NŐI HÁLÓSZÖVÉS
   
   TARTALOM
   KIADÓ
   LAPKONCEPCIÓ
   MEGJELENÉSI IDŐPONTOK
   HIRDETÉSI ÁRAK
   TECHNIKAI  ADATOK
   ELŐFIZETÉS
   TERJESZTÉS
   ELÉRHETŐSÉGEK
   AKTUÁLIS SZÁM
KARRIER  

Kapcsolatépítés: Az üzletek 70 százaléka személyes kapcsolatoknak köszönhetôen jön létre. De különbözik-e a nôk hálózati kapcsolatrendszere a férfiakétól?

Egy terület, ahol a férfiak jobban kihasználják lehetôségeiket, mint a hölgyek, az a networking. Legalábbis Nagy Beáta szerint, aki Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetemen a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központot vezeti.Szerinte ugyanis „a férfi menedzserek sokkal jobban használják kapcsolataikat, mint a nôk”. A kutató a jelenség egyik okát a barátságok létrejöttének körülményeiben jelöli meg. A katonaság alatt például a férfiak mindent megtudnak egymásról, legyen szó erkölcsrôl vagy éppen szellemi képességekrôl.

Így az itt szövôdô barátságok általában egész életre szólnak. Nemcsak a politika szolgál erre példával, de a szociológiai kutatások is azt igazolják, hogy az egykori katonatársak évekkel késôbb is keresik a közös programokat, együtt fociznak, netán idôrôl idôre összejárnak sörözni. „Ezzel szemben a nôk kapcsolatai kevésbé stabilak” – hangsúlyozza Nagy Beáta.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

Nôi és férfi menedzserek körében végzett párkapcsolati vizsgálatok bizonyítják, hogy a társas élet többnyire a férfiak baráti köre mentén szervezôdik. Sokszor a nôk szívesen be is kapcsolódnak a férfi hálózatba, mi több, megszervezik a közös síelést vagy a kerti partit, s csak egy válás esetén tűnik fel, hogy éveken át a férj kapcsolatait ápolták. „Pedig az ilyen típusú kapcsolati tôkére az üzleti életben mindenkinek nagy szüksége van” – vonja le a nem túl eredeti következtetést a kutató.

INFORMÁLIS HÁLÓZAT

Nemzetközi kutatások szerint a legtöbb menedzser nô nagyobb jelentôséget tulajdonít a formális networknek, jobban betartja a hivatali utakat, mint a hasonló pozícióban lévô férfiak. Úgy érzik, ôk a munkájukkal tudnak bizonyítani, nem is keresik és nem is használják az informális utakat. Jellemzôen az „Old boys network” kifejezésnek nincs is meg a nôkre vonatkoztatható változata. A nôk, fôként, ha nemüket egyedül képviselik a felsô menedzsmentben, könnyen kiszorulnak a férfiak társalgásából. A topvezetôk cégen belüli magánya ma már szinte közhely. A legutóbbi vizsgálatok szerint, amelyeket Bálint Zsuzsanna végzett, a hazai cégeknél a csúcsvezetôk hét százaléka, a felsô vezetôk 21 százaléka, a középvezetôk 29 százaléka nô. Az 50 legnagyobb létszámú hazai vállalatból kiválasztott 16 cég azt példázza, hogy a szervezeti ranglétrán felfelé haladva egyre kevesebben képviselik a gyengébb nemet. Ha viszont a nôk csak jelképes arányban vannak jelen egy pozícióban, akkor nemük erôteljes képviselôivé válnak. A szaknyelv úgynevezett „tokennek” aposztrofálja a csoportját egyedül szimbolizáló egyént. Ez a szerep egyúttal azt is jelenti, hogy a nôi vezetôt környezete állandóan figyeli, így szüntelen bizonyításra kényszerül, állandó rivaldafényben van.

„Topmenedzser nôk közül többen is elpanaszolták, miként váltak még magányosabbá, mint bármelyik hasonló pozícióban lévô férfitársuk. A jelenség ismerôs: ha egy értekezlet után a férfiak valamelyik focimeccs elemzésébe kezdenek vagy éppen a disznó viccek kerülnek terítékre, akkor elôbb-utóbb az egyetlen nô elhagyja a terepet. Ezzel viszont óhatatlanul kizárja magát a továbbfolytatott beszélgetésbôl, és sokszor a céget érintô fontos információk sem jutnak el hozzá” – összegzi az életút-interjúk tapasztalatait Nagy Beáta. Azt Csík Klára, az InDeed Managament Consultancy kelet-középeurópai ügyvezetô igazgatója is elismeri, hogy a kapcsolattartás az egyik nélkülözhetetlen menedzsertevékenység. „Illik a fontosnak ítélt eseményeken részt venni. Láttatni kell magunkat, érzékeltetni, hogy hatalmunk van, képesek vagyunk segíteni, támogatni, elintézni bizonyos dolgokat.

Bizonyítanunk kell, hogy jó pozícióban vagyunk, jó helyen. Ezáltal önbizalmunk, hiúságunk is megkapja azt, ami neki jár. A menedzsernôk is tanulják, illetve egyre többet gyakorolják ezt a fajta kapcsolatépítést.” Ami viszont kevésbé elfogadott a nôknél, az a hobbi mentén kialakult „érdekkapcsolati háló”. Közismert, hogy a férfiak golf, squash vagy éppen vadászat közben – akár levezetésképpen – üzletrôl is ejtenek néhány szót. Másnap pedig elég egy telefon, és máris bensôségesebb a viszony a már saját érdekükért harcoló üzletemberek között. A nôknél ez a visszacsatolás valahogy nem működik. Az okok a mentalitások különbözôségében keresendô, a nôk emocionálisabbak, s ha valaki nem szimpatikus számukra, nehezebben tudnak vele „jópofizni”. Egymást támogató segítségre azonban a nôknek is szükségük van. Nem véletlenül szaporodik a nôi menedzserklubok száma. A Professional Women’s Association zártkörű klubja a Magyarországon dolgozó külföldi topmenedzsereket fogja össze, a Csík vezette Womanager Klub tagjai pedig hazai cégek vezetônôi.

SIMILIS SIMILI GAUDET

„Gyerekkoromban is mindig a fiúkkal voltam egy csapatban, s bevallom ma is, ha egy nagy társaságban vagyok, inkább a férfiak beszélgetéséhez sodródom” – mondja Barra Mária, a Budapesti Kommunikációs Fôiskola docense, a Womanager Klub egyik alapítója. Ezért még számára is meglepô volt, hogy egy nôi klub mellett tette le a voksát. A döntés hátterében az állt, hogy vállalkozása, egy beszédtechnikaiés kommunikációs iskola létrehozását követôen egyre inkább szüksége volt olyan tanácsra, amit csak a cégvilágot nála jobban ismerô szakemberektôl kaphatott meg. A vállalkozó azonban családanya is maradt, és a három gyerek mellett nem ért rá a tipikus menedzseraktivitásokra: se teniszezni, se golfozni nem maradt ideje. A Womanager Klub mindössze hathetente jön össze, mégis sokat jelent számára. Egyrészt már az is sokat segített a két fronton teljesítô asszonynak, hogy megtudhatta: „más is hasonló gondokkal küzd, mint én”.

Hogy a multicég marketingigazgatója vagy a tanácsadó cég vezetôje ugyanúgy nem találja a helyét a tipikusnak mondott nôi körökben. Hogy a férfi vezetôk egész más megközelítésben adják jó tanácsaikat. Hogy a pillanatnyi kudarcaikat a nôknek másképpen kell leküzdeniünk. Barra Mária úgy fogalmazza meg a klub jelentôségét, hogy társakra talált, mégpedig úgy, hogy ezeket a szálakat közvetlenül is felhasználja. „Kertelés nélkül kérhetek, nem kell látszatköröket futnom, és nem csak ötletet, de kapcsolatokat is cserélünk, hiszen az egymás iránti bizalom már igazán elmélyült” – hangsúlyozza. A Womanager Klub különbözô iparágakban dolgozó topmenedzserekre épül. A nôi networking azonban munkahelyen belüli HR eszközzé is válhat. A fôleg amerikai gyökerű multinacionális cégeknél – mint a Deloitte&Touche, a Ford, a GE (General Electric) vagy a Johnson & Johnson – az „egyneműek hálója” esélyegyenlôségi programot működtet.

MUNKAHELYI HÁLÓ

„A nôk a világon mindenütt hátrányban vannak a hálózatépítésben” – állítja Szabó Eszter, a GE közép- európai regionális kommunikációs igazgatója. Szabó ez alatt azt érti, hogy kevesebb idejük jut a kapcsolatok ápolására. Ha a munkaidôhöz a háztartással eltöltött idôt is hozzászámítják, akkor a nôk munkaidômérlege akár 20-30 százalékkal kevesebb szabadidôt mutat. Ebbôl a ténybôl következik az a tudáshiány is, ami sajnálatos módon gyengíti az amúgy is gyengébb nemet. Mindez befolyásolja a nôk munkahelyi elômeneteli lehetôségeit is. Az Eurostat adatai szerint az unióban a munkavállaló férfiak 10,1 százaléka vezetô, míg a nôknek csak 5,7 százaléka. A GE ezt felismerve döntött úgy, hogy a tehetséges és ambiciózus középvezetô nôket külön kezdeményezéssel támogatja.

„A GE Women’s Network (GEWN) elsô hazai hubját (egység, csoport – a szerk.) 1999-ben szerveztük meg a GE Lightingnál. Mára a GE nôi hálózata (GEWNH) már mind a hat hazai üzletág legtehetségesebb munkatársnôit tömöríti” – mondja Szabó Eszter, a magyar szervezet társelnöke. Tréningekkel, mentorprogrammal, továbbá a GE globális és európai vezetôivel szervezett találkozókkal kézzelfogható segítséget nyújtanak a tehetséges nôknek az elôrejutáshoz. A „pozitív diszkrimináció” jelzôs szerkezettel nem szívesen él Szabó, azt azonban elismeri, ez a rendszer olyan külön segítséget nyújt a nôknek, amelyet esetenként akár a férfi menedzserek is szívesen elfogadnának. A dolog pikantériája, hogy a mentorprogramban sok felsôvezetô férfi is részt vesz. Tapasztalataikat társadalmi munkában adják át a magyar kolleganôknek. Az itteni csapat olyan jól működik, hogy 2003-ban a globális cég 40 európai szervezete közül elnyerte a legjobb európai hálózat díjat, idén márciusban pedig a GE Coaching for Success versenyében bizonyult a legjobbnak.

Verô Júlia

Hálót, ne csak halat A GE Women’s Network programját a GE legendás hírű vezetôje, Jack Welch hívta életre 1997-ben, magukra a nôkre bízva, hogyan töltik meg tartalommal. Az eredményességet a felsô vezetésbe került nôk növekvô száma igazolja. A 340 ezer fôs világcégnél a WN csoportokban közel 14 ezer tehetséges menedzsernô igyekszik „élni a lehetôséggel”.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

powered by