Főoldal
Biolink
Bio szervezet 2
|
BIOMÉZEK ELEKTRONIKUS KERESKEDELME
(POINTERNET ORGANIC MARKETPLACE)
A méhészet múltja, jelene, jövője,
a méhlegelők elhelyezkedése
A méhészet ősi foglalkozás. Már az ősember
is " méhészkedett". A mézelő méhek
odujait rabolta ki. Aztán később a méhvadászokból
lettek a méhészek, akik már nemcsak kirabolták,
hanem óvták, őrizték, a méheiket, fatönköket
kifűrészelve már hazavitték. A rajokat befogták
üres fatönkökbe, majd fonott "kasokba"
/gyékény, vessző, nád, sás./ telepítették.
A méheket az ókori Egyiptomban háziasították,
ekkor már ismerték a velük való bánásmódot
és fatörzs kaptárakban később agyag kaptárakban
tartották a méheiket. /Közel -Keleten ma
is láthatók ilyen kaptárak./ A legrégibb
mézmaradványok a fáraó sírból került elő,
teljesen beszáradva és megsötétedve. A biblia
- Ószövetség is többször szól a méhekről,
méhészetről, illetve a mézről. A méz már
ekkor, a jólét-gazdagság jelképe volt. A
méz az emberiség mindenkori tápláléka, csemegéje,
édesítő anyaga, gyógyító szere volt. Mezopotámiában
jelent meg a méz fogalma, ezalatt egyfajta
datolya- szirupot értettek, ahogy ezt Herodotosz
említi. Mezopotámia őslakói már ismerték
a méhviaszt és a propoliszt és elterjedten
használták is. A görög városállamok gazdaságában
fontos szerepet játszott a méhészkedés. Solon
/ Kr. e. 640-559 / kiadott egy törvényt,
amely szerint két szomszédos méhésznek a
méhkasokat egymástól 100 m távolságban kell
elhelyezniük.
A méhészet, a méhek, a méz a rómaiaknál is
fontos szerepet töltött be. A méheket nemcsak
méztermelésre használták, hanem az ellenség
megfélemlítésére és legyőzésére is. A méz
elsődleges táplálék volt, erjesztésével pedig
mézsört készítettek, amit különösen az északi
államok kedvelt itala volt . A kezdetleges
méhészkedés több ezer évig tartott a keretes
kaptár feltalálásáig , az 1800- as évekig.
A méhészeti " szakirodalom" igazi
kezdete a XVII. századra tehető, Swammerdam
holland tudós felfedezései ismertetésével.
Ezt aztán olyan nagy nevek követnek, mint
Reaumur, majd a svájci vak méhésztudós Francois
Huber . Hazánkban a méhészkedéssel a legrégibb
okleveleink is foglalkoznak. Adománylevelek,
népességi összeírások kilencedről, tizedről
rendelkeznek a méhészet hasznában. Egyik
legrégibb okiratunk a Tihanyi Apátság Alapító
levele, amely pontos adatokat tartalmaz a
méhészettel kapcsolatban. Hazánk éghajlati,
területi és természeti viszonyai kedveztek
a méhészkedésnek. Honfoglaláskor Pannónia
területén az akkori időben jelentős méhészkedés
folyt. Mézkivitelünk - különösen a Felvidékről,
de egyéb országrészekről is igen jelentős
volt mára középkorban. Édesítőszerként használták
a mézet és rendszeresen fogyasztották a mézsört.
A viasz pedig adófizető eszközként is szolgált.
A 150 éves török uralom idején a törökök
is előszeretettel vetették ki a sarcot, az
adót mézben. Jelentős változás következett
be, amikor a nád - és répacukrot feltalálták,
/ az első répacukorgyárat 1573.-ban épült
Augsburgban / , ekkor a méhészet, a méz elvesztette
jelentőségét. A cukortermelés csaknem egészen
pótolja azt a szükségletet, amit régen teljes
egészében a méz fedezett. Így a méz a méhészkedés
elvesztette addigi jelentőségét.
Az elmúlt években a magyar méhészet előnyére
és hátrányára egyaránt hatással voltak a
társadalmi és gazdasági változások. A méhészkedés
feltételei, körülményei és környezete jelentősen
megváltozott. Hazánk egész területe alkalmas
méhészkedésre, így mintegy 16 féle fajtamézet
tudunk előállítani. A kedvező feltételek
ellenére komoly gondok vannak ebben a gazdaságban.
A termelők és az állam kapcsolata alapvetően
megváltozott, a méhészeket nem érintette
az állami támogatás, a hitelkamat támogatás.
Magyarországon az elmúlt öt évben a méhcsaládok
száma csökkent, 5 ezer méhészet és több mint
130 ezer méhcsalád szűnt meg. Jelenleg Magyarországon
13,5 ezer méhészet, 540 ezer méhcsalád van.
Az egy méhészetre jutó átlagos családlétszám
kb. 40. Jellemzően családi vállalkozásban,
kiegészítő tevékenységként folytatják a méhészkedést.
Nagyon sok a kis méhészet, a méhészetek 20
%-a 10 családnál kisebb, 16 %-a 11-20 családos,
azaz a méhészetek több mint harmada 20 családnál
kisebb, úgynevezett "hobbi " méhészet.
Ennek ellenére az ágazat évente 16.500 tonna
mézet termel, melyből 12.500 tonnát exportál,
25 millió USD értékben. A mézkivitelünk döntő
része az EU - tagállamok piacaira kerül.
Mézexportunk főbb országai, és megoszlásai
|
1995 |
1996 |
| mennyiség tonna |
|
|
| Németország |
5.300 |
4 833 |
| Olaszország |
2.650 |
3.012 |
| Franciaország |
930 |
1.800 |
| Ausztria |
800 |
922 |
| CEFTA országok |
800 |
770 |
| Többi országok |
2.020 |
1.822 |
| EU országok |
+ |
11.746 |
+ 1995. évre nincs adat
Forrás: FM ARH, Méhészet 1997 5 .szám
Az adatokból kitűnik, hogy jelentős mennyiséget
szállítunk Németországba, mintegy 36,7 %
- ot , a német piac ennek a többszörösét
is képes lenne elfogyasztani.
A magyar méhészet az EU tagság előtt képes
lenne, ennek a megduplázására, segítve a
valutabevétel növekedését, a munkahely teremtést.
Ezek a feltételek részben adottak, hiszen
méhlegelők nincsenek teljesen kihasználva.
A megfelelő export támogatással mindez megvalósítható
lenne. Az exporttámogatás 1995 -ben 700 millió
forint volt, az agrártámogatásokra fordított
összeg mintegy 2 %-a. A felvásárlási árak,
az akácméz világpiaci ára 3,5 DM míg a virágmézé
2,2DM, az exporttámogatás 1995 -ben dolláronként
32.-Ft, 1996 -ban 30.-Ft, de nem dolláronként,
hanem méz kilogramonként, és 1997.-re 20
Ft-ra csökkent. További nagy probléma, hogy
az exporttámogatás nem a termelőt támogatta,
hanem a kereskedőt. A kereskedelemben monopolhelyzet
megszűnt 1984-re, jelenleg mintegy 40-50
magáncég foglalkozik mézkereskedelemmel,
kisebb nagyobb sikerrel. Ma Magyarországon
a méhészek több mint 95 % -ban az elsődleges
és az egyetlen bevételi forrás a méz, azon
belül is az akácméz. Hiszen a legjobban eladható
mézek közé tartózik és a legmagasabb ára
is az akácméznek van. A további fajtamézek
ára már nem éri el az akácét.
Az akácméz felvásárlási ára : 350 Ft/kg
A vegyes méz felvásárlási ára: 200Ft/kg
A hárs, facélia /mézontófű/ ,selyemfű ára:
270Ft/kg.
A mézen kívül további nagyon fontos nemzetgazdasági
szerepük van még a méheknek, a rovarporozta
növények 90 %-át a méhek látogatják és munkájuk
értéke becsült adatok alapján évi 40-50 milliárd
forint. Ez még fontosabb, mint a közvetlen
termelés. A fejlett mezőgazdasági kultúrával
rendelkező országok rendszeresen igénybe
veszik a méhek megporzó munkáját, és több
országban anyagilag az állam támogatja ezt
a tevékenységet. Ausztriában a méhész megporzási
díjként az államtól családonként 4000 - ATS
kap, ezt az összeget a magyar méhész nem
kapja meg. Ha belépünk az EU -ba akkor a
támogatási pénzekből a magyar méhész is kap.
Az Európai Unió Bizottsága 15 millió ECU.-s
támogatást szavazott meg a helyi igényeket
csak részben kielégítő méztermelés és értékesítés
fejlesztésére, célja az EU saját mézkínálatának
mennyiségi és minőségi javítása. A szakemberek
úgy vélik, ha ebből idővel a magyar termelők
is részesülhetnének, az nagy jelentőségű
lenne a magyar méhészet fejlődése szempontjából.
Ezzel az adottságai folytán hazánk Európa
egyik fő méztermelőjévé válhatna. Jelentős
bevételi forrást jelentene Magyarország számára..
A világpiacon állandó harc folyik a piacok
megszerzéséért, megtartásáért, nagy konkurenciát
jelent a kínai, a romániai az orosz gyengébb
minőségű méz. Piacainkat csak úgy őrizhetjük
meg, ha jó minőségű, az EU - szabványnak
megfelelő mézet exportálunk, hiszen piacaink
elvesztése végzetes lehet a hazai méhész
társadalomnak., mivel a hazai mézfogyasztásunk
nagyon kevés, az egy főre jutó mézfogyasztás
40 dkg körül van, de nutellából, pepsi colából,
chisből és egyéb édességekből többszörösét
fogyasztjuk. A magyar méhészek nem tudnák
értékesíteni a megtermelt mézet. Németországban
az egy főre jutó évi mézfogyasztás 2,5 kg
. A lengyelek 1 kiló mézet fogyasztanak.
A Magyar Méhész Egyesület célja a hazai fogyasztás
növelése, amit reklámmal és jó minőséggel
lehet elérni. Az egészséges élet és táplálkozás
irányába haladó országokban növekszik a mézfogyasztás,
kedvelt és keresett lett a bioméz, a propolisz
a virágpor, a méhpempő.
A jövő, a méhészet fejlesztése, a nagy méhészetek
létrehozása, megfelelő állománnyal, technológiával.
A jó minőségű mézek előállítása, ezek külföldön
és belföldön való értékesítése. Megfelelő
oktatási rendszert és megfelelő támogatási
rendszer létrehozása ennek a célnak az elérése
érdekében. Az 1997.-es évben a méhészet is
támogatáshoz jutott , évi 1000ft / méhcsaládonkénti
gyógyszer támogatás, és ez a mérték az a
jövő évben is rendelkezésre áll a méhészeteknek,
így kicsit könnyítheti az ágazat helyzetét
és állandóan csökkenő leépülését. Természetesen
más irányú, és több támogatást is elvárna
az ágazat, a költségek és a megélhetés szempontjából.
Ma kialakulóban van egy más típusú méhészet
ami már intenzív méztermelő méhészet és nem
hobbi szintű , jelenleg a 300 családos méhészetek
adhatnak megélhetést egy négytagú családnak,
mint főfoglalkozás. Sajnos évek óta megfigyelhető,
hogy csökken a méhészetek száma és a méh
családok száma is, ennek okai lehetnek a
meg növekedett költségek a piaci verseny,
a kisebb méhészetek csökkent jövedelem termelő
képessége, és a méhészek magas életkora,
a nagy mértékű elöregedése az ágazatban dolgozó
embereknek , a több száz családos méhészeteket
már csak a fiatal vállalkozó szakemberek
indítanak el. Sajnos egyre kevesebben mivel
nagyon magas a beruházási költség és nagyon
specifikus az ágazat szakmai kívánalma.
Baranyában a méhészetek száma 818 fő és gondozásukban
több mint 31000 méhcsalád van , átlagos méhcsalád
szám 40db, megfigyelhető a koncentrálódás
a nagyobb méhtelepek irányában. De ennek
ellenére még mindig sűrű a méhészetek száma
a megyénkbe. Dunántúl jó adottságú a méhlegelők
kihasználtságában, Somogy ,Tolna megye is
gazdagabb a méhészek számára a vándorlási
lehetőségekben. Baranyában van országos szinten
a legkorábbi akácvirágzás. A méhészek, hogy
növeljék bevételi lehetőségüket többször
vándorolnak az ország egész területén, több
fajta mézre.
A leggazdagabb területek a Dél-Dunántúl és
Vas-Zala megye az akác erdők kiterjedésében
,valamint a Bakony egyes részei. Baranyában
termelhető mézféleségek a következő: repceméz,
akácméz, hársméz, gesztenyeméz, napraforgóméz,
szolidágó méz. Míg az Alföldi tájakon a méztermelés
csak az akác, napraforgó mézekre terjed ki,
esetleg kisebb területen a repce és vaddohány
mézekre. A virágzási stádiumban a következő
eltérések vannak és a méhészek ezen megfigyelések
alapján tervezik meg a vándorlást:
első legkorábbi mézelő fafaj a mogyóró ami
február 20- március 10. között virágzik nagyobb
területei a Kelet-Mecsekben található,
március 20.-30. között pedig a fűz jelent
jó méh legelőt ami a Dráva mentén Maty, Diósviszló
környékén található,
április 20.-30. között a káposztarepce mint
termesztett gazdasági növényt nagy mennyiségben
több ezer hektáron termesztik Baranyában,
május első hetében kezdődik Dél- Baranyában
az első akác virágzás, Harkány- Vajszló-
Szigetvár-Diósviszló- Pécs vonalában.
Második akác virágzás május 15-30. között
a Kelet-Mecsek Északi lejtőin Kárász- Bikal-
Mágocs- Dombóvár- Sásd- Gödre vonalában,
harmadik akácvirágzás június első hetében
Vas-megye, Bakony -hegység, negyedik virágzás
június 6.-12. között az Északi-középhegység
vidékén.
A következő vándorlási lehetőség vagy az
Alföld Solt és Soltvadkert környéke június10.-30.
között a vaddohány lelőhelyei, vagy Baranya
megye
gesztenye mézelése június 15.-30. Mecseknádasd-
Zengővárkonyi szelídgesztenyés, majd hársvirágzás
június 25.-július 10. között Sásd - Kisvaszar
- Kárász.
Napraforgó mézelése július 25.-agusztus 10.
között várható Baranya gazdagon termesztett
részein , Pécsvárad -Bóly- Szalánta-Oroszló
- Gödre.
A legutolsó mézelési lehetőség a szolidágó
virágzása, ami megyénkben a vizenyősebb területeket
kedveli így a Dráva mentén nagy mennyiségben
található, valamint a Balaton déli partján
a Keszthelyi -öböl, a Berek, Fonyód-Balatonfenyves
térségében.
Nagyon kitűnik, hogy megyénk kedvező adottságú
a több értékes fajta mézek termesztésére
és a méhészek kedvelt vándorlási területe
a méhészkedés "Mekkája".
Felhasznált irodalom :
1. Báró Ambrózy Béla : A méh
2.Örösi Pál Zoltán : Méhek között
3. Sárközy Péter, Seléndy Szabolcs : Biogazda
3.
4. Méhészújság 1997 45. Évfolyam 8.,9. 10.
számai
5. Méhészet 1997 2.,4., 5. száma.
6. Magyar Méhészek Egyesülete Évkönyve 1997.
7. Dr. Vicze Ernő : Tanuljunk méhészkedni.
|
