Ennél talán hasznosabb funkció a tömörített zenei állományok, az MP3-lejátszás, az elektronikus könyvek és újságok megtekintése, teljes irodai programcsomag használata a szövegszerkesztôtôl a prezentációkészítôig, játékok, internetböngészô és e-mailkliens telepítése. Talán ebbôl a néhány példából is látszik, hogy – korlátai ellenére – szinte minden funkció, ami egy asztali PC-n fut, elérhetô e kis gépeken is. A kérdés inkább az lehet, hogy van-e értelme egy 320x320 pixeles felbontású képernyôn egy „profi” képfeldolgozó szoftvernek.

Palm vs. Microsoft

A Microsoft asztali gépeknél tapasztalható hegemóniája az operációs rendszerek (OS) piacán nem bizonyult elegendônek ahhoz, hogy a vállalat automatikusan „bekebelezze” a kézigépek piacát is. A redmondi cég célja természetesen itt is a piacvezetô szerep elérése lenne, de – talán a néhány év lemaradásnak, talán a hibás koncepciónak köszönhetôen – ez az idô még messze van. A PC-kel (Personal Computer) ellentétben a PDA-k (Personal/Programmable Digital Assistant) nagyon ritka különlegességeket leszámítva, csak egyféle operációs rendszert tudnak használni, így a platform kiválasztása alapvetôen meghatározza a késôbbi lehetôségeket. A Palm OS tervezése során egyik legfontosabb szempontként az egyszerűséget és kezelhetôséget határozták meg. Ezen a téren ennek megfelelôen felül is múlja az asztali gépeken futó rokonaitól örökölt felfogástól szabadulni képtelen „kis-windows”-t.

Ez leginkább a programok indításakor, bezárásakor és párbeszédablakoknál mutatkozik meg, ahol a Mobile Windows nem alkalmazkodik kellôképpen a körülményekhez. Adatok bevitelénél viszont már inkább a Microsoft terméke az erôsebb. Nem is annyira a minôségben van itt a különbség, hanem a választási lehetôségek számában. Az alapvetô, beépített alkalmazások – mint például a határidônaplók összehasonlítása – nem mutatnak egyértelmű elônyt egyik oldalon sem, ráadásul ezek a szoftverek helyettesíthetôk más gyártók – gyakran sokkal profibb – termékeivel. Ezzel el is jutottunk egy újabb sarkalatos ponthoz, a szoftverellátottsághoz. Itt egyértelműen a Palm felé billen a mérleg nyelve, még akkor is, ha az ezen a platformon létezô húszezres (!) programkínálatban vannak azért kevésbé kiforrottak is. Meglepô módon az asztali számítógéppel történô adatcsere (szinkronizáció) során is felülmúlja ellenfelét a Palm, funkcionalitásában ugyan kicsit halványabb, de kezelhetôségben egyértelműen jobb a Windows Mobile-nál, ráadásul Macintosh-sal is kompatibilis – külön szoftver nélkül is.

Hiába jelentenek hazai pályát a Microsoft számára az irodai és internetes szoftverek, kompatibilitásban ugyan erôsebbek a riválisuk kínálatában szereplô programoknál, de ennek ára van: funkcionalitásban lényegesen jobban teljesítenek a Palmhoz elérhetô szoftverek. Ráadásul ez utóbbinál e téren is jelentôs választék áll rendelkezésre. Multimédiás képességek terén a csúcsmodellek között már nincs komoly eltérés, de az olcsóbb készülékeknél és kompatibilitásban mutatkozik némi lemaradás a Palmnál. Nehéz igazságot tenni, hiszen az összehasonlításhoz kevés objektíven mérhetô paraméter áll rendelkezésre. Az, aki igazán megalapozott döntést akar hozni, jobban jár, ha maga méri fel a terepet és kipróbálja, melyik operációs rendszer felel meg jobban az igényeinek.

Toll vagy billentyűzet

PDA vásárlásakor egy másik fontos döntés, hogy a kézi adatbevitel milyen módját választja a vásárló. A készülékek többsége egy műanyag-pálcikával a kijelzôre írt betűket próbálja felismerni, több-kevesebb sikerrel. Ennek használatához sok gyakorlás kell, de némi szoktatási idôszak után lényegesen gyorsabb lehet így írni, mint az egyes modellekbe épített kisméretű, hosszabb szövegek bevitelére teljesen alkalmatlan billentyűzetekkel. Persze alapvetôen egyik megoldás sem közelíti meg gyorsaságban és kényelemben a normál klaviatúrákat. A legtöbb modellhez azonban vásárolható klaviatúra is kiegészítôként, a cikk szerzôje maga is szokott összehajtható billentyűzeten dolgozni. Smartphone Az utóbbi idôkben kezdtek tömegesebben elterjedni a PDAk operációs rendszerébôl és a mobiltelefonok összeházasításából kialakuló „okostelefonok”. Hogy ez diadalmenetként, vagy mellékvágányként vonul-e be a számítástechnika történetébe, az még a jövô titka. Az sem jósolható meg, tudja-e továbbra is tartani dominanciáját a Palm, vagy a történelem megismétli önmagát, és a Microsoft konkurenciája hosszú távon ezúttal is a törölközô bedobására kényszerül.

Az mindenesetre biztos, hogy a PDA-k egyre fontosabb részét fogják képezni mindennapjainknak. Jókuti András Egy középkategóriát képviselô fônöki iroda berendezése két-hárommillióból is megoldható. Aki már egy kicsit nagyobb hangsúlyt helyez a presztízsre, akár egy íróasztalra is elkölthet egymilliót. Ez még nem is a csúcskategória, ott már három-ötmillió forint is lehet e bútordarab ára, a további néhány kiegészítôvel együtt pedig könynyen elérhetô a nyolcszámjegyű összegek birodalma. Érdekes alternatívát kínálnak a méregdrága olasz bútorokkal gyakran designban és minôségben is versenyképes magyar tervezôk munkái. Feltétlenül említést érdemel például Büi Szilveszter, akinek munkái egyedi vonalvezetésüknek köszönhetôen akár exkluzív irodák büszkeségei is lehetnek. A szegedi tervezô a 20- as, 30-as évek Art Deco stílusát hozza vissza. Mindössze két ponton rögzített ülôgarnitúrái statikai bravúrok. A választék tehát széles skálájú, a kétszámjegyű daraboktól a nyolcszámjegyű irodabútorokig Magyarországon is minden beszerezhetô. Ha pedig egy cégnél kevés pénz van a berendezésre, akkor arra is érdemes gondolni, hogy a vállalat szolgáltatásainak, termékeinek minôsége is segíthet talán az üzleti sikerek elérésében…

Jókuti András

Hôstörténet

Valamikor a nyolcvanas évek legelején jelentek meg az elsô, koffernyi méretű hordozható számítógépek, valószínűleg az Osborne 1 (1981) volt az elsô ilyen példány. Csak emlékeztetôül: Windows vagy egyéb grafikus felhasználói felület ekkor még nem is létezett, hiszen 1985- ben került kereskedelmi forgalomba, és egy gép saját merevlemez nélkül, 128KB RAM-mal, már komoly elismerést vívott ki a hozzáértôk körében. Az Osborne beépített ötinches képernyôvel rendelkezett, ami egyszerre 52 karakter megjelenítésére volt képes, ráadásul ekkoriban a hordozhatóság alatt még csak azt értették, hogy ki lehetett vinni a szobából, saját áramellátásra pedig még várni kellett. Egy-két éven belül az IBM és a Compaq is letette saját „cipelhetô” gépét az asztalra, de talán a legelsô beépített akkumulátoros gép a japán Epson HX- 20 volt.

Ez a berendezés – leírása szerint – olyan memóriával rendelkezik, mint egy elefánt: a benne elférô akár 17 (!) programot még akkor is megjegyzi, ha kikapcsolják. Grafikus kijelzôje akár számok, központozás, kis- és nagybetűk megjelenítésére is képes, nem is beszélve a beépített nyomtatóról. Innentôl már rohamos a fejlôdés, az eleinte óriás-számológép külsejű eszközök kezdenek átalakulni a ma is ismert, karcsú és teljes értékű hordozható számítógépekké, a méretük alapján elôször laptop, majd notebook (1989. NEC UltraLite, 640kB RAM, 2MB ROM, 640x200x2 kijelzô, 2400bps modem) néven foglalnak helyet felhasználóik ölében.

Eközben folyamatosan jelen volt az igény egy számológép méretű eszközre is, persze lehetôleg minél inkább megközelítve a nagyobb rokonok tudását. 1989-ben jelent meg az Atari Portfolio Computer, ami saját billentyűzettel rendelkezett, de az igazi áttörést és piaci sikert még a ’90-es évek elején megjelenô Apple Newton MessagePad, és a Palm Zoomer már a ma is leginkább elterjedt kézírással működô, érintôképernyôs modelljei sem érték el. A legendás történet szerint Jeff Hawkins a Zoomer kudarca után visszatért az alapokhoz: a munka elsô fázisában hosszú hetek során egy fadarabon kísérletezte ki az ideális méretet és formát, mielôtt elkészítették volna az igazi üzleti sikert meghozó Pilot nevű modellt. A Palm 1992-ben indult, 1998-ban a vezetôk egy része megalakította a konkurens Handspringet, amit tavaly nyáron a Palm felvásárolt. A Microsoft csak 1996-ban készítette el a tenyérgépekhez szánt Windows CE elsô változatát, amit 2000-ben a Windows for PocketPC, 2002-ben Windows Mobile 2003 (PocketPC, PocketPC Phone Edition és Smartphone) követett.

Notebook helyett?

Az utóbbi években a PDA-k olyan hihetetlen fejlôdésen mentek keresztül, hogy mára már sok területen tökéletesen helyettesíteni tudják a hordozható számítógépeket. Ehhez természetesen kulcsfontosságú a megfelelô szoftver kiválasztása. Míg a kezdetekben a monokróm, kis teljesítményű gépek inkább csak a menedzserkalkulátorok kiváltására tűntek alkalmasnak, a mai csúcspéldányok sok tekintetben sikerrel vehetik fel a versenyt nagytestvéreikkel. Senkit ne riasszon el a viszonylag kisebb háttérkapacitás sem, ugyanis a kézigépeken (különösen a Palm operációs rendszer alatt) futó szoftverek lényegesen kevesebb tárterületet igényelnek.

Ha mégis szűkössé válna a hely, még mindig rendelkezésre áll a kötelezô tartozéknak számító memóriakártya. Találkozhatunk a nyolcvanas éveket idézô szoftverméretekkel is: akár már 50-100 KB (igen, kilobyte-os!) programok is igen hasznos és sokrétű tevékenységre képesek. Egy ilyen PDA színes kijelzôjén már a szövegszerkesztô és táblázatkezelô applikációk is tökéletesen használhatók. Itt persze az apró betűk és egyéb jelek felismeréséhez alapfeltétel a jó szem, vagy szemüveg. A „Documents To Go” nevű szoftvercsomag például hihetetlenül profin képes „utánozni” a Microsoft Office teljes programpalettáját – és mindössze néhány megabyte memóriát vesz igénybe. Ráadásul megbírkózik az eredeti formátumokkal (xls, doc, stb.) is, így alkalmas – akár menet közben – e-mailben fogadott dokumentumok feldolgozására.

Ezáltal bármely dokumentum hordozhatóvá válhat, s a munkahelyünkre visszatérve a szinkronizációval a PC-n tárolt verzión is automatikusan frissíti a változásokat. Ehhez hasonlóan a prezentációkhoz fölösleges lesz vinni magunkkal a notebookot. A Margi Presenter-to-go csomag ugyanis a PocketPC-k és Palmok közvetlen összeköttetését teremti meg a projektorral, apró figyelmességként még egy távirányítót is kapunk hozzá. A sor még tetszôlegesen folytatható: szinte minden fontos és elterjedt PC-s szoftvernek megvan a kistestvére, a pénzügyi szoftverektôl (például Quicken, Microsoft Money) az internetes böngészôkön át (talán itt jár a legnagyobb lemondásokkal a PDA használata) a navigációs és térképrendszerekig, például a magyar (!) fejlesztésű Aeromap.