Főoldal

Biolink

Bio szervezet 2

Bio főlap

Biolinkek

Bio
Szervezetek


Bioméhészek

Biotörvények

Bio
Készítmények
/összesítés/


Hatóanyag kezelés

Védekezési eljárások

BIOMÉZEK ELEKTRONIKUS KERESKEDELME
        (POINTERNET ORGANIC MARKETPLACE)






A méhészet múltja, jelene, jövője,
a méhlegelők elhelyezkedése


A méhészet ősi foglalkozás. Már az ősember is " méhészkedett". A mézelő méhek odujait rabolta ki. Aztán később a méhvadászokból lettek a méhészek, akik már nemcsak kirabolták, hanem óvták, őrizték, a méheiket, fatönköket kifűrészelve már hazavitték. A rajokat befogták üres fatönkökbe, majd fonott "kasokba" /gyékény, vessző, nád, sás./ telepítették. A méheket az ókori Egyiptomban háziasították, ekkor már ismerték a velük való bánásmódot és fatörzs kaptárakban később agyag kaptárakban tartották a méheiket. /Közel -Keleten ma is láthatók ilyen kaptárak./ A legrégibb mézmaradványok a fáraó sírból került elő, teljesen beszáradva és megsötétedve. A biblia - Ószövetség is többször szól a méhekről, méhészetről, illetve a mézről. A méz már ekkor, a jólét-gazdagság jelképe volt. A méz az emberiség mindenkori tápláléka, csemegéje, édesítő anyaga, gyógyító szere volt. Mezopotámiában jelent meg a méz fogalma, ezalatt egyfajta datolya- szirupot értettek, ahogy ezt Herodotosz említi. Mezopotámia őslakói már ismerték a méhviaszt és a propoliszt és elterjedten használták is. A görög városállamok gazdaságában fontos szerepet játszott a méhészkedés. Solon / Kr. e. 640-559 / kiadott egy törvényt, amely szerint két szomszédos méhésznek a méhkasokat egymástól 100 m távolságban kell elhelyezniük.

A méhészet, a méhek, a méz a rómaiaknál is fontos szerepet töltött be. A méheket nemcsak méztermelésre használták, hanem az ellenség megfélemlítésére és legyőzésére is. A méz elsődleges táplálék volt, erjesztésével pedig mézsört készítettek, amit különösen az északi államok kedvelt itala volt . A kezdetleges méhészkedés több ezer évig tartott a keretes kaptár feltalálásáig , az 1800- as évekig. A méhészeti " szakirodalom" igazi kezdete a XVII. századra tehető, Swammerdam holland tudós felfedezései ismertetésével. Ezt aztán olyan nagy nevek követnek, mint Reaumur, majd a svájci vak méhésztudós Francois Huber . Hazánkban a méhészkedéssel a legrégibb okleveleink is foglalkoznak. Adománylevelek, népességi összeírások kilencedről, tizedről rendelkeznek a méhészet hasznában. Egyik legrégibb okiratunk a Tihanyi Apátság Alapító levele, amely pontos adatokat tartalmaz a méhészettel kapcsolatban. Hazánk éghajlati, területi és természeti viszonyai kedveztek a méhészkedésnek. Honfoglaláskor Pannónia területén az akkori időben jelentős méhészkedés folyt. Mézkivitelünk - különösen a Felvidékről, de egyéb országrészekről is igen jelentős volt mára középkorban. Édesítőszerként használták a mézet és rendszeresen fogyasztották a mézsört. A viasz pedig adófizető eszközként is szolgált. A 150 éves török uralom idején a törökök is előszeretettel vetették ki a sarcot, az adót mézben. Jelentős változás következett be, amikor a nád - és répacukrot feltalálták, / az első répacukorgyárat 1573.-ban épült Augsburgban / , ekkor a méhészet, a méz elvesztette jelentőségét. A cukortermelés csaknem egészen pótolja azt a szükségletet, amit régen teljes egészében a méz fedezett. Így a méz a méhészkedés elvesztette addigi jelentőségét.

Az elmúlt években a magyar méhészet előnyére és hátrányára egyaránt hatással voltak a társadalmi és gazdasági változások. A méhészkedés feltételei, körülményei és környezete jelentősen megváltozott. Hazánk egész területe alkalmas méhészkedésre, így mintegy 16 féle fajtamézet tudunk előállítani. A kedvező feltételek ellenére komoly gondok vannak ebben a gazdaságban. A termelők és az állam kapcsolata alapvetően megváltozott, a méhészeket nem érintette az állami támogatás, a hitelkamat támogatás. Magyarországon az elmúlt öt évben a méhcsaládok száma csökkent, 5 ezer méhészet és több mint 130 ezer méhcsalád szűnt meg. Jelenleg Magyarországon 13,5 ezer méhészet, 540 ezer méhcsalád van. Az egy méhészetre jutó átlagos családlétszám kb. 40. Jellemzően családi vállalkozásban, kiegészítő tevékenységként folytatják a méhészkedést. Nagyon sok a kis méhészet, a méhészetek 20 %-a 10 családnál kisebb, 16 %-a 11-20 családos, azaz a méhészetek több mint harmada 20 családnál kisebb, úgynevezett "hobbi " méhészet. Ennek ellenére az ágazat évente 16.500 tonna mézet termel, melyből 12.500 tonnát exportál, 25 millió USD értékben. A mézkivitelünk döntő része az EU - tagállamok piacaira kerül.


Mézexportunk főbb országai, és megoszlásai


1995 1996
mennyiség tonna
Németország 5.300 4 833
Olaszország 2.650 3.012
Franciaország 930 1.800
Ausztria 800 922
CEFTA országok 800 770
Többi országok 2.020 1.822
EU országok + 11.746

+ 1995. évre nincs adat
Forrás: FM ARH, Méhészet 1997 5 .szám

Az adatokból kitűnik, hogy jelentős mennyiséget szállítunk Németországba, mintegy 36,7 % - ot , a német piac ennek a többszörösét is képes lenne elfogyasztani.
A magyar méhészet az EU tagság előtt képes lenne, ennek a megduplázására, segítve a valutabevétel növekedését, a munkahely teremtést. Ezek a feltételek részben adottak, hiszen méhlegelők nincsenek teljesen kihasználva. A megfelelő export támogatással mindez megvalósítható lenne. Az exporttámogatás 1995 -ben 700 millió forint volt, az agrártámogatásokra fordított összeg mintegy 2 %-a. A felvásárlási árak, az akácméz világpiaci ára 3,5 DM míg a virágmézé 2,2DM, az exporttámogatás 1995 -ben dolláronként 32.-Ft, 1996 -ban 30.-Ft, de nem dolláronként, hanem méz kilogramonként, és 1997.-re 20 Ft-ra csökkent. További nagy probléma, hogy az exporttámogatás nem a termelőt támogatta, hanem a kereskedőt. A kereskedelemben monopolhelyzet megszűnt 1984-re, jelenleg mintegy 40-50 magáncég foglalkozik mézkereskedelemmel, kisebb nagyobb sikerrel. Ma Magyarországon a méhészek több mint 95 % -ban az elsődleges és az egyetlen bevételi forrás a méz, azon belül is az akácméz. Hiszen a legjobban eladható mézek közé tartózik és a legmagasabb ára is az akácméznek van. A további fajtamézek ára már nem éri el az akácét.

Az akácméz felvásárlási ára : 350 Ft/kg
A vegyes méz felvásárlási ára: 200Ft/kg
A hárs, facélia /mézontófű/ ,selyemfű ára: 270Ft/kg.

A mézen kívül további nagyon fontos nemzetgazdasági szerepük van még a méheknek, a rovarporozta növények 90 %-át a méhek látogatják és munkájuk értéke becsült adatok alapján évi 40-50 milliárd forint. Ez még fontosabb, mint a közvetlen termelés. A fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkező országok rendszeresen igénybe veszik a méhek megporzó munkáját, és több országban anyagilag az állam támogatja ezt a tevékenységet. Ausztriában a méhész megporzási díjként az államtól családonként 4000 - ATS kap, ezt az összeget a magyar méhész nem kapja meg. Ha belépünk az EU -ba akkor a támogatási pénzekből a magyar méhész is kap. Az Európai Unió Bizottsága 15 millió ECU.-s támogatást szavazott meg a helyi igényeket csak részben kielégítő méztermelés és értékesítés fejlesztésére, célja az EU saját mézkínálatának mennyiségi és minőségi javítása. A szakemberek úgy vélik, ha ebből idővel a magyar termelők is részesülhetnének, az nagy jelentőségű lenne a magyar méhészet fejlődése szempontjából. Ezzel az adottságai folytán hazánk Európa egyik fő méztermelőjévé válhatna. Jelentős bevételi forrást jelentene Magyarország számára.. A világpiacon állandó harc folyik a piacok megszerzéséért, megtartásáért, nagy konkurenciát jelent a kínai, a romániai az orosz gyengébb minőségű méz. Piacainkat csak úgy őrizhetjük meg, ha jó minőségű, az EU - szabványnak megfelelő mézet exportálunk, hiszen piacaink elvesztése végzetes lehet a hazai méhész társadalomnak., mivel a hazai mézfogyasztásunk nagyon kevés, az egy főre jutó mézfogyasztás 40 dkg körül van, de nutellából, pepsi colából, chisből és egyéb édességekből többszörösét fogyasztjuk. A magyar méhészek nem tudnák értékesíteni a megtermelt mézet. Németországban az egy főre jutó évi mézfogyasztás 2,5 kg . A lengyelek 1 kiló mézet fogyasztanak. A Magyar Méhész Egyesület célja a hazai fogyasztás növelése, amit reklámmal és jó minőséggel lehet elérni. Az egészséges élet és táplálkozás irányába haladó országokban növekszik a mézfogyasztás, kedvelt és keresett lett a bioméz, a propolisz a virágpor, a méhpempő.

A jövő, a méhészet fejlesztése, a nagy méhészetek létrehozása, megfelelő állománnyal, technológiával. A jó minőségű mézek előállítása, ezek külföldön és belföldön való értékesítése. Megfelelő oktatási rendszert és megfelelő támogatási rendszer létrehozása ennek a célnak az elérése érdekében. Az 1997.-es évben a méhészet is támogatáshoz jutott , évi 1000ft / méhcsaládonkénti gyógyszer támogatás, és ez a mérték az a jövő évben is rendelkezésre áll a méhészeteknek, így kicsit könnyítheti az ágazat helyzetét és állandóan csökkenő leépülését. Természetesen más irányú, és több támogatást is elvárna az ágazat, a költségek és a megélhetés szempontjából. Ma kialakulóban van egy más típusú méhészet ami már intenzív méztermelő méhészet és nem hobbi szintű , jelenleg a 300 családos méhészetek adhatnak megélhetést egy négytagú családnak, mint főfoglalkozás. Sajnos évek óta megfigyelhető, hogy csökken a méhészetek száma és a méh családok száma is, ennek okai lehetnek a meg növekedett költségek a piaci verseny, a kisebb méhészetek csökkent jövedelem termelő képessége, és a méhészek magas életkora, a nagy mértékű elöregedése az ágazatban dolgozó embereknek , a több száz családos méhészeteket már csak a fiatal vállalkozó szakemberek indítanak el. Sajnos egyre kevesebben mivel nagyon magas a beruházási költség és nagyon specifikus az ágazat szakmai kívánalma.






Baranyában a méhészetek száma 818 fő és gondozásukban több mint 31000 méhcsalád van , átlagos méhcsalád szám 40db, megfigyelhető a koncentrálódás a nagyobb méhtelepek irányában. De ennek ellenére még mindig sűrű a méhészetek száma a megyénkbe. Dunántúl jó adottságú a méhlegelők kihasználtságában, Somogy ,Tolna megye is gazdagabb a méhészek számára a vándorlási lehetőségekben. Baranyában van országos szinten a legkorábbi akácvirágzás. A méhészek, hogy növeljék bevételi lehetőségüket többször vándorolnak az ország egész területén, több fajta mézre.
A leggazdagabb területek a Dél-Dunántúl és Vas-Zala megye az akác erdők kiterjedésében ,valamint a Bakony egyes részei. Baranyában termelhető mézféleségek a következő: repceméz, akácméz, hársméz, gesztenyeméz, napraforgóméz, szolidágó méz. Míg az Alföldi tájakon a méztermelés csak az akác, napraforgó mézekre terjed ki, esetleg kisebb területen a repce és vaddohány mézekre. A virágzási stádiumban a következő eltérések vannak és a méhészek ezen megfigyelések alapján tervezik meg a vándorlást:
első legkorábbi mézelő fafaj a mogyóró ami február 20- március 10. között virágzik nagyobb területei a Kelet-Mecsekben található,
március 20.-30. között pedig a fűz jelent jó méh legelőt ami a Dráva mentén Maty, Diósviszló környékén található,
április 20.-30. között a káposztarepce mint termesztett gazdasági növényt nagy mennyiségben több ezer hektáron termesztik Baranyában,
május első hetében kezdődik Dél- Baranyában az első akác virágzás, Harkány- Vajszló- Szigetvár-Diósviszló- Pécs vonalában.
Második akác virágzás május 15-30. között a Kelet-Mecsek Északi lejtőin Kárász- Bikal- Mágocs- Dombóvár- Sásd- Gödre vonalában,
harmadik akácvirágzás június első hetében Vas-megye, Bakony -hegység, negyedik virágzás június 6.-12. között az Északi-középhegység vidékén.

A következő vándorlási lehetőség vagy az Alföld Solt és Soltvadkert környéke június10.-30. között a vaddohány lelőhelyei, vagy Baranya megye
gesztenye mézelése június 15.-30. Mecseknádasd- Zengővárkonyi szelídgesztenyés, majd hársvirágzás június 25.-július 10. között Sásd - Kisvaszar - Kárász.
Napraforgó mézelése július 25.-agusztus 10. között várható Baranya gazdagon termesztett részein , Pécsvárad -Bóly- Szalánta-Oroszló - Gödre.
A legutolsó mézelési lehetőség a szolidágó virágzása, ami megyénkben a vizenyősebb területeket kedveli így a Dráva mentén nagy mennyiségben található, valamint a Balaton déli partján a Keszthelyi -öböl, a Berek, Fonyód-Balatonfenyves térségében.

Nagyon kitűnik, hogy megyénk kedvező adottságú a több értékes fajta mézek termesztésére és a méhészek kedvelt vándorlási területe a méhészkedés "Mekkája".

Felhasznált irodalom :

1. Báró Ambrózy Béla : A méh
2.Örösi Pál Zoltán : Méhek között
3. Sárközy Péter, Seléndy Szabolcs : Biogazda 3.
4. Méhészújság 1997 45. Évfolyam 8.,9. 10. számai
5. Méhészet 1997 2.,4., 5. száma.
6. Magyar Méhészek Egyesülete Évkönyve 1997.
7. Dr. Vicze Ernő : Tanuljunk méhészkedni.


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

INGATLAN, UTAZÁS, LOVAGLÁS, KUTYA, MEZŐGAZDASÁG, REGISZTRÁCIÓ, MAGAZIN, ÚJSÁGOK, MOBIL TELEFON, TUDOMÁNY, TARTALOM, CÉGINFORMÁCIÓ,
e-mail: pointernet@t-online.hu

Adatbázis Szolgáltatásaink:
Utazás, Ingatlan, Lovak,
Kutyák, Erdészeti termékek, fakereskedelem, Mezőgépek, Áruház, Fórum, Céginformáció

Újságok: Agrárágazat, Transpack, E-Világ, Nemzetközi Lovas Magazin, Lupe Magazin

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@t-online.hu



PageRank Kereső optimalizálás





Top 100 Best Websites