Jelen összefoglaló a 2003. szeptemberében megjelent, erdészetet érintő rendeletmódosítás ismeretében készült, így remélhetően hasznos, „napra kész” ismeretet ad az olvasójának.  Ahhoz ugyanis, hogy a gazdálkodó, akár a mezőgazdaságban, akár az erdőgazdálkodásban támogatáshoz juthasson, szükséges a lehetőségek minél alaposabb ismerete. Az EU-s jogszabályi háttér ismeretében már remélhetően könnyebb lesz az itthoni lehetőségek értelmezése és természetesen célként a támogatással kapcsolatos kérelmek, pályázati lapok helyes kitöltése.  

Elöljáróban itt a bevezető részben is hangsúlyozni kell, az előző részben is olvasható megállapítást, hogy jelenleg nincs kötelező érvényű erdészeti politika az EU-ban, azonban a nemzetközi folyamatokkal összhangban egyre inkább abba az irányba haladnak az események, a születő joganyagok. Sőt, az erdő szó az EU Alkotmányban való szerepeltetésének igénye is határozottan felmerült.

A Közös Agrárpolitika leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az agrárpolitikát Brüsszelben „csinálják” és vannak kötelező, minden tagországra érvényes előírások. (Például a „vidékfejlesztési intézkedések” közül az agrár-környezetvédelmiek kötelezőek, a többi, így pl. az erdészetiek választhatók.) Az erdészet esetében erős ajánlások, elvárások, lehetőségek vannak az EU részéről, de minden tagország maga dönt, mit alkalmaz a lehetőségek közül.

Az eddigi csatlakozási felkészülés rövid összefoglalása

Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészülés az erdészet, erdőgazdálkodás területén már a kilencvenes évek közepén elkezdődött, amikor az új erdőtörvény előkészületei elkezdődtek. Az elmúlt (XX.) évszázad utolsó évtizedében egyszerre két igen jelentős folyamat zajlott, egyrészt a már említett Európai Uniós csatlakozási felkészülés, másrészről a gazdasági, társadalmi rendszerváltás. Ez utóbbi keretében került sor a földterületek, így az erdőterületek egy részének új tulajdonba adására. A kárpótlási, privatizációs, kompenzációs folyamat eredményeként jelentősen megváltozott az addigi tulajdonszerkezet, amelyben csak közel 1 % volt a magánerdő tulajdon.

A korábbi termelőszövetkezeti és állami gazdasági erdők, valamint az állami erdők egy része magántulajdonba került. Egyes helyeken sikerült elérni, hogy a korábbi tulajdonosok részben vagy esetleg egészben visszakaphatták régebbi tulajdonukat. Az évtized végére kialakult egy 40% magán és 60% állami tulajdonon alapuló tulajdonosi szerkezet. A magánerdő-tulajdon aránya elsősorban az új erdőtelepítések következtében lassan tovább nő. A jelenleg hatályban lévő, 1996. évi erdőtörvényünk már az Európai Uniós csatlakozást figyelembe véve készült úgy, hogy beépítette azokat az európai, nemzetközi folyamatokat, amelyek az Európai Unió erdészeti stratégiáját is befolyásolták.

Ennek eredményeként az erdészeti ágazat, a mezőgazdaság számos más ágazatához képest, viszonylag kevesebb változtatással képes az EU tagországaiban elvárt működésre. A közös agrárpolitika reformja során az erdészeti módosítások esetében újra megerősítést nyert, hogy az EU az erdészeti termékek és szolgáltatások piaci versenyét nem korlátozza, sőt a piactorzító beavatkozásokat kifejezetten tiltja. A csatlakozási felkészülés az érvényben lévő (1998-ban) joganyag átvilágításával, megismerésével és a hazai joganyaggal való összehasonlítással kezdődött.

Az átvilágítási fordulók témái az erdészet területén a következők voltak 1998. decemberében:
– Erdészeti intézkedések a mezőgazdaságban (erdőtelepítés mezőgazdasági területen)
– Erdészeti statisztika
– Strukturális intézkedések erdészeti vonatkozásai
– Az erdők tűz elleni védelme
– Az erdők légszennyezés elleni védelme
– Erdészeti termékek feldolgozása és kereskedelme
– Erdészeti szaporítóanyag
– Kéregben lévő faanyag osztályozása
– Állandó erdészeti tanács

Tekintettel arra, hogy a gazdálkodókat elsősorban a támogatási lehetőségek érdeklik, illetve érintik, elsősorban azok ismertetésére térünk ki.

Erdészeti intézkedések a mezőgazdaságban (erdőtelepítés)

Az Európai Unió – a bevezetőben ismertetett agrárpolitikai változások során – egy rendeletet hozott 2080/92/EGK számon a mezőgazdasági területek erdősítéséről azzal a céllal, hogy csökkentsék a mezőgazdasági termőterületet, egyben jobban szolgálják a talaj és a környezet védelmét, hozzájáruljon a széndioxid megkötéshez és az erdészeti termékek iránt növekvő igény kielégítéséhez. A támogatási rendelet révén a mezőgazdasági területet beerdősítő gazdálkodó közösségi társfinanszírozású támogatáshoz jutott, ami során támogatást kapott az új erdő ültetéséért, 5 éven keresztül annak ápolásáért és egyfajta kompenzációt –maximum 20 év időtartamra – a korábbi mezőgazdasági termelés felhagyásából eredő jövedelem kiesés pótlására. A hazai gyakorlat szempontjából elég sok hasonlóság van az európai és a megszokott hazai támogatási célok között.

Az elmúlt évtizedekben az erdőtelepítés hagyományosan fontos volt, hiszen Magyarország a II. világháborút követő 40 év alatt több mint fél millió hektár új erdő telepítését végezte el sikeresen. A magánföldtulajdon újbóli térnyerése során megnőtt a magánföldterületen történő erdőtelepítés nagysága, ami az elmúlt években újra elérte, sőt meghaladta az évi 10 000 hektárt. A magán földtulajdonosok önkéntes elhatározásán alapuló, pályázatos úton elnyerhető támogatása az új erdő ültetésére és annak ápolására teljes mértékben „Eurókompatibilisnek” számít, azonban a hazai támogatási rendszer jelenleg még nem tartalmaz kompenzációt a kieső mezőgazdasági jövedelem pótlására. Az európai támogatási rendszer ösztönzi az erdőtelepítést és ez összhangban van a hazai gyakorlattal, tervekkel amelyek az erdőtelepítés további támogatásával az ország erdősültségét jelentősen növelni kívánják. A magyar álláspont tartalmazta azt, hogy a csatlakozásig elvégezhetők azok a módosítások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hazai támogatási rendszer ezen a téren is megfeleljen az európai elvárásoknak.

Erdészeti statisztika

Az erdőtörvény rendelkezik az Országos Erdőállomány Adattár kezeléséről és az Állami Erdészeti Szolgálat, mint szakintézmény szolgáltatja jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal és a nemzetközi szervezetek (ENSZ/FAO/EU) felé a szükséges erdészeti statisztikákat. Jelenleg az adatgyűjtés nem terjed ki minden, az EU által igényelt területre, illetve megfelelő adatszerkezetre, pl. erdőtüzek, vagy birtokszerkezet összetétel. A tárgyalások idején már előkészületek folytak egy, az erdészeti informatikai rendszer továbbfejlesztését célzó Phare program beindítására, így a magyar álláspont kifejthette, hogy ha megkapjuk a szükséges támogatásokat, akkor az erdészeti informatikai rendszer fel tud készülni a közösségi elvárások teljesítésére, és különösen a közösségi támogatások elnyeréséhez szükséges informatikai háttér biztosítására. Az Európai Unió tudni akarja, hogy az „adófizetőktől beszedett” pénzt mire és milyen sikerrel fordítja a kedvezményezett gazda, ezért az információ gyűjtésére és annak feldolgozására igen nagy gondot fordítanak. Gondolom, nem sokan örülnek annak, ha olyan kapja a támogatást, akinek igazából nincs is szüksége rá, miközben más meg szinte ellehetetlenedik.

Ezért is fontos, hogy megbízható adatokat tudjon összegyűjteni az erdészeti statisztika. Kifejezetten hasznos lenne a Közös Agrárpolitika további, erdészetet érintő reformját illetően, ha minél megbízhatóbb adatokkal rendelkeznénk, hogy ki tudjuk mutatni az erdő, erdőgazdálkodás szerepét a vidéki életben a gazdaságban. Például, mindenki tudja, hogy az erdőtulajdonosok saját használatra gyűjtenek „száradékot” stb. ez nem nagyon jelenik meg a statisztikákban, azonban ez is egy fontos „szolgáltatása” az erdőnek. Kérem, hogy amikor adatszolgáltatásról van szó, gondoljanak arra, hogy sokszor egy ágazatot azon keresztül ítélnek meg, hogy mennyivel járul hozzá az ország összjövedelméhez, az GDP-hez. Nos az erdőgazdálkodás nálunk most valahol 0,3% körül van, tehát „nem fontos”…., valóban? Igaz a statisztikák jelenleg nem tartalmazzák megfelelően a „csinált fát” ahogy több helyen hívják a száradék gyűjtést, no és persze az erdő egyéb szolgáltatásait, mint például a kirándulási lehetőséget, bogyókat, gombát stb. Saját érdekünk segíteni az adatgyűjtést a megbízható adatszolgáltatással.

Strukturális intézkedések erdészeti vonatkozásai

A Tanács 1610/89/EGK rendelete az agráriumon belüli erdészeti tevékenység fejlesztését és ennek optimális hasznosulását célozta meg. A hazai agrártámogatási rendszeren belül kerül szabályozásra jelenleg is az erdőgazdálkodási és erdővédelmi tevékenység, így a Tanács 1610/89/EGK rendelete (és a kapcsolódó egyéb jogszabályok) a jogharmonizációs folyamat során a kiegészítéseket és módosításokat követően a csatlakozásig harmonizálásra kerülnek. A csatlakozás után igénybe kívánjuk venni a közösségi támogatásokat a vidékfejlesztés részét képező, a vidék népességmegtartó erejét növelő, az agráriumot kiegészítő erdészeti tevékenységek fejlesztésére. Ez a rendelet is beépült a KAP reform során kiadott új rendeletbe.

Az erdők tűz elleni védelme

A vonatkozó EU jogszabályok elsősorban a mediterrán tagállamok ezirányú problémáit vannak hivatva kezelni. (Nagyságrendileg évente 350 ezer és 500 ezer hektár közötti erdőterület károsodik az Unióban.) Magyarországon ez a probléma nagyságrendekkel kisebb, mivel több év átlagában az évi 1000-1500 hektárt ritkán haladja meg az erdei tűzkár, ámbár sajnos egyre több van és egyre nagyobb károkat okoz.. A Tanács 2158/92/EGK rendelete által megalapozott, az erdők tűz elleni védelmét szabályozó közösségi joggal a hazai szabályozás a Magyarországon elsőhelyi kormányzati felelősséggel bíró Belügyminisztérium vonatkozó jogszabályainak (az erdők tűz elleni védelméről szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendelet) kiegészítését és módosítását követően válik harmonizálttá. A fentieken túl a Bizottság 804/94/EK rendeletének harmonizálására – az erdőtüzek információs rendszeréről – az erdészeti szakigazgatási informatikai rendszer (ESZIR) kiépítése során kerül sor. A csatlakozás után a szakigazgatási informatikai rendszer segítségével megfelelő adatokat tudunk szolgáltatni az uniós informatikai rendszer számára, ezzel megteremtve a lehetőséget a közösségi támogatások igénybevételére.

Az erdők légszennyezés elleni védelme

A Tanács 3528/86/EGK rendelete (módosításaival és kiegészítéseivel együtt) harmonizált. Magyarország 1987 óta teljes értékűen tesz eleget az ENSZ-EGB ezirányú monitoring rendszere követelményeinek, melynek az EU tagországai is résztvevői. A nemzetközi megfigyelési rendszer működtetése a szükséges módosítások, továbbfejlesztések végrehajtása az Állami Erdészeti Szolgálat feladatkörébe tartozik (a már korábban ismertetett 1996 évi erdőtörvény és annak végrehajtási rendelete rendelkezik erről). A légszennyezés elleni védelemről szóló rendeleteknek megfelelően, évek óta teljes mértékben, folyamatosan eleget teszünk az uniós követelményeknek.

Erdészeti termékek feldolgozása és kereskedelme

Az agrártámogatási rendszer az erdőgazdálkodási tevékenységek folytatását szolgáló gépek és berendezések beszerzések vissza nem térítendő támogatására és új gépek lízingelésére ad lehetőséget. A fakereskedelem teljesen liberalizált. A támogatásokkal kapcsolatos szabályozás 867/90/EGK harmonizálása több tárca együttműködését igényli.

Erdészeti szaporítóanyagok minősége

A Tanács 71/161/EGK, Közösségen belül forgalmazott erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó külső minőségi szabványokról szóló irányelve már harmonizált. Megjegyzendő: a Magyar Köztársaság 1990. óta teljes jogú tagja az OECD erdészeti szaporítóanyag nemzetközi kereskedelmi rendszerének, melynek az EU tagállamai is tagjai. Ebből következik, hogy a magyar szabályozás e téren együtt halad az EU-s szabályozással.

Kéregben lévő faanyag osztályozása

A direktíva az áruk szabad áramlása témakörbe tartozik, amelyet a Gazdasági Minisztérium gondoz, a harmonizáció felelőse az FVM Erdészeti Főosztály. Ez a szabályozási témakör a GM tárgyalásain szerepelt, a 68/89/EGK jogszabály. A közösségi jogszabály harmonizálásra került az erdőtörvény végrehajtási rendeletének módosításával 6/2002 (I.15.) számon.

Állandó erdészeti tanács

Az állandó erdészeti tanács felállításáról szóló 89/367/EGK jogszabály harmonizációt nem igényel. Azonban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az erdőről és az erdők védelméről szóló 1996. LIV. törvény alapján 1999. január 04-ével létrehozta az Országos Erdészeti Tanácsot. Az átvilágítási fordulók lezárása után kellett, az ott megismert és az azóta folyamatosan változó közösségi joganyagoknak megfelelően felkészíteni a hazai jogszabályi és intézményi hátteret arra, hogy a csatlakozás pillanatától teljes értékű tagokká válhassunk.

Magyarország a maga 20 %-os erdősültségével kétségtelenül a kevéssé erdősült országok csoportjába tartozik, a 25 tagország között ez az érték a hetedik legalacsonyabb. Érdekesség, hogy Lengyelország, amely önmagában a csatlakozó országok teljes erdőterületének 38%-ával rendelkezik, erdősültség tekintetében (29.1%) nem éri el az országok átlagát. Fontos megemlíteni, hogy az erdőtakaró mindkét országcsoportban évtizedek óta növekszik, elsősorban a szakszerű gazdálkodásnak és a kiterjedt erdőtelepítési programoknak köszönhetően (2. ábra). A hazai erdőtelepítési lehetőségek szempontjából fontos tudni azt, hogy elsősorban a Földközi tenger melléki országok, Franciaország, Írország és az Egyesült Királyság nagy erdőtelepítők, de a csatlakozó országok között Észtország, Lengyelország, Lettország és Litvánia is legalább a hazai volument elérő vagy azt meghaladó erdőtelepítést végzett az elmúlt időben, így tehát a telepítési célú uniós pénzforrások felosztása során erős konkurrenciára számíthatunk.

Az erdőgazdálkodást érintő változások az Európai Unió érvényben lévő jogszabályai alapján (A 2003. decemberében érvényben levő közösségi szabályozás alapján.)

Az Európai Unió erdőket, erdőgazdálkodást érintő jogszabályainak alapjai, kötődései.
Ahhoz, hogy megértsük mi volt, illetve van az Európai Unió erdőkkel, erdészettel kapcsolatos jogszabályai mögött, szükséges néhány mondatos hátteret adni erről. Az Európai Uniót alapító Szerződések (a továbbiakban a Szerződés) nem rendelkeznek egy átfogó erdészeti politikáról, úgy is mondhatnánk, hogy a mezőgazdaság más szakágazataihoz képest nagyobb mozgásteret biztosít a tagállamok számára. Az erdők fenntartható módon történő kezelése, megőrzése és feljavítása, azonban alapvető része a jelenlegi közös politikáknak, mint például a KAP, vidékfejlesztés, környezetvédelem, kereskedelem, belső piac, kutatás, ipar, fejlesztési együttműködések és az energia politikák.

A Szerződés szerinti felelősségi területek az alapjai az egyes intézkedéseknek, cselekvéseknek, mint például a következő, a joganyagok bevezető részeiből származó példák is mutatják: – tekintettel a sokféle funkcióira, az erdők nélkülözhetetlenek a vidéki térségben és fő részét képezik az összetett (integrált) vidékfejlesztési tevékenységnek különös tekintettel a hozzájárulásukra a bevételekhez, a foglalkoztatáshoz, az ökológiai és szociális értékekhez, – az erdők és az erdei sokféleség igen fontos része Európa természeti környezetének, az erdő védelme, megőrzése sokszor kerül a Közösségi politika látókörébe és több speciális környezetvédelmi kérdés, mint például az EU Biodiverzitási Stratégiája, Natura 2000 és a Klímaváltozási Konvenció végrehajtása érinti, – az erdei termékeket, különösen a faanyagot (éppúgy, mint egyes európai területen a parafa és a gyanta) tekintve a belső piaci szabályokat kell alkalmazni, beleértve az EU verseny-, állami támogatás-, egyesülési és kartell szabályait. Az európai polgárok tiszta és biztonságos élelmiszert akarnak, egy dinamikus vidéki társadalmat, élhető környezetet várnak el, egyben a felesleges papírhalmok, kérelmek kitöltésétől is meg kívánnak szabadulni.

Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának jogi alapjait az Agenda 9 2000 csomag keretében megalkotott jogszabályok fektetik le. Azt lehet mondani, hogy ami megtalálható az unió „vidékfejlesztési rendeletében”, azt tekinthetjük „vidékfejlesztésnek”. A KAP átdolgozása során kilenc korábbi rendeletet gyúrtak egybe és született meg az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 1999. május 17-én (és módosításra került a 2003. szeptemberében 1783/2003 számon).

Ez a rendelet és hozzá kapcsolódó néhány más rendelet, mint például a végrehajtására kiadott 1750/1999/EK rendelet, mely megújításra került 2002-ben 445/2002/EK számon, illetve a KAP közvetlen támogatásainak szabályairól szóló 1259/1999/EK és a Strukturális Alapok általános szabályairól szóló 1260/1999/EK rendeletek adják meg azokat az alapokat, amelyek az erdővel, az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek támogatásának lehetőségeit is szolgálják. Tekintettel arra, hogy „az ördög a részletekben lakozik” szükséges megismerni az erdőt, erdőgazdálkodást érintő részleteket, különösen azért, mert az Európai Unió csak úgy tud hatékonyan és megbízhatóan működni, ha pontosan betartja saját szabályait.

Ennél fogva nekünk is részletesen meg kell ismerkedni azokkal, hisz egy pályázat sikeres elbírálása sokszor a helyes megfogalmazáson, pontos értelmezésen is múlhat. Az erdőt és erdőgazdálkodást érintő kérdések a TANÁCS 1999. május 17- i 1257/1999/EK rendelete „az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról illetve hatályon kívül helyezéséről” alapján. Bemutatunk egy táblázatot, ami az EMOGA által az 1. célkitűzés területén (a terület átlagos GDP-je a Közösségi átlag 75%-a alatt van, jelenleg ide tartozik Magyarország teljes területe) alkalmazott támogatási elosztást mutatja be: (1. táblázat)



Egy hasznos tanáccsal kezdjük, többször felhívták az EU szakértői a figyelmet arra, hogy ne lapozzuk át a bevezető részeit a Közösségi rendeleteknek, hiszen itt találhatók meg azok a hivatkozások, előzmények, kapcsolódások, amik hozzásegítenek a helyes értelmezéshez és alkalmazáshoz, ahhoz, hogy egyáltalán megértsük, miért kerülnek támogatásra egyes tevékenységek.

A jogi alapok és a széleskörű társadalmi egyeztetés ismertetése után a bevezető részben a következő pontok alatt találjuk az erdészettel kapcsolatos hivatkozásokat: „

(21) Mivel a mezőgazdaság fejlődése és szakosodása megköveteli az agrár- és erdészeti tevékenységeket végző személyek általános, műszaki és gazdasági képzésének a megfelelő szintjét, különösen a gazdálkodási, termelési és értékesítési területeken alkalmazott új megközelítések vonatkozásában;

(35) Mivel az erdészet a vidékfejlesztés szerves része, és ezért az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket bele kell foglalni a vidékfejlesztési támogatási rendszerbe; mivel az erdészet támogatásának el kell kerülnie a verseny torzítását és piac-semlegesnek kell lennie;

(36) Mivel az erdészettel kapcsolatos intézkedéseket a Közösség és a tagállamok nemzetközi szintű kötelezettségvállalásainak a tükrében kell elfogadni, és azoknak a tagállamok erdészeti tervein kell alapulniuk; mivel az ilyen intézkedéseknek figyelembe kell venniük az éghajlatváltozás által előidézett sajátos problémákat;

(37) Mivel az erdészettel kapcsolatos intézkedéseknek a Tanács 1989. május 29-i, a Közösség vidéki térségeinek erdősítésével és erdőinek optimális kihasználásával kapcsolatos támogatási rendszer vonatkozásában a 4256/88/EGK rendelet végrehajtásáról szóló rendelkezéseket megállapító 1610/89/EGK rendeletében és a Tanács 1990. március 29-i, az erdészeti termékek feldolgozásának és értékesítési feltételeinek javításáról szóló 867/90/EGK rendeletében megállapított jelenlegi támogatási rendszerek szerint meghozott intézkedéseken kell alapulniuk; (megjegyzés: ezek a rendeletek érvényüket vesztették)

(38) Mivel a mezőgazdasági területek erdősítése különösen fontos a talajhasznosítás és a környezetvédelem, valamint az egyes erdészeti termékek iránti növekedő kereslet kielégítéséhez való hozzájárulás szempont11 jából, mivel a 2080/92/EGK rendelet szerinti jelenlegi erdősítési támogatást ezért folytatni kell, figyelembe véve a hivatkozott rendszer alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, ahogy azt a Bizottság a rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti jelentésében részletesen ismertette;

(39) Mivel bizonyos térségekben az erdők ökológiai stabilitásának megóvása és javítása érdekében végzett tevékenységek ellenében kifizetéseket kell eszközölni;

(a TANÁCS) ELFOGADTA EZT A RENDELETET” Ezek a bevezető cikkelyek azért is fontosak, mert ezek az ismeretek szükségesek (no nem elsősorban, vagy nem csak az erdőt telepítő, vagy erdőtulajdonnal rendelkező gazda számára, hanem az erdészeti tanácsadók, integrátorok, erdőbirtokossági vezetők számára) a későbbi támogatási jogcímek értelmezésére, melyek többször igen szűkszavúan rendelkeznek a lehetőségekről, mivel „természetesnek veszik”, hogy ismerik az előzményeket.

A rendelet hatálya és célkitűzése a 2. cikkelyben rendelkezik a következőről: A gazdálkodási tevékenységekkel és azok átalakításával kapcsolatos vidékfejlesztési támogatás vonatkozhat: (többek között) . – a fenntartható erdőfejlesztésre, itt köszönnek vissza azok az alapelvek, amelyeket a Közösségen belüli és nemzetközi kötelezettségvállalások is tartalmaznak. A 9. cikk a fiatal gazdálkodók induló támogatásával kapcsolatos képzéssel foglalkozva kifejti, hogy a szakmai képzés támogatása hozzájárul a gazdálkodók, valamint a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket végző egyéb személyek szakismereteinek és szakmai alkalmasságának fejlesztéséhez, valamint átképzésükhöz. a képzés során figyelembe kell venni: – fel kell készíteni az erdőtulajdonosokat és az erdészeti tevékenységeket végző más személyeket az erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi funkcióit fejlesztő erdőgazdálkodási gyakorlat alkalmazására.

Ez a képzés azonban nem az iskolarendszerű (közép, vagy felsőfokú) képzést jelenti, azaz nem helyettesíti a szakmunkásképző, vagy technikumi keretek között folyó oktatást, hanem a fenti célkitűzések eléréséhez szükséges célzott tanfolyamok tartását jelenti. Ebben a továbbképzési folyamatban nagy szerepe lehet természetesen a szakoktatási intézmények12 nek, de az erdőgazdálkodók szövetségeinek, egyesületeinek is szerepet kell majd vállalnia. A 1257/1999/EK rendelet egy helyre gyűjtötte a korábban 9 rendeletben szereplő erdészeti támogatási jogcímeket, így azokat a korábbiakhoz képest könnyebben lehet tanulmányozni. A következőkben az erdővel foglalkozók számára legfontosabb rész ismertetésére kerül sor úgy, hogy az eredeti rendelet cikkelyei, bekezdései közé beillesztjük a jelenleg érvényben lévő módosítások ide vonatkozó részeit is.
Fel kell hívni ezen a helyen a figyelmet arra, hogy az Európai Unió joganyagai csak viszonylag ritkán olvashatók „egységes szerkezetben” azaz míg a magyar erdőtörvényt általában együtt lehet olvasni a végrehajtási rendeletével, ez nem ilyen természetes a Közösségi joganyagok esetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy a következő rész egyfajta „unikum” ezen a téren. A könnyebb elkülönítés érdekében a 445/2002/EK Bizottsági rendelet szövegét aláhúzással jelöljük. Az eredeti rendelet (1257/99) módosításának csak nyersfordítását adhatjuk egyelőre és azt is figyelembe kell venni, hogy hamarosan a végrehajtási rendelet is módosul, azaz érdemes lesz a továbbiakban is nyomon követni a változásokat.

VIII. FEJEZET ERDŐGAZDÁLKODÁS

29. cikk
1. Az erdőgazdálkodás támogatása hozzájárul a vidéki térségekben az erdők gazdasági, ökológiai és társadalmi szerepének a fenntartásához és fejlesztéséhez.
2. A támogatás egy vagy több alábbi célkitűzést segít elő: – a fenntartható erdőgazdálkodás és az erdészet fejlesztése, – az erdészeti erőforrások megóvása és javítása, – az erdősített térségek kiterjesztése.
3. Ilyen támogatás, ami a 30. és a 32 cikkelyben szerepel csak olyan erdők és területek esetében folyósítható amelyek magántulajdonosok, azok társaságai, vagy önkormányzatok és azok társaságai tulajdonában vannak. Ez a korlátozás nem vonatkozik a 30. cikk (1) bekezdésének második pontjában szereplő, az erdők jelentős ökológiai és szociális értékét növelő beruházásokra, és a hatodik pontban megállapított intézkedésekre.

25. cikk
Az 1257/1999/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése értelmében az erdőgazdálkodási támogatás köréből kizárt erdők az alábbiak: Ez a végrehajtási rendeleti bekezdés változni fog, az alaprendelet vastagon szedett része miatt! a) központi, vagy regionális kormányok, vagy kormánytulajdonban lévő vállalatok birtokában lévő erdő, vagy egyéb erdős terület; b) királyi erdő és egyéb erdős terület; c) olyan jogi személyek tulajdonában lévő erdő, amelyek tőkéjének legalább 50%-a az a) és b) pontban említett intézmények tulajdonában van. A fenti cikkely tartalmazza a legnagyobb különbséget a jelenlegi hazai erdészeti támogatások és az Európai Unió erdőgazdálkodással kapcsolatos támogatásai között. Ugyanis amíg a jelenlegi magyar agrártámogatási rendszer nem tesz különbséget a magán, illetve állami erdőtulajdon között, addig a Közösségi szabályozás a fenti megkülönböztetést teszi, azaz a vidékfejlesztési rendeletben szereplő támogatások néhány kivételtől eltekintve csak a magántulajdonon alapuló erdőterületekre vonatkoztathatóak.

A harmonizációs kérdéseket, változásokat a következő fejezetben tárgyaljuk. A friss módosítás a 1783/2003-ban azt jelenti, hogy a tagországokban ezentúl az állami tulajdonú területek is kaphatnak támogatást a közjóléti és ökológiai célú beruházások esetén.

A fenti – 29. – cikkelyben leírt fő támogatási jogcímek ismerősnek kell, hogy csengjenek a magyar fülnek, ugyanis ha kicsit furcsán is – a szigorú fordítási megszorítások miatt – de a hazai rendeletben is ezeket a lehetőségeket találjuk.

4. A támogatás hozzájárul a Közösség és a tagállamok által nemzetközi szinten vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Nemzeti vagy alacsonyabb szintű erdészeti programokon, vagy azokkal egyenértékű olyan intézkedéseken alapul, amelyek figyelembe veszik az európai erdők védelméről szóló miniszteri konferenciák által kidolgozott kötelezettségvállalásokat.

Az uniós felkészülés során gyakran hallani a Nemzeti Fejlesztési Tervről (NFT), annak egyik eleméről az Agrár Vidékfejlesztési Operatív Programról (AVOP), vagy esetleg a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervről (NVT). Az NFT a Strukturális Alapok felhasználásához szükséges „operatív programokat’ tartalmazza és az EMOGA Orientációs részlegéből kerül finanszírozásra. A 2004-2006 évek közötti időszakban nincs erdészeti támogatási jogcím az AVOP-ban, ami EU-s társfinanszírozást kapna. Továbbra is tisztán nemzeti forrásból kerülnek támogatásra. Az NVT a Garancia részlegből társfinanszírozott intézkedéseket fogja össze. (Lásd 1. táblázat.)

A fenti 4. cikkelyben hivatkozott programok közé tartozik a jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram, mely várhatóan a 2004. évben – összhangban az uniós csatlakozással – lép hatályba.

5. A Közösség erdőtűzvédelmi keretprogramja alapján a nagy vagy közepes erdőtűz kockázatú térségekként besorolt területekre vonatkozóan a jelen cikkely alapján javasolt intézkedéseknek meg kell felelniük a tagállamok által ezen területekre előterjesztett erdővédelmi terveknek. A nemrégiben megjelent „Erdők a központban” (Forest Focus) rendelet végrehajtási rendelete fogja részletesen szabályozni ezeket a kérdéseket. Azonban fontos tudni, hogy mivel nem szerepel erdészeti intézkedés, így tűzvédelmi sem az AVOP-ban, így várhatóan csak 2005 után a Forest Focuson keresztül lehet közösségi támogatást kapni egyes erdőtűz megelőzéssel kapcsolatos tevékenységekhez.

30. cikk 1. Az erdőgazdálkodási támogatás egy vagy több alábbi intézkedésre vonatkozik: – a 31. cikk szerint nem jogosult földterület erdősítése, feltéve, hogy a telepítés a helyi körülményekhez alkalmazkodik és összeegyeztethető a környezeti viszonyokkal, – olyan erdőgazdálkodási befektetés, amelynek célja az erdők gazdasági, ökológiai vagy társadalmi értékének jelentős mértékű növelése, – az erdészeti termékek betakarítási, feldolgozási és értékesítési módszereinek fejlesztését és ésszerűsítését szolgáló befektetés; a fa nyersanyagként történő feldolgozásával kapcsolatos támogatott befektetések az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre korlátozódnak, – az erdészeti termékek új felhasználási és értékesítési lehetőségeinek elősegítése, – erdőtulajdonos társaságok létrehozása, amelyek célja a tagok számára történő segítségnyújtás a fenntartható és hatékony erdőgazdálkodás fejlesztésében, 15 – természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdészeti termelőképesség helyreállítása és megfelelő megelőző tevékenységek.

2. A befektetésekre a 7. cikk második albekezdése kivételével az I. és VII. fejezetekben megállapított szabályok vonatkoznak.

31. cikk
(Várhatóan ez a cikkely élvezi majd a legnagyobb figyelmet, hisz ez alapján kaphatnak EU-s támogatást a mezőgazdasági területet beerdősítő magyar gazdák a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven keresztül.) 1. Támogatásban részesül a mezőgazdasági területek erdősítése, amennyiben a telepítés alkalmazkodik a helyi körülményekhez és megfelel a környezeti feltételeknek.

26. cikk
Az erdősítési támogatásra – az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke értelmében – jogosult mezőgazdasági földterületet a tagállam határozza meg, és az különösen olyan szántóföldre, füves területre, állandó legelőre, és évelő növények termesztésére használt területre terjed ki, amelyeken rendszeres gazdálkodás folyik. A támogatás a létesítési költségeken túlmenően az alábbiakat tartalmazhatja: – erdősített területek után a gondozás költségeinek fedezésére ötéves időszakra járó hektáronkénti éves juttatás , – az erdősítésből eredő jövedelem-kiesés fedezésére az erdősített területek után legfeljebb húsz évig járó hektáronkénti éves juttatás olyan gazdálkodók, illetve azok társulásai számára, akik az erdősítést megelőzően az érintett földterületen gazdálkodtak, vagy bármely más magánjogi személy számára.

27. cikk
(1) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése értelmében „gazdálkodó” az a személy, aki – a tagállamok által meghatározandó részletes ismérvek szerint – munkaidejének jelentős részét mezőgazdasági tevékenységre fordítja és jövedelmének jelentős részét ebből szerzi. A gazdálkodó számára ez az igen fontos cikkely azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol az erdőtelepítést megelőző időszakban mezőgazdasági termelést folytatott és ebből bevétele származott, ott a Közösségi szabályozás szerint a létesítési (első kivitel) és 5 éves ápolási költségeken felül, egy maximum 20 évig tartó kompenzációs kifizetést is kaphat a gazdálkodó az elvesztett mezőgazdasági jövedelem enyhítésére. Ezt az összeget a tagállamok állapítják meg nemzeti sajátosságaik alapján a Közösségi rendeletben megadott kereteken belül:



2. Ahol az erdősítésre kerülő mezőgazdasági területek állami tulajdonban vannak ott a támogatás csak a létesítés költségeit fedezheti. Ha az erdősített területet magánjogi személy bérli, ott az első bekezdés második pontjában szereplő éves juttatás is adható. Ez a jelentősen megváltozott bekezdés lehetőséget biztosít arra, hogy például közérdekből – árvíz, erózióvédelem, vagy esetleg hófogó erdősáv céljából – létesített új erdő esetében, az erdőtelepítés költségeihez közösségi társfinanszírozást lehet kapni állami tulajdonú területen is illetve, állami tulajdonban, például a Nemzeti Földalap tulajdonában lévő földterület bérlője is kaphat támogatást erdőtelepítés esetén. Ennek részleteiről is majd a későbbi füzetben találnak bővebb információt.

3. Mezőgazdasági területek erdősítéséért nem adható támogatás – korai nyugdíjazási támogatásban részesülő gazdálkodóknak, – karácsonyfa-nevelő telepek létesítésére. Rövid távon művelt, gyors növésű fajták esetén erdősítési támogatás csak a létesítés költségeinek fedezésére adható.

(2) Az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a „rövidtávra termesztett gyorsan növő fajták” olyan fajtákat jelentenek, amelyeknek rotációs ideje, vagyis az egy adott parcellán két vágás között eltelt idő kevesebb, mint 15 év.
4. Az elmaradt jövedelem fedezésére járó éves közösségi támogatás maximális összegeit a melléklet tartalmazza.

32. cikk 1. Az alábbi tevékenységek érdekében az azokhoz kapcsolódó intézkedésekre a kedvezményezettek kifizetésben részesülnek, amennyiben az intézkedések az adott erdők védelmi és ökológiai értékeit fenntartható módon biztosítják, és a végrehajtandó intézkedéseket, illetve azok költségeit szerződésben rögzítették:

28. cikk (1) Az 1257/1999/EK rendelet 32. cikkében foglalt támogatás nem adható azokra a területekre, amelyekre az említett rendelet 31. cikke keretében már adtak támogatást. – közérdekű védelmi és ökológiai szerepet betöltő erdők ökológiai stabilitásának megőrzése és javítása, amennyiben az ilyen erdők fenntartására és fejlesztésére vonatkozó intézkedések költségei meghaladják az erdészetből származó jövedelmet, – tűzgátak mezőgazdasági intézkedések révén történő fenntartása.

(2) A tűzvédelmi pásztáknak – az 1257/1999/EK rendelet 32. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése szerint – mezőgazdasági intézkedésekkel történő karbantartására juttatott kifizetéseket nem lehet megadni azokra a területekre, amelyek agrárkörnyezeti támogatásban is részesülnek. Ezeknek a kifizetéseknek meg kell felelniük a termelés – közös piacszervezéseken alapuló – bármilyen megszorításának, vagy közösségi támogatás bármilyen korlátozásának és figyelembe kell venniük az említett közös piaci szervezetek keretein belül tett kifizetéseket. 2. A kifizetéseket a mellékletben rögzített minimális és maximális értékek között határozzák meg a végrehajtott intézkedések tényleges költségei alapján, a szerződésben korábban előírtak szerint.



Tekintettel a vidékfejlesztés összetettségére szerepelnek a Rendelet 33. cikkében „a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése” címmel, a vidéki tevékenységekkel kapcsolatos olyan intézkedések, amelyek ebben a címben hivatkozott egyéb intézkedés hatálya alá nem tartoznak. Ezek közé tartozik a következő jogcím: – a környezet védelme a mezőgazdasággal, az erdészettel, a tájkép megóvásával, valamint az állatjóléttel kapcsolatosan.

Mindenképpen fontos kiemelnünk, hogy a támogatásoknak nem célja a gazdaságilag életképtelen gazdálkodási struktúrák fenntartása. Hanem – akárcsak a többi társfinanszírozott támogatás esetében – az erdészeti támogatások terén is a fő cél az, hogy olyan gazdálkodási egységek jöjjenek létre, illetve fejlődjenek tovább, amelyek gazdaságilag életképesek és az ott dolgozók számára megfelelő jövedelemforrást biztosítanak. A Brüsszel által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervhez egy keretösszeget kap a tagország. Ennek az összegnek az elosztása, az egyes ágazatok közötti prioritás megállapítása szakágazatok szintjén jórészt a tagország feladata.

Az EU vezető szakértői többször felhívták a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztésben az „integrált” megközelítést támogatják, amikor a többféle tevékenységű emberek, csoportok összefogásáról, programalakításáról van szó. Ezért fordult elő, hogy az erdei-mezei utak építésének fontosságára és annak támogatására hívták fel a figyelmet, mivel ezek az utak nem csak a termelést szolgálják, hanem védelmi szerepük is van, emellett hozzájárulnak a vidéki térségek jobb hozzáférhetőségéhez és a turizmus fejlődéséhez.

Egyebek
Az előzőekben ismertetésre kerültek az erdészek, erdőgazdálkodók számára legfontosabb úgynevezett „Vidékfejlesztési rendelet” erdészettel kapcsolatos részei, amelyek a gazdálkodók számára a legfontosabb változást ezek a részek tartalmazzák, azonban hasznos ismerni – esetenként elengedhetetlen – a többi erdészettel kapcsolatos jogszabályt is, amelyeknek elérhetőségét mind „eredetiben” azaz az Unió hivatalos nyelvein, valamint természetesen a fontosabbakat magyarul is megadjuk az ismertető végén.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) kidolgozásra került és a közösségi támogatások eléréséhez elengedhetetlen Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) kiépítése is elkezdődött a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban. Ezekkel összhangban került részletes kidolgozásra az erdőtelepítések mezőgazdasági területen „támogatási jogcím”. Az 19 NVT tartalmazza a részletes „EU kompatibilis” szabályozást a 2004-2006. évek közötti időszakra. Az Európai Unió 2010-ig duplájára akarja emelni a megújítható energia és nyersanyag felhasználását és ebben a fának is nagy szerepe van. Ehhez kapcsolódik egy másik nem erdészeti támogatási lehetőség, amikor az EU támogatja az energiatermelést szolgáló ültetvényeket, amelyek állhatnak fűfélékből, illetve fás szárú növényekből. Az agrár-környezetvédelmi programok tartalmaznak bizonyos lehetőségeket az energiacélú ültetvényekkel kapcsolatban, érdemes lesz figyelemmel követni ezeket a lehetőségeket is!

Az Európai Unió erdeiről pár szóban, az EUROSTAT adatai alapján.

Az EU 15 tagországának jelenleg 136 millió hektár erdeje van, ez körülbelül 44%-os erdősültségnek felel meg. Azonban ebbe beletartoznak a „ritkás”, egyéb fás területek is. Ha az általunk jobban megszokott erdőképre vagyunk kíváncsiak, akkor elmondhatjuk, hogy az erdőterület 113,5 millió hektár, ami kb. 36%-os átlagos erdősültségnek felel meg. Az, hogy hazánk jelenlegi erdősültsége csak 19% nem okoz „harmonizációs” gondot, mivel az EU-ban a 9%-tól a 75%-ig változik a tagországok erdősültsége, a helyi sajátosságoknak megfelelően. Az EU-ban az erdőre alapozott iparok (FB-IND) alkotják az egyik legnagyobb ipari szektort.

Termelési értékük 1997-ben elérte a 319 milliárd eurót, hozzáadott értékük a 112 milliárd eurót, és közvetlenül mintegy 2,4 millió főt foglalkoztattak Az EU feldolgozóipari termelésének, hozzáadott értékének és foglalkoztatásának 10 %-át képviselték. Az EU-statisztikáknak megfelelően az EU FB-IND-ek 1998-ban mintegy 63.000 vállalatot foglaltak magukban, a jelentős számú kis- és középvállalkozásoktól (SME) kezdve a számban kisebb, nagy multinacionális részvénytársaságokig. Az EU FB-IND-k legnagyobb vállalatai a cellulóz-, papír- és kartongyártó, valamint a kiadói ágazatokban találhatók, és itt tapasztalható a tevékenységek legnagyobb koncentrációja. Ezekben az ágazatokban a 20 legnagyobb vállalat bonyolítja le az összes áruforgalom 60 %-át. Meg kell említeni, hogy a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató, több tízezer SME-k adatait a közölt számok nem tartalmazzák, ami az EU-ban az ágazat társadalmi- gazdasági alulértékeléséhez vezet.

Azonkívül az EU FB-IND-eket mintegy 12 millió EU-magánerdőtulajdonos látja el nyersanyaggal. Nagyon fontos kiemelni, hogy az Európai Unióban mind a jelenlegi 15 tagországban, mind a 10 új tagországban folyamatosan nő az erdőterület, és mivel évente kevesebb fát vágnak ki, mint amennyi megterem, ezért folyamatosan nő az erdőkben az úgynevezett élőfakészlet is. 20 A tagjelölt országok jelentős erdővagyonnal, mintegy 33 millió hektár gazdasági erdővel rendelkeznek, ami az EU-15-ök azonos rendeltetésű erdei 36 %-ának felel meg. Mindezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert ez alátámasztja az EU vidékfejlesztési politikáját és a megújítható nyersanyag és energia felhasználást elősegítő célkitűzéseit. Az Európai Unióban naponta több tucat jogszabályt illetve jogszabály tervezetet hoznak.

Ezeknek a jogszabályoknak, tervezeteknek túlnyomó részét azonnal felteszik az internetre, a „Hivatalos Lap” oldalára http://europa.eu.int/eur-lex/ ahol két hónapon keresztül, több nyelven elérhetők. A mezőgazdasági rendeletek egy része – amelyek a napi problémák megoldásához kellenek – szinte azonnal elérhetők magyar nyelven is az EUInfo közhasznú információs szolgálat honlapján: http://www.eu-info.hu Ezen az oldalon számos hasznos információ érhető el az Európai Unióval kapcsolatban, hasznos kiinduló állomás lehet az ismeretek szerzéséhez. Az erdészeti kérdések nem igényelnek ilyen azonnali reagálást, ezért egyelőre kisebb késéssel kerülnek fel a legfontosabb rendeletek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapjára (www.fvm.hu) az Erdészet címszó alá. Az Erdészeti Hivatal lefordíttatta a legfontosabb jogszabályokat, illetve EU-s anyagokat és ezek elérhetők, letölthetők a honlapról.

Az erdészeti honlapon található legfontosabb közösségi joganyagok: http://www.fvm.hu/erdeszet/erdeszet.html

A BIZOTTSÁG 2002. február 26-i 445/2002/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottságnak az EU erdőre alapozott és ahhoz kapcsolódó iparága versenyképességének a helyzetéről szóló közleményéről (COM(1999) 457 – C5-306/2000/2159 (COS))

Erdők és a fejlődés: az EK megközelítése (COM (1999) 554 végleges)

A TANÁCS 1998. december 15-ei ÁLLÁSFOGLALÁSA az Európai Unió erdészeti stratégiájáról (1999/C 56/01) COM(1999) 457 záró

A Bizottság Közleménye a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága Részére az EU erdőre alapozott és ahhoz kapcsolódó iparágainak a helyzete versenyképesség szempontjából

A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az “Európai Unió erdészeti stratégiájáról” (2000/C 51/23)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A VÉLEMÉNYE ‘a Bizottságnak az Európai Unió erdészeti stratégiájáról a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére kiadott közleményéről’(2000/C 57/16)

A TANÁCS 1999. május 17-i 1257/1999/EK RENDELETE az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról

A BIZOTTSÁG 1999. július 23-i 1750/1999/EK RENDELETE a vidékfejlesztés részére az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtott támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról

A TANÁCS 1992. július 23-i 2158/92/EGK RENDELETE a Közösség erdeinek tűzvédelméről egységes szerkezetben a 308/97-es rendelettel

A BIZOTTSÁG 1994. április 11-i 804/94/EK RENDELETE a Tanács 2158/92/EGK rendelete az erdőtűz információs rendszerekre történő alkalmazásának bizonyos részletes szabályairól

A BIZOTTSÁG 1999. július 28-i 1727/99/EK RENDELETE a Közösség erdőinek tűz elleni védelméről szóló 2158/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához egyes részletes szabályok megállapításáról

A TANÁCS 1989. május 29-i 1615/89/EGK RENDELETE az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (Efics) létrehozásáról

A TANÁCS 1998. május 25-i 1100/98/EK RENDELETE az európai erdészeti információs és kommunikációs rendszer (EFICS) létrehozásáról szóló 1615/89/EGK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 1999. június 23-i HATÁROZATA, mely az 1999-2002 időszakra elfogadja az Európai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszert (EFICS) létrehozó munkaprogramot

A TANÁCS 1994. február 21-i 400/94/EK RENDELETE a Tanács az Eu22 rópai Erdészeti Információs és Kommunikációs Rendszer (Efics) létrehozásáról szóló 1615/89/EGK rendeletének kiegészítéséről

A TANÁCS 1986. november 17-i 3528/86/EGK RENDELETE a Közösség erdőinek légköri szennyezéssel szembeni védelméről

A BIZOTTSÁG 1999. október 21-i 2278/1999/EK RENDELETE a Közösségben található erdők légköri szennyezés elleni védelméről szóló 3528/86/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról

A TANÁCS 1992. július 23-i 2157/92/EGK RENDELETE a Közösség erdőinek légköri szennyezéssel szembeni védelméről szóló 3528/86/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000. november 7-i 2494/2000/EK RENDELETE a trópusi erdők és egyéb, fejlődő országokban lévő erdők megőrzését és fenntartható kezelését elősegítő intézkedésekről Emellett az Európai Uniós felkészüléssel kapcsolatos más információk is megtalálhatók az FVM honlapján, illetve több link („kapocs”) http://www.fvm.hu/euint/euint.html vezet el az EU-s információkhoz.

DG Agriculture Az Európai Unió Mezőgazdasági Főigazgatóságának honlapjáról nyílik egy erdészeti témákkal foglalkozó honlap: http://www.europa.eu. int/comm/agriculture/fore/index_en.htm Itt (a jelenlegi EU hivatalos nyelveken) információt kaphatunk az Európai Unió erdőgazdálkodását érintő fontosabb kérdésekről, például az erdőtüzekről, az erdők egészségi állapotáról, az Európai Unió erdészeti stratégiájával foglalkozó és 2003. évben felülvizsgálatra kerülő nagy jelentőségű dokumentumáról, valamint a 2080/92/EGK rendelet során hozott intézkedésekkel kapcsolatos beszámolóról.

Budapest, 2004. február

Szedlák Tamás
főtanácsos,
EU-szakértő
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Erdészeti Főosztály



MAGÁN ERDÔTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE
FEDERATION OF PRIVATE FOREST OWNERS AND SYLVICULTURISTS IN HUNGARY

1021 Budapest, Budakeszi út 91.
Tel.: 391-4290,
fax: 391-4299
e-mail: megosz@mail.datanet.hu
Felelős Kiadó: Luzsi József
Sorozatszerkesztő: Dr. Sárvári János
A kiadványt támogatta:
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok Önálló Osztálya
Az Erdészeti Lapok CXXXIX. évfolyam
2004. márciusi számának melléklete.
Nyomdai előkészítés és nyomás: Innova-Print Kft.