BÓVLIBÓL MENŐ
   
   TARTALOM
   KIADÓ
   LAPKONCEPCIÓ
   MEGJELENÉSI IDŐPONTOK
   HIRDETÉSI ÁRAK
   TECHNIKAI  ADATOK
   ELŐFIZETÉS
   TERJESZTÉS
   ELÉRHETŐSÉGEK
   AKTUÁLIS SZÁM
CÉGVILÁG: SAMSUNG  

Samsung Electronics: Bóvligyártóból innovációs nagyhatalom – nagy értékű, márkás termékeivel egyik piacot a másik után hódítja meg a szöuli elektronikai konszern, és még ott is nyereséges, ahol a konkurencia veszteséget kénytelen elkönyvelni.

Csong Jong Jun megszállottja a technikának. A Samsung Electronics nagyfônökének szöuli luxusapartmanjában a mobiltelefon a klímával, a hűtôszekrény az internettel, a TFT-képernyôs tévé a videokamerával, a porszívó a homeserverrel kommunikál. A konszern felsô vezetésének fele a technikabolond fônök tôszomszédságában, a padlástól a pincéig behálózott Tower-Palace felhôkarcolóban lakik.

Jun összesen 2500 lakást szereltetett fel mindenféle digitális ketyerével. Munkatársak mint kísérleti nyulak – ez jellemzô Junra. „2010-ig a világ vezetô elektronikai fogyasztásicikk- gyártójává akarunk válni” – hirdeti az aszkéta hajcsár. Az ide vezetô út elsô szakaszát sikeresen tette meg a Samsung nagyfônöke. Hat évvel az ázsiai gazdasági válság kitörése után, amely az óriásvállalatot is letaglózta, a Samsung a leggyorsabban növekvô és legnyereségesebb szórakoztató elektronikai cégek egyike lett.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    


„A legjobb úton halad, hogy utolérje a Sonyt” – összegzi Tim Jones, az Innovaro vállalkozási tanácsadó vezetô elemzôje. A memóriák, szuperlapos LCDképernyôk, számítógép-monitorok és videolejátszók világpiacát már így is a koreaiak uralják. A mobiltelefonok piacán, ahol vérre menô harcok zajlanak, a Samsung hét röpke év alatt a harmadik helyre küzdötte fel magát. Az egykori koppintóvállalat, amely olcsó fekete-fehér tévéket gyártott, mára keresett divatmárkává avanzsált. És a Samsung-Group fejôs tehenévé (116,8 milliárd dolláros forgalommal 2002-ben). A mindenfélével foglalkozó, pénzügyi szolgáltatásokat értékesítô és szállodaláncokat, valamint szabadidôparkokat is üzemeltetô konszern nyereségének 80 százaléka ma már az elektronikai üzletágból származik. Míg riválisai, a Sony és a Philips kénytelenek minihaszonnal beérni és munkások tízezreit utcára tenni, addig a koreai parvenü hatalmas profitokat vág zsebre.

Mi az, amit a koreaiak annyival jobban csinálnak, mint versenytársaik? A Samsung-rendszer már a szerelôcsarnokokban kezdôdik. Suwonban, ebben a Szöultól délre fekvô elôvárosban 25 ezer ember dolgozik a vállalatnak. A túl lassan vagy túl sok selejtet termelô gyártósorokat „Worst Line” (a legrosszabb szalag) feliratú táblák jelölik. A megaláztatás hihetetlen energiákat szabadít fel a dolgozókban. Semmi nem fáj ugyanis jobban egy koreainak, mint a nyilvános megszégyenülés. A csorba kiköszörülése becsületbeli ügy. Így szabja meg a mércét a Samsung az egész iparág számára. Tíz évvel ezelôtt senki egy centet nem adott volna a vállalatért.

Az 1969-ben alapított elektronikai üzletág más gyártók megbízásából kis értékű tömegtermékeket, tévéket, mosógépeket és rizsfôzôket állított elô. Néhány saját márkás termékét diszkontforgalmazókon keresztül kótyavetyélte el. Csak a memóriák piacán számított a világelsôk közé. „Ez nem elég” – vélekedett a stafétát 1987-ben átvevô elnök, Kün-Hi Lí. A cégalapító Bjong Csol Lí fia elrendelte, hogy azonnal fel kell hagyni a veszteséges ócskasággyártással. 1993-as, nagy port felkavaró lelkesítô beszédében másodosztályúvá degradálta vállalatát. Lí, aki az Egyesült Államokban és Japánban folytatta tanulmányait, felszólította alkalmazottait, feleségükön és gyermekeiken kívül verjenek ki minden eddigit a fejükbôl, hogy versenyképesebbé válhassanak.

Csak éppen senki nem hallgatott rá. Élethosszig tartó foglalkoztatási garancia és erôs szakszervezetek állták a változás útját. Minek erôlködni? Vészhelyzet esetén ott voltak a Korea Rt. államilag garantált hitelei. A Samsung a koreai gazdaság tükörképévé vált: elnehezült struktúra, fennhéjázás és összefonódások. Miután 1996-ban Kün-Hi Lí visszavonult a Samsung Electronics elnöki pozíciójába, és az elektronikai leányvállalat irányítását bizalmasára, Csong Jong Junra bízta, az ázsiai válság majdnem csôdbe döntötte a konszernt. A Samsung vesztesége 1997-ben elérte a 431 millió dollárt, és 19,4 milliárd dolláros adósságteher alatt nyögött. A becsvágyó Jun számára a válság jelzés volt: ideje keresztülvinni a változtatásokat. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) csak akkor kaphatott támogatást, ha egyértelműen a szanálás útjára lép. 84 ezer dolgozójából 24 ezret elküldött – és az államon keresztül megkapta az IMF-pénzeket.

A megmaradt munkásoknak teljesítménystandardokhoz és minôség- ellenôrzésekhez kellett igazodniuk, ami korábban csak a General Electricnél volt szokás. A Samsung szanálója egy radikális lépéssel megvált a veszteség felelôseitôl, és kiaknázatlan, külföldi tapasztalatokat szerzett vezetôket állított csatasorba, mint Eric B. Kim marketingfônököt vagy Dong- Dzsin Ot, aki az amerikai vonalat felügyeli. Az amputáció megmentette a beteg életét, és a cég már 1999-ben kikerült a vonal alól. A mobil- és chippiac mostani ingadozásait szinte meg sem érzi a vállalat. A Samsungveteránnak, Junnak sikerült a lehetetlen. Hihetetlen tempóban egyesítette és állította talpra a konszern megtört erôit, és lukratív növekvô piacokra tört be. Jun és az elnök Lí évente négy alkalommal prezentáltatja 17 divízióvezetôjével a legújabb, úgynevezett „Wow”-termékeket.

A Samsung saját márkajegyeként jegyeztette be ezt az angoloknál a lelkesedést, elragadtatást jelentô szócskát. A „Wow”-címkét csak a csúcstermékek viselhetik: szuperméretű LCDtévék, cigarettásdoboznyi videokamerák és egész játékfilmek tárolására alkalmas minichipek. A Samsung azóta minden elektronikai üzletágban olyan termékeket gyárt, hogy a konkurencia belesápad. Többi versenytársával ellentétben a koreaiaknak nem kell más beszállítókkal osztozniuk vívmányaikon. A legfontosabb komponenseket ugyanis a konszern maga állítja elô: a digitális végfelhasználói készülékek értékteremtési folyamatának szinte minden lépését – a chipektôl a displaytechnikáig – a magukénak tudhatják. Közben a sokáig gyengélkedô félvezetô- üzletággal keresi a legtöbb pénzt a Samsung. Jun milliárdokat invesztált modern chipgyárak építésébe, és az intelligens rendszerelemek, az ún. logikai chipek fejlesztését ösztönözte. A kutatási, fejlesztési kiadásokat öt éven belül 165 százalékkal növelte, amelyek 2002-ben elérték a 2,4 milliárd dollárt. Bejött a számítása.

A vállalat ma sokkal kevésbé függ az ingadozó és árérzékeny memóriapiac változásaitól, ugyanakkor egyetlen digitális készülékgyártó sem létezhet a Samsung „belsôségek” nélkül – legyen szó a Dellrôl, a Microsoftról vagy a Nokiáról. A koreaiak már rég az iparág fejlesztôgépeinek számítanak. Jun a 90-es évek óta ezt a „mindent vagy semmit” stratégiát folytatja, így például amikor beszállt a TFT-üzletbe, amely a mai szupervékony képernyôk alapja. Riválisával, a Sonyval ellentétben – a japánok makacsul ragaszkodtak a képcsôhöz – a Samsung milliárdokat lapátolt az új technológiába, és így a lapos képernyôk piacvezetôje lett. Remek startpozíció. A HSBC Bank elemzôi szerint az LCD-tévék forgalma a mai négymillió eladott készülékrôl 2005- re 14 millióra ugrik majd. Jun az alaptechnológiákhoz való visszatérésnek köszönheti a mobilpiaci gyôzelmét is.

A Samsung maga gyártja a processzorokat és a nagy felbontású színes kijelzôket is, amelyek nélkül ma már nem létezhet modern készülék és amelyek gyakran a mobiltelefon összértékének 90 százalékát teszik ki. Az eladott mobilok darabszámát tekintve a koreaiak ugyan csak a harmadik helyen állnak, a forgalmat nézve azonban már a második hely az övék – rögtön a Nokia után. Jun a kezdetektôl fogva a nagy értékű multimédia-mobilokra koncentrált, és nagy ívben elkerülte az olcsó készülékek piacát. Most olyan nyereségszintet célozhat meg – 20 százalék –, amelyet a befektetôk egyébként csak a finnektôl szoktak meg. „Néhány évvel ezelôtt még a semmivel volt egyenlô a nevünk” – összegzi Eric B. Kim marketingfônök. Mára alapvetôen megváltozott ez az imázs, többek között Kimnek köszönhetôen. A férfi igazi marketingzseninek számít.

Amikor 1999-ben Jun felvette a Harvardon végzett szakembert, teljes káosz uralkodott a Samsung márkák terén. Világszerte 55 ügynökség foglalkozott a reklámüzenetekkel, és minden országfelelôs a saját stratégiáját folytatta. Kim, aki elôtte 33 évig Amerikában élt, felmondott minden szerzôdést, és a teljes reklámbüdzsét a New York-i Foote, Cone & Belding ügynökségnek adta. A „Digitall – everyone’s invited” kampány, amelybe tavaly 400 millió dollárt fektetett a Samsung, már a New York-i reklámügynökség kreálmánya. Megérte a befektetés. Az elmúlt három évben egyetlen márka értéke sem nôtt annyira, mint a Samsungé. Az Interbrand becslése szerint ma 10,8 millió dollárt ér és éppen csak lemarad a Sony mögött. A tôzsdén viszont csaknem kétszer annyiba kerül (61 milliárd dollár) a szöuli konszern, mint japán ôsriválisa. Koreai önfegyelem, technológiai becsvágy és egy tévedhetetlen szimatú fônök, aki minden növekvô piacra rátapint.

Úgy tűnik, a Samsungot lehetetlen megállítani. Idôközben forgalmának 70 százaléka külföldrôl származik. És amit ott elad, azt otthon kipróbálhatja: Dél-Korea a világ talán legnagyobb műszaki laboratóriuma. A háztartások 70 százalékában van szélessávú internet, tévét a mobiljukon néznek. Hogy az idegen piacokon a meggyökeresedett konkurenciával szemben megállja a helyét, a Samsung helyi ismeretekkel rendelkezô menedzsereket alkalmaz. Így kaphatta a Nokia egykori menedzsere, Kalevi Kaartinen azt a feladatot, hogy feleskesse az európai szolgáltatókat az új gyártóra. A húzás sikerült. A fényképezôgépes telefonok, amelyeket a Samsung külön a Telekom igényeihez igazított, a német piac slágerei.

Anne Preissner


A magyar kapcsolat

Magyarország legforgalmasabb pontjain, így például a budapesti Károly körúton óriási reklámok hirdetik a Samsung termékeit. Ez ma már a világ nagyvárosaiban is megszokott látvány, ám e tekintetben Magyarország megelôzte a nemzetközi trendet. A csúcstechnológiát jelentô termékeirôl híres dél-koreai vállalkozás már akkor megvette ezeket a hirdetési felületeket, amikor még nem volt sikkes Samsung gyártmányú készülékeket vásárolni. Az akkor még nehézkes dél-koreai konszern ugyanis már a 80-as évek végén felfigyelt a magyar piacra, ami nem is csoda, hiszen Magyarország – fittyet hányva Phenjan ellenkezésére – a keleti tömbbôl elsôként, még 1988-ban helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat Szöullal. A kettészakadt ázsiai ország ezt egyebek mellett azzal hálálta meg, hogy befektetôi figyelmét a térségben ide koncentrálta.

A dél-koreai székhelyű multinacionális vállalat 1989 óta közel 23 milliárd forintot ruházott be Magyarországon és további 16 milliárdnyi beruházást tervez. Alkalmazottainak száma háromezer, és három telephelyen – Jászfényszaru, Szigetszentmiklós és Göd – gyárt csúcstechnológiát. Idôközben az egyik legismertebb nemzetközi márkává nôtte ki magát Magyarországon a Samsung. A koreai csoda magyar részvétellel valósult meg, hiszen a Samsung Jászfényszarun hozta létre a világ egyik legmodernebb és Európa legnagyobb televíziógyárát.

A gyár 1200 alkalmazottat foglalkoztat, s évente 2,6 millió készüléket gyárt 125 milliárd forint értékben. A kapcsolat a kezdetekkor még bérmunkajellegű volt, az olcsó és vezetô technológiát nem jelentô termékeket az európai átlagnál lényegesen olcsóbbnak számító magyar munkaerôvel szereltették össze a koreaiak. Ma már a magyar munkaerôt sem lehet igazán olcsónak nevezni, mint ahogy a kapcsolat jellege is alaposan megváltozott. Ugyan az összeszerelés jelenti a Samsung magyarországi tevékenységének legnagyobb részét, de K+F tevékenységet is folytat a konszern Magyarországon. A gödi SDI üzemeiben már magyarországi hozzáadott értéket is kapnak a Samsung termékek.

Csong Jong Jun:
A technika megszállottja



Ötszörös világelsô



Háztartási gépek:

Világszerte piacvezetô a mikrohullámú sütôk piacán, a „no name” termékek piacán azonban alárendelt szerepet játszik. Mivel azonban az a céljuk, hogy a háztartásokban található legkülönbözôbb elektronikus berendezések kommunikáljanak egymással, ragaszkodnak a termékcsoporthoz. Forgalma 2002-ben: 3,1 milliárd dollár Operatív eredmény: 11 millió dollár

Mobilok:

Két év alatt 7,5-rôl 11,5 százalékra növelte világpiaci részesedését, és ezzel a világ harmadik legnagyobb mobilgyártója. A CDMAtelefonok piacán, amely elsôsorban az Egyesült Államokban és Ázsiában elterjedt standard, az elsô helyen áll. Forgalma 2002-ben: 10,4 milliárd dollár Operatív eredmény: 2,5 milliárd dollár

Félvezetôk:

A Samsung dominálja a globális memóriapiacot (D-RAM és S-RAM), és nemzetközileg is vezetô elôállítója a TFT-technológiának, amely a lapos képernyôk alapját képezi. A koreaiak még a chippiac válsága idején is csinos profitokat tehettek zsebre. Forgalma 2002-ben: 10,7 milliárd dollár Operatív eredmény: 3,2 milliárd dollár

Fogyasztási cikkek és PC-k:

A Samsung piacvezetô a monitorok, videorekorderek és TFT-képernyôk világpiacán. Bár az üzletág nagy árnyomás alatt áll, a konszern számára mégis létfontosságú, hogy megôrizze vezetô pozícióját a tévékhez és laptopokhoz való LCD-kijelzôk piacán, amely a jövôbeli fejlôdés motorja. Forgalma 2002-ben: 8,2 milliárd dollár Operatív eredmény: 32 millió dollár
ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

powered by