ORIENTÁCIÓS ZAVAROK
   
   TARTALOM
   KIADÓ
   LAPKONCEPCIÓ
   MEGJELENÉSI IDŐPONTOK
   HIRDETÉSI ÁRAK
   TECHNIKAI  ADATOK
   ELŐFIZETÉS
   TERJESZTÉS
   ELÉRHETŐSÉGEK
   AKTUÁLIS SZÁM
KARRIER  

Kommunikáció: Új stratégiát hirdetett több marketinges és kommunikációs szakmai szervezet. A programok egyik közös eleme, hogy erôteljesebb közéleti szerepvállalást céloznak meg, a másik: eredmények helyett inkább belsô vitákat eredményeznek.

Lemondott alig féléves regnálás után dr. Bíró Péter, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) tavaly májusban megválasztott elnöke. A múlt év végi távozást mindössze szűkszavú indoklás kísérte, miszerint az elnök és az elnökség nem tudott megállapodni a stratégia végrehajtásának módjában és ütemében – bár egyetértettek annak céljaiban.

Pedig Bíró, aki a Siemens Nemzeti Vállalat vállalati stratégiai és kommunikációs igazgatója, nagyszabású tervekkel kezdett neki elnöki tevékenységének: a szövetséget be kívánta vonni az ország gazdasági és turisztikai stratégiájának tervezésébe, markánsabb sajtójelenlétet célzott meg, és tenni kívánt a marketingszakma vállalatokon belüli visszaszorulása ellen is.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

Az elképzelések tettekben is kifejezôdtek: így például az MMSZ keretmegállapodást kötött a MeH Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalával (NFTH), amelyben vállalta, hogy segíti a hivatal tájékoztatási koncepciójának kidolgozását. Ez a gazdaság szereplôi számára szükséges, az Európai Unióval és a támogatásokkal kapcsolatos információk színvonalas kommunikálását tűzte ki célul. Az NFTH felállított egy tájékoztatási munkacsoportot, amelynek tevékenysége során folyamatosan konzultál a szövetséggel, illetve kölcsönösen elôadókat küldenek egymás rendezvényeire. A megvalósítás azonban már másik marketinges elnökre marad, akinek megválasztására május 31-ig adott magának idôt az MMSZ.

A marketingszövetség jelenleg minden jel szerint leginkább idômegadásban jeleskedik, hiszen az elkezdett programokat nem hagyja abba, az interregnum során Tonk Emil ügyvezetô alelnök vezeti a szervezetet, és ügyel arra, hogy a következô elnökválasztó közgyűlésig is haladjon minden tovább, csak kicsit lassabban. „A január 12-én tartott stratégiakidolgozó ülésén az elnökség jóváhagyta a korábbi programokat, csupán a megvalósításra szánt több idôt” – nyilatkozta Keleti Katalin fôtitkár. Ez a gyakorlatban egyebek mellett azt jelenti, hogy csökkenteni akarják a tagdíjat. Illusztris társaságban vannak a marketingesek, hiszen a többi rokonszervezet is óvatosabbá vált korábbi, nagy ívű terveivel. „Egy új stratégia megvalósítása kódoltan magában hordozza a konfliktusokat, az érdekek sérülését” – mondja Ferling József, a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) bô egy évvel ezelôtt megválasztott elnöke, aki a szervezet korábbi vezetésétôl eltérôen elsôsorban nem a szakmát, hanem a szövetséget kívánja menedzselni.

„Ennek elsô lépéseként az adminisztrációt, a tagsági viszonyhoz kapcsolódó jogok és szolgáltatások rendszerét kellett rendbe hozni” – mondja. Az MPRSZ a korábbinál aktívabb szerepet vállalt a közéleti kommunikációban. Élénk fantázia kell ahhoz, hogy megértsük, miként fér ebbe a koncepcióba az Országgyűléssel kötött megállapodás, miszerint az MPRSZ tanácsokkal segíti a parlament kommunikációját. Az már érthetôbb, hogy a szövetség a Reklámszövetség Füge Tagozatával, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségével és a PR Szakmai Kollégiummal együtt tenderajánlást is készít, melynek fô célja, hogy a kommunikációs tenderek kiírásaikor és a pályázatok elbírálásainál vegyék figyelembe a szakma sajátosságait. Az elsô hallásra nem túl eredeti, ámde logikus koncepció egységes, szakmailag releváns bírálati szempontok kialakítását javasolja. „Így elkerülhetô, hogy elôre lefutott, egy adott ügynökségre »szabott« vagy ilyennek tűnô kiírások jelenjenek meg” – mondja Ferling.

Az elnök ambiciózus tervének Achilles-pontja egy úgynevezett shortlist, amely a szakmailag elismert, kellô referenciával rendelkezô PR-ügynökségek nevét tartalmazná. Csakhogy egy ilyen lista létrehozása diszkriminatív, s ezért sokan támadják is a javaslatot. Az az érv, hogy az EU-ban is létezik hasonló jegyzék, azért nem elégíti ki a tamáskodókat, mert nem ismerik el a szövetség kompetenciáját a listára kerülôk kiválasztásánál. Ráadásul a brüsszeli lajstrom azt a célt szolgálja, hogy feleslegesen senki ne pályázzon olyan tenderre, amelynek kritériumait amúgy sem tudja teljesíteni. Most már a szövetségben is úgy látják, hogy az egyetlen megoldás, ha a Közbeszerzési Tanács minôsített ajánlattevôk jegyzékét alakítja ki, egy úgynevezett szektorális listát, amelynek a bekerülési kritériumaira tehet ajánlást az MPRSZ.

A szövetség a társzervezetekkel együtt most éppen azon dolgozik, hogy ajánlásai jogi szempontokból is megfelelôek legyenek a Közbeszerzési Tanács számára. Addig pedig vitatkoznak a tagok. Nincs ez másképp a relámosoknál sem, a mintegy 800 tagot számláló Magyar Reklámszövetség (MRSZ) esetében is közel egy évet vett igénybe a szövetség új alapszabályának kidolgozása és elfogadása. Hargitai Lilla, az MRSZ szintén egy évvel ezelôtt kinevezett fôtitkára szerint egy szervezetnek képesnek kell lennie kompromisszumot kötni. A reklámszövetség ezt tette például az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT) évek óta húzódó vitában. Reklámjogi és etikai kérdésekben ugyanis a reklámszövetség etikai bizottsága és az ÖRT párhuzamosan tevékenykedett, adott esetben a Magyar reklámetikai kódex alapján hoztak egyazon reklámról egymásnak ellentmondó ítéletet, ami nem használt a reklámszakma megítélésének.

A helyzetet bonyolította, hogy az ÖRT vezetôi egyidejűleg a reklámszövetség elnökségének is tagjai. Az etikai bizottság ezentúl csak a fogyasztói panaszokkal szeretne foglalkozni, minden más ügyet az ÖRT-hez irányít, s ezt alapszabályzatában is rögzítette. Ez azonban csak egy szelete a szövetség megújulásának. „Felfrissítettük a Reklámetikai kódexet, új alapszabályt dolgoztunk ki, arculatváltásba fogtunk, és évente egy – 2003-ban a fogyatékosok társadalmi beilleszkedését célzó – társadalmi kampányt támogatunk, terveink nagy része teljesült” – mondja a fôtitkár, aki szerint a tartalmi megújulást az idén formai újdonságok követik majd. A reklámszövetséget ugyanis sok támadás érte, hogy tájékoztató füzete és honlapja jócskán elmaradt a piaci igényektôl és trendektôl.

Az új arculattal jelentkezô kiadvány és honlap az új évben ezen hivatott javítani. Bár a problémák hasonlóak, van mit javítani a szervezetek együttműködésén is: jóllehet, minden megkérdezett harmonikus kapcsolatról beszélt, hosszú út vezet még az egységes fellépéshez, az integrált kommunikációhoz, amely varázsszavakat a marketing- és pr-szakma állandóan sulykol. A saját portájukon azonban inkább nem söprögetnek: továbbra is gyenge lábakon áll a szervezetek önmagukról folytatott kommunikációja, s ezt az érintettek többsége is elismeri.

Pákolicz Attila

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

powered by