A POINTERNET az internet felhasználásával
egy települési információs rendszert épít
fel.
A szolgáltatók, szervezetek, intézmények
stb. változó információikat (egy komplett
weboldalon) a távoli publikációs rendszerünk
segítségével aktualizálhatják.
|
| Kiránduló helyek |
|
 |
Szurdokvölgy
(Ördögárok szurdok, Hosszúerdő-hegy)
Remete barlang
Felső barlang,
Hétlyuk barlang
Megközelíthető az Ördögárok utcából |
 |
|
 |
Budakeszi Vadaspark
(Budakeszi, Virágvölgy)
Hatalmas erdő kiépített sétautakkal, kb.
8 km-re a város központjától. A budai hegyek
természetes faunája, őshonos és meghonosodott
állatai, amelyek magaslesekről is megfigyelhetők.
Nyitva: hétfőtől vasárnapig 9-től sötétedésig
|
|
|
|
Nagyhárs-hegy, Kaán Károly Kilátó
(454 m)
|
 |
Petneházy-rét
Petneházyrét Budapest egyik városrésze a
II. kerületben.
Határai: Turistaút a rét északi oldalán Budapest
határától - – Szép Juhászné út – Üdülő út
és a belőle futó turistaút - Budapest határa
a rét északi oldalán futó turistaútig ( 11209
- 11339/5 helyrajzi számú telkek határvonala.
Története
1847-ben Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője
során az addigi ’’Sonnenwirthswiesen’’ helyett
Petneházy Dávid hajdúkapitány nevét kapta
meg, aki a hagyomány szerint Buda visszavívásakor
1686-ban elsőként tűzte ki a magyar zászlót
a várfalra.
|
 |
Hűvösvölgyi Nagyrét
|
 |
Gyermekvasút
(Hűvösvölgy-Virágvölgy
vá.)
http://www.gyermekvasut.hu/
A nyári hónapokban vasárnap és ünnepnapokon
menetrend szerinti nosztalgia motorvonatok
közlekednek a Gyermekvasúton.
A szerelvény rendszerint a több mint hetven
éves dízel motorkocsiból és egy vagy két
pótkocsiból – más néven motor-mellékkocsiból
– vagy a Gyermekvasút kis kilátó kocsijából
áll.
|
|
Vadaskerti-hegy
(371 m)
|
 |
Apáthy szikla
Helyszín: Budapest II.
kerület, Nagybányai
utca - Madár utca - Páfrányliget
utca - Görgényi
út által határolt terület
A terület általános jellemzése:
Az Apáthy-szikla a főváros
egyik legjelentősebb
összetett természeti értéke,
azon túl, hogy
egyúttal a főváros egyik
legmarkánsabb dolomitképződménye
is. Tehát az élő és élettelen
természeti
kincsek mellet jelentős
tájképi értéket képvisel.
A körülbelül harminc méter
magas, csupasz
felszínű sziklák nagyobb
távolságból is vonzzák
a tekintetet. Legjobban
az 56-os villamos
vonaláról látszódik. A
védett terület Balogh
Ádám-sziklához hasonlóan
geológiai értékei
miatt lett védett. A dolomitsziklákon
valóban
jól lehet tanulmányozni
a karsztosodás és
a hévizes kioldás ősi folyamatait,
de botanikai
és zoológiai értékei sem
alacsonyabb rangúak.
Ezen felül csodálatos kilátás
nyílik a Budai-hegység
fővárosi területeire, illetve
Hűvösvölgyön
át a belvárosra. A terület
felső részén a
Nagybányai úttól szintvonalat
követő, kényelmesen
körüljárható kiépített
sétautat létesítettek,
melyről könnyen és biztonságosan
végignézhetjük
a területet. |
|
Hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér
|
|
Hármashatár-hegy
(495 m)
|
|
Újlaki-hegy
(449 m)
|
|
Kálvária-hegy
(384 m)
|
|
Szurdokvölgy
(Ördögárok szurdok, Hosszúerdő-hegy)
Remete barlang
Felső barlang,
Hétlyuk barlang
|
|
|
VADASKERT, HATÁR-NYEREG
A Vadaskert környékének növényvilága
A környék erdeiben főként csertölgyet
(Quercus
cerris), kocsánytalan tölgyet
(Q. petraea),
mezei juhart (Acer campestre)
és virágos
kőrist (Fraxinus ornus) találunk.
A fajgazdag
cserjeszintet som- és galagonyabokrok
teszik
szinte átjárhatatlanná.
A Nyéki-hegy hárshegyi homokkő
alapkőzetén
egészen más típusú erdőkkel találkozhatunk.
Itt ugyanis a talaj kilúgzódása
miatt csak
igen fajszegény erdők tudnak
felnőni. Ezeket
az erdőket mészkerülő tölgyesnek
nevezzük.
A kocsánytalan tölgy mindkét
erdőtípusban
megtalálja az életfeltételeit.
Ezt a fát
könnyű felismerni, makktermésének
kocsánya
ugyanis - nevének megfelelően
- igen rövid.
A kérge cseranyagban gazdag.
Makkja októberben
hullik, az egyes fák 5-8 évente
teremnek
bőségesen. Ennek nagy jelentősége
van az
erdők megújításakor. Az erdészek
az öreg
fák makkjából születő facsemetékből
nevelik
az új erdőt. A tölgyek hosszú
életű fafajok,
több száz éves kort is megérhetnek.
Az aljnövényzet érdekes fajai
a perjeszittyók
(Luzula spp). Ezek pázsitfüvekre
emlékeztető,
nektárt nem termelő növények.
Levelük igen
jellegzetes, szélük ugyanis fehéres,
pillás
szőrzetű. Az ugyancsak szőrös
levelű hölgymálokat
(Hieracium spp) régen ölyvfűnek
nevezték.
Az ókorban ugyanis azt tartották,
hogy az
ölyvek szemeiket a növény zöld
levével kenegetik,
és ettől világosabban látnak.
Az emberek
ugyanezen hiedelem alapján a
növény gyökerét
hordták a nyakukban amulettként.
Éjjel virágzik a kónya habszegfű
(Silene
nutans). Virágai csak ekkor illatoznak,
beporzói
az éjjeli lepkék. A réti csormolya
(Melampyrum
pratense) félélősködő növény:
gazdanövényétől
a vizet szívja el. A csormolya
azonban gyakran
esik áldozatául a nektárrabló
rövid szájszervű
méheknek és dongóknak. Ezek ugyanis
kiharapják
a virág tövét, mert másképpen
nem tudnának
hozzáférni a nektárhoz.
Az északi oldalakon megjelenő
erdőtársulás
a hársas törmeléklejtő erdő.
Nevében is benne
van, hogy szinte állandóan mozgó
kőtörmeléken
alakul ki, ami a fák megtelepedését
igen
megnehezíti. Csak kevés fafaj
- mint például
a kislevelű hárs (Tilia platyphyllos)
- bírja
ki ezeket a körülményeket. A
hársak plasztikus
gyökérzete ugyanis túlnő a vékony
talajrétegen,
és a kőzet hajszálvékony repedéseibe
kapaszkodva
tartja meg a 15-20 méteres fákat.
Igen jó
a sarjadóképességük, így nem
egykönnyen adják
fel a küzdelmet. Az ilyen erdőknek
jellegzetes
képét tehát a csokrosan növő
hársak adják.
Az aljnövényzet a törmeléklejtő
erdőkben
igencsak szegényes, főleg zavarástűrő
fajokból
áll. Ilyen például a nehézszagú
gólyaorr
(Geranium robertianum). Ez a
növény igen
erős szagú, illóolajokban gazdag.
Magyar
nevét gólyacsőrre emlékeztető
terméséről
kapta. Magjai a magház szétpattanásával
lökődnek
ki, így egyetlen 5 mg-os magocska
akár 2,5
m-re is képes elrepülni. Elvétve
előfordul
az erdei szélfű (Mercurialis
perennis). Ez
sem tartozik a "rózsaillatú"
növények
közé, szétdörzsölt levelei undort
keltő szagot
árasztanak. Azonban gyógynövény,
gyógyhatását
a monda szerint Mercurius isten
(ld. latin
neve) fedezte fel.
A pesthidegkúti-legelő
A Pesthidegkúti-medence egy olyan
értékes
növényt rejt, amely egyedül itt
él a Kárpát-medencében.
A vajszínű atracél (Anchusa ochroleuca)
az
1800-as években még Paks határában
is élt
azonban az ottani állomány mára
kipusztult.
Az egész növény családja többi
tagjához hasonlóan
sűrűn érdes szőrzetű.
Amit még a birkák is elkerülnek
A környéken a Hármashatár-hegyi
repülőtér
fenntartása érdekében rendszeresen
legeltetnek
birkákkal. Azonban a birkák sem
esznek meg
mindent, bizonyos növényeket
"tudatosan"
elkerülnek. Ilyen a tövises iglice
(Ononis
spinosa), ami ennek köszönhetően
igen szép
számban tenyészik a legelőn.
Ez a növény
fásodó, tövises szárán hozza
virágait. Gyógyhatását
már a görögök is ismerték, a
vizelethajó
vese-teakeverékek fontos alkotórésze.
Másik hasonlóan szúrós, és emiatt
ehetetlen
növény a mezei iringó (Eryngium
campestre).
Száraz kóróit ősszel a szél kitépi
és tovagörgeti,
eközben hullanak ki magvai. A
népi nyelv
emiatt ördögszekérnek is hívja.
Apáthy-szikla
Az 5,7 hektáros természetvédelmi
területen
olyan különlegességek őrződtek
meg, mint
amilyen a jégkorszaki maradványnak
tekinthető
budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana).
A
területen további 26 védett növényfaj
él,
mint pl. az Szent István-szegfű
(Dianthus
plumarius subsp. regis-stephani),
az apró
nőszirom (Iris pumila) és több
hegyvidéki
árvalányhaj (Stipa sp.). A környék
nemcsak
botanikai érdekességei miatt
kiemelkedő jelentőségű,
hanem fontos ősmaradvány-lelőhely
is. A sziklát
alkotó dolomitnak gazdag az ammonitesz
faunája,
az eocén kori tenger partvonalát
fúrókagylók
nyomai jelzik a sziklában.
A Vadaskert környékének állatvilága
Apáthy-szikla
A közeli Apáthy szikla védett
állatfaja a
nagy hőscincér (Cerambyx cerdo),
és az imádkozó
sáska (Mantis religiosa). Ez
utóbbi nevét
onnan kapta, hogy fogókarjait
mindig úgy
tartja maga előtt, mintha imádkozna.
A nőstények
sokkal nagyobbak a hímeknél,
akik ráadásul
párzás után rendszerint a falánk
nőstény
étlapjára kerülnek.
Csigákat, hernyókat, érett gyümölcsöket
fogyaszt
a bőrfutrinka (Carabus coriaceus).
Veszély
esetén - mivel elrepülni nem
tud - erős rágóit
széttárja és potrohmirigyéből
bűzös váladékot
fecskendez ki. A nappali lepék
közül az admirális
vagy más néven atalanta lepke
(Vanessa atalanta)
és a kardos lepke (Iphiclides
podalirius)
a leggyakoribbak.
A sziklás részek lakója a fali
gyík (Podarcis
muralis). A látszatra békésen
sütkérező állatok
tavasszal egymással szemben igen
ingerlékenyek,
makacsul védik territóriumukat.
Gyakran összekapnak,
egymásba harapnak, és ilyenkor
tudomást sem
vesznek az őket szemlélő emberről.
Madarak a környéken
Az örvös légykapó (Ficedula albicollis)
tölgyeseink
gyakori fészkelő madara. A hímek
egy része
poligám, azaz több tojóval párzik.
A két
tojóval kapcsolatban álló hímek
költési időszak
alatt felváltva etetnek a két
helyen. Az
énekéről elnevezett csilpcsalp-füzike
(Phylloscopus
collybita) a talajon építi fészkét.
Míg a
tojó hordja a fészekanyagot,
a hím a közelben
őrködik vagy énekelve követi
párját. A csonttollú
(Bombycilla garrulus) a szárnyán
levő keskeny
piros szaruképződményről kapta
nevét. Nálunk
téli vendég, némely években inváziószerűen
jelentkezik.
A holló (Corvus corax) "korrogását"
gyakran hallhatjuk a Budai hegyekben.
Állományának
örvendetes növekedése az utóbbi
évtizedekben
megvalósult védelemnek köszönhető.
Így az
egykor Európa-szerte híres vadaskert
területén
ismét fészkel a kertet alapító
Mátyás király
címermadara.
A lomha röptű egerészölyv (Buteo
buteo) leggyakoribb
ragadozómadaraink közé tartozik.
Mezők felett
egyhelyben lebegve (szitálva)
keresi zsákmányát.
Februárban kezdődik nászrepülése,
amikor
jellegzetes "hié" kiáltásokkal
köröz a költőhely felett.
A karvaly (Accipiter nisus) szinte
kizárólag
apró madarakkal táplálkozik.
Üldözés közben
elérheti a 60-70 km/óra sebességet
is. A
nagyobb termetű héja (Accipiter
gentilis
) galambok mellett szarkát, sőt
nyestet és
görényt is fog. A két faj közül
a karvaly
alkalmazkodott jobban a "városi
élethez",
a keretvárosi részek gyakori
vendége.
A Hármashatár-hegyi repülőtér élővilága
A Hármashatár-hegyi repülőtér
ideális élőhelye
az ürgéknek (Spermophilus citellus).
Ezek
a föld alatti üregekben lakó
rágcsálók a
rövid füvű területeket kedvelik,
ahol jól
át tudják tekinteni a környéket.
A városok
mellett előszeretettel telepszenek
meg a
repülőtereken, lóversenypályákon,
legelőkön.
Föld alatti járataik sok bosszúságot
okoznak
a sportolóknak. Az ürgéket nehéz
észrevenni,
mert veszély esetén éles füttyel
riasztják
egymást. Ez a hang olyan frekvenciájú,
hogy
irányát az emberi fül képtelen
meghatározni.
A birkák után vajon ki takarít?
A környéken legelő birkák jelentős
mennyiségű
ürüléket hagynak maguk után,
ami - ha nem
lennének szorgos tisztogatók
- vastag rétegben
borítaná a legelőt. A tavaszi
ganéjtúró (Geotrupes
vernalis) a kiszemelt trágyakupac
alá számos
oldalággal rendelkező aknát ás,
amelyek végébe
rakja le petéit. Ezután az aknát
teletömi
trágyával, így aztán a kikelő
lárvák egyből
egy teli éléskamrában találják
magukat.
A megközelíthetetlen
Az erdők és gyakran kertjeink
kedves vendége
a keleti sün (Erinaceus concolor).
A hátán
levő tüskék számát egyesek 16.000-re
becsülik.
Azt gondolhatnánk, hogy amennyi
előnye van
a sünnek a tüskéiből, olyannyira
akadályozza
is néhány tevékenységében. Azonban
ez nem
így van! Párzáskor például a
nőstények teljesen
lelapítják szúrós fegyvereiket.
Az újszülött
sünöknek pedig még fehér, lágy
tüskéik vannak,
így születéskor nem okoznak problémát.
Mátyás király kedvenc vadjai
Az őszi időszak jelentette a
vadászatok kezdetét
a királyi udvarban. Mátyás király
ekkor kíséretével
kiköltözött valamelyik vadászkastélyába
és
hatalmas vadászatokat rendezett.
Igen kedvelte
a Nyéki vadászkastélyt, és a
körülötte elterülő
vadaskertet, ahol nem volt hiány
a nagyvadakban.
A gímszarvas (Cervus elaphus)
mára már teljesen
kiszorult a Budapest környéki
erdőkből, az
emberi zavarás miatt. Az őz (Capreolus
capreolus)
igen jól alkalmazkodott a megváltozott
körülményekhez.
Veszély esetén jellegzetes vakkantás-szerű
hanggal riaszt. Napjainkban legnagyobb
ellenségei
a szabadon eresztett kutyák,
amik évente
állományának mintegy 10%-át elpusztítják.
Néha vaddisznó (Sus scrofa) kondával
is összefuthatunk,
főleg ha a kevésbé forgalmas
utakon sétálunk.
A közeledő disznókat távolról
felismerhetjük,
mert sivalkodó, röfögő hangon
szinte állandóan
kommunikálnak egymással.
A Vadaskert és környékének kulturális
érdekességei
Mátyás király emléke a környéken
A Vadaskert és környéke Zsigmondtól
Ulászlóig
a magyar királyok kedvelt vadászterülete
volt. Mátyás királynak mind a
pesti mind
a budai oldalon volt vadaskertje
és mellette
vadászkastélya is. A környéket
Nyéknek hívták,
ami egyaránt jelentette a középkori
települést
és a mellette levő királyi vadaskertet.
Ez
az elnevezés feltehetően a honfoglaló
Nyék
törzstől származik, birtokosai
harcos, jobbágy
eredetű nemesek voltak. A késő
középkorban
a falu részben királyi birtok,
részben kis-
és középnemesek, valamint budai
polgárok
kezében volt.
A budai vadaskert emlékét őrzi
a Vadaskerti-hegy
elnevezés, és a közelében található
műemlék
értékű falmaradvány, ami egykor
az egész
kertet körülölelte. A fal átlagosan
60 cm
vastag és 3 mérföld (kb. 5,5
km) hosszú volt.
Terméskőből épült maradványai
néhol 1 m magasságban
bukkannak elő.
A közelben (Hűvösvölgyi u. 78.)
épült fel
a budai vár mellett az egyik
legjelentősebb
reneszánsz épületegyüttes, Zsigmond,
Mátyás
majd Ulászló vadászkastélya,
amelyet Bonfini
(Mátyás történetírója) nyomán
sikerült megtalálni.
A feltárások során 2600 db faragvány
töredéke
került elő. A kastély mellett
egy félkörös
szentélyű Árpád-kori templomot
is feltártak,
ami valószínűleg királyi kápolna
lehetett.
Az 1500-as években Nyéken Mátyás,
majd Ulászló
villák építésébe fogott. Az itt
feltárt fogadó
palota szerkezetében és koncepciójában
a
Poggio Caiano-i Medici villa
mintája alapján
készült. Egy másik épület lakóépületként
szolgált. A szobákban díszes
kandallók álltak,
a padló mázas téglalapokkal volt
burkolva.
Hidegkút
A monda szerint Hidegkút neve
Mátyástól származik.
Vadászat alkalmával a király
ugyanis igen
megszomjazott, mire apródja az
egykori Helter-hídnál
egy vízzel teli serleget nyújtott
oda neki.
A király nagyot kortyolt a friss
vízből,
majd így kiáltott fel: hidegkút!
Ez az elbeszélés azonban valószínűleg
nem
felel meg a valóságnak, mivel
Hidegkutat
már 1255-ben oklevél említi.
A Gercsei templom
A környéken található egy másik
középkori
templom, amelynek nem csak romjait
láthatjuk,
ezt ugyanis 1997-ben teljesen
rendbe hozták.
Az egykor itt elterülő Gercse
faluhoz tartozó
templomot az idők során sokszor
lerombolták
és újjáépítették.
A Libanoni cédrus
A Vadaskerti-hegy oldalában áll
ez a kb.
120 éves fa. A körülötte levő
kert valaha
Fedák Sári színművésznő villájához
tartozott.
Mára sem a hajdani parknak, sem
a villának
nem maradt nyoma, egyedül a fa
tanúskodik
a szebb időkről.
A cédrus a Kárpát-medence egyik
legidősebb
példánya, nála idősebb egyed
csak a soproni
Lőverekből és az Alcsúti Arborétum
mellől
ismert. Mindemellett ez a példány
még igen
fiatalnak számít, a cédrusok
ugyanis akár
2000-3000 évig is élhetnek. A
fa törzskerülete
közel három méter, magassága
pedig több mint
12 méter. A cédrusok fája rendkívül
értékes,
könnyen megmunkálható. Egykor
Egyiptomban
a múmiák koporsóit is libanoni
cédrusból
készítették.
Kirándulás a Látó-, Kecske-,
és Vaskapu-hegyekre
Érdemes felkapaszkodni a közeli
Látó-hegyre.
Az itt található az Árpád-kilátóból
szép
kilátás nyílik a városra. A székely
stílusú
építményt 1929-ben, Glück Frigyes
kezdeményezésére
építették. A közeli Vaskapu-hegyen
emelkedő
meredek dolomitrög az Apáthy-szikla.
Környéke
- kiemelkedő természeti és tájképi
értéke
miatt - 1977 óta természetvédelmi
oltalom
alatt áll.
A Kecske-hegyen található a híres
Oroszlán-szikla,
amely kis szobrászi beavatkozással
lett ilyen
formájú. Az oroszlán "fejét"
1946-ban
lerobbantották, így már csak
a csonka kőtömböt
láthatjuk.
Emlékezzünk Glück Frigyesre!
Glück Frigyes (1858-1931) szállodaiparos
és várospolitikus, aki jelentős
szerepet
játszott a város idegenforgalmának
fellendítésében.
Többek között részt vett a János-hegyi
kilátó
és az Árpád-kilátó megépítésében.
Az Árpád-kilátóhoz
vezető sétaút ma is az ő nevét
viseli.
A Hármashatár-hegyi repülőtér
A Pesthidegkúti-medencében található
vitorlázó
repülőtér 1926-ban létesült,
ez volt a budapesti
vitorlázórepülők egyik első otthona.
A repülőteret
a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület
tartotta
fenn, itt próbálták ki a maguk
által tervezett
és megépített repülőket. A gépek
jórészét
a legismertebb magyar repülőgéptervező,
Rubik
Ernő tervezte (az ő fia volt
ifj. Rubik Ernő,
aki a Bűvös Kockával szerzett
világhírnevet).
http://www.bp-erdeszet.hu/temp/pdf/05vadaskert.htm
|
|
)
)
)
