Főoldal

Biolink

Bio szervezet 2

Bio főlap

Biolinkek

Bio
Szervezetek


Bioméhészek

Biotörvények

Bio
Készítmények
/összesítés/


Hatóanyag kezelés

Védekezési eljárások

BIOMÉZEK ELEKTRONIKUS KERESKEDELME
        (POINTERNET ORGANIC MARKETPLACE)






Bio mézet a magyar asztalokra is!


Tizenhatezer magyar méhész közül 1999-ben csupán 76 volt bioméhész. Kétezerre ez a szám 120-130-ra nőtt. E gazdálkodók többsége azonban még az átállás időszakában van. Kevesen választják a vegyszermentes gazdálkodást, és ez valószínűleg a későbbiekben sem lesz másképp, hiszen a feltétel rendszer nagyon szigorú. Sokan érdeklődnek a bioméhészet iránt, de mihelyst szembesülnek az elvárásokkal, rögtön visszalépnek. E rendkívül munkaigényes ágazat jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről Vass Jánossal, a Biokultúra Egyesület méhészeti szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.

-A méhészet a magyar mezőgazdaság árbevételének egy százalékát adja. Ebből mekkora részt tesz ki a vegyszermentes méhészet?
- Még egyszázad százalék sincs. 1999-ben százegyezer kg-ot exportáltunk, ami nagyon kis mennyiség. A rendelkezésünkre álló adatok szerint az összes méhcsaládszám 600 ezer, s ennek csak egy kis töredéke - csupán négy-hatezer család - állít elő biomézet.
- Tudvalevő hogy az ágazat exportorientált. Az előállított méz nyolcvan százaléka külföldre kerül. A bioméznek hány százalékát viszik ki az országból?
- A bioméz mintegy 98 százaléka külföldön - Németországban, Ausztriában, Svájcban és a skandináv országokban - talál vevőre. A fennmaradó egy-két százalék a budapesti ökopiac kínálatát gazdagítja. Sajnos megyei szinten nincsenek ökopiacok, pedig lenne rájuk kereslet.
- Mit gondol, ezt a rossz arányt a magyar fogyasztói szokásokkal lehet magyarázni?
- Mi magyarok nagyon kevés mézet fogyasztunk. Évente fejenként csak fél kg-ot, miközben az EU-s átlag hetven dkg/fő évente, s vannak olyan országok, ahol a két kg-ot is meghaladja ez a szám. / Németországban két és fél kg/fő/év /. A másik ok az, hogy a bioméz ára magasabb, minta hagyományos mézé. A csomagolt- 30-50 százalékkal, a hordós méz pedig 20-30 százalékkal kerül többe. A vegyszermentes élelmiszereket (nem csak a biomézet) a magyar emberek többsége sajnos nem tudja megfizetni.
- Az export bioméz nagy része hordóban kerül külföldre. Ennek mi az oka, nincsenek meg az anyagi, illetve a technikai feltételek ahhoz, hogy itthon csomagolják a mézet?
- A technikai feltételek adottak. Ez abból is látszik, hogy itthon is lehet esztétikusan csomagolt mézet kapni. Van megfelelő töltőüzem is, ami megfelel az EU szabványnak. Most épül egy bioméz-feldolgozó üzem. A szükséges eszközök tehát mind kaphatók itthon, csak rendkívül drágák, a bioméhészet pedig nem elég jövedelmező ahhoz, hogy valaki egyedül működtessen egy méztöltő üzemet. Ezért szorgalmazzuk, hogy a bioméhészek értékesítő szövetkezeteket alapítsanak, s ily módon nyerjenek támogatást kiszerelő üzem létesítéséhez. A Biokúltúra Egyesület méhészei eddig három szövetkezetet létesítettek. Úgy tudom, hogy az alföldön még három fog alakulni, Debrecenben, Hosszúhetényben és Rudabányán.
- Milyen fajta mézből adnak el a legtöbbet?
- Külföldön a bioakácméz a legkeresettebb. Ez a fajta, német, osztrák és francia piacokra jut el. A skandinávok a repcemézet keresik nagy mennyiségben.
- Milyen unikumra lenne kereslet?
- Az akácméz mellett nagyon jó minőségű és ízletes a magyar hársméz. Európában itt van a legtöbb hárserdő. És ami máshol nincs, az a szíriai selyemkóró méz. Hasonló az akácmézhez, lassan kristályosodik ki, világos színű és zamatos. Gesztenyemézből sincs sok az EU-ban, ezzel a fajtával is be lehetne törni az uniós piacokra.
- Szomorú tapasztalat, hogy a hazai vásárlók az akác és a vegyes virágmézen kívül nem nagyon ismernek más fajtájú mézet.
- Ez nem csak a fogyasztók hibája. Sok esetben nem tüntetik fel a vegyes mézek összetevőit sem. A bolthálózatoknak többféle mézet kellene forgalmazniuk, akkor talán a vásárlók is jobban megismernék méhészeink kínálatát.
- Az egyéb méhészeti termékek közül melyik mostanában a legkeresettebb?
- A szárított és a fagyasztott virágport vásárolták leginkább. A méhviasznak sajnos nem volt elég nagy piaca az elmúlt években. A propolis ára is növekszik, egyre többen keresik, de ez nagyon kis tételt jelent.
- Mit tesznek önök a mézfogyasztás kultúrájának magasabb szintre emeléséért?
- Számos helyi piacon, kiállításon és vásáron megjelenünk, így hívván fel a lakosság figyelmét erre az egészségvédő táplálékra. Ilyenkor sokan érdeklődnek a termékeink előállítása és tulajdonságai iránt. Úgy vélem, hogy ez nem csak a méhészek feladata. A hazai kereskedőknek és a terméktanácsnak kellene olyan mértékű pénzalapot létrehoznia, amely elegendő lenne a magyar méz és méhészeti termékek megismertetésére, reklámozására.
- Az EU-s csatlakozáshoz milyen szintű fejlesztésekre van szükség a magyar méhészetben?
- Első lépésként ki kéne alakítani a megfelelő kaptárrendszert. Magyarországon a méhészek 15-20 féle típust használnak, míg az unióban csak néhányat alkalmaznak. Emellett a méznyerési technológia fejlesztését és a munkaidő csökkentését szeretnénk elérni. A hazai méhészeti támogatási lehetőségeket, még most kell kihasználni, mert úgy tudjuk, az EU-ban kevesebb lesz a gazdálkodáshoz igényelhető pénzösszeg.
-
Vass János Szakosztályvezető.




Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

INGATLAN, UTAZÁS, LOVAGLÁS, KUTYA, MEZŐGAZDASÁG, REGISZTRÁCIÓ, MAGAZIN, ÚJSÁGOK, MOBIL TELEFON, TUDOMÁNY, TARTALOM, CÉGINFORMÁCIÓ,
e-mail: pointernet@t-online.hu

Adatbázis Szolgáltatásaink:
Utazás, Ingatlan, Lovak,
Kutyák, Erdészeti termékek, fakereskedelem, Mezőgépek, Áruház, Fórum, Céginformáció

Újságok: Agrárágazat, Transpack, E-Világ, Nemzetközi Lovas Magazin, Lupe Magazin

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@t-online.hu



PageRank Kereső optimalizálás





Top 100 Best Websites