A kollégák elmondása szerint ekkor elementáris erejű tiltakozás kezdôdött, mivel az emberek azt gondolták, hogy az erdôk-nek igen jelentôs közfunkciókat kell betölteniük, és ezt megbízhatóan csak akkor tudják teljesíteni, ha köztulajdonban vannak. Annak ellenére mondták ezt, hogy jelentôs területek vannak nem állami, hanem „egyesületi”, alapítványi stb. tulajdonban! Végül is megmaradtak az akkori állami erdôk állami tulajdonban.

Az állami erdôket a Forestry Commission egyik része, a Forestry Enterprise kezeli, elsôsorban a faanyagból befolyó pénzekbôl, de ha ez az összeg kevés a közjóléti feladatok fedezésére, pl. leestek a faárak, akkor az állam belenyúl a zsebébe és kifizeti a legszükségesebb közjóléti feladatokhoz szükséges költségeket. Ez az összeg a 10 millió angol fontot is eléri, ha kell!! Ezt a kiadást a közvélemény elfogadja, mivel tudja, hogy ezt visszakapja szolgáltatásokként, amelyeket mindenki élvezhet, azaz megvalósul a „köztulajdon a közért” elv. Igaz azt is meg kell említeni, hogy talán egyszerűbb a struktúra, azaz van a Forestry Commission központja és vannak az erdészetek, azaz egy „cég” van és nincsenek erdôgazdasági központok. A másik, hogy eddig csak „egyszerűbb” autókkal találkoztunk náluk: Wauxhall (az Opel ottani megfelelôje), „Astra”, ill. pl. a Peugeot hasonló kategóriája, ill. terepjáróként a Land Rover.Volvoval, BMW-vel, Audival stb. még nem találkoztam, talán ott ezeket a közvélemény nem fogadná el. Az erdôk közjóléti szolgáltatásai iránti igény rohamosan nô az Unió tagországaiban, ezért is fontos a már tárgyalt változás, hogy az állami erdôk a KAP reform következtében majd EU-s támogatást is kaphatnak.

Az Európai Unióban nemcsak alkalmazkodnunk kell és „mindent átvenni”, hanem aktívan is tudjuk befolyásolni, hogy mi történjen (természetesen összefogva más hasonló érdekű országokkal), sôt tanulhatnak, átvehetnek tapasztalatot, gyakorlatot tôlünk. Ezzel kapcsolatban hallhatjuk, hogy az EU-s csatlakozáskor megszűnik az Állami Erdészeti Szolgálat, az erdôtervezés, mivel nincs szükség ilyen tervezésre(!?). Legjobb tudomásom alapján ennek semmi EU-s alapja nincs! Az Európai Unió országaiban a tagországi sajátosságoknak megfelelô intézményrendszer működik, különös tekintettel arra, hogy az erdészetre is vonatkozik a szubszidiaritás elve, azaz mindent a lehetô legalacsonyabb szinten kell megoldani. Mivel (még) nincs kötelezô érvényű erdészeti politika, ezért az erdészettel kapcsolatos EU-s stratégia végrehajtása is a tagállamokra van bízva. Sôt, többször elmondják, hogy bizony nem lenne rossz, ha egy-egy tagországban – ahol esetleg nincs – lenne egy a gazdálkodótól független, a társadalom hosszú távú érdekeit szem elôtt tartó tervezô, nyomon követô szervezet, mint a mi „rendezôségeink”. De egy új szervezet felállítása sokkal többe kerül, mint egy meglévô működtetése.

Most, amikor a takarékoskodás a közkiadásokkal egyre jobban elôtérbe kerül, nem is várható, hogy nagyon erôltetnék ilyen szervezet felállítását. Tekintettel arra, hogy az elmúlt idôszakban igencsak megszaporodtak az erdészettel kapcsolatos közösségi szabályozási témakörök, egyre többet tudunk majd profitálni abból, hogy nekünk már van egy működô és éppen EU-s Phare Twinning program segítségével modernizálás alatt álló szervezetünk. Alátámasztásul: a legfontosabb vezérelv a FENNTARHATÓ ERDÔGAZDÁLKODÁS, ez után jön a jogszerűség, amivel kapcsolatban kidolgozás alatt van egy új rendelet, amely kimondottan a nemzeti erdészeti szolgálatokra támaszkodna, amikor az illegális fakitermelés és fakereskedelem visszaszorítását és nyomon követését várja el a tagországoktól.

Az erdôk védelmével foglalkozó Forest Focus („Erdôk a Központban”) rendelet pedig az ÁESZ által eddig is végzett, (elsôsorban) légszennyezés hatásait nyomon követô monitoring hálózat (EVH-Erdôvédelmi Hálózat) kibôvítésérôl rendelkezik majd úgy, hogy fokozottabban elôtérbe kerül a tüzek megelôzése, hatásainak felmérése, nyomon követése, a talaj és klímavédelem kérdése is. Mindezek egységes megközelítést, szemléletet kívánnak meg és ezt a leghatékonyabban egy profi, erre a célra jól kiképzett és gyakorlott csapat tudja végrehajtani. Szerencsére nekünk van ilyen, csak nehogy úgy járjunk, amikor az átalakításokat, átszervezéseket tervezgetjük, hogy a fürdôvizzel a gyereket is kiöntjük. A közösségi támogatások eléréséhez szükségünk van egy kifizetô ügynökségre, amelyet az EU elfogad. Ez lesz a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

Tekintettel arra, hogy az erdészet radikálisan különbözik a „normál” mezôgazdasági támogatásoktól (hosszú idôtartam, fafajok, faállományok, biodiverzitás stb. kérdései), több tagországban az erdészeti intézményrendszer vagy teljesen önmaga, (mint például az Egyesült Királyságban a Forestry Commission), vagy „bedolgozva” a Kifizetô Ügynökségnek látja el a delegálható, illetve közreműködôi feladatokat. Az ÁESZ-t az elmúlt idôszakban több EU-s szakértô vizsgálta át és észrevételeik alapján elmondható, hogy az MVH sikeresen tudja majd az erdészeti támogatásokat kezelni, mert megbízható, profi partnere lesz a Szolgálat, mint a delegálható feladatokat ellátó szervezet. Ez egyben azt is jelenti, hogy például a mezôgazdasági területek erdôtelepítése esetében várhatóan nem sok változás lesz a pályázó szempontjából, ô ezután is az erdôfelügyelôségekkel kerül majd kapcsolatba. Ugyancsak most jött el a pozitív eredménye a sokat bírált „túl bonyolult” pályázati, ellenôrzési rendszerű erdészeti támogatásoknak. Az erdészet esetében hozzászoktunk egy bonyolult, szigorú eljárásrendhez, amit csak mérsékelten kell átalakítani más mezôgazdasági támogatásokhoz képest.

Az Európai Bizottság vidékfejlesztési osztályvezetôje is csak „legyintett”, amikor az erdészeti támogatások kezelésérôl volt szó. Mint elmondta: „tudjuk jól, hogy az erdészeknek nagy gyakorlatuk és hagyományaik vannak, és hogy most is jól működô támogatási rendszerük van. Meg kell tenni a szükséges változtatásokat, és ezzel nem lesz probléma…”. Azaz – ismerve a magyar és más tagországi erdészeti gyakorlatot – nem tart attól, hogy ne tudnánk felhasználni az erdészetre szánt forrásokat, vagy esetleg hiányosságok miatt vissza kelljen fizetni, mint ahogy az idén is 115 millió eurót kell a tagországoktól visszavonni mezôgazdasági – de nem erdészeti - támogatásokból az elégtelen ellenôrzés, helytelen felhasználás miatt! Mindez nem azt jelenti, hogy nincs dolgunk! Csak azt, hogy eleve a most meglévô törvényt és végrehajtási rendeletet kell betartani(!) és a szükséges átalakításokat precízen elvégezni, és a rendszert működtetni. Nagyon fontos mindenki számára tudni, megérteni azt, hogy az EU-ban minôségi, pontos, igényes munkára van szükség, legyen az csemeteültetés vagy törvényalkotás.

Ebbe beleértendô az is, hogy a pályázati kiírás, követelmény, határidô szent, azon nem lehet még az osztálytárs, vagy vadásztárs kedvéért sem változtatni! Az erdôtelepítések kapcsán meg kell említeni például azt, hogy az elsô kapavágást, csemeteültetést csak akkor lehet elvégezni, ha már meg van a szerzôdés, azaz nem lehet EU-s pénzzel utólag támogatni már megkezdett telepítést! Nagyon szigorú ellenôrzésekre kell számítani, de aki betartja a játékszabályokat, az nem jár rosszul. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája átalakulásban van, egyre nagyobb súlyt kap a biztonságos termelés, a fenntartható gazdálkodás és a vidékfejlesztés.

A cél az, hogy az emberek megmaradhassanak szülôhelyükön, és ott a környezettel összhangban levô tevékenységet (nem túltermelést okozó!) folytassanak. Ebbe kiválóan beleillik az erdôgazdálkodás, ami - mint tudjuk - a bölcsôtôl a sírig kapcsolatban van velünk. Még egy-két gondolat az erdészet médiában való megjelenésérôl, tekintettel arra, hogy az Európai Unió a FAO Erdészeti Világkongresszusára idôzíti egy 50 oldalas, az EU Erdészetét bemutató kiadványának megjelentetését. Tagországi kollégák említették, hogy ha kell, olvasói levelek írását ösztönzik az újságokba és életben tartanak internetes fórumokat, hogy minél több embert ismertessenek meg az erdészettel kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal.

Mi gátol meg minket ebben? (A www.index.hu-n a törzsasztalban az internethez hozzáférôk egy olyan fórumot tudnának kialakítani, ahol azok is információhoz jutnának akik nem olvassák az Erdészeti Lapokat.) Kíváncsian várom, hogy az idén lesz-e végre összefogott reklám, tájékoztatás arról, hogy az emberek tudják, hogy a karácsonyfa direkt erre a célra ültetett termék, és ha „visszacserélhetô” fát vásárolnak, azzal egyetlen hektár erdôt sem mentenek meg, viszont a cserés megoldás is igen jó üzlet…

Szedlák Tamás