Johann Sebastian Bach


Novelli Étterem

Céginformáció
Regisztráció
Üzenetküldés
 (mail)
Intézmények
Szolgáltatások
Szaküzletek
Szabadidő
Vállalkozások, cégek


A POINTERNET az internet felhasználásával egy települési információs rendszert épít fel. 
A szolgáltatók, szervezetek, intézmények stb. változó információikat (egy komplett weboldalon) a távoli publikációs rendszerünk segítségével aktualizálhatják.








Bemutatása
Története
Archív képek
Domborzati áttekintés
Adyliget
Remetekertváros
Máriaremete
Budaliget
Széphalom
Pesthidegkút-ófalu
Erzsébetliget
Hársakalja
Erzsébettelek
Intézmények,
Szolgáltatások
Szabadidő
Szaküzletek




Kiránduló helyek
Szurdokvölgy
(Ördögárok szurdok, Hosszúerdő-hegy)
Remete barlang
Felső barlang,
Hétlyuk barlang

Megközelíthető az Ördögárok utcából
Budakeszi Vadaspark
(Budakeszi, Virágvölgy)
Hatalmas erdő kiépített sétautakkal, kb. 8 km-re a város központjától. A budai hegyek természetes faunája, őshonos és meghonosodott állatai, amelyek magaslesekről is megfigyelhetők.
Nyitva: hétfőtől vasárnapig 9-től sötétedésig


Nagyhárs-hegy, Kaán Károly Kilátó
(454 m)
Petneházy-rét
Petneházyrét Budapest egyik városrésze a II. kerületben.
Határai: Turistaút a rét északi oldalán Budapest határától - – Szép Juhászné út – Üdülő út és a belőle futó turistaút - Budapest határa a rét északi oldalán futó turistaútig ( 11209 - 11339/5 helyrajzi számú telkek határvonala.
Története
1847-ben Döbrentei Gábor dűlőkeresztelője során az addigi ’’Sonnenwirthswiesen’’ helyett Petneházy Dávid hajdúkapitány nevét kapta meg, aki a hagyomány szerint Buda visszavívásakor 1686-ban elsőként tűzte ki a magyar zászlót a várfalra.

Hűvösvölgyi Nagyrét

Gyermekvasút
(Hűvösvölgy-Virágvölgy vá.)

http://www.gyermekvasut.hu/

A nyári hónapokban vasárnap és ünnepnapokon menetrend szerinti nosztalgia motorvonatok közlekednek a Gyermekvasúton.

A szerelvény rendszerint a több mint hetven éves dízel motorkocsiból és egy vagy két pótkocsiból – más néven motor-mellékkocsiból – vagy a Gyermekvasút kis kilátó kocsijából áll.

Vadaskerti-hegy
(371 m)

Apáthy szikla
Helyszín: Budapest II. kerület, Nagybányai utca - Madár utca - Páfrányliget utca - Görgényi út által határolt terület
A terület általános jellemzése:
Az Apáthy-szikla a főváros egyik legjelentősebb összetett természeti értéke, azon túl, hogy egyúttal a főváros egyik legmarkánsabb dolomitképződménye is. Tehát az élő és élettelen természeti kincsek mellet jelentős tájképi értéket képvisel. A körülbelül harminc méter magas, csupasz felszínű sziklák nagyobb távolságból is vonzzák a tekintetet. Legjobban az 56-os villamos vonaláról látszódik. A védett terület Balogh Ádám-sziklához hasonlóan geológiai értékei miatt lett védett. A dolomitsziklákon valóban jól lehet tanulmányozni a karsztosodás és a hévizes kioldás ősi folyamatait, de botanikai és zoológiai értékei sem alacsonyabb rangúak. Ezen felül csodálatos kilátás nyílik a Budai-hegység fővárosi területeire, illetve Hűvösvölgyön át a belvárosra. A terület felső részén a Nagybányai úttól szintvonalat követő, kényelmesen körüljárható kiépített sétautat létesítettek, melyről könnyen és biztonságosan végignézhetjük a területet.
Hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér

Hármashatár-hegy
(495 m)

Újlaki-hegy
(449 m)

Kálvária-hegy
(384 m)

Szurdokvölgy
(Ördögárok szurdok, Hosszúerdő-hegy)
Remete barlang
Felső barlang,
Hétlyuk barlang

VADASKERT, HATÁR-NYEREG

A Vadaskert környékének növényvilága

A környék erdeiben főként csertölgyet (Quercus cerris), kocsánytalan tölgyet (Q. petraea), mezei juhart (Acer campestre) és virágos kőrist (Fraxinus ornus) találunk. A fajgazdag cserjeszintet som- és galagonyabokrok teszik szinte átjárhatatlanná.

A Nyéki-hegy hárshegyi homokkő alapkőzetén egészen más típusú erdőkkel találkozhatunk. Itt ugyanis a talaj kilúgzódása miatt csak igen fajszegény erdők tudnak felnőni. Ezeket az erdőket mészkerülő tölgyesnek nevezzük.

A kocsánytalan tölgy mindkét erdőtípusban megtalálja az életfeltételeit. Ezt a fát könnyű felismerni, makktermésének kocsánya ugyanis - nevének megfelelően - igen rövid. A kérge cseranyagban gazdag. Makkja októberben hullik, az egyes fák 5-8 évente teremnek bőségesen. Ennek nagy jelentősége van az erdők megújításakor. Az erdészek az öreg fák makkjából születő facsemetékből nevelik az új erdőt. A tölgyek hosszú életű fafajok, több száz éves kort is megérhetnek.
Az aljnövényzet érdekes fajai a perjeszittyók (Luzula spp). Ezek pázsitfüvekre emlékeztető, nektárt nem termelő növények. Levelük igen jellegzetes, szélük ugyanis fehéres, pillás szőrzetű. Az ugyancsak szőrös levelű hölgymálokat (Hieracium spp) régen ölyvfűnek nevezték. Az ókorban ugyanis azt tartották, hogy az ölyvek szemeiket a növény zöld levével kenegetik, és ettől világosabban látnak. Az emberek ugyanezen hiedelem alapján a növény gyökerét hordták a nyakukban amulettként.
Éjjel virágzik a kónya habszegfű (Silene nutans). Virágai csak ekkor illatoznak, beporzói az éjjeli lepkék. A réti csormolya (Melampyrum pratense) félélősködő növény: gazdanövényétől a vizet szívja el. A csormolya azonban gyakran esik áldozatául a nektárrabló rövid szájszervű méheknek és dongóknak. Ezek ugyanis kiharapják a virág tövét, mert másképpen nem tudnának hozzáférni a nektárhoz.

Az északi oldalakon megjelenő erdőtársulás a hársas törmeléklejtő erdő. Nevében is benne van, hogy szinte állandóan mozgó kőtörmeléken alakul ki, ami a fák megtelepedését igen megnehezíti. Csak kevés fafaj - mint például a kislevelű hárs (Tilia platyphyllos) - bírja ki ezeket a körülményeket. A hársak plasztikus gyökérzete ugyanis túlnő a vékony talajrétegen, és a kőzet hajszálvékony repedéseibe kapaszkodva tartja meg a 15-20 méteres fákat. Igen jó a sarjadóképességük, így nem egykönnyen adják fel a küzdelmet. Az ilyen erdőknek jellegzetes képét tehát a csokrosan növő hársak adják.
Az aljnövényzet a törmeléklejtő erdőkben igencsak szegényes, főleg zavarástűrő fajokból áll. Ilyen például a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum). Ez a növény igen erős szagú, illóolajokban gazdag. Magyar nevét gólyacsőrre emlékeztető terméséről kapta. Magjai a magház szétpattanásával lökődnek ki, így egyetlen 5 mg-os magocska akár 2,5 m-re is képes elrepülni. Elvétve előfordul az erdei szélfű (Mercurialis perennis). Ez sem tartozik a "rózsaillatú" növények közé, szétdörzsölt levelei undort keltő szagot árasztanak. Azonban gyógynövény, gyógyhatását a monda szerint Mercurius isten (ld. latin neve) fedezte fel.

A pesthidegkúti-legelő
A Pesthidegkúti-medence egy olyan értékes növényt rejt, amely egyedül itt él a Kárpát-medencében. A vajszínű atracél (Anchusa ochroleuca) az 1800-as években még Paks határában is élt azonban az ottani állomány mára kipusztult. Az egész növény családja többi tagjához hasonlóan sűrűn érdes szőrzetű.

Amit még a birkák is elkerülnek
A környéken a Hármashatár-hegyi repülőtér fenntartása érdekében rendszeresen legeltetnek birkákkal. Azonban a birkák sem esznek meg mindent, bizonyos növényeket "tudatosan" elkerülnek. Ilyen a tövises iglice (Ononis spinosa), ami ennek köszönhetően igen szép számban tenyészik a legelőn. Ez a növény fásodó, tövises szárán hozza virágait. Gyógyhatását már a görögök is ismerték, a vizelethajó vese-teakeverékek fontos alkotórésze.
Másik hasonlóan szúrós, és emiatt ehetetlen növény a mezei iringó (Eryngium campestre). Száraz kóróit ősszel a szél kitépi és tovagörgeti, eközben hullanak ki magvai. A népi nyelv emiatt ördögszekérnek is hívja.

Apáthy-szikla
Az 5,7 hektáros természetvédelmi területen olyan különlegességek őrződtek meg, mint amilyen a jégkorszaki maradványnak tekinthető budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana). A területen további 26 védett növényfaj él, mint pl. az Szent István-szegfű (Dianthus plumarius subsp. regis-stephani), az apró nőszirom (Iris pumila) és több hegyvidéki árvalányhaj (Stipa sp.). A környék nemcsak botanikai érdekességei miatt kiemelkedő jelentőségű, hanem fontos ősmaradvány-lelőhely is. A sziklát alkotó dolomitnak gazdag az ammonitesz faunája, az eocén kori tenger partvonalát fúrókagylók nyomai jelzik a sziklában.

A Vadaskert környékének állatvilága

Apáthy-szikla
A közeli Apáthy szikla védett állatfaja a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), és az imádkozó sáska (Mantis religiosa). Ez utóbbi nevét onnan kapta, hogy fogókarjait mindig úgy tartja maga előtt, mintha imádkozna. A nőstények sokkal nagyobbak a hímeknél, akik ráadásul párzás után rendszerint a falánk nőstény étlapjára kerülnek.
Csigákat, hernyókat, érett gyümölcsöket fogyaszt a bőrfutrinka (Carabus coriaceus). Veszély esetén - mivel elrepülni nem tud - erős rágóit széttárja és potrohmirigyéből bűzös váladékot fecskendez ki. A nappali lepék közül az admirális vagy más néven atalanta lepke (Vanessa atalanta) és a kardos lepke (Iphiclides podalirius) a leggyakoribbak.
A sziklás részek lakója a fali gyík (Podarcis muralis). A látszatra békésen sütkérező állatok tavasszal egymással szemben igen ingerlékenyek, makacsul védik territóriumukat. Gyakran összekapnak, egymásba harapnak, és ilyenkor tudomást sem vesznek az őket szemlélő emberről.

Madarak a környéken
Az örvös légykapó (Ficedula albicollis) tölgyeseink gyakori fészkelő madara. A hímek egy része poligám, azaz több tojóval párzik. A két tojóval kapcsolatban álló hímek költési időszak alatt felváltva etetnek a két helyen. Az énekéről elnevezett csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita) a talajon építi fészkét. Míg a tojó hordja a fészekanyagot, a hím a közelben őrködik vagy énekelve követi párját. A csonttollú (Bombycilla garrulus) a szárnyán levő keskeny piros szaruképződményről kapta nevét. Nálunk téli vendég, némely években inváziószerűen jelentkezik.
A holló (Corvus corax) "korrogását" gyakran hallhatjuk a Budai hegyekben. Állományának örvendetes növekedése az utóbbi évtizedekben megvalósult védelemnek köszönhető. Így az egykor Európa-szerte híres vadaskert területén ismét fészkel a kertet alapító Mátyás király címermadara.
A lomha röptű egerészölyv (Buteo buteo) leggyakoribb ragadozómadaraink közé tartozik. Mezők felett egyhelyben lebegve (szitálva) keresi zsákmányát. Februárban kezdődik nászrepülése, amikor jellegzetes "hié" kiáltásokkal köröz a költőhely felett.
A karvaly (Accipiter nisus) szinte kizárólag apró madarakkal táplálkozik. Üldözés közben elérheti a 60-70 km/óra sebességet is. A nagyobb termetű héja (Accipiter gentilis ) galambok mellett szarkát, sőt nyestet és görényt is fog. A két faj közül a karvaly alkalmazkodott jobban a "városi élethez", a keretvárosi részek gyakori vendége.

A Hármashatár-hegyi repülőtér élővilága
A Hármashatár-hegyi repülőtér ideális élőhelye az ürgéknek (Spermophilus citellus). Ezek a föld alatti üregekben lakó rágcsálók a rövid füvű területeket kedvelik, ahol jól át tudják tekinteni a környéket. A városok mellett előszeretettel telepszenek meg a repülőtereken, lóversenypályákon, legelőkön. Föld alatti járataik sok bosszúságot okoznak a sportolóknak. Az ürgéket nehéz észrevenni, mert veszély esetén éles füttyel riasztják egymást. Ez a hang olyan frekvenciájú, hogy irányát az emberi fül képtelen meghatározni.

A birkák után vajon ki takarít?
A környéken legelő birkák jelentős mennyiségű ürüléket hagynak maguk után, ami - ha nem lennének szorgos tisztogatók - vastag rétegben borítaná a legelőt. A tavaszi ganéjtúró (Geotrupes vernalis) a kiszemelt trágyakupac alá számos oldalággal rendelkező aknát ás, amelyek végébe rakja le petéit. Ezután az aknát teletömi trágyával, így aztán a kikelő lárvák egyből egy teli éléskamrában találják magukat.

A megközelíthetetlen
Az erdők és gyakran kertjeink kedves vendége a keleti sün (Erinaceus concolor). A hátán levő tüskék számát egyesek 16.000-re becsülik. Azt gondolhatnánk, hogy amennyi előnye van a sünnek a tüskéiből, olyannyira akadályozza is néhány tevékenységében. Azonban ez nem így van! Párzáskor például a nőstények teljesen lelapítják szúrós fegyvereiket. Az újszülött sünöknek pedig még fehér, lágy tüskéik vannak, így születéskor nem okoznak problémát.

Mátyás király kedvenc vadjai
Az őszi időszak jelentette a vadászatok kezdetét a királyi udvarban. Mátyás király ekkor kíséretével kiköltözött valamelyik vadászkastélyába és hatalmas vadászatokat rendezett. Igen kedvelte a Nyéki vadászkastélyt, és a körülötte elterülő vadaskertet, ahol nem volt hiány a nagyvadakban. A gímszarvas (Cervus elaphus) mára már teljesen kiszorult a Budapest környéki erdőkből, az emberi zavarás miatt. Az őz (Capreolus capreolus) igen jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Veszély esetén jellegzetes vakkantás-szerű hanggal riaszt. Napjainkban legnagyobb ellenségei a szabadon eresztett kutyák, amik évente állományának mintegy 10%-át elpusztítják. Néha vaddisznó (Sus scrofa) kondával is összefuthatunk, főleg ha a kevésbé forgalmas utakon sétálunk. A közeledő disznókat távolról felismerhetjük, mert sivalkodó, röfögő hangon szinte állandóan kommunikálnak egymással.

A Vadaskert és környékének kulturális érdekességei

Mátyás király emléke a környéken
A Vadaskert és környéke Zsigmondtól Ulászlóig a magyar királyok kedvelt vadászterülete volt. Mátyás királynak mind a pesti mind a budai oldalon volt vadaskertje és mellette vadászkastélya is. A környéket Nyéknek hívták, ami egyaránt jelentette a középkori települést és a mellette levő királyi vadaskertet. Ez az elnevezés feltehetően a honfoglaló Nyék törzstől származik, birtokosai harcos, jobbágy eredetű nemesek voltak. A késő középkorban a falu részben királyi birtok, részben kis- és középnemesek, valamint budai polgárok kezében volt.
A budai vadaskert emlékét őrzi a Vadaskerti-hegy elnevezés, és a közelében található műemlék értékű falmaradvány, ami egykor az egész kertet körülölelte. A fal átlagosan 60 cm vastag és 3 mérföld (kb. 5,5 km) hosszú volt. Terméskőből épült maradványai néhol 1 m magasságban bukkannak elő.
A közelben (Hűvösvölgyi u. 78.) épült fel a budai vár mellett az egyik legjelentősebb reneszánsz épületegyüttes, Zsigmond, Mátyás majd Ulászló vadászkastélya, amelyet Bonfini (Mátyás történetírója) nyomán sikerült megtalálni. A feltárások során 2600 db faragvány töredéke került elő. A kastély mellett egy félkörös szentélyű Árpád-kori templomot is feltártak, ami valószínűleg királyi kápolna lehetett.
Az 1500-as években Nyéken Mátyás, majd Ulászló villák építésébe fogott. Az itt feltárt fogadó palota szerkezetében és koncepciójában a Poggio Caiano-i Medici villa mintája alapján készült. Egy másik épület lakóépületként szolgált. A szobákban díszes kandallók álltak, a padló mázas téglalapokkal volt burkolva.

Hidegkút
A monda szerint Hidegkút neve Mátyástól származik. Vadászat alkalmával a király ugyanis igen megszomjazott, mire apródja az egykori Helter-hídnál egy vízzel teli serleget nyújtott oda neki. A király nagyot kortyolt a friss vízből, majd így kiáltott fel: hidegkút!
Ez az elbeszélés azonban valószínűleg nem felel meg a valóságnak, mivel Hidegkutat már 1255-ben oklevél említi.

A Gercsei templom
A környéken található egy másik középkori templom, amelynek nem csak romjait láthatjuk, ezt ugyanis 1997-ben teljesen rendbe hozták. Az egykor itt elterülő Gercse faluhoz tartozó templomot az idők során sokszor lerombolták és újjáépítették.

A Libanoni cédrus
A Vadaskerti-hegy oldalában áll ez a kb. 120 éves fa. A körülötte levő kert valaha Fedák Sári színművésznő villájához tartozott. Mára sem a hajdani parknak, sem a villának nem maradt nyoma, egyedül a fa tanúskodik a szebb időkről.
A cédrus a Kárpát-medence egyik legidősebb példánya, nála idősebb egyed csak a soproni Lőverekből és az Alcsúti Arborétum mellől ismert. Mindemellett ez a példány még igen fiatalnak számít, a cédrusok ugyanis akár 2000-3000 évig is élhetnek. A fa törzskerülete közel három méter, magassága pedig több mint 12 méter. A cédrusok fája rendkívül értékes, könnyen megmunkálható. Egykor Egyiptomban a múmiák koporsóit is libanoni cédrusból készítették.

Kirándulás a Látó-, Kecske-, és Vaskapu-hegyekre
Érdemes felkapaszkodni a közeli Látó-hegyre. Az itt található az Árpád-kilátóból szép kilátás nyílik a városra. A székely stílusú építményt 1929-ben, Glück Frigyes kezdeményezésére építették. A közeli Vaskapu-hegyen emelkedő meredek dolomitrög az Apáthy-szikla. Környéke - kiemelkedő természeti és tájképi értéke miatt - 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll.
A Kecske-hegyen található a híres Oroszlán-szikla, amely kis szobrászi beavatkozással lett ilyen formájú. Az oroszlán "fejét" 1946-ban lerobbantották, így már csak a csonka kőtömböt láthatjuk.

Emlékezzünk Glück Frigyesre!
Glück Frigyes (1858-1931) szállodaiparos és várospolitikus, aki jelentős szerepet játszott a város idegenforgalmának fellendítésében. Többek között részt vett a János-hegyi kilátó és az Árpád-kilátó megépítésében. Az Árpád-kilátóhoz vezető sétaút ma is az ő nevét viseli.

A Hármashatár-hegyi repülőtér
A Pesthidegkúti-medencében található vitorlázó repülőtér 1926-ban létesült, ez volt a budapesti vitorlázórepülők egyik első otthona. A repülőteret a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület tartotta fenn, itt próbálták ki a maguk által tervezett és megépített repülőket. A gépek jórészét a legismertebb magyar repülőgéptervező, Rubik Ernő tervezte (az ő fia volt ifj. Rubik Ernő, aki a Bűvös Kockával szerzett világhírnevet).

http://www.bp-erdeszet.hu/temp/pdf/05vadaskert.htm


Hogyan kerülhetnek fel az információi a POINTERNET rendszerébe?

Küldje el részünkre a megjeleníteni kívánt információkat e-mail-ben, (szöveget MS Word vagy text file-ban, képeket JPG formátumban (800x600 pixel).
Ezen kívül Írja le hogy mit szeretne, hogyan szeretné megjelíteni.

Minden további munkát, az adatok karbantartásától kezdve a technikai részletekig munkatársunk segítségével könnyen megvalósithat. Ön átadja nekünk az információkat és mi mindent elvégzünk amire szüksége van.
Nálunk Önnek elsőbbsége van.

On-line publikációs rendszerünk is használható weboldalak karbantartására. Információkat erről a rendszerről itt olvashat.


Kulturkuria


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

 INGATLAN, UTAZÁS, LOVAGLÁS, KUTYA, MEZŐGAZDASÁG,  TÜZIFAKERESKEDELEM, REGISZTRÁCIÓ, MAGAZIN, ÚJSÁGOK, MOBIL TELEFON, TUDOMÁNY, TARTALOM,
CÉGINFORMÁCIÓ, e-mail: pointernet@t-online.hu

Adatbázis Szolgáltatásaink: Utazás, Ingatlan, Lovak, Kutyák, Erdészeti termékek, fakereskedelem, Mezőgépek, Áruház, Fórum, Céginformáció

Újságok: Agrárágazat, Transpack, E-Világ, Nemzetközi Lovas Magazin, Lupe Magazin

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@t-online.hu



PageRank Kereső optimalizálás





Top 100 Best Websites