Az EU 15 tagországában összesen 130 millió hektáros az erdôség, amely a 2004. május 1-jei csatlakozás után egyharmadával növekszik. Ezzel az EU piacvezetô lesz a világ nagy gazdasági térségei között. A magyar faállomány 85 százaléka lombos fa, ami a szakemberek szerint nagyobb biológiai változatosságot nyújt, mint az Európában domináns tűlevelű fajoké.

A magyar erdészek 1990 és 2000 közt 70 ezer hektárnyi erdôt telepítettek. Tavaly további 15 ezer hektár új erdôt ültettek, az idén 16 ezer hektárt terveznek. A tervben hazai ôshonos lombos fafajták – a tölgyön kívül például a szelídgesztenye – telepítése is szerepel. Ahhoz, hogy Magyarország elérje az Európai Unió ajánlásának megfelelô 25 százalékos erdôsítettséget, több mint félmillió hektáron kell új erdôt telepíteni. A mezôgazdasági tárca kimutatása szerint az egy esztendei tervezett új telepítés 6 milliárd forintba kerül, és további 5 milliárd forint a meglévô erdôk éves fenntartási költsége.

A telepítési terület mértékét a fafajták befolyásolják. Egy hektár nyárfaerdô 250 ezer forintból telepíthetô és 15–20 év múlva érik meg a vágásra, az értékesebb tölgyes egy hektárja 500 ezer forintba kerül, s 100 év alatt érik vágásra. Magyarország a hosszabb élettartamú fafajtákat kívánja letelepíteni, ami a környezô országoknak is érdeke: levegôtisztaságjavító szerepük tovább érvényesül, szén-dioxid- lekötô és oxigéntermelô munkájuk pedig az üvegházhatás visszaszorításában is szerepet játszik. Az erdôk 80 százaléka gazdasági célokat szolgál.

Jelenleg évente 8–8,3 millió köbméter fát termelnek ki. Az erdôgazdálkodással összefüggô tevékenységek a GDP 0,3 százalékát adják. Az ország magántulajdonú erdôi mintegy 300 ezer erdôtulajdonos közt oszlik meg. A felmérések azt jelzik, hogy egyharmaduk nem folytat tervszerű erdôgazdálkodást. Az Európai Unió az állami erdôterületek telepítéséhez nem, csupán magánszemélyeknek, magányszemélyek társulásának és önkormányzatoknak nyújt erdôtelepítési támogatást. Ez a szabályozás azért hátrányos Magyarország számára, mert hazánkban az erdôterületek kétharmada állami kézben van. Az állami hatóság csak abban az esetben kaphat támogatást, ha a telepítésnek természetvédelmi indoka van, például autópályák vagy ipari üzemek melletti védô erdôsáv létrehozására, a természeti katasztrófák megelôzésére, illetve katasztrófákat követôen az erdô helyreállítására.

Az erdôgazdálkodás támogatása elsôsorban az Európai Unió strukturális alapjain keresztül, a vidékfejlesztés keretében történik. Ugyancsak kapható támogatás a megtermelt faanyagnak, mint energiaforrásnak az energetikai célú felhasználására; az ezt szolgáló alap összegét 2010-re a jelenleginek a duplájára emelné az Európai Unió.




Uniós országjelentés
Erdészeti Lapok CXXXIX. évf. 1. szám (2004. január)

Az utolsó uniós országjelentés Magyarországot a csatlakozók középmezônyébe helyezi – Súlyos lemaradás a mezôgazdasági felkészülésben. Négy, mezôgazdasággal összefüggô területen van súlyos lemaradásban Magyarország a csatlakozási felkészülés tekintetében – derült ki a nyilvánosságra hozott utolsó uniós országjelentésbôl. Az idén monitoring-jelentésnek nevezett brüsszeli dokumentum, amely a csatlakozó államok felkészülését és a tárgyalások során tett ígéreteinek teljesítését kéri számon, hazánkat a középmezônybe helyezi.

Védzáradéktól valószínűleg nem kell majd tartani, viszont lehet, hogy lemaradunk a támogatásokról. Magyarországot az Európai Bizottság „monitoring-jelentése” négy területen marasztalja el súlyosan. Mind a négy mulasztás a mezôgazdaság területén jelentkezik. Ezek: az uniós támogatások kifizetésére szolgáló ügynökség felállítása, az integrált igazgatási és ellenôrzési rendszer létrehozása, a vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés, és a közegészségügyi normák biztosítása az élelmiszeripari üzemekben.

Ezekben a kérdésekben Magyarországnak „azonnal és határozottan kell cselekednie”, ha el akar készülni a csatlakozásig. Brüsszel harmincnégy- harmincöt további kérdésben marasztalta el az országot, ahol felkészülésünk részleges és ahol „fokozott erôfeszítésre” van szükség a vállalások teljesítéséhez. Ezek egy egész sor területre kiterjednek, talán leginkább az uniós támogatási-felzárkóztatási alapok kezelésére szolgáló intézményrendszer kialakítását érdemes kiemelni.

Az ezen a területen való elmaradás ugyanis – hasonlóan a mezôgazdasági kifizetésekhez – azzal járhat, hogy Magyarország egyszerűen nem fogja tudni felvenni és elkölteni a neki elvben kijáró különféle közösségi támogatásokat. A jelentés gazdasággal foglalkozó része sürgeti a nyugdíj- és egészségügyi reform folytatását, és aggodalmát fejezi ki a monetáris politikával és magas költségvetési hiánnyal kapcsolatban. A bizottsági jelentés összességébôl az derül ki, hogy Magyarország a csatlakozó országok közt nagyjából a középmezôny felsô részében helyezkedik el.

A legjobban a szlovénok állnak a felkészüléssel, ôk csak egy területen küzdenek súlyos zavarokkal. A legrosszabbak a lengyelek, akiket kilenc különbözô ügyben marasztaltak el. Csehországnak három, Szlovákiának négy piros lapja van. A területek között egyértelműen a mezôgazdaság a legproblémásabb. Itt buktak el a legtöbben. Összességében a vizsgált területek durván hetven százalékánál minden rendben van, és legfeljebb 5 százalék az, ahol súlyos gondok vannak.

Ezzel kapcsolatban Günter Verheugen bôvítési biztos a minap azt nyilatkozta, hogy a mostani lesz az EU történetének legjobban elôkészített bôvítése. Ami a jelentés következményeit illeti: egyelôre nincsen arról szó, hogy bármelyik csatlakozó országgal szemben jogkorlátozó intézkedéseket (védzáradékokat) vezessenek be. Erre a csatlakozási szerzôdés szerint akkor van lehetôség, ha egy új tagállam felkészületlensége súlyos zavarokat okozna az európai belsô piac működésében.

Úgy tudni, hogy az Európai Bizottság nem tart komolyan attól, hogy valakivel szemben ilyen drasztikus lépéseket kellene majd életbe léptetni. A súlyos problémák közül ugyanis szinte egyike sem érinti a belsô piac működését – legfeljebb az adott ország marad hoppon, például nem tudja felvenni a neki járó támogatásokat.

(nyz)
(Forrás: www.euro.hu, www.eudelegahon.hu, www.mti.hu. Index. Világgazdaság)