 |
|
 |
   
Johann Sebastian Bach
Novelli Étterem
|
A POINTERNET az internet felhasználásával
egy települési információs rendszert épít
fel.
A szolgáltatók, szervezetek, intézmények
stb. változó információikat (egy komplett
weboldalon) a távoli publikációs rendszerünk
segítségével aktualizálhatják.
|
Az 1950. január 1-jén életbe lépett nagybudapest-törvény,
új kerülethatárokat állapít meg.
Ekkor csatolják Hidegkutat Budapest II. kerületéhez.
A monda és hagyomány szerint Hidegkút a nevét
Mátyás királytól kapta, akinek Solymáron
volt vadászkastélya. A király állítólag egy
vadászat alkalmával nagyon megszomjazott,
és amikor apródja odanyújtott neki az egykori
Helter-hídnál egy vízzel teli serleget, a
király felkiáltott: hidegkút!
Ez a hagyomány azonban nem felel meg a valóságnak,
mivel Hidegkutat már 1255-ben oklevél említi.
1240-ben a tatárok kifosztották és felégették
Hidegkutat.
IV. Béla a lerombolt területre Ausztriából
és Németországból érkező telepeseket telepített
be.
Hidegkútnak már 1260-ban saját temploma volt
, ez a mai helyén állt.
1526-ban a győztes törökök valószínűleg Hidegkutat is elpusztították
A rendszeres betelepítés az elnéptelenedett
területen 1710-ben kezdődött.
A római katolikus plébániatemplomot 1737-ben
építették. Hidegkút plébániája és anyakönyve
ekkor lett önálló.
Az 1900-as évektől a lakosság száma nagymértékben
nőtt. A tulajdonképpeni falumag mellett külső
települések jöttek létre. Erzsébettelep,
Hársakalja, Remetekertváros, Széphalom, Szögliget,
Várhegy, Máriaremete.
Az ugrásszerű népességnövekedés következtében
a lakosság összetétele is megváltozott. A
statisztika 1900-ban még 88%-os német lakosságot
mutat, míg 1930-ban ez az arány már csak
30%.
A II. világháború után több mint 1300 hidegkúti
svábot telepítettek ki Németországba.
Legtöbbjük még ma is ott él családjával együtt.
Hűvösvölgyi nagyrét
Völgyszakasz, melyet a Kis és Nagy Ördögárok
is átszel. A Nagykovácsi út és a Hűvösvölgyi
út által határolt terület.
A budai kirándulók viszonylag korán felfedezték
páratlan természeti adottságait s már a múlt
században közkedvelt kirándulóhellyé vált.
Akkoriban is Kühle Thal néven (Hűs völgy)
emlegették. A területen található Nagyrét
máig különböző rendezvények színhelye.
Hármashatár-hegy
A mai II. és III. kerület határán álló hegyvonulat.
Magassága 497 méter. 1212-ben a határjárási
jegyzőkönyv Magas-hegyként (Mons Excelsusként)
említi meg.
Rövidesen azonban Drei Hotterbergként válik
közismertté ("háromhatár-hegy").
Nevét onnan kapta, hogy Buda, Óbuda és Pesthidegkút
határa ezen a hegyen futott össze.
A köznép immár magyarul, folyamatosan Hármashatár-hegyként
emlegette. A századforduló környékén ez lett
a hivatalos elnevezése is.
|
|
|
|
 |
 |
 |
Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.
A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása
INGATLAN, UTAZÁS, LOVAGLÁS, KUTYA, MEZŐGAZDASÁG, TÜZIFAKERESKEDELEM, REGISZTRÁCIÓ, MAGAZIN, ÚJSÁGOK, MOBIL TELEFON, TUDOMÁNY, TARTALOM,
CÉGINFORMÁCIÓ, e-mail: pointernet@t-online.hu
Adatbázis Szolgáltatásaink: Utazás, Ingatlan, Lovak, Kutyák, Erdészeti termékek, fakereskedelem,
Mezőgépek, Áruház, Fórum, Céginformáció
Újságok: Agrárágazat, Transpack, E-Világ, Nemzetközi Lovas Magazin, Lupe Magazin
powered by Pointernet-DB Kft.
E-mail:pointernet@t-online.hu
