Főoldal
Biolink
Bio szervezet 2
|
BIOMÉZEK ELEKTRONIKUS KERESKEDELME
(POINTERNET ORGANIC MARKETPLACE)
Gondolatok a hazai bioméhészet fejlődéséről
és problémáiról
Vázlatos tények és ellenérvek a bioméhészetek
térnyeréséről és feladataikról.
1. A hazai bioméhészet nem túl hosszú múltra
tekint vissza , de a fejlődése töretlen.
A bioméhészeti szakosztály a Biokultúra Egyesület
keretén belül alakult meg és átfogja a hazai
bioméhészeti réteget. Sok ellenérv és rosszallás
előzte meg működését a méhészeti társadalomban
és az egész ökogazdálkodás létét kérdőjelezték
meg. A fejlődés töretlen, ezt tükrözi a ökogazdálkodás
térnyerése és a bioméhészek létszámának növekedése,
ami pár év alatt a többszörösére nőtt. Napjainkban
a bioméhészek száma már meghaladja a 200
főt.
Még most is sok probléma és előírás szerepel
a feltétel rendszerek között, de a tanúsító
és ellenőrző szervezet a Biokontroll KHT
több éves közös munkánk eredményeként nagyon
korrekt, és teljes mértékben az EU előírásainak
megfelelően ellenőrzi a bioméhészeket.
Magyarországon a bio irányzat megjelenése
még újdonságnak számít, de ami a jövőt illeti
és az Európai gondolkodást ott mát nem kérdéses
a bio és ökogazdálkodás léte. És nem kérdés,
hogy a bioméz mitől bioméz és mitől ér többet
mint a hagyományos "kommersz" mézek.
Hazánkban mind a fogyasztói mind a méhész
társadalmat más szemléletre kell nevelni,
hogy elfogadják a fejlődést. Jómagam a bioméz
előállításában látom a magyar méhész társadalom
egyik nagy lehetőségét.
Ezt tükrözi a saját tapasztalatom is. Már
1996 óta töretlen a bioméz értékesítésem,
és érezhető a hazai igények növekedése a
biotermékek iránt. Minden bizonnyal az életszínvonal
növekedésével ez a piac tovább fog bővülni.
Ezt mutatják a külföldi tapasztalatok is.
Elsődleges szempont lesz az élelmiszerbiztonság.
Azok az élelmiszerek és biomézek lesznek,
eladhatók, amelyeknek a teljes ellenőrzését
nyomon lehet követni.
Az EU területén ezek a dokumentált termékek
jól eladhatok. Nagy a piac és a verseny is,
hiszen a magyar bioméz mellet megjelentek
a kínai, indiai, mexikói biomézek is, ami
nagy kihívást jelent.
2. A hazai bioméhészet nagysága nem lehet
és nem lesz nagy, hiszen a feltételrendszer
és az adottságok sokakat elrémisztenek. De
nem is az a célünk hogy a 16 000 méhészből
mindenki bioméhész legyen. A tendencia sem
ezt mutatja, hiszen az 1996-os években csak
30 bioméhész volt és a növekedés 2000-re
elérte a 200 főt, akinek nagy része még nem
átállt bioméhész. A saját véleményem, hogy
az ökotermesztésű méhlegelők / repce napraforgó,
facélia, mustár/ korlátozza a nagyobb arányú
fejlődést. A pontos adminisztráció pontos
jelentések a teljes méhészeti idényről és
méhkezelésről a nyílt és megbízható adatszolgáltatás
közlése kötelező, amit sajnos a hazai mezőgazdasági
ágazat egyes termelői nem szeretnek. A saját
véleményem szerint pár év alatt még az EU
csatlakozásig eldől a bioméhészeti létszám
kerete, amit én 1000fő alatt prognosztizálok.
3. A bioméz piac kezd kiépülni sok buktató
és nehézség után. Sajnos a világpiaci árak
is állandóan változnak így a bioméz árak
is. A több éves tendencia azt mutatja, hogy
20-30% felárat lehet elérni az export piacokon
termelői árszinten. Az idei évben a minősített
bio akácméz ára 550-560 Ft/kg, a vegyes mézek
ára 360-370 Ft/kg . A bioméz ára sajnos még
mindig kötődik a kommersz mézek áraihoz és
még nincs saját felhajtó és kiszámítható
ár. Igaz nem olyanagy mértékű az éves mézár
ingadozás, mint a kommersz mézeknél. Mint
például az akácnál, ahol 310 és 450 forintos
éves árral nehéz gazdálkodni, és kiszámíthatóan
tervezni. Ez az ingadozás a bioméz áraknál
éves szinten 30-40 Ft csak.
A bioméz kereslet sajnos a bio akácmézre,
a bio repce, és a bio vegyesmézekre / szolidágó
/ korlátozódik. Sajnos a biominősítésben
kiváló bio hársmézeket és a bio selyemkóró
mézet még nem keresik a külföldi érdeklődők.
A cél így adott, a kevésbé ismert kiváló
fajtamézek megismertetése a piaccal, hiszen
a további termékbővítés nélkül nehéz lesz
a piacon maradni.
4. Amiről még pár szóban szeretnék szólni
az a hazai bioméz szövetkezetek megjelenése
és szervezkedése. Ez évben alakult a méztermelő
szövetkezetek szövetsége, amit a hazai három
bioméz termelőszövetkezet kezdeményezet /
Debreceni, Rudabányai, Hosszúhetényi /
A tapasztalataim alapján úgy látom, hogy
az egész méhésztársadalom utolsó lehetősége
az EU csatlakozás terén, hogy életben maradjon,
sok méhész, ne hagyja fel ezt a tevékenységet
.
Aki ismeri a hatályos EU rendeleteket és
a méhészeti támogatását, az tudja, hogy nagyobb
arányú a TÉSZ-ek támogatottsága, és elfogadottabb
az EU területén mint az "őstermelő"
kifejezés. Nem taglalom a hatályos EU szövetkezeti
támogatást, amiből mi méhészek kimaradunk,
ha nem lépünk és nem próbálunk megbékélni
a szövetkezés szóval, és egységesen termelni,
értékesíteni.
De tény, hogy többszöröse a támogatás annak,
mint amit most kapnak a szövetkezetek, ha
kapnak.
A hazai törvényhozók és szakminisztériumok
ugyan elindították EU nyomásra a TÉSZ-ek
támogatását, de semmi sem történt igazán,
mivel a megalakult szövetkezetek csak "kínlódnak"
és saját erőből nem tudnak megerősödni. De
elkezdtünk működni, mert ebben látjuk az
esélyt, csak végre a szakminisztérium és
a kormányzat is döntse el felnőtt fejjel
és szakértelemmel, hogy hogyan képzeli a
további szövetkezeti támogatást.. Tény, hogy
országosan csak négy zöldség-gyümölcs TÉSZ
alakult, ami nagyon alacsony szám és még
egyiküket sem fogadta el az EU.
Tehát tovább kell gondolnunk a továbblépés
lehetőségét. Az idő sürget és nekünk is lassan
olyan ütemben, kell dolgoznunk, mint a méheinknek,
hogy a változások után megmaradjunk.
Pár szóban szerettem volna hozzászólni a
hazai bioméhészet, és a szövetkezés körüli
problémákhoz és lehetőségekhez.
Tisztelettel: Vass János
Bioméhészeti Szakosztály Vezető, Bioméhész.
Hosszúhetény, 2001. 09. 28.
|
