Lábadozó egészségvédelem
   
   TARTALOM
   KIADÓ
   LAPKONCEPCIÓ
   MEGJELENÉSI IDŐPONTOK
   HIRDETÉSI ÁRAK
   TECHNIKAI  ADATOK
   ELŐFIZETÉS
   TERJESZTÉS
   ELÉRHETŐSÉGEK
   AKTUÁLIS SZÁM
ÉLETMÓD 

Egészségmegôrzés: Bár számos felmérés igazolja, hogy a munkavállalók a béren kívüli juttatásoknál egészségük védelmét tekintik elsôdlegesnek, a hazai cégek többsége még mindig nem lát túl a kötelezô „üzemorvosi gyakorlaton”..

A magyar egészségügy mutatóinak csúfos statisztikája mára szinte közhellyé silányult. A volt holland miniszterelnök, Wim Kok által vezetett Európai Bizottság, amely hazánk foglalkoztatáspolitikáját hivatott vizsgálni, legutóbbi jelentésében így összegez: „A magyarok egészségi állapota kritikus”. A magyar munkavállalók és egyben a magyar lakosság életkilátásai és általános egészségi állapota komoly aggodalomra ad okot.

Ezért a bizottsági jelentés hangsúlyozza, hogy szükséges az egészségügyi ellátórendszer reformja és ezzel együtt a prevenció-egészségfejlesztés támogatása. Kerek Judit, az Országos Egészségfejlesztési Intézet fôosztályvezetôje szerint az elmúlt években semmilyen általános, az egész országot átfogó felmérés nem készült arról, hogy a magyar vállalatok költségvetésük hány százalékát fordítják dolgozóik egészségvédelmére.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    


Az 1995- tôl törvényileg szabályozott foglalkozás- egészségügyi tevékenység látszatra jól működik. A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó 2002-es adatai szerint a szervezett munkavégzésben alkalmazottak száma 2 720 800 fô volt, ebbôl az összes ellátott munkavállaló (ugyancsak KSH 2002-es adat) 2 402 649 fô volt. Vagyis ennek alapján a foglalkozásegészségügyi ellátottság 88 százalékos volt. S ha így vesszük, még dicsekedhetnénk is, hiszen nemzetközi összehasonlításban az elsôk között szerepelünk. Legalábbis ezt állítja az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI). S bár nem kétséges, hogy papíron 3251 orvos lát el üzemorvosi szolgálatot, mindannyian tudjuk mennyit ér ma Magyarországon a foglalkozás-egészségügyi ellátás.

Az OEFI jobb híján ajánlásokat fogalmaz meg az egészséges munkahelyek kialakítására, és évente pályáztatja illetve díjazza azokat a cégeket, amelyek költségvetésükbôl valóban sokat fordítanak dolgozóik egészségére. Csepp a tengerben, elsô lépések a szemléletváltáshoz. Juttatások A munkavállalók szempontjából jelentôs vonzerô, ha a megcélzott cég béren kívüli juttatásokat biztosít. Ezek az alapfizetést kiegészítô jövedelemformák értékes játékteret jelentenek a vállalatok vezetôinek és humánerôforrás munkatársainak a dolgozói elégedettség és elkötelezettség növelésére, a tehetségek megtartására, valamint az ösztönzésre.

A Dimenzió Csoport megbízásából a Fact Intézet 2003-ban a magyarországi vállalatok körében indított kutatást. „A vizsgálat célja – mondja Kricsfalvi Péter, a Dimenzió Egészségpénztár ügyvezetô igaz- gatója –, többek között a cégek béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos attitűdjeinek és alkalmazott gyakorlatának feltárása volt. 498 cég humánpolitikai területért felelôs vezetôje vállalta a vizsgálatban való részvételt. A vállalatok döntô többsége nagyvállalat volt, a foglalkoztatottak számát tekintve 22 százalékuk 250 fô alatti, 38 százalékuk 250 és 499 fô közötti, és 40 százalékuk 500 fônél nagyobb. Így minden harmadik magyarországi nagyvállalat részt vett a felmérésben. A vizsgált cégek több mint felének kizárólag magyar, valamivel több mint negyedének kizárólag külföldi tulajdonosa volt, a válaszadó vállalatok 12,8 százaléka pedig magyar- külföldi vegyes tulajdonban állt.

A vizsgált cégek 94 százaléka nyújt béren kívüli juttatást a munkatársainak. A legelterjedtebb az étkezés támogatása: tízbôl kilenc cég él ezzel a lehetôséggel. A második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet a minden második válaszadó vállalat ad meg dolgozóinak. A következô legelterjedtebb béren kívüli juttatási forma az életvagy balesetbiztosítás, a társaságok 40 százaléka ad ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak. Szintén elterjedt gyakorlat a munkatársak sportolásának támogatása, amirôl a válaszadó cégek 39 százaléka számolt be. A munkáltatói támogatások bôvülésére elsôsorban az egészségmegôrzést célzó juttatások terén lehet számítani. A cégek 31 százaléka jelezte, hogy ezeknek a jövôben növekvô szerepet szán.

A kutatás meglepô eredménye – amint azt a Figyelôben közzétették –, hogy a részben vagy teljesen állami tulajdonban lévô cégek nagyobb mértékben élnek a béren kívüli juttatás eszközével, mint a magántulajdonban lévô vállalatok. Általánosságban elmondható, hogy a több alkalmazottal működô vállalatok több juttatást nyújtanak dolgozóiknak, mint a kisebb létszámmal működô cégek. A Fact Intézet vizsgálata kimutatta azt is, hogy a munkavállalók az egészségmegôrzést célzó juttatásokat (egészségpénztári hozzájárulást, egészségbiztosítást, sporttámogatást) tekintették legértékesebbnek. Egységesen A gyôri székhelyű Audi Hungaria Motor Kft. 2001 januárjától vezette be a béren kívüli juttatások rendszerét. Amint Lôre Péter, vállalati kommunikációért felelôs vezetô elmondta, ôk ekkor döntöttek a cafeteria rendszer mellett.

Ebben a béren kívüli juttatási rendszerben a felhasználható egyéni keret bruttó összeget jelent, az egyes juttatások után adózniuk kell a munkavállalóknak. Az elemek törvényileg eltérô adózási kötelezettség alá esnek. Így például az üdülési csekkek 50 ezer forintig adómentesek, míg az üzemanyag-hozzájárulást munkaadói járulék (három száza lék), tb-járulék (44 százalék) és személyi jövedelemadó (29 százalék) is terheli. A keretbôl igénybe vett összegbôl a nettó, kézhez kapott értékén felül az adót is levonják, ami az üzemanyag-hozzájárulás esetén már tetemes összeg. A munkavállaló akkor jár jól, ha minél kisebb adójú elemeket választ, mert akkor bruttó keretének nagy részét kézhez kapja. Az Audi Hungaria Motor Kft.-nél a béren kívüli juttatás a cég 5200 alkalmazottjára nézve egységesen évi 120 ezer forint. Ez az összeg minden évben emelkedik, mégpedig a béremelést meghaladó mértékben. A pénzt mindenki élethelyzetének megfelelôen, egyéni döntés szerint használja fel. Az összeg a vállalati büdzsé személyekre fordítható költségének öt százalékát teszi ki.

A cég házi felmérése szerint a dolgozók többsége – a nyolcféle választható szolgáltatásból – a kapott juttatás 60-65 százalékát egészségpénztári tagdíjra fordítja. A második helyre a munkába járás támogatását, a harmadik helyre az étkezési utalványt sorolják. Ezt követi az albérleti támogatás, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a sor végére szorul az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kiegészítése és az internetszolgáltatás. A gyôri cég egyébként a Tempo Egészségpénztárral áll kapcsolatban, és ahogy Lôre Péter mondja: felmérhetetlen ki mit tekint fontosnak, hiszen a lúdtalpbetéttôl a biomatracig a 120 ezer forint bármire hasznosítható. Csökkenô betegszám A Matávnál dolgozók átlagéletkora harminckilenc év.

A cég a Dimenzió Egészségpénztárral szerzôdôtt. Ez utóbbi évente vizsgálja a tagok fogyasztói szokásait. A tapasztalat azt mutatja, az érintettek évrôl évre kevesebbet költenek gyógyszerre, és egyre többet rekreációra, fitneszprogramra, vagyis valódi egészségmegôrzésre. A dolgozók egészségi állapota – egy nemrég készült összegzés jól mérhetô adatai alapján – az elmúlt öt évben jelentôs mértékben javult. Ez a HR szakemberek szerint az évenként ismétlôdô szűrési programnak köszönhetô. No meg annak az egész országra kiterjedô szerzôdött orvosi hálózatnak, amely a matávosoknak személyre szabott egészségtervet készít, illetve ellenôrzi a szűréseket végzô Egészségközpont adatait. A cég egyébként jövedelemarányosan járul hozzá a dolgozók egészségpénztári tagságához. A dolgozók több mint 95 százaléka egészségpénztári tag. Somorjai Évát, a Matáv csoport HR igazgatóját arról faggatom, ô maga mire használja fel a jövedelmébôl rendszeresen levont egészségbiztosítási tagdíjat. Az igazgatónô havi több tízezer forintot költhetne a pénztár nyújtotta szolgáltatásokra.

Mivel évek óta nem volt beteg, nem veszi igénybe például a gyógyszerek kiváltásánál, ellenben minden évben részt vesz egy igen alapos menedzserszűrésen. Ebbôl a pénzbôl biztosítja családja belföldi gyógyüdülését. Ezen kívül családtagjainak szakorvosi ellátását, valamint esetleges kórházi kezelését is az egészségpénztári tagdíjból finanszírozhatja. „Az elszámolási rendszer végtelenül egyszerű – vallja a HR igazgató. – A tagság önkéntes, a tagdíjhoz a Matáv jövedelemarányosan járul hozzá. A cégek zöme nem akar pluszban áldozni a munkavállalók egészségére, pedig a mi példánk is igazolja, ha a felsô menedzsment felismeri az egészségvédelem jelentôségét, lényegesen csökken a betegállományban töltött napok száma” – hangsúlyozza Somorjai Éva. Kedvezôbb jogszabályok A 2004-re vonatkozó adójogszabályok több ponton kedveznek az önkéntes pénztári szektornak. Eddig a munkáltatók, ha munkavállalójukat pénztári befizetéssel támogatták, a havi minimálbér összegéig – 50 ezer forintig – járulékmentesen tehették azt meg. 2004-tôl a minimálbér összege 53 ezer forint, és az új jogszabály szerint ennek 130 százalékáig, azaz több mint 68 ezer forintig „költségelhetik” el befizetéseiket a munkáltatók. Kedvezôbb lett a munkavállalók befizetésével kapcsolatos szabályozás is.

Eddig az a dolgozó, aki saját maga fizette be tagdíját az egészségpénztárba, befizetésének 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot – a 2020. január 1-je elôtt nyugdíjba vonulók 130 ezer forintot – vonhattak le az adójukból. A 2004. január 1-tôl érvényes adószabályok szerint az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseknél a befizetések 30 százaléka, de legfeljebb 100 ezer – illetve 130 ezer – forint vonható le, de ettôl különválasztva, ugyancsak 100 ezer, illetve 130 ezer forintot vonhat le az egyén egészségpénztárba, illetve önsegélyezô pénztárba való befizetéseibôl is. A háromfajta pénztárba befizetett összegek alapján azonban nem adódnak össze az adókedvezmények: a munkavállalók együttesen, adóévenként 120 ezer forintot – 2020 elôtt nyugdíjba vonulóknál 150 ezer forintot – vonhatnak le személyi jövedelemadójukból. Két új adókedvezmény is érinti az egészségpénztári befizetéseket.

Ha a tag hajlandó két évre lekötni az egészségpénztárba befizetett összeget, az összeg tíz százalékát levonhatja adójából. Ugyancsak tíz százalékát leírhatja annak az összegnek, amelyet prevenciós szolgáltatásra vesz igénybe. Ez a két utóbbi kedvezmény azonban hozzáadódik a „nagy” adókedvezményhez, vagyis a levonható adó összege évi 100 ezer – legfeljebb 130 ezer – forint lehet. Az EU-csatlakozással egyébként várhatóan több külföldi egészségpénztár is megjelenik majd a hazai piacon, annál is inkább, mert az uniós országokban lényegesen elterjedtebb és népszerűbb ez az intézményi forma. A pénztárak sokasodása pedig lendületet adhat ennek a mindenképpen egészségesebb szolgáltatási formának.

Verô Júlia



Beszédes adatok

A Matávnál dolgozó egészségpénztári tagok szűrési eredményeit évente rögzítik, így lehetôvé vált a dolgozók egészségi állapotának folyamatos nyomon követése. A matávosokat ellátó Dimenzió Egészségpénztár ügyvezetô igazgatója, Kricsfalvi Péter így fogalmaz: „Az adatok magukért beszélnek.” A szív- és érrendszeri, valamint a stroke szűrési program eredményei közül kiemelkedô, hogy minden tizedik, korábban dohányos matávos leszokott a dohányzásról. Több mint 30 százalékkal csökkent a súlyos és kezeletlen magas vérnyomás gyakorisága, a nemzetközi trenddel ellentétben a matávosok körében nem emelkedett a túlsúllyal élôk száma, valamint csökkent a kezeletlen cukorbetegek aránya. Emellett mintegy 50 százalékkal csökkent a szuvas fogak száma, csökkent a fogágy-betegségek elôfordulása, és összességében 50 százalékkal nôtt azok aránya, akik teljesen ép fogazattal bírnak. A gasztróenterológiai szűrôprogram során több mint 20, korábban ismeretlen daganatos betegséget diagnosztizáltak a szakemberek, ezek közül meglepôen sok volt a 40 éves kor alatti tag. Több száz egyéb jóindulatú betegséget (epekô, vesekô, gyulladásos bélbetegség, zsírmáj) vett gondozásba a Dimenzió Egészségpénztár. E betegségek késôbbi súlyos szövôdményei elkerülhetôek voltak a korai kezelés révén.

(Megjegyzendô: a Matáv 2003-ban elnyerte az Egészséges Munkahely címet.)

Népszerűségi sorrend

Mit választanak a dolgozók?
1. Egészségpénztári tagdíj munkaadó általi átvállalása
2. Munkába járás támogatása
3. Étkezési utalvány
4. Albérlet-támogatás
5. Üdülési csekk támogatás
6. Iskolakezdési támogatás
7. Önkéntes nyugdíjpénztári befizetések kiegészítése
8. Internetszolgáltatás
Forrás: Audi Hungaria Motor Kft. Gyôr


De jó is lenne


A franciák szerint egészségünket úgy ôrizhetjük meg a legjobban, ha minél kevesebbet dolgozunk. Ez látszólag ellentmond a munkahelyi egészségvédelem fogalmának, viszont működni látszik. A szakszervezeteknek sikerült kiharcolniuk a 35 órás munkahetet, havonta két szabadnappal. A francia orvosoknak – mint majdnem minden franciának – meggyôzôdésük, hogy az egészség alapja a helyes étkezés, ezért állami szinten is kikötik, hogy az alkalmazottaknak egy óra ebédszünet jár. Szintén törvény írja elô, hogy minden cég – profiltól függetlenül – évente egyszer köteles teljes egészségügyi szűrést finanszírozni dolgozóinak. Ezen kívül minden 50 fônél több dolgozót alkalmazó cégnek kötelezô egy úgynevezett Comittée de Société-t alakítani (munkaközösségi egyesület). Ôk felelnek azért, hogy milyen jutattásokat kínál egy-egy vállalat az alkalmazottainak. Ennek kereteit az állam szabja meg, a cég forgalmát és egyéb körülményeit figyelembe véve, de hogy a dolgozók egészségére fordítandó összeget hogyan használják fel, abban a Committée-k rugalmasan járhatnak el. Sok céges menzán például támogatott áron lehet bort inni, ez ugyanis, mint köztudott, a franciák szerint szintén nagyon egészséges. A másfél órás ebédszünet egy részét sokan Squash- vagy konditeremben töltik. A bérletek, pályabérleti díjak 30-40 százalékát a cégek fizetik.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    


powered by