

(2) A forgalmazott árukhoz kapcsolódó szolgáltatások végzéséhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - külön engedélyre nincs szükség.

(3) Ha a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a jegyző a működési engedélyen megtiltja a termékek értékesítését, illetve a tevékenységek folytatását.

(4) A működési engedély alapján a jegyző az üzletekről a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezet.

6. § (1) A működési engedély módosítását a kereskedő a jegyzőtől kérheti. Módosításnak minősül a 2. számú mellékletben meghatározott működési engedély adataiban bekövetkezett változás.

(2) Amennyiben csak a működési engedély jogosultjának személyében történik változás, a kereskedőnek a kérelemhez a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító okirat, valamint az üzlethelyiség használatára való jogosultságát igazoló okirat hiteles másolatát kell csatolnia. A változásról a működési engedély módosítását tartalmazó határozat egy példányával az eredeti működési engedély kiadásában közreműködő szakhatóságot is értesíteni kell.

(3) Az üzletkör megváltoztatása, újabb üzletkör felvétele esetén, a mozgóbolt működési területének változásakor a rendeletnek az üzletnyitásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

7. § (1) A kereskedő jogerős működési engedély birtokában és annak keretei között kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.

(2) A kereskedő a működési engedélyt köteles az üzletben tartani, és azt ellenőrzés során bemutatni.

(3) A kereskedő külön jogszabályban meghatározott termékek, valamint szolgáltatások értékesítésekor az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor kezdheti meg tevékenységét, ha a külön jogszabályok szerint nyilvántartásba vették.

7/A. § (1) Jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység folytatását a kereskedő a 7. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően a külön jogszabályban meghatározott engedély birtokában kezdheti meg.

(2) Szabadforgalomban végzett, nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység keretében jövedéki termék azokban az üzletekben értékesíthető, amelyeknek működési engedélye e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott üzletköri jelzőszámot tartalmazza.

8. § (1) Ha ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen bezárathatja.

(2) Az üzlet ideiglenes bezárását elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3) A jegyző a működési engedélyt visszavonja, ha

a) a kereskedő az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy

b) a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

c) az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,

d) a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(4) A (3) bekezdés c)-d) pont tekintetében a működési engedélyt visszavonó határozatot a fellebbezésre tekintet nélkül végre kell hajtani.

8/A. § (1) A jegyző az illetékes kereskedelmi és iparkamara indítványára a vendéglátó-ipari üzletet - a 8. §-ban foglaltakon túlmenően - legfeljebb 90 napig akkor is bezárathatja, ha

a) a kereskedelmi és iparkamara határozatban megállapítja, hogy a vendéglátó-ipari üzlet a tevékenységét a kereskedelmi és iparkamara által elfogadott etikai kódex szabályait súlyosan megsértve folytatja,

b) a kereskedő a működési engedély kiadását megelőzően a vendéglátóipari üzlet kategóriába sorolását illetően a kereskedelmi és iparkamarának valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

c) a kereskedő elmulasztja a vásárló jogszabályban előírt tájékoztatását.

(2) A jegyző a vendéglátó-ipari üzlet működési engedélyét visszavonja, ha azt a külön jogszabályban foglaltak szerint a kereskedelmi és iparkamara kezdeményezi.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben a határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

9. § (1) A kereskedő árukészletét - közterület-használati engedély birtokában - az üzlete homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthatja.

(2) A kereskedő az üzlete üzletkörébe tartozó árut alkalmi rendezvényen, valamint nem közterületi ideiglenes árusítóhelyen alkalomszerűen értékesítheti (alkalmi árusítás), ha jogszabály azt nem korlátozza, vagy nem zárja ki.

(3) Az élelmiszerek, növényvédő szerek alkalmi árusításához szükséges az ÁNTSZ engedélye is.

(4) Az alkalmi árusítóhelyen kötelező a kereskedő nevének, székhelyének, üzletének jól látható módon való feltüntetése.

10. § (1) A kereskedő részére az árusítás helye szerint illetékes jegyző - a területileg illetékes gazdasági kamara véleményének kikérésével - mozgóárusítást engedélyezhet. Élelmiszer, illetve vendéglátásban előállított termék árusításához szükséges az illetékes ÁNTSZ előzetes hozzájárulása is.

(2) Az engedélynek a kereskedő nevén és székhelyén kívül tartalmaznia kell az érvényesség időtartamát, és azt az útvonalat, illetve helyet, ahol a mozgóárusítás végezhető.

11. § A kereskedő üzlete árukészletét kiszerelés nélküli gyűjtőcsomagolásban, nagy tételű kiszolgálásra alkalmas egyszerű értékesítési feltételek között is árusíthatja (diszkont értékesítés). Ez esetben az eladási ár megállapításánál figyelembe kell venni az értékesítési feltételeket is.

12. § (1) Gyógynövény, illóolaj és gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény (a továbbiakban együtt: gyógynövény) csak előre kiszerelt - jellegének megfelelően aromatartó, fényvédő -, zárt csomagolásban hozható forgalomba. A csomagoláson jól olvashatóan fel kell tüntetni:

a) a gyógynövény magyar és latin nevét;

b) a kiszerelt gyógynövény tömegét;

c) az előállító, az importáló, a kiszerelő cég nevét és telephelyét;

d) a hatósági forgalomba hozatali engedély számát;

e) a kiszerelés keltét és a felhasználhatóság határidejét;

f) a termék alkalmazási és/vagy elkészítési javaslatát.

(2) A forgalomba hozható gyógynövények körét a népjóléti miniszter az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

12/A. § Fűszerpaprika-őrlemény kizárólag üzletben, termelő által a külön jogszabály előírásai szerinti adatokat is feltüntető zárt csomagolásban hozható forgalomba.

13. § Vegyipari termékek (háztartás-vegyipari készítmények, kozmetikai termékek, festékek) a komputeres színkeverővel felszerelt speciális festékszaküzletben történő festék-kiszerelés kivételével, valamint gépjármű-üzemeltetési segédanyagok csak előre kiszerelt formában, egyedi, zárt, használati útmutatóval és kötelező jelölésekkel ellátott csomagolásban hozhatók forgalomba.

14. § (1) Szexuális áru - a többi árutól elkülönítve - csak zárt csomagolásban hozható forgalomba. A 18. életévét be nem töltött személy részére szexuális árut értékesíteni, kölcsönözni (a továbbiakban együtt: értékesíteni) tilos.

(2) Szexuális árut közterületen vagy kirakatban elhelyezni, közszemlére tenni tilos.

(3) Alsó- és középfokú oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.

15. § (1) Tilos - a melegkonyhás vendéglátó üzlet kivételével - szeszes italt kimérni az alsó- és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény főbejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül.

(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti intézmény hivatalos működési idejének lejárta után engedélyezheti a szeszes ital kimérését.

(3) A kereskedő a szeszesital-kimérést köteles a területileg illetékes rendőrhatóságnak bejelenteni.

(4) Kizárólag palackozott ital forgalmazására jogosult üzletben a szeszes ital kimérése és helyben történő fogyasztása tilos.

16. § Vendéglátó üzletben 18. életévét be nem töltött, élelmiszerüzletben 14. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos.

17. § (1) Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására műsoros előadás, zene, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék (teke, biliárd, kártyajáték, játékautomata stb.) folytatható, valamint külön jogszabály szerint szórakoztató játékautomata és pénznyerő automata működtethető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtását a kereskedőnek be kell jelentenie a jegyzőnek és a területileg illetékes rendőrhatóságnak.

(3) Kártyajátékban és pénznyerő automata használatában 18. éven, játékautomata használatában 16. éven, egyéb szórakoztató játékban 14. éven felüli személy vehet részt. Erről az üzletben a vendégeket tájékoztatni kell.

(4) A jegyző megtiltja a műsoros előadás, zene, tánc rendezését, valamint a szórakoztató játék folytatását, ha az jogszabálysértő, vagy a közízlést, a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sérti.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

18. § (1) A jegyző külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határérték figyelmeztetés ellenére való ismételt túllépése esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja, illetve kötelező zárvatartási időszakot rendelhet el.

(2) Ha a zajterhelési határérték mérési eredménye a külön jogszabály szerint megengedett határérték túllépését állapítja meg, vagy a hangszigetelési követelmény nem teljesül, a zajszintmérési eljárás költsége a kereskedőt terheli.

(3) Az üzlet éjszakai nyitva tartását korlátozó, illetve a kötelező zárvatartási időszakot elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

19. § Csomagküldő kereskedés útján gyógynövény csak a 12. §-ban foglaltak szerint, az élelmiszerek közül csak engedélyezett élelmiszer-előállító helyen készült és a csomagolt, hűtés nélkül tartósan tárolható élelmiszer értékesíthető.

20. § (1) Az üzletben - az üzletkör jellegének megtartásával - az áruk használatához, illetve a termelő által előállított termékekhez kapcsolódó alkatrészek, tartozékok, kellékek, felszerelések és kiegészítő cikkek is árusíthatók.

(2) Állati eleséget az üzletben zárt csomagolásban, megkülönböztető felirattal ellátva, az élelmiszerektől elkülönítve kell elhelyezni.

(3) A használt, a minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni, és a termék ilyen jellegéről a vásárlót tájékoztatni kell.

21. § (1) Az 1. számú mellékletben meghatározott üzletkörök alapján a kereskedő határozza meg az üzletben forgalmazni kívánt termékek körét, valamint az üzlet elnevezését.

(2) Az üzlet elnevezésének (cégfeliratának) utalnia kell az üzlet szakjellegére, az ott vásárolható árukra, szolgáltatásokra.

(3) Az üzlet elnevezésére a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.

22. § (1) A kereskedő külön költség felszámítása nélkül köteles - a helyben fogyasztott termék kivételével - a megvásárolt árut jellegének megfelelő módon becsomagolni.

(2) A vásárló részére tömeg, térfogat vagy mérték szerint forgalomba kerülő árut - a nettó tömeget, térfogatot vagy mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalomba kerülő áru kivételével - csak hatóságilag hitelesített és hibátlan mérőeszközön történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.

(3) Az áru mérését úgy kell elvégezni, hogy annak helyességét a vásárló ellenőrizni tudja.

(4) Az áru árát forintban az üzletben és - a kirakatban történő bemutatás esetén - a kirakatban is fel kell tüntetni.

23. § A kereskedő az általa forgalmazott betétdíjas csomagolóeszköz (göngyöleg) visszaváltását köteles biztosítani. Az egyes termékek betétdíjáról a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell.

23/A. § Az üzlet biztonsági őrei a szolgálat teljesítése, továbbá az üzlet dolgozói a munkavégzésük során tevékenységükkel nem sérthetik a vásárlók személyiségi jogait. A biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vevőket jól láthatóan tájékoztatni kell.

24. § (1) A kereskedő, illetve alkalmazottja ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles az árusításra való jogosultságát igazolni.

(2) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell - a saját előállítású áru kivételével - az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal.

25. § A kereskedő az üzlet tervezett megszüntetésének időpontjáról egy hónappal korábban köteles a vásárlókat és a jegyzőt tájékoztatni. Az üzlet megszűnése esetén a működési engedélyt 15 napon belül kell a jegyzőnek visszaadni.

26. § (1) A vásárló panaszát szóban vagy írásban közölheti a kereskedővel. A szóbeli panaszt lehetőleg azonnal orvosolni kell.

(2) A vásárló írásbeli panaszát - két példányban, a jegyző által hitelesített számozott oldalú - vásárlók könyvében teheti meg. A vásárlók könyvét a kereskedő köteles az üzletben jól látható és hozzáférhető helyen elhelyezni.

(3) Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell arról, hogy panaszával a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez is fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.

(4) A jegyző, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a felügyelőségek két évre visszamenőleg vizsgálhatják a vásárlók könyvébe tett bejegyzéseket.

27. § E rendelet alkalmazásában:

a) üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, a talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó kis- és nagykereskedelmi jármű és üzemanyag-kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, idegenforgalmi, továbbá kereskedelmi szolgáltató értékesítő hely, ideértve a raktározás, tárolás célját szolgáló nyitott telephelyet, valamint a különböző intézményekben, munkahelyeken üzemelő értékesítő helyeket is;

- mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely,

- utazási iroda (utazási ügynökség és idegenforgalmi szolgáltató iroda): olyan üzlet, amelynél az üzlethelyiség berendezése a rendeltetésszerű használat követelményeihez igazodik, és kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgál, továbbá kizárólag a tevékenység gyakorlására szolgáló önálló telefonvonallal és telefax vagy telex készülékkel rendelkezik,

- üzemanyagtöltő állomás: nem szilárd térelemekkel körülhatárolt üzlet;

b) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi);

c) szeszes ital: a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonata, valamint ezek felhasználásával készült termékek és az alacsony (1,2%-nál kevesebb) alkoholtartalmú üdítőitalok kivételével minden alkoholtartalmú ital;

d) melegkonyhás vendéglátó üzlet: az olyan üzlet, amely elkülönített, egészségügyi előírásoknak megfelelő főző (sütő) konyhával, továbbá a szükséges előkészítő és raktárhelyiséggel rendelkezik, valamint az ételeket a helyszínen készítik;

e) szeszesital-kimérés: a szeszes ital űrmértékegység alapján vagy pohárban, kiöntőedényben való felszolgálása, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital és a nem zárt tárolóeszközben lévő bor értékesítése;

f) pornó és szextartalmú áru: minden olyan mű, amelynek fő célja - a mű egészéből megállapíthatóan - a szexuális ingerkeltés, szexuális cselekmények és a nemi aktus nyílt ábrázolása;

g) vásárlói klub: természetes személyekből álló vásárlói csoportok szervezése, ingó dolgok tulajdonjogának megszerzésére;

h) játékautomata: a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29/A. §-ának (1) bekezdése szerint;

i) pénznyerő-automata: az Szt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint;

j) üzletkör: az a tevékenységi kör, amelynek keretében jellemzően az ott felsorolt termékek, szolgáltatások forgalmazhatók. Egy üzlet működési engedélye - a szükséges szakhatósági hozzájárulások megléte esetén - több üzletkört is tartalmazhat. Az üzlet szakjellegét a működési engedélyen az elsőként megjelölt üzletkör határozza meg.

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és egyidejűleg hatályát veszti az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet, valamint az azt módosító 9/1991. (IV. 26.) IKM rendelet, a 26/1991. (IX. 27.) IKM rendelet, a 31/1991. (XI. 19.) IKM rendelet 6. §-a, a 6/1992. (I. 28.) IKM rendelet 8. §-a, a 4/1994. (I. 14.) IKM rendelet, a 34/1994. (XI. 28.) IKM rendelet, az 54/1995. (X. 27.) IKM rendelet és a 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-ának (5) bekezdése.

(2) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzlet esetén a kereskedőnek a hatálybalépést követő 6 hónapon belül kell a jegyzőtől megkérnie a rendelet 2. §-ában meghatározott működési engedélyt. Ennek elmulasztása esetén az üzlet tovább nem működhet.

(3) A jegyző, ha az üzlet működésében nem történt változás, a korábbi záradékolt üzletnyitási bejelentés alapján adja ki az új működési engedélyt. Az üzlet működésében történt változás esetén a 6. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Nem kell működési engedélyt kérnie az ipari tevékenységet folytató egyéni vállalkoznak - kivéve az élelmiszer-előállítókat -, ha a termelő és értékesítő tevékenységét egy helyiségben folytatja, és rendelkezik a termelőtevékenységéhez szükséges más jogszabályokban meghatározott feltételekkel, illetve engedélyekkel.

(5) A rendelet hatálybalépését követő egy év lejártával csak a 21. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő üzleti elnevezés (cégfelirat) alkalmazható. Ha a kereskedő ennek határidőre nem tesz eleget, az üzlet tovább nem működhet.

1. számú melléklet a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelethez

Az üzletkörök

100. Kiskereskedelem

110. Vegyes kiskereskedelem [TEÁOR 52.1]

111. Élelmiszer jellegű áruház [TEÁOR 52.11-ből]

Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol a meghatározó élelmiszer, ital és dohánytermék mellett egyéb iparcikkek széles választéka is megtalálható, így pl. ruházati cikkek, fémtömegcikkek, kozmetikai, háztartás-vegyipari termékek stb.

Összes alapterület 1200 m2 felett.

112. Iparcikk jellegű áruház [TEÁOR 52.12-ből]

Olyan általános áruházi kiskereskedelmi egység, ahol az iparcikkek széles választéka pl. ruházati cikkek, bútorok, szerelvények, fémtömegcikkek,

kozmetikai termékek, ékszerek, játékok, sportfelszerelések, elektromos és nem elektromos háztartási gépek, felszerelések, híradástechnikai termékek stb. mellett megtalálható az élelmiszer, ital és dohánytermék is.

Összes alapterület 1200 m2 felett.

113. Élelmiszer jellegű vegyes üzlet [TEÁOR 52.11-ből]

Ugyanaz, mint a 111. szám alatti üzletkör. Összes alapterület 1200 m2 alatt.

114. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzlet [TEÁOR 52.12-ből]

Ugyanaz, mint a 112. szám alatti üzletkör. Összes alapterülete 1200 m2 alatt.

115. Állati eledel üzlet [TEÁOR 52.27-ből]

Mindenféle ipari eredetű állati eleség (nedves vagy száraz készítmény) állati takarmányok, takarmánykiegészítők.

120. Élelmiszer-kiskereskedelem [TEÁOR 52.2]

121. Zöldség és gyümölcsüzlet [TEÁOR 52.21]

Burgonya, gyümölcs (hazai és déligyümölcsök, citrusfélék), zöldségfélék, földimogyoró, mandula, pisztácia és más mag (tisztított állapotban is), pirított, sózott, pörkölt, egyéb módon ízesített (keverék is), olajos magvak, száraz hüvelyesek.

122. Hús, húskészítmény, baromfiüzlet [TEÁOR 52.22]

Nyershús és belsőség, frissen, hűtve, fagyasztva, szárítva, füstölve, húskészítmények, felvágottak és konzervek húsból, belsőségből.

123. Hal és halkészítmény üzlet [TEÁOR 52.23]

Hal és egyéb puhatestűek, rákfélék és belsőségeik, frissen, hűtve, fagyasztva, egyéb eljárással tartósítva.

124. Kenyér- és pékáruüzlet [TEÁOR 52.24-ből]

Kenyér és péksütemény, cukrászsütemény, torta, kétszersült, egyéb pékáru.

125. Fagylalt és cukorkaáru üzlet [TEÁOR 52.24-ből]

Fagylalt és jégkrém, szárított és cukrozott gyümölcs, desszertek, nápolyi, cukorkaáru, cukorral tartósított gyümölcs, dió.

126. Alkoholtartamú és egyéb ital üzlet [TEÁOR 52.25]

Bor, must, pezsgő és habzóbor, gyümölcsbor, vermut, likőrök, párlatok, égetett szeszes italok és egyéb szeszes italok, sör, ásványforrás és szénsavas ivóvíz, alkoholmentes üdítőital, gyümölcs- és zöldséglé.

127. Dohányáru üzlet [TEÁOR 52.26]

Dohány, szivar, cigaretta, dohányzáshoz szükséges kellék.

128. Egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet [TEÁOR 52.27-ből]

Búzaliszt és egyéb cereáliából készült liszt, dara, egyéb fel nem sorolt lisztes készítmények, rizs (hántolt rizs, törmelékrizs, barna rizs), tojás, tojáspor, tej, tejtermékek (tejszín, tej- és tejszínpor, vaj, vajkészítmények, sajt és túró, sűrített tej és tejkészítmény, savanyított tejtermékek), állati zsiradékok, növényi olajok, növényi zsírok, margarin, egyéb étkezési zsír és olajkészítmény, szalonnafélék (nyersen, sózva, füstölve, egyéb eljárással tartósítva), fagyasztott, szárított, egyéb eljárással tartósított termékek, továbbá savanyúság, dzsem, íz, gyümölcspüré, gyümölcskrém, nyers és finomított cukor, kávé, kávékivonat és pótkávé, tea, teakivonat, -koncentrátum és -készítmény, dohánytermékek, száraztészta, fűszernövények, méz, só, ecet és ecetpótló, fűszerpaprika-őrlemény és egyéb fűszerek, leves és leveskészítmények, kakaó (-por, -massza, -vaj), csokoládé és kakaótartalmú élelmiszerek.

129. Gyógyhatású készítmények szaküzlete [TEÁOR 52.27-ből]

Nem mérgező hatású gyógynövények csomagolt szaporítóanyagai; élelmiszerek közül az étrendi kiegészítő készítmények, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által történő forgalmazásra engedélyezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és a Népjóléti Minisztérium közleményében meghatározott gyógynövények (drogok) és illóolajok.

130. Fogyasztásicikk-kiskereskedelem [TEÁOR 52.4]

131. Textilüzlet [TEÁOR 52.41]

Szövet (pamutból, különböző természetes, szintetikus és keverék szálból, speciális szövetek, bársony, frottír, steppelt kelme), takaró, konfekcionált ágynemű, testápolási és konyhai textília, egyéb konfekcionált termékek, nem szőtt textíliák, hurkos felületű vagy bolyhos kötött kelme, kötött kelme, varrócérna és fonal, tüll, csipke és más hálószövet, keskeny szövöttáru, paszományáru és hasonlók, varrótű, kötőtű és hasonló cikk kézi használatra, kapocs, gomb, villámzár.

132. Ruházati üzlet [TEÁOR 52.42]

Harisnyanadrág, harisnya, zokni, feszes (stretch) kötött nadrág és egyéb harisnyafélék, pulóver, kardigán, garbó, kötött mellény és hasonló kötött termékek, bőrruházat, szőrmeruházat, férfi, fiú, női és leányka felsőruházat, férfi, fiú, női és leányka alsóruházat, csecsemőruházat, szabadidőruha, síöltöny, fürdőruha és egyéb ruházat, kesztyű, zsebkendő, sál, egyéb konfekcionált ruházati termékek, kiegészítők.

133. Cipő-, bőráruüzlet [TEÁOR 52.43]

Férfi, női és gyermeklábbeli, cipőápoláshoz szükséges kellékek, bőrdíszmű, bőröndök, bőráru, úti felszerelések és a hozzá tartozó kiegészítő cikkek. A lábbeli készítéséhez és javításához szükséges alap- és kellékanyagok, felszerelési tárgyak.

1341. Lakástextil üzlet [TEÁOR 52.44-ből]

Függöny (függöny- és ágykárpit), belső napellenző, háztartási és lakástextília (szőnyeg, ágyterítő, bútorhuzat, faliszőnyeg, falvédő stb.), hímzés végben, szalagban vagy motívumként.

1342. Bútor, lakberendezési üzlet [TEÁOR 52.44-ből]

Bútorok és lakberendezési tárgyak (fából, fémből, egyéb anyagból, műanyagból, nádból, fűzvesszőből, bambusznádból és hasonló anyagokból), kerti bútorok, lakberendezéssel szorosan összefüggő termékek.

1343. Háztartási cikkek boltja [TEÁOR 52.44-ből]

Asztali és konyhafelszerelések, egyéb háztartási cikkek műanyagból, háztartási nem villamos fűtőkészülékek (fűtő, sütő, grillező, főző, melegen tartó készülék vasból, acélból és rézből és alkatrészeik), nem villamos fűtésű vízmelegítő, forróvíztároló, seprő, kefe és ecset. Üvegtermékek (kancsó, edény, palack, fiola, ivópohár, vákuumedényhez való üvegbetét stb.), porcelántermékek, kerámiatermékek (asztali, konyhai, háztartási termék és dísztárgy), finomacéláruk, kés, olló, borotvakészülék, borotvapenge, manikűr- vagy pedikűrkészlet stb.), asztali, konyhai és más háztartási áru és részei fémből (lábas, fazék, tepsi, kézi működtetésű háztartási gép), kanál, villa, merőkanál, szűrőkanál, evőkés és hasonló konyhai vagy asztali eszköz, ballonok, palackok és hasonló termékek műanyagból. Étkezési (evő)eszközök és konyhai cikkek fából, fa intarzia és fa berakás, ékszer- vagy evőeszköztartó doboz, tolltartó és egyéb dísztárgy fából, fakeret, egyéb fatermékek, parafa, fonott anyag nádból, szalmából, parafából készült cikkek, kosáráru és más alakos fonottáru.

1344. Világítóberendezések üzlete [TEÁOR 52.44-ből]

Villamos világítóeszköz (fali, asztali, ágy melletti, padló-, állólámpa, karos és mennyezeti vagy falvilágítási eszköz); nem villamos világítóberendezés, lámpa és hasonló felszerelés; karácsonyfaégő, -füzér, egyéb készlet, izzólámpa, ívlámpa, ultraibolya és infravörös lámpa és egyéb villamos fényforrás alkatrésze.

1351. Elektromos háztartási gépek és készülékek üzlete [TEÁOR 52.45-ből]

Hűtő- és fagyasztógép, mosogatógép, mosó- és szárítógép, kötő-, varró-, tűző- és egyéb hasonló típusú elektromos háztartási gép, vízmelegítők, tárolók, merülő forralók, fűtőkészülékek, főzőkészülékek, mikrosütők, főzőlapok, grillező készülékek, egyéb háztartási elektromos gépek és készülékek (villamos fűtésű takaró, ventilátor, szagelszívó, villanyborotva, hajnyírógép, hajszárító, vasaló, kávéfőző, daráló, takarítógép, porszívók stb.) és ezek alkatrészei.

1352. Híradástechnikai készülékek üzlete [TEÁOR 52.45-ből]

Telefon, rádió (autórádióval, rádiótelefonnal együtt), televízió (videomonitorokkal és videovetítőkkel együtt), lemezjátszó, CD-lejátszó és egyéb hanglejátszó készülék, magnetofon és egyéb hangfelvevő készülék, videoberendezések kép- és hang rögzítésére és visszaadására, egyéb fel nem sorolt híradástechnikai készülékek (mikrofon hangszóró, fejhallgató, elektromos hangfrekvenciás erősítő, elektromos hangerősítő berendezés stb.).

1353. Hangszer, hanglemez, kazetta üzlet [TEÁOR 52.45-ből]

Hangszerek, hangszeralkatrészek és tartozékok, hanglemez és kompaktlemez (CD), műsoros (hangfelvételes) magnószalag, magnókazetta, hang-kép adathordozó eszköz felvétel nélkül, műsoros videokazetták, kották.

1361. Vasáru, barkácsüzlet [TEÁOR 52.46-ból]

Szerszámok (mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdasági, fűrészelő, kézi stb.), zár és lakat, kulcs (bútorhoz, gépkocsihoz, lakáshoz, személyi használati tárgyhoz), vasáruk (vasalás, fémveret, huzalok, drótok, kábelek, fém- és huzalszövetek, fémrácsok, sodronyfonatok, szegáru, csavaráru, rugók, láncok), szivattyúk, egyéb vasáruk, hegesztő és forrasztó fémanyagok, menetes kötőelemek, biztonsági szelepek, épületek fémszerelvényei (mosdó és fürdőkád, csaptelepei, szelepei), barkács kéziszerszámok, láncfűrészek, fa- és fémmegmunkáló barkács szerszámgépek, fűnyírógépek, egyéb barkács szerszámgépek és barkács szerszámgépek alkatrészei.

1362. Festékek és lakkok üzlete [TEÁOR 52.46-ból]

Festékek és lakkok (falfesték, zománcfesték, fapác, fafesték, háztartási festék, bőrfesték), pigmentek, homályosító festékek, üvegesedő zománcok és mázak, folyékony fénymázak és hasonló készítmények.

1363. Építési anyagok és szaniteráruk boltja [TEÁOR 52.46-ból]

Fából készült építőanyagok (hengeresfa, faragott hasított erdeifa, gömbfa, rétegelt falemez, faforgácslemez, farostlemez, furnérlemez, ablak, ajtó, parketta, zsaluzat, előre gyártott faépületek, fa alapanyagú építmények), aszfaltból, aszfalt típusú anyagból készült termékek, épületszerkezetek, nyílászárók, előgyártott épületelem fémből (betonvas, létra, rács, kerítés stb.), műanyagból (külső falburkolók, ereszcsatorna, falikapcsolók stb.), vízvezeték- és fűtési berendezések és felszerelések (fűtőtest, központi fűtés alkatrésze, kazán központi fűtéshez), üvegrost termék, egyéb szigetelő üvegtermék, társított papír és karton (felületileg nem mázolt és nem impregnált), síküveg, úsztatott üveg, hajlított megmunkált üveg, biztonsági üveg, szigetelő üveg, üvegtükör, egyéb építőanyag (márványból, műkőből, gránitból, homokkőből készült építőkő, kavics, mészkő, gipsz, homok, palakő, kaolin, előre gyártott épület műanyagból, kerámiatermékek, burkolólapok, kályhacsempék, tégla, tetőcserép, csatornázási kerámia termék, cement, mész stb.), fürdőkád, zuhanyozótálca és mosdókagyló, WC-csésze és -tető, mosogató, folyadék ciszterna és hasonló szaniteráru, finomkerámia felszerelés.

1371. Könyvbolt [TEÁOR 52.47-ből]

Könyv (pl. nyomtatott könyv, brosúra, röplap, szótár, lexikon, térkép stb.). A szexuális áruk közül - az R. 14. §-ában meghatározott rendelkezések megtartásával - forgalmazhatók a szexuális élet ábrázolását tartalmazó művek, könyvek, műsoros videokazetták is.

1372. Hírlapbolt [TEÁOR 52.47-ből]

Újság, napilap, folyóirat, periodika. A szexuális áruk közül - az R. 14. §-ában meghatározott rendelkezések megtartásával - forgalmazhatók a szexuális élet ábrázolását tartalmazó folyóiratok is.

1373. Papír, írószer, irodai cikkek üzlete [TEÁOR 52.47-ből]

Írószer, boríték, levelezőlap, tinta, tus, golyóstoll, töltőtoll, filc- és egyéb jelzőtoll, töltőceruza, ceruza, ceruzabél, kréta, író- és rajztábla, pecsételő és bélyegző, bélyegzőpárna, írógépszalag, papíráru (papír, karton, nátronpapír, zsákpapír, krepp-papír, másolópapír, pergamen, pauszpapír, egyéb áttetsző papírok, indigó stb.), címkék papírból vagy kartonból, öntapadó szalagok, nyomtatványok.

138. Számítógép, irodagép, szoftverüzlet [TEÁOR 52.48-ból]

Számítógépek, másológépek, ügyvitel-technikai gépek, irodai ofszet sokszorosító gépek, nyomtatók, írógépek, számológépek, pénztárgépek, bérmentesítő gépek, irodai fémeszközök, páncélszekrények, biztonsági kazetták, tároló-, adatrögzítő és átalakító egységek, irodai rajzeszközök, számolóeszközök, mikrofilm-, egyéb mikrofelvétel olvasó(vetítő)készülékek, adathordozó szalagok, kazetták és CD-k.

140. Vegyiáru-kiskereskedelem

141. Vegyi áruk üzlete [TEÁOR 52.48-ból]

Szappanok, szappanként használt készítmények, mosószerek, súrolópaszták és -porok, egyéb súrolószerek, öblítők, helyiségillatosító és -szagtalanító készítmények, fényesítőszerek, krémek lábbelikhez, bútorokhoz, padlókhoz, autókhoz, üveghez és fémhez.

142. Kozmetikai és testápolási cikkek üzlete [TEÁOR 52.33]

Szépség-, arc- és bőrápoló készítmények (illatszerek és kölnivizek, száj- és szemfestékek, manikűr és pedikűr készítmények, púderek stb.), hajápoláshoz és berakáshoz használt készítmények (samponok, hajlakkok, tartós hullám készítéshez, hajkiegyenesítéshez használt szerek stb.), száj- és fogápoló szerek, műfogsorrögzítő paszták, porok, borotválkozószer, dezodor, izzadásgátló, fürdéshez való készítmények, toalett- (WC-) papír, zsebkendő, tisztító és arctörlő kendő, kéztörlő, papírabrosz és -szalvéta.

150. Üzemanyagtöltő állomás [TEÁOR 50.50]

Motorbenzin, gázolaj, autógáz (gáznemű üzemanyag), kenőanyagok, kopogásgátló készítmények, kenőolaj adalékok és hasonló készítmények, hidraulikus fékfolyadékok, fagyásgátló készítmények és jégtelenítő folyadékok.

160. Egyéb máshova nem sorolt kiskereskedelem

1601. Fotó-optikai cikkek üzlete [TEÁOR 52.48-ból]

Fotólemezek, filmek, fotóvegyszerek, fényképészeti fényforrások, kontaktlencse, szemüveglencse, szemüveg, szemüvegkeret, távcső, optikai teleszkóp, mikroszkóp, folyadékkristályos kijelző, fényképezőgépek, filmfelvevő gépek, vetítők, filmtechnikai nagyító és kicsinyítő berendezések, fotó-optikai alkatrészek és tartozékok, kézi hosszmérő eszközök, barométer, fénymérő, hőmérő.

1602. Óra- és ékszerbolt [TEÁOR 52.48-ból]

Óra és ékszer (gyöngyök, drágakövek), óraalkatrészek, óraszíj.

1603. Sportszerbolt [TEÁOR 52.48-ból]

Sportszerek (kerékpár, sítalp, tornatermi vagy atlétikai cikkek, felszerelések, jég- és görkorcsolya, horgászfelszerelések, vitorlás csónak, hajómotor, felfújható sport- és szabadidő hajó, vitorlázó repülőgép, légballon stb.), fegyverek, lőszer, turista-, vadászfelszerelések, vitorlavászon, ejtőernyő, sátor, kempingáruk.

1604. Játékáruk üzlete [TEÁOR 52.48-ból]

Játékok, játékszerek (baba, játékállat, kerekes jármű gyerekek részére, babakocsi, puzzle, kártya, videojátékok, biliárd, játékautomaták).

1605. Tapéták és padlóburkolók üzlete [TEÁOR 52.48-ból]

Tapéta és hasonló falborítók, áttetsző ablakpapír (papírból, szövetből, műanyagból), padlóburkolók (linóleumból, műanyagból), szőnyeg.

1606. Virágbolt [TEÁOR 52.48-ból]

Virágok, dísznövények, koszorúk, virágápolási cikkek, virágcserepek, virágföld, virágmagvak, dugványok, oltványok, művirágok, koszorúalapok és kellékek, tápsók, növényvédő szerek.

1607. Mezőgazdasági, méhészeti üzlet [TEÁOR 52.48-ból]

Méhészeti és borászati cikkek, pincegazdasági felszerelések, vetőmagok, tápszerek, műtrágyák, permetezőszerek, növényvédő szerek, kötözőfonalak, zsinegek, könyvek.

1608. Kegytárgykereskedés [TEÁOR 52.48-ból]

Kegyszerek, imakönyvek, egyházi cikkek, temetkezési kellékek.

1609. Mutatványos kellékek boltja [TEÁOR 52.48-ból]

Mutatványos kellék és felszerelés.

1610. Díszállat-kereskedés [TEÁOR 52.48-ból]

Díszállat és tartásukhoz szükséges nem ipari eredetű eleség és felszerelések.

1611. Szexuális áruk üzlete [TEÁOR 52.48-ból]

Az R. 14. §-ában meghatározott szexuális áruk, valamint egyéb, a szexuális élet ábrázolását tartalmazó művek, könyvek, műsoros hang- és videokazetták, folyóiratok, filmek, hanglemezek, fotók, reprodukciók, szabadforgalmazású egészségügyi cikkek, a szexuális élet során alkalmazott védőeszközök.

1612. Egyéb kultúrcikk üzlet [TEÁOR 52.48-ból]

Képző- és iparművészeti, háziipari termékek, műtárgyak.

1613. Ajándéktárgy-kereskedés [TEÁOR 52.48-ból]

A 1601., 1602., 1604. és 1612. üzletkörökben meghatározott áruk együttes forgalmazása.

170. Háztartási tüzelőanyag, palackosgáz-telep [TEÁOR 52.48-ból]

Szilárd tüzelőanyag, petróleum, tüzelőolaj, fűtőolaj kizárólag jövedéki engedéllyel, PB-gáz.

180. Használt cikkek boltja [TEÁOR 52.50]

Mindazon termékek, amelyek eredeti célra még használhatók, kivéve a kozmetikai termékek, az élelmiszerek, az élvezeti cikkek, az importált nemesfém termékek és drágakövek, valamint nemesfém termékek, drágakövek és a használt gépjárművek.

200. Vendéglátás

Valamennyi vendéglátó-ipari üzletben értékesíthető tejital, teaital, kávéital, gyümölcs, dohánytermék, gyufa, postai cikk, folyóirat, napilap.

211. Melegkonyhás vendéglátó üzletek [TEÁOR 55.30-ból]

Meleg-hideg ételek, cukrászati készítmények, sütő- és édesipari termékek, szeszes és szeszmentes italok. Az ételeket a helyszínen készítik, főzik vagy sütik. (Étterem, vendéglő, csárda, gyorsétkezőhely, étkezde-kifőzde, söröző, kávéház, vasúti és más személyszállító eszköz étkezőkocsija stb.)

212. Cukrászda [TEÁOR 55.30-ból]

A cukrászati készítményeket, édesipari termékeket, hideg ételeket a helyszínen készítik, szeszes és szeszmentes italok.

213. Bár, borozó, italbolt, kocsma [TEÁOR 55.40-ből]

Különböző szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel (italbolt, borozó, borkimérés, drinkbár, kocsma stb.).

214. Egyéb vendéglátó üzlet [TEÁOR 55.30-ból]

Hideg ételek, melegített kész-, illetve félkész ételek, frissen sült (grillezett) húsok, édesipari termékek, nem a helyszínen készített cukrászati készítmények értékesítése helyszíni fogyasztásra, illetve kiszállítása, szeszes és szeszmentes italok (ételbár, tejbár, bisztró, pecsenyesütő, büfé, falatozó, süteménybolt, teázó, fagylaltozó, kávézó, eszpresszó).

215. Zenés szórakozóhely [TEÁOR 55.40-ből]

Különböző szeszes és szeszmentes italok értékesítése palackozva és kimérve, étel, élő és gépzeneszolgáltatás, műsor (mulató, varieté, bár, diszkó).

220. Munkahelyi vendéglátó üzlet [TEÁOR 55.51]

Zártrendszerű munkahelyi vendéglátó üzlet, szeszes ital értékesítés nélkül, ideértve a más helyen történő fogyasztásra központi konyhán készített étel értékesítését (közétkeztetés) is (étterem, büfé).

300. Idegenforgalmi szolgáltatás

310. Utazási iroda [TEÁOR 63.30]

Belföldi és/vagy külföldi utazások üzletszerű szervezése, értékesítése és közvetítése. Emellett más, az előzőekkel összefüggő egyéb, idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások.

320. Utazási ügynökség [TEÁOR 63.31]

Más utazási irodák által szervezett utazások és szolgáltatások értékesítése utasok részére.

330. Idegenforgalmi szolgáltató iroda [TEÁOR 63.3-ból]

Bármely, az idegenforgalommal összefüggő utazásszervezésnek, illetve közvetítésnek nem minősülő (rész)tevékenység. (Ilyenek különösen: szálláshely közvetítése, értékesítése, fizető-vendéglátás üzletszerű szervezése és értékesítése, menetjegy-értékesítés, idegenvezetői és tolmácsszolgálat, jegyértékesítés, ajándék- és értékcikk-árusítás, gépkocsikölcsönzés, információszolgálat, vízumbeszerzés, személyszállítás, pénzváltási tevékenység a Magyar Nemzeti Bank engedélyével stb.)

400. Kereskedelmi szálláshely szolgáltatás (ide nem értve a fizető-vendéglátó helyet)

411. Szálloda étteremmel [TEÁOR 55.11-ből]

Az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére időszakosan szállást és ehhez kapcsolódó ellátást és szolgáltatást nyújt, továbbá egy vagy több étteremmel rendelkezik. Férőhelyeinek több mint 20%-a egy- és kétágyas szobákban van, és legalább az egycsillagos szállodaosztály besorolási követelményeinek eleget tesz.

412. Szálloda étterem nélkül [TEÁOR 55.12-ből]

Az a kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére időszakosan szállást és ehhez kapcsolódó ellátást pl. minibár, reggeliztetés (a minibárban szeszes és szeszmentes italok, sütő- és édesipari termékek stb.) és szolgáltatást nyújt. Férőhelyeinek több mint 20%-a egy- és kétágyas szobákban van, és legalább az egycsillagos szállodaosztály besorolási követelményeinek eleget tesz.

421. Panzió (Fogadó) étteremmel [TEÁOR 55.11-ből]

Az az egyedi, műszakilag egy egységet alkotó, étteremmel is rendelkező kereskedelmi szálláshely, amely szállást, ellátást pl. minibár, reggeliztetés (a minibárban szeszes és szeszmentes italok, sütő- és édesipari termékek stb.) és ehhez kapcsolódó szolgáltatást nyújt a vendégek részére, és panzió osztályba sorolták be.

422. Panzió (Fogadó) étterem nélkül [TEÁOR 55.12-ből]

Az az egyedi, műszakilag egy egységet alkotó kereskedelmi szálláshely, amely szállást, ellátást pl. minibár, reggeliztetés (a minibárban szeszes és szeszmentes italok, sütő- és édesipari termékek stb.) és ehhez kapcsolódó szolgáltatást nyújt a vendégek részére, és panzió osztályba sorolták be.

430. Üdülőház [TEÁOR 55.23]

Azok az egyedi lakó vagy üdülőegységek, amelyek családok vagy kisebb csoportok elszállásolására alkalmasak, és megfelelően közművesített területen vagy kempingben vannak, és amelyet üdülőház osztályba soroltak.

440. Kemping [TEÁOR 55.22]

Sátorral, illetve lakókocsival érkezők elhelyezésére szolgáló közművesített terület, amelyet kemping osztályba soroltak.

450. Turistaszálló [TEÁOR 55.21-ből]

Az a kereskedelmi szálláshely, amelyben a férőhelyek általában 5 vagy annál többágyas szobában vannak, és turistaszállás osztályba soroltak.

460. Ifjúsági szálló [TEÁOR 55.21-ből]

Az a kereskedelmi szálláshely, amely a fiatalkorúak és az ifjú felnőttek (35 éves korig) elszállásolására szolgál, és megfelel a külön jogszabályban előírt kategóriába sorolási követelményeknek.

500. Nagykereskedelem

510. Élelmiszer-, ital-, dohányáru-nagykereskedelem [TEÁOR 51.3]

511. Zöldség-, gyümölcsraktár [TEÁOR 51.31]

512. Hús-, húskészítményraktár [TEÁOR 51.32]

513. Tej-, tejtermék-, tojás-, készítmény-, zsiradékraktár [TEÁOR 51.33]

514. Italraktár [TEÁOR 51.34]

515. Dohányáruraktár [TEÁOR 51.35]

516. Cukor-, édességraktár [TEÁOR 51.36]

517. Kávé-, tea-, kakaó-, fűszerraktár [TEÁOR 51.37]

518. Egyéb - a fentiekben fel nem sorolt - élelmiszerraktár [TEÁOR 51.38]

519. Élelmiszer, ital, dohánytermék vegyesraktár [TEÁOR 51.39]

520. Fogyasztási cikk nagykereskedelmi raktár [TEÁOR 51.40]

Textil, ruha-, lábbeli, elektromos háztartási cikk, porcelán-, üvegáru-, tapéta-, tisztítószer, illatszer és kozmetikai termék, bútor, szőnyeg és más padlóburkoló, fotó, optikai cikk, óra, ékszer, sportszer, kerékpár, bőrdíszmű stb.

530. Egyéb vegyes cikk nagykereskedelmi raktár [TEÁOR 51.50]

Gépjármű-üzemanyag, szilárd tüzelőanyag, petróleum, fűtőolaj, PB-gáz, fém, fa, festék, építőanyag, szaniteráru, vasáru szerelvény, vegyi áru.

531. Hulladék- és melléktermékfelvásárló telep, raktár [TEÁOR 51.57-ből]

Mindenféle hulladék és melléktermék felvásárlása, értékesítése alapanyagra tekintet nélkül.

532. Betétdíjas göngyöleg-visszaváltó üzlet [TEÁOR 51.57-ből]

Betétdíjas palackok, göngyölegek, szifonpatron visszaváltása, gyűjtése.

540. Gépek és berendezések raktára [TEÁOR 51.60]

Mindenféle ipari (építő-, textil-, egyéb) gép és berendezés, irodagép és berendezés.

550. Mezőgazdasági termékek raktára [TEÁOR 51.20]

Gabona, vetőmag, takarmány, virág, dísznövény, nyers- és félkész bőr, feldolgozatlan dohány stb.

600. Jármű, járműalkatrész kereskedelem

601. Gépjárművek üzlete [TEÁOR 50.10]

Új és használt személyszállító gépjárművek, tehergépkocsik, pótkocsik, utánfutók, camping járművek, úgy mint lakókocsik és furgonok.

602. Gépjármű alkatrészek és tartozékok üzlete [TEÁOR 50.30]

Ide tartozóan valamennyi új és használt gépjármű alkatrész és tartozék, valamint új és újrafutózott gumiabroncs, abroncs tömlő, abroncs-futófelület, tömlővédő szalag.

603. Motorkerékpárok, motorkerékpár alkatrészek és tartozékok üzlete [TEÁOR 50.40]

Új és használt motorkerékpár (oldalkocsival együtt), segédmotoros kerékpár és egyéb motorkerékpár oldalkocsi, alkatrész motorkerékpárhoz, mopedhez, oldalkocsihoz.

700. Kölcsönzési szolgáltatás

701. Gépjármű-kölcsönző [TEÁOR 71.10]

702. Személyi használatú és háztartási cikkek kölcsönzése [TEÁOR 71.40]

Elektronikai cikkek, bútor, szórakoztató elektronika, kerékpár, sporteszköz, barkácsgép, háztartási eszközök.

5. számú melléklet a 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelethez

A) A rendelet 7/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi jelzőszámok alatti üzletkörökben árusíthatók:

Üzemanyagok: 150

Tüzelőolaj: 150; 170

Egyéb ásványolajtermékek: 111; 112; 113; 114; 1362; 141; 150; 170.

Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, pezsgő és sör: 111; 112; 113; 114; 126; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 411; 412; 421; 422.

Dohánytermékek: 111; 112; 113; 114; 127; 128; 211; 212; 213; 214; 215; 220; 411; 412; 421; 422.

B) A rendelet 7/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki termékek az alábbi üzletköri jelzőszámokat tartalmazó működési engedélyekkel mindaddig értékesíthetők, amíg azok módosítására a rendelet 6. §-ának megfelelően nem kerül sor:

Üzemanyagok: I/83.

Tüzelőolaj: I/82; I/83.

Egyéb ásványolajtermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/41; I/44; I/82; I/83.

Szeszes italok, úgymint alkoholtermékek, köztes alkoholtermékek, pezsgő és sör: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/27; I/29; II/1; II/2; II/3; II/5.

Dohánytermékek: I/0; I/10; I/11; I/12; I/21; I/28; I/29; II/1; II/2; II/3; II/4; II/5.

vissza a dokumentum elejére

15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet

az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról

A belkereskedelemről szóló - az 1986. évi 18. törvényerejű rendelettel és az 1989. évi VI. törvénnyel módosított - 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi és az ügynöki tevékenység gyakorlásáról a következők szerint rendelkezem:

1. § A rendelet hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetre [Ptk. 685. § c) pont], egyéb jogi személyekre, valamint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.

2. § (1) A kereskedő a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékekkel kereskedelmi, ügynöki és bizományosi, valamint bármely áruval csomagküldő kereskedést akkor folytathat, ha a nyilvántartásba vételére jogosult szerv a kereskedőt és üzletét vagy raktárát, tárolóját (a raktár és tároló továbbiakban együtt: telephely) nyilvántartásba vette.

(2) A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a kereskedő székhelye, fióktelepe szerint területileg illetékes kereskedelmi és iparkamara, a nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk tekintetében a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet.

(3) A nyilvántartásba vételhez mezőgazdasági és növényvédelmi termékek esetén a Földművelésügyi Minisztérium, hulladékkereskedelem esetén a székhely szerint területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséről a nyilvántartásba vételre jogosult szerv gondoskodik.

(4) A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a kereskedőt, illetve azt az üzletét(eit) vagy telephelyét(eit), ahol a tevékenység folytatására jogosult, akkor veszi nyilvántartásba, ha

a) állandó telephellyel, kiskereskedelmi és csomagküldő tevékenység esetén üzlethelyiséggel;

b) üzletenként, illetve telephelyenként a kereskedő vagy az alkalmazottja - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - szakképesítéssel rendelkezik; valamint

c) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű;

d) a kérelmezőnek az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. §-ának q) pontjában meghatározott köztartozása nincs;

e) rendelkezik az e jogszabályban előírt feltételekkel.

(5) A (4) bekezdés által előírtakban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a nyilvántartásba vételre jogosult szervhez be kell jelenteni, s azzal a nyilvántartást módosítani kell.

(6) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez hitelesített másolatban csatolni kell

a) a gazdálkodó szervezet cégkivonatát, amely tanúsítja a gazdálkodó szervezetnek az e rendelet mellékletében meghatározott termékekkel való kereskedésre vonatkozó jogosultságát, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának másolatát;

b) a tevékenység folytatásához szükséges feltételek meglétét tanúsító okiratok, hatósági engedélyek másolatát;

c) kis- és nagykereskedelmi tevékenység esetén az üzletre és a telephelyre vonatkozó - külön jogszabály szerint kiadott - működési engedélyt;

d) a szakképesítésről szóló bizonyítványt.

(7) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot.

(8) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt 3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, a d) pontban meghatározott feltételek közül eredeti hatósági igazolással kell tanúsítani, hogy az adóhatóság, a vámhatóság, a társadalombiztosítási szerv által jogerősen megállapított köztartozása nincs. Az egyéb köztartozások tekintetében a kereskedőnek nyilatkoznia kell, hogy jogerősen megállapított tartozása nincs.

2/A. § Nemesfém ékszer és nemesfém díszműáru forgalmazása csak a bejelentett és nyilvántartásba vett üzletben, valamint csomagküldő kereskedelem útján történhet. Szakmai kiállításon és alkalmi, ünnepi rendezvényen csak egyébként üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat.

2/B. §

2/C. §

2/D. § (1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység csak a nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele után kezdhető meg.

(2) A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a kereskedőt, illetve üzletét, telephelyét a nyilvántartásból törli, ha

a) az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg;

b) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek megsértésével folytatja, és ezt az ellenőrzésre jogosult szerv megállapítja, és erről a nyilvántartásba vételre jogosult szervezetet értesíti.

(3) A nyilvántartásba vételre jogosult szervnek a nyilvántartásból való törlésről a kereskedőn kívül a vállalkozói igazolványt kiállító szervet, cégjegyzékben szereplő fióktelep és gazdálkodó szervezet esetében a cégbíróságot, a működési engedélyt kiállító önkormányzat jegyzőjét és az ellenőrzésre jogosultakat értesíteni kell.

(4) A nyilvántartásból törölt kereskedő a törlés napjától számított egy éven belül nem vehető nyilvántartásba.

A törlést az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

3. §

3/A. § A begyűjtött, felvásárolt hulladékot oly módon kell dokumentálni, hogy a számvitelről szóló 1991. évi XCII. törvényben előírt bizonylat alkalmas legyen a hulladék származásának, eredetének igazolására és ellenőrzésére.

3/B. §

4. § (1) Az új és használt személygépkocsik, valamint az új és használt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedő nyilvántartásba vételének feltétele továbbá, hogy minden telephelyének rendelkeznie kell a rendelet 2. számú mellékletében megjelölt műszaki feltételekkel. A kereskedőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelemhez csatolni kell. Amennyiben e műszaki feltételek biztosításához szükséges műszaki eszközök nem a kereskedő saját tulajdonát képezik, illetve nem a saját telephelyén állnak rendelkezésre, úgy a tulajdonossal kötött, a műszaki feltételek biztosításáról szóló szerződés hitelesített másolatát a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell.

(2) A használt személygépkocsik, motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedő

a) a külföldről behozott használt vagy sérült alkatrészként történő értékesítés céljából vámkezelt gépjárművek a Vámhivatal által külön jogszabályban, az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendelet meghatározott záradékkal ellátott határozatával, illetőleg

b) a forgalomból végleg kivont járművet a hatóság által érvénytelenített okmányokkal

vásárolhatja meg.

(3) Használt személygépkocsi csak abban az esetben értékesíthető, ha érvényes hazai forgalmi engedéllyel és környezetvédelmi igazolólappal rendelkezik. A kereskedőnek az értékesítésre kerülő személygépkocsi műszaki állapotáról az e rendelet 3. számú melléklete szerinti "Műszaki állapotlap"-ot kell kiállítania, és annak egy példányát meg kell őriznie.

(4) Használt motorkerékpár a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendeletben meghatározottak szerint csak érvényes hazai forgalmi engedéllyel, vagy a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott forgalomba helyezési engedéllyel értékesíthető. Segédmotoros kerékpár a jármű vázába beütött érvényes azonosítási jellel (CM és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám) ellátva értékesíthető. A kereskedőnek az értékesítésre kerülő motorkerékpár és segédmotoros kerékpár műszaki állapotáról a 4. számú melléklet szerinti "Műszaki állapotlap"-ot kell kiállítania, és annak egy példányát meg kell őriznie.

(5) A csomagküldő kereskedő köteles katalógusában azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének címét, továbbá a tevékenység folytatására - ezen rendelet alapján - kapott nyilvántartási számát.

5-9. §

10. § A rendelet alkalmazásában

a) ügynöki tevékenység a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése;

b) viszonteladó, aki a beszerzett terméket változatlan állapotban üzletszerűen viszonteladónak, fogyasztónak, termelőnek, felhasználónak értékesíti;

c) változatlan a termék állapota akkor is, ha azt csomagolják, adagolják vagy a kereskedelemben szokásos módon megmunkálják. A kereskedelemben szokásos megmunkálás körét - szükség esetén - az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium határozza meg;

d) fogyasztó (felhasználó), aki a terméket szükségleteinek kielégítése érdekében vásárolja;

e) termelő, aki a terméket továbbfeldolgozás céljából vásárolja;

f) üzletszerű a tevékenység, ha gyakorlása rendszeres és haszonszerzés céljából történik;

g)

h) hulladékkal és melléktermékkel folytatott kereskedésnek minősül a begyűjtött, a felvásárolt hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további megmunkálás nélkül történő értékesítése; nem minősül megmunkálásnak a kereskedelmi célú válogatás;

i) ékszerkereskedelmi tevékenység: fazonékszer változatlan állapotban történő értékesítése;

j) csomagküldő kereskedés: ha a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét (katalógusát) juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámban (hirdetésben) hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető, illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. Megrendelés nélkül áru nem küldhető;

k) e rendelet alkalmazásában ellenőrzésre jogosultak: a helyileg illetékes jegyző, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és területi szervei, a helyileg illetékes rendőrkapitányság és a telephely szerint területileg illetékes kamara.

11. § E rendelet szempontjából nem minősül nagykereskedelmi tevékenységnek:

a) a gazdasági társaságok kizárólag tagjai részére végzett kereskedelmi tevékenysége,

b) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek által a termelőktől vásárolt mezőgazdasági és erdészeti termékek értékesítése viszonteladók részére,

c) a külkereskedelmi tevékenységet folytató kereskedőnek, a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön kifejtett gazdasági tevékenysége,

d) a kereskedő felesleges árukészletének - alkalomszerűen - viszonteladó részére történő értékesítése.

e)

12. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 8/1986. (X. 11.) BkM rendelet.

(2)

(3) A rendelet 3/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott képesítési követelmény teljesítése alól 1992. december 31-ig mentesítést kapnak az e rendelet hatályba lépésekor már működő - a 3. számú mellékletben felsorolt nem vasfémhulladék kis- és nagykereskedelmi forgalmazásával, továbbá egyéb hulladék- és melléktermék nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozó - kereskedők, akik e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kérik nyilvántartásba vételüket. A 90 napos határidő lejártával azt a kereskedőt, aki a képesítési követelményeknek nem felel meg, a nyilvántartásból törölni kell.

(4) A rendelet előírásai nem érintik a tevékenység folytatásának más jogszabályban meghatározott engedélyezési vagy egyéb feltételeit.

vissza a dokumentum elejére

1997. évi CLV. törvény

a fogyasztóvédelemről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely biztosítja a fogyasztói érdekek - különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz, továbbá a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselethez fűződő érdekek - védelmét, valamint az érvényesítésükhöz szükséges intézményrendszer továbbfejlesztését, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÉS A FOGYASZTÓI ÉRDEKVÉDELMET BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya - külön törvény eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed a természetes és a jogi személynek, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet) a Magyar Köztársaság területén végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható javakat is.

b) Biztosítási szolgáltatás: biztosító társaság, illetve biztosító szövetkezet biztosítási szerződés megkötésére és teljesítésére irányuló tevékenysége, ideértve a biztosítási alkusz és a biztosítási szaktanácsadó részére végzett tevékenységet is.

c) Szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele (fogyasztása) időben részben vagy teljesen egybeesik.

d) Fogyasztási kölcsön: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá nem tartozó minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amelyet gazdálkodó szervezet fogyasztó részére nyújt az általa forgalmazott áru megvásárlásához, illetve az általa nyújtott szolgáltatás igénybevételéhez.

e) Fogyasztó: az a személy, aki - gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül - árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje.

f) Fogyasztási kölcsönszerződés: a fogyasztási kölcsön igénybevételére irányuló szerződés.

g) Fogyasztói csoport: olyan csoport, amelyet a fogyasztók azzal a céllal hoznak létre, hogy meghatározott áruk tulajdonjogát a csoport egyes tagjai a csoport segítségével megszerezzék.

h) Fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: magánszemélyek által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, ha az alapszabályban meghatározott célja a fogyasztók érdekeinek védelme, e célnak megfelelően legalább két éve működik, és magánszemély tagjainak száma legalább ötven fő.

i) Fogyasztói forgalom: az árunak vagy a szolgáltatásnak közvetlenül a fogyasztó mint végső felhasználó részére történő forgalmazása vagy nyújtása, továbbá ingyenes minta, áru átadása.

j) Forgalmazó: az árut vagy a szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

k) Gyártó: az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságosságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, az áru importálója minősül gyártónak.

l) Közüzemi szolgáltatás: villamosenergia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági és a közcélú távbeszélő-szolgáltatás.

m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás, az értékpapír forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény hatálya alá tartozó befektetési, szolgáltatási tevékenység, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység.

II. Fejezet

A fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme

3. § (1) Forgalomba csak biztonságos áru hozható.

(2) A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról.

(3) A forgalmazó nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló adatok, illetve tájékoztatás alapján tudnia kellene, hogy az áru nem biztonságos. A forgalmazó köteles megtenni az áru biztonságosságának megőrzéséhez szükséges intézkedéseket, így köteles különösen a gyártóval együttműködni az áru használatával együttjáró kockázati tényezőkre vonatkozó tájékoztatásnak a fogyasztó részére történő átadásában, valamint a veszély elhárítását, illetve megelőzését szolgáló intézkedések végrehajtásában.

4. § (1) Ha az áru biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti.

(2) Az áru biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni:

a) az áru (összetétele, csomagolása, összeszerelésére és karbantartására vonatkozó előírások) alapvető ismérvei,

b) az árunak más árura gyakorolt - az együttes használat során ésszerűen várható - hatásai,

c) az áru külső megjelenítése, címkézése, használati vagy más tájékoztatója,

d) az áru használatának hatása a fokozott veszélynek kitett - különösen a kiskorú - fogyasztókra.

(3) A gyártó köteles a fogyasztót írásban figyelmeztetni úgy, hogy a fogyasztó felmérhesse az áru rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó kockázatot, feltéve, hogy a kockázat figyelmeztetés nélkül azonnal nem észlelhető. A figyelmeztetés nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az áru biztonságosságával kapcsolatos kötelezettségei alól.

(4) A gyártó köteles a forgalomba hozott áruval kapcsolatos kockázati tényezőket felmérni, és megtenni a megelőzésükhöz, illetve az elhárításukhoz szükséges intézkedéseket, így különösen:

a) az árut azonosításra alkalmas jelöléssel ellátni,

b) a forgalomba hozott áru biztonságosságát mintavétel útján rendszeresen ellenőrizni,

c) az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogásokat kivizsgálni,

d) a forgalmazót az ellenőrzések megállapításairól tájékoztatni,

e) az árut a forgalomból kivonni.

(5) Az áru biztonságosságának megítélését nem befolyásolja önmagában az a tény, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó áru kerül forgalomba.

5. § (1) A 3-4. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a szolgáltatásokra is.

(2) A 3-4. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a forgalmazó az értékesítéskor a fogyasztóval egyértelműen közli, hogy

a) az áru régiség,

b) az árut használat előtt helyre kell állítani.

III. Fejezet

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme

A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmét biztosító általános rendelkezések

6. § Az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni kell, ha a gazdálkodó szervezet

a) az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, árának feltüntetésére, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsérti,

b) a fogyasztókat - hamis méréssel, számolással, az áru minőségének megrontásával - megkárosítja,

c) a nyitva tartásra vonatkozó szabályokat megszegi,

d) üzletkörébe nem tartozó árut árusít vagy szolgáltatást nyújt,

e) a fogyasztók minőségi kifogásait a jogszabályok megsértésével intézi,

f) a forgalomból az árut jogosulatlanul visszatartja, illetve a szolgáltatás nyújtását jogosulatlanul megtagadja,

g) a vásárlók könyvét szabálytalanul kezeli,

h) nem megfelelő minőségű árut hoz forgalomba vagy ilyen szolgáltatást nyújt,

i) a hatósági árnál vagy az árura vagy szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér,

j) a megfelelőség-tanúsítási vagy az előzetes minőségvizsgálati kötelezettséget megszegi.

Fogyasztási kölcsön

7. § (1) A fogyasztási kölcsönszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása és egy példányának a fogyasztó részére történő átadása szükséges.

(2) Semmis az a fogyasztási kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

a) a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás meghatározását,

b) a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás meghatározását,

c) a tulajdonjog átszállásának időpontját és feltételeit,

d) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

e) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjat,

f) az éves, százalékban kifejezett hiteldíj módosításának feltételeit vagy, ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,

g) a részletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,

h) ha az áru ára vagy a szolgáltatás díja a szerződés időtartama alatt változhat, a változás feltételeit, illetve azt az összeget, melynek elérése esetén a fogyasztó hátrányos következmények nélkül a szerződéstől elállhat.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj összegét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a teljes hiteldíj mutató számítására és közzétételére vonatkozó rendelkezések alapján kell kiszámítani.

(4) A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.

(5) A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

(6) A hitelező köteles a fogyasztót a fogyasztási kölcsönszerződés megkötésekor minden olyan szerződési feltételről tájékoztatni, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé.

(7) Fogyasztási kölcsönszerződés esetében a fogyasztó minden esetben élhet a lejárat előtti teljesítés jogával. Ebben az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.

IV. Fejezet

A fogyasztók tájékoztatása

A tájékoztatás célja

8. § A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a fogyasztó rendelkezzen

a) az áru- és szolgáltatásválasztás megkönnyítéséhez, továbbá az áru és a szolgáltatás használatához, az áru fenntartásához szükséges megfelelő ismeretekkel az áru és a szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, az áru és a szolgáltatás minőségéről, áráról, díjáról, valamint az áru használatára vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről,

b) a jogai érvényesítéséhez szükséges alapvető ismeretekkel.

A címkézés

9. § Az áru - külön jogszabályban meghatározott áruk kivételével - akkor hozható forgalomba, ha a csomagolásán vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges, a 10. §-ban meghatározott adatokat.

10. § (1) Az áru címkéjének tartalmaznia kell az áru

a) pontos megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet;

b) gyártójának vagy forgalmazójának nevét és címét azonosításra alkalmas módon;

c) származási helyének megjelölését.

(2) Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmaznia kell az áru

a) méreteit, nettó mennyiségét az árura jellemző mértékegységben vagy darabszámban,

b) előállításához felhasznált összetevőket (minőségi, mennyiségi összetételét),

c) rendeltetésszerű használhatóságának vagy minőségmegőrzésének várható időtartamát,

d) alapvető műszaki jellemzőit,

e) minőségi osztályba sorolását,

f) energiafelhasználásának ismérveit,

g) környezet-, illetve természetkímélő jellegét (a felhasznált anyagok, az előállítás módja és a használat tekintetében), illetve azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak az esetében, amelyek után - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és külön jogszabályok alapján - környezetterhelési díj, továbbá termékdíj fizetési kötelezettség áll fenn, a környezetterhelés jellegét,

h) megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot.

(3) Ha az áru jellege indokolja, a címkének megfelelő tájékoztatást kell tartalmaznia az áru rendeltetésszerű használatával együttjáró, az áru előrelátható használati ideje alatt fennálló veszélyességi tényezőről úgy, hogy a fogyasztó a veszélyt képes legyen felmérni és megtenni az elhárításához szükséges intézkedéseket.

(4) A címke tartalma megjeleníthető szöveggel, számmal, képpel, ábrával, jellel és jelöléssel úgy, hogy az megfeleljen az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak.

11. § Az egyes árufajták címkéjének tartalmára és megjelenítési formájára jogszabály további részletes előírásokat is meghatározhat.

A használati és kezelési útmutató

12. § (1) Külön jogszabályban meghatározott áru csak használati és kezelési útmutatóval hozható forgalomba.

(2) A használati és kezelési útmutatóban a fogyasztókat magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell az áru rendeltetésszerű használatának, felhasználásának, eltarthatóságának és kezelésének (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használat) módjáról, így különösen az áru

a) rendeltetésszerű használatára vonatkozó utasításokról és feltételekről,

b) minőségének megtartásához szükséges különleges tárolási, kezelési feltételekről, amennyiben azok az áru minőségmegőrzési időtartamát, illetve felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják.

(3) Az import áruk esetében az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatóval azonos tartalmú, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót kell a fogyasztó számára biztosítani.

A megfelelőség tanúsítása

13. § Azok az áruk, amelyekre vonatkozóan jogszabály megfelelőség-tanúsítási kötelezettséget ír elő, csak az előírt mód szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal együtt hozhatók forgalomba.

Az ár feltüntetése

14. § (1) Az áru fogyasztói forgalombahozatalakor a forgalmazó köteles - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a fogyasztót írásban tájékoztatni az eladási árról és az egységárról, illetve a szolgáltatás díjáról.

(2) Az eladási árat, az egységárat és a szolgáltatás díját a Magyar Köztársaság területén érvényes fizetőeszköz szerint meghatározva, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni.

(3) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói forgalomba hozott áru és szolgáltatás áraként a fogyasztói forgalomban fizetendő árat kell feltüntetni.

(4) Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén az áru eladási árán, vagy a szolgáltatás díján a feltüntetett legalacsonyabb eladási árat vagy szolgáltatási díjat kell érteni.

(5) Az árcímke nem takarhatja el az egyedi csomagoláson jogszabály kötelező előírása szerint elhelyezett fogyasztói tájékoztatót.

A csomagolás

15. § (1) Az árut úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg az áru minőségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan az áru minőségét vagy mennyiségét, segítse elő a korszerű kiszolgálást, feleljen meg a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek.

(2) Az áru csomagolására jogszabály további előírásokat határozhat meg.

Felelősség a tájékoztatási és csomagolási szabályok megsértéséért

16. § (1) A fogyasztók tájékoztatására, valamint a csomagolásra vonatkozó szabályok megtartására

a) a címkézés, a használati és kezelési útmutató, a megfelelőség-tanúsítás, valamint a csomagolás tekintetében a gyártó,

b) az ár feltüntetése tekintetében a forgalmazó

köteles.

(2) Ha a gyártó az árut nem látja el a törvény 9-15. §-aiban, illetve külön jogszabályban meghatározott tájékoztatással és csomagolással, a forgalmazó köteles azt pótolni.

(3) A forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a tájékoztatást a fogyasztónak megadta.

(4) A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e.

(5) A (2)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem érintik a forgalmazónak a gyártóval szemben érvényesíthető igényeit.

V. Fejezet

A fogyasztók oktatása

17. § (1) A fogyasztóval iskolai és iskolán kívüli oktatás keretében meg kell ismertetni az igényei érvényesítéséhez szükséges jogszabályokat.

(2) A fogyasztóvédelmi oktatás elsősorban állami feladat.

(3) Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás a Nemzeti Alaptanterv részét képezi. A Nemzeti Alaptanterv fogyasztóvédelemmel kapcsolatos követelményeinek a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni a fogyasztói érdekek országos képviseletét ellátó társadalmi szervezetek véleményét is.

(4) A Nemzeti Alaptanterv elvei és követelményei szerint az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közreműködik a közoktatás intézményei számára készülő fogyasztóvédelmi tantervi követelmények meghatározásában.

(5) Az állam az iskolai fogyasztóvédelmi oktatással kapcsolatos feladatait az oktatási intézményeken keresztül, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel együttműködve látja el.

VI. Fejezet

A fogyasztói jogok érvényesítése

Békéltető testület

18. § (1) A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.

(2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.

(3) A békéltető testületet az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamara, kézműves kamara és agrárkamara közösen működteti.

(4) A különböző területen működő területi gazdasági kamarák a békéltető testületet közösen is működtethetik.

(5) A helyi önkormányzatok - önkéntesen és a kamarával történő megállapodás alapján - részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból.

19. § (1) A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.

(2) A békéltető testület hatásköre nem terjed ki azokra a fogyasztói jogvitákra, amelyekre jogszabály valamely hatóság hatáskörét állapítja meg.

20. § (1) Az eljárásra az a békéltető testület illetékes, amelynek területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetőleg a 28. § (2) bekezdése alapján eljárást kezdeményező szervezet székhelye található.

(2) Belföldi lakóhely hiányában az illetékesség a fogyasztó tartózkodási helyéhez igazodik. Ha ez külföldön van, az illetékességet a panasszal érintett gazdálkodó szervezet vagy az annak képviseletére hivatott szerv székhelye alapítja meg.

(3) A fogyasztó a kérelmet a szerződés teljesítésének helye szerint illetékes békéltető testületnél is benyújthatja.

(4) A békéltető testület illetékességi területe a testületet működtető területi gazdasági kamarák illetékességi területéhez igazodik.

21. § (1) A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.

(2) A testületi tagokat - testületenként legalább 10, legfeljebb 30 főt - egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban jelölik ki. A tagokról a békéltető testület működési feltételeit biztosító kamara listát vezet. A kamara a testületi tagok listáját megküldi a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek, továbbá kérésre a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek, valamint az illetékességi területén működő helyi önkormányzatoknak.

(3) Az elnököt - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának javaslatára - a miniszter bízza meg a testületi tagok közül.

(4) Az elnökhelyettest az elnök jelöli ki a testületi tagok közül. Az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt annak akadályoztatása esetén.

(5) A békéltető testületi tagok megbízatása három évre szól. A tagok újraválaszthatóak.

(6) A békéltető testület tagjai tevékenységüket külön jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.

22. § (1) Békéltető testületi tag az lehet, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és annak megfelelő, legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Nem lehet békéltető testületi tag,

a) aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) aki a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült.

23. § A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni.

24. § (1) A békéltető testületi tag megbízatása megszűnik

a) a megbízatás időtartamának lejártával,

b) a 22. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok bekövetkezése esetén,

c) lemondással,

d) alkalmatlanná válása esetén,

e) halálával.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a megbízatás megszűnését a békéltető testület elnöke - az érintett testületi tag meghallgatása után és a tagot jelölő szervezet véleményének figyelembevételével - állapítja meg.

(3) Ha a békéltető testületi tag megbízatása a törvényben szabályozott bármely okból megszűnik, helyette a testületi tag jelölésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával új testületi tagot kell kijelölni.

25. § (1) A békéltető testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, illetve a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, egy másik tagját pedig az eljárással érintett gazdálkodó szervezet jelöli ki a testületi tagok 21. § (2) bekezdésében meghatározott listájáról, és az így kijelölt két tag jelöli ki az eljáró tanács elnökét.

(2) Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag személyében, vagy, ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által jelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését.

(3) Ha a felek az ügy eldöntését egyszerűnek tartják és egy testületi tag személyében megállapodnak, ez a testületi tag egyedül jogosult az eljárás lefolytatására.

(4) Ahol a törvény a továbbiakban eljáró tanácsot említ, azon az egyedül eljáró testületi tagot is érteni kell.

26. § (1) A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pont] a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.

(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(3) Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

(4) A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

(5) Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.

(6) A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de érdemi határozatot nem hozhat.

27. § (1) A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését.

(2) E körben a gazdálkodó szervezet fokozott együttműködésre köteles. Ha a fogyasztó panaszával nem ért egyet, köteles a fogyasztónak erről haladéktalanul rövid indokolással ellátott írásbeli nyilatkozatot adni.

28. § (1) A békéltető testület eljárása a 27. §-ban szabályozott egyeztetést követően kérelemre indul.

(2) A kérelmet a fogyasztó, vagy - a több fogyasztót érintő vitás ügyben az érintettek felhatalmazása alapján - a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet terjesztheti elő, ezer forint eljárási díj befizetésével.

(3) A kérelmet a békéltető testület elnökéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, illetve az eljárást kezdeményező szervezet nevét, székhelyét és az érintettek felhatalmazását,

b) a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,

c) a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,

d) a fogyasztó nyilatkozatát a 27. § (1) bekezdésében előírt feltétel teljesítéséről,

e) a tanács döntésére irányuló indítványt.

(4) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a gazdálkodó szervezet írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, illetőleg - közüzemi, valamint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet esetében - az ügyfélszolgálati iroda elutasító nyilatkozatát.

(5) Ha a kérelem nem felel meg a (3)-(4) bekezdésekben foglaltaknak, vagy a kérelmező az eljárási díjat nem vagy hiányosan fizette be, a békéltető testület elnöke a kérelmet a hiányok megjelölése mellett pótlás végett a kérelmezőnek visszaküldi.

29. § (1) Az eljárás megindulásától kezdődő határidők számításakor az eljárás megindulásának az minősül, amikor a hiánytalan kérelem a békéltető testület elnökéhez beérkezik.

(2) A békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított három napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe és illetékessége alá tartozik-e. A testület hatáskörének vagy illetékességének hiánya esetén az ügyet - a kérelmező egyidejű értesítésével - a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.

(3) A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

(4) Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának egyidejű kézbesítése mellett kellő időben előzetesen értesíti, egyben felhívja a feleket, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított három napon belül tegyék meg, illetve - egyszerűen eldönthető ügy esetén - az egyedül eljáró testületi tag személyében e határidő alatt állapodjanak meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

(5) Az értesítésben a panasszal érintett gazdálkodó szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a panasz jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a gazdálkodó szervezetet, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

(6) A gazdálkodó szervezet válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené.

30. § (1) Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

(2) Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére.

(3) Az eljárás nyilvános, bármelyik fél azonban kérheti a nyilvánosság kizárását.

31. § (1) A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a gazdálkodó szervezet az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

(2) Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján hozhat határozatot.

(3) Ha az eljárásban jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel az eljáró tanács nem rendelkezik, a tanács szakértőt rendelhet ki.

(4) A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására - a tanács megítélése szerint - bármely okból nincs szükség.

(5) A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel határozatot hoz.

(6) A tanács az eljárást az eljárás megindulását követő harminc napon belül befejezi, indokolt esetben ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

32. § A tanács határozata

a) ajánlás, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy

b) kötelezést tartalmazó határozat, ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor (alávetés) vagy a határozat kihirdetésekor nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte.

33. § (1) A határozatnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra, és a döntés alapjául szolgáló indokokra. Rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

(2) Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.

(3) A határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint - a határozat kihirdetését követő naptól számított - tizenöt napos határidőt kell szabni.

(4) A tanács határozatát a határozathozatal napján, annak írásba foglalását követően kihirdeti. A kihirdetés legfeljebb három napra elhalasztható, ha az ügy bonyolultsága miatt ez feltétlenül szükséges. Az írásba foglalt határozat egy-egy példányát a tanács kézbesíti a feleknek és egyidejűleg megküldi a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

34. § (1) A tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

(2) A tanács határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat érvénytelenítése azonban kérhető a bíróságtól, a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(3) A fél a határozatnak a részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a határozat érvénytelenítését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, vagy a 19. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

(4) A bíróság a tanács kötelező határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

(5) A bíróság ítélete kizárólag a határozat érvénytelenítésére vonatkozhat.

(6) A bírósági eljárására egyébként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók azzal, hogy az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

35. § (1) A határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatában előforduló bármely névcserét, névelírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, illetve a határozat meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(2) Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított három napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat részévé válik.

(3) A tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát a határozat kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja.

36. § (1) A békéltető testületet működtető kamara és a fogyasztóvédelmi felügyelőség ellenőrzi a tanács kötelező határozatának végrehajtását, illetve azt, hogy mennyiben járnak el a felek az ajánlásban foglaltaknak megfelelően.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testületet működtető kamara, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőség - a fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosult a vizsgált panaszt és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

(3) Ha a gazdálkodó szervezet a tanács kötelező határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó, illetve az eljárást kezdeményező szervezet kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

(4) A bíróság megtagadja a kötelező határozat végrehajtását, ha a 19. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.

37. § A békéltető testület az eljárására vonatkozó részletes szabályokat a törvény keretei között szabadon állapíthatja meg. Az országos gazdasági kamarák az egységes gyakorlat kialakítása érdekében eljárási szabályzatot készíthetnek, melyet a kamarák törvényességi felügyeletét ellátó miniszterek az igazságügyminiszterrel egyetértésben hagynak jóvá.

Ügyfélszolgálat

38. § (1) A közüzemi, a pénzügyi és nyugdíjpénztári, a biztosítási, valamint a távközlési szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek a fogyasztói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a fogyasztók tájékoztatására az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben ügyfélszolgálatot kötelesek működtetni.

(2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét a gazdálkodó szervezet úgy köteles megállapítani, illetve működésének feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy a fogyasztói érdekek ne sérüljenek.

(3) Az ügyfélszolgálat a panasz elutasítását köteles indokolással ellátva írásba foglalni és annak egy példányát a fogyasztónak átadni vagy tizenöt napon belül megküldeni.

(4) Az ügyfélszolgálat a fogyasztói bejelentések intézése és a fogyasztók tájékoztatása során köteles együttműködni a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel.

Keresetindítás

39. § (1) Az ellen, aki jogszabályba ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész pert indíthat a fogyasztók igényeinek érvényesítése iránt akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.

MÁSODIK RÉSZ

A FOGYASZTÓVÉDELEM ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI
ÉS ÉRDEK-KÉPVISELETI INTÉZMÉNYRENDSZERE

VII. Fejezet

A fogyasztóvédelem állami intézményrendszere

40. § (1) A miniszter

a) kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire,

b) intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében.

(2) A koncepciónak tartalmaznia kell:

a) az elérni kívánt fogyasztóvédelmi célokat,

b) a célok érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét,

c) a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények megjelölését is.

(3) A koncepcióban foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni.

41. § (1) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező központi hivatal.

(2) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a Kormány által kijelölt miniszter irányítása alatt áll.

(3) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek hatásköre nem terjed ki jogszabályban más szervek hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörökre.

42. § A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakmai irányításával - a területi felügyelőségek látják el.

43. § A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek

a) felügyelik a fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok megtartását,

b) közreműködnek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában,

c) figyelemmel kísérik és elemzik a fogyasztóvédelmi politika érvényesülését,

d) véleményezik a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, és kezdeményezik a jogszabály módosításokat,

e) együttműködési megállapodás alapján együttműködnek a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel,

f) piacfelügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik az áruk forgalmazására és a szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások megtartását, vizsgálatot folytathatnak a fogyasztókat érintő ügyekben, fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki, kivéve, ha más hatóság azonos tényállás mellett már szabott ki bírságot,

g) irányítják a termékbiztonság ellenőrzésével összefüggő piacfelügyeleti feladatokat, és működtetik a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert,

h) figyelemmel kísérik a fogyasztókat érintő általános szerződési feltételeket,

i) intézik a fogyasztók minőségi kifogásaival és panaszaival kapcsolatos ügyeket,

j) szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységéhez és a fogyasztók oktatásához,

k) a fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg,

l) termék-összehasonlító vizsgálatokat végeztetnek és közzéteszik azok eredményét,

m) módszertani segédanyagokat készítenek a helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi tevékenységének elősegítése és egységessége érdekében,

n) támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését,

o) ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály feladat- és hatáskörükbe utal.

VIII. Fejezet

A helyi önkormányzatok szerepe

44. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei

a) segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét,

b) önkéntesen, a kamarával történő megállapodás alapján részt vállalhatnak a békéltető testület működtetésének feladataiból,

c) a lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtethetnek.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének, valamint jegyzőjének fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörét külön jogszabályok határozzák meg.

IX. Fejezet

Érdek-képviseleti szervezetek

45. § (1) Az állam és a helyi önkormányzatok előmozdítják és támogatják a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek arra irányuló tevékenységét, hogy

a) érdekfeltáró munkájukkal segítsék a fogyasztók gazdasági érdekeinek és fogyasztói jogainak érvényesítését, ennek keretében feltárják a fogyasztói problémákat, értékeljék a fogyasztói jogok érvényesülését,

b) figyelemmel kísérjék a fogyasztókkal szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket,

c) képviseljék a fogyasztókat az érdekegyeztető fórumokon és testületekben,

d) eljárást, vizsgálatot, intézkedést, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek védelme érdekében,

e) véleményezzék a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket, jogszabály-módosítást kezdeményezzenek a fogyasztói jogok vagy fogyasztói érdekek érvényesítése vagy védelme érdekében,

f) közreműködjenek a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában és figyelemmel kísérjék annak érvényesülését,

g) a fogyasztók tájékoztatását szolgáló és jogérvényesítésüket elősegítő tanácsadó irodákat és a fogyasztók tájékoztatását szolgáló információs rendszert működtessenek,

h) fogyasztóvédelmi oktatást szervezzenek,

i) a tevékenységük során tapasztaltak nyilvánosságra hozatalával tájékoztassák a közvéleményt,

j) a fogyasztói érdekek védelme céljából részt vegyenek a nemzetközi szervezetek tevékenységében,

k) közreműködjenek a nemzeti szabványosításban a Magyar Szabványügyi Testület szervein keresztül.

(2) Az árhatóság köteles a hatósági ár megállapítását, a hatósági ár mértékének kialakítását megelőzően a társadalmi szervezetek véleményét kikérni.

(3) Az állam a mindenkori éves költségvetésről szóló törvényben gondoskodik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatásáról.

X. Fejezet

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárása

46. § A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek (a továbbiakban: eljáró hatóság) eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

47. § (1) Ha az eljáró hatóság eljárása során megállapította az e törvényben és más jogszabályokban foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

c) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását,

d) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével,

e) elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység esetén - a szabálytalanság megszüntetéséig - az üzlet bezárását.

(2) Az eljáró hatóság jogosult jegyzőkönyv ellenében minta és ellenminta vételére, ha az áru minősége, összetétele csak vegyi vagy műszaki vizsgálattal állapítható meg, továbbá próbavásárlást végezhet.

(3) Az eljáró hatóság az ellenőrzések során együttműködik az önkormányzati szervekkel, az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja az érdekelt önkormányzatokat és felkérésükre vizsgálatot folytat.

(4) Az eljáró hatóságnak a határozat meghozatala előtt ki kell kérnie az érdekelt szakhatóság véleményét. Amennyiben a szakhatóság tizenöt napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a hozandó intézkedéssel egyetért.

(5) Az eljáró hatóság az általa kiadott határozatot tizenöt napon belül köteles megküldeni az érdekelt szakmai felügyeletnek.

48. § (1) Az eljáró hatóság a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén határozatával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható.

(2) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírságot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számlájára kell befizetni. A bírság felhasználásról külön jogszabály rendelkezik.

(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára és azokkal egy sorban kell behajtani.

49. § (1) Az eljáró hatóság határozatában ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a 47. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban foglaltakat, ha erre halaszthatatlanul szükség van.

(2) Az eljáró hatóság vezetője elrendelheti az élet, az egészség, a testi épség és a környezet védelme, vagy a fogyasztók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében hozott határozat azonnali végrehajtását.

50. § (1) A területi felügyelőség első fokú határozata ellen benyújtott fellebbezést a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője bírálja el.

(2) A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetője határozatának felülvizsgálata keresettel kérhető a bíróságtól. A bíróság a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség vezetőjének határozatát megváltoztathatja.

51. § (1) Az eljáró hatóság köteles határozatát nyilvánosságra hozni, ha a határozat azonnali végrehajtását a 49. § (2) bekezdése alapján rendelte el.

(2) Az eljáró hatóság a súlyos fogyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében határozatát nyilvánosságra hozhatja. A nyilvánosságra hozatalnak nem akadálya, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

52. § (1) Ez a törvény 1998. március 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 18-37. §-ában foglalt rendelkezéseket 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

53. § Az egészségügyi szolgáltatásokról és a gyógyszertárakból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy kizárólag gyógyintézeti felhasználására engedélyezett, valamint kizárólag orvosi rendelők, gondozóintézetek által beszerezhető gyógyszerek és a külön jogszabályban meghatározott tilalmazott készítmények, továbbá a gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai termékek forgalmazásáról külön jogszabály rendelkezik.

Módosuló és hatályukat vesztő jogszabályok

54. § (1) a)

b)

c)

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény 1. §-ának második mondata, 21-23. §-ai, 25. § (3) bekezdése, 29-32. §-ai,

b) a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló 1986. évi 18. törvényerejű rendelet 15-17. §-ai, 21. § (1) bekezdésének második mondatrésze és (2) bekezdésének középső mondatrésze,

c) az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 20. §-a,

d) a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 71-72. §-a.

Felhatalmazás

55. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az általános termékbiztonságra, valamint a megjelenésükben másnak látszó és ezáltal a fogyasztó egészségét vagy biztonságát veszélyeztető áruk forgalomba hozatalára és ellenőrzésére,

b) az egységes megfelelőségi jelölés használatára,

c) az ingatlanok időben megosztott bérleti jogának megszerzésére irányuló szerződésekre,

d) a házaló kereskedésre,

e) a távollevők között létrejött szerződésekre,

f) a fogyasztóvédelmi bírság felhasználására,

g) a békéltető testületi tagok díjazására,

h) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetére, feladat- és hatáskörére,

i) a fogyasztói csoportok (vásárlói klub) szervezésére és működésére

vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.

56. § Felhatalmazást kapnak az ágazati irányításért felelős miniszterek, hogy

a) a feladat- és hatáskörükbe tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan a kötelező minőségi előírásokat és azok tanúsításának módját, valamint a tanúsítványokat kiadó szervezetek körét,

b) az e törvény 47. § (4) bekezdése alapján az eljárásban szakhatóságként közreműködő szervezetek körét

rendelettel meghatározzák.

57. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 92/59/EGK irányelve az általános termékbiztonságról,

b) a Tanács 90/88/EGK irányelvével módosított 87/102/EGK irányelve a fogyasztói hitelről.

vissza a dokumentum elejére

18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet

a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről

A Kormány a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) módosításáról szóló 1997. évi CXLIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely

a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a gazdálkodó szervezetet egyoldalúan jogosítja;

b) kizárólagosan a gazdálkodó szervezetet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;

c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a gazdálkodó szervezet nem teljesíti a szerződést;

d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;

e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;

f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;

g) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja,

h) kizárja vagy korlátozza a gazdálkodó szervezetnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;

i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;

j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.

(2) Tilos az olyan feltétel, amely az (1) bekezdés alapján tisztességtelennek minősül.

2. § A fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely

a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt;

c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;

d) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;

e) lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó szervezet egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;

f) a gazdálkodó szervezet teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a gazdálkodó szervezet akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;

g) a gazdálkodó szervezetnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;

h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a gazdálkodó szervezet szerződésszegése esetén;

i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a gazdálkodó szervezetet nem terheli;

j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít.

3. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet - a Ptk. irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fogyasztóval kötött szerződések tisztességtelen szerződési feltételeiről szóló 93/13/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz

vissza a dokumentum elejére