FENYEGETŐ MOSOLY
   
   TARTALOM
   KIADÓ
   LAPKONCEPCIÓ
   MEGJELENÉSI IDŐPONTOK
   HIRDETÉSI ÁRAK
   TECHNIKAI  ADATOK
   ELŐFIZETÉS
   TERJESZTÉS
   ELÉRHETŐSÉGEK
   AKTUÁLIS SZÁM
EXTRA: Távközlás. Kína  

Kína: a mosoly országában kegyetlen kiszorítósdi vette kezdetét: a hazai cégek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a nyugati mobilgyártók piaci részesedésébôl

Kikenve-kifenve, kihívó szerelésben lófrál Lihui és Xiaomei Sanghaj elegáns bevásárlóutcájában, a Hua Hai Lun. Testhez álló farmerjuk a csípôjükig ér. Nyakukban a köldökükig érô topjukhoz passzoló, csillogó-villogó kövekkel kirakott mobiltelefon himbálódzik. Kína nagyvárosaiban megnézheti magát az a tinédzser, akinek nincs legalább egy divatos mobilja. Vannak lányok, akiknek három ilyen státusszimbólumuk is van – a ruhatáruk színéhez igazítva.

KULTURÁLIS FORRADALOM 1995-ben Kína 1,3 milliárdos népességébôl alig 3,6 milliónak volt mobilja, ma 240 millióan beszélnek „shoujin” (a „kéz” és a „készülék” írásjelének keveréke) – többen, mint vonalas telefonon. A mosoly országa a világ legnagyobb mobiltelefon-piacává – és a nyugati gyártók aranybányájává – nôtte ki magát. A Nokia, a Siemens, az Ericsson és az Alcatel építették ki az infrastruktúrát – és vég nélkül értékesítették készülékeiket.

ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    

A kínai piac jelenleg 20 százalékos vagy még ennél is magasabb növekedési ütemet produkál – ilyen dinamizmusról az európai és az amerikai gyártók csak álmodhatnak, ott ugyanis alig-alig növekszik valamennyit az üzlet. Nem csoda hát, hogy a nyugatiak abban reménykednek, a keleti keresletdömping majd megmenti az otthon döcögôsen teljesítô piacot. Túl sok jóra azonban nem számíthatnak. Kínában ugyanis drámai változások mentek végbe a mobilpiacon. A hazai gyártók, mint a Ningbo Bird, a Haier, a Konka vagy a TCL, szinte egyik napról a másikra szorították ki a nyugati cégeket vezetô pozíciójukból. Míg 2002 elsô felében még a Motorola, a Nokia és a Siemens uralták a piac 64 százalékát, addig mára 33 százalékra zsugorodott a részesedésük.

Heves küzdelem vette kezdetét a jövôbeni piacokért. A kínaiak támadnak, a nemzetközi konszernek pedig igyekeznek megvédeni maradék territóriumukat. Az elmúlt években a Siemens és a hozzá hasonló cégek óriási összegeket fektettek vegyesvállalatokba és kínai gyártóegységekbe. Rudi Lamprecht, a Siemens mobilüzletágának igazgatója csak a harmadik generációs vezeték nélküli kommunikáció kínai standardjainak kifejlesztésébe 220 millió eurót ölt. Most az a cél, hogy az ország legtávolabbi csücskében is megismerjék és megbecsüljék a Siemens nevét. A müncheniek marketingfogása: ôk szponzorálják a kínaiak nemzeti fociválogatottját és március óta a „Siemens Mobile Football League” nevet viseli Kína elsô labdarúgóligája. Ügyes – és mindenekelôtt életbevágó – lépés ez a focirajongó országban. A tervezett 12 helyett ugyanis jelenleg alig hat százalék a Siemens piaci részesedése.

Hasonló volumenű veszteséget kellett elkönyvelnie a Motorolának és a Nokiának is. A piacvesztés mögött három tényezô áll: a kommunista kormány célzottan a hazai termelést támogatja, a kínai gyártók nagyon ügyesek készülékeik értékesítésében, a külföldi gyártók rugalmatlanabbul reagálnak a kínai klientúra igényeinek változására. Amikor az ország a ’80-as években nyitott, Peking minden erejével azon volt, hogy tôkét és know-how-t szerezzen nyugatról. A cél a telekommunikációs infrastruktúra gyors kiépítése volt. Bejött a számítása. A nyugati konszernek hazai partnerekkel karöltve kiépítették az üvegszálas hálózatot és felépítették az átjátszó állomásokat.

A Motorola, a Nokia, a Siemens és az Ericsson Kína legnagyobb külföldi befektetôi közé tartozik. A Nokia például kereken kétmilliárd eurót pumpált a reménybeli piacba. Ma a gazdag keleti tartományok és a milliós lakosú nagyvárosok kiváló kommunikációs hálózattal rendelkeznek. A modern infrastruktúra az ország fellendülésének egyik alappillére.

KULCSIPARÁG

A legújabb ötéves tervben Zeng Peiyan, a Tervhivatal vezetôje az informatikát jelölte meg országa jövôjének kulcsiparágaként. A belsô piacra irányuló termelésben növelni akarja a nemzeti részesedést. A helyi ipar támogatására a kormány 1999 óta licenceket oszt ki mobiltelefonok gyártására. Az állami akció átütô siker. Személyi számítógépek és klímaberendezések olyan tôsgyökeres gyártói, mint a Legend, a TCL, a Konka, a Haier vagy a Hisense, mobilok elôállítására is alkalmasnak bizonyultak. Itt van például a TCL. A háztartási gépek gyártója gyémánthoz hasonló kövekkel kirakott telefonjaival telefonjaival hozza lázba a mobildivat megszállottjait, és 9,4 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak. A személyhívóiról ismert Ningbo Bird 1999-ben kezdett mobiltelefongyártásba.

Röpke négy évvel késôbb 11,6 százalékos piaci részesedésével éppen csak lemaradt a második helyezett, a Nokia mögött, s a kínai piac harmadik helyét szerezve meg így. Xu Lihuának, a Ningbo Bird alapítótársának sikerreceptje nagyon egyszerű: a francia Sagemtól vásárolja a paneleket, amelyeket aztán a saját „dizájnja” alapján rak össze. Mind a huszonöt hazai gyártó ezzel a módszerrel dolgozik. Francia szállítók, a Wavecom, az Infineon, a Texas Instruments és az Agere Systems chipsetjeit építik be, és csak arra koncentrálnak, hogy a végtermék megfeleljen a kínai ízlésvilágnak. A Ningbo Bird és társai hónapról hónapra újabb és újabb modellek tömkelegével rukkolnak elô, számtalan színben és formában. A szoftverfejlesztôk pedig kényelmes, egyszerű alkalmazásokat és menüket fejlesztenek ki – kínaiul. További elônyük a nyugati versenytársaikkal szemben a rafinált értékesítési stratégiájuk.

Ügynökök hada járja az országot, akik még a legeldugottabb kis falvakba is eljutnak divatos, made in China portékájukkal. Oda, ahol még csak hírbôl sem hallottak a Nokiáról, a Siemensrôl. Az ugyancsak költséges fejlesztési tevékenység mellôzése, a vevôk igényeire adott gyors reakciók és a szerteágazó értékesítési hálózat felbecsülhetetlen elônyt jelent a hazai cégeknek a nemzetközi elitmárkákkal szemben. Technikai újításaik és a külföldi márkákhoz kapcsolódó luxusstátus a nyugati márkák mellett szól ugyan, de csak egy nagyon szűk, jómódú réteget érint. A nyugati konszernek globális modelljeikkel egyre kevésbé felelnek meg a kínai tömegízlésnek. „Két éve tudjuk, hogy a kínai fogyasztók a szétnyitható telefonokat szeretik, mégis egyetlenegy ilyen modellt kínálunk ebben a szegmensben” – mondja Ernst Behrens, a Siemens Kína fônöke. A világranglista vezetôje, a Nokia sem kínálja a clamshellt, az egyik legkedveltebb kagylómodellt. A Ningbo Bird a Nokia ellen, a TCL a Siemens ellen lépett szorítóba – vajon ki nyeri a milliárdos piacért folytatott küzdelmet? A nyugati konszernekre nagy nyomás nehezedik: piaci részesedésük egyre zsugorodik, a telefonok ára csökken, akárcsak a hozamuk.

JAVULÁSRA ALIG VAN ESÉLY

A keleti part viszonylag jómódú lakosai már nagyon is jól el vannak látva mobiltelefonokkal, az ország középsô és nyugati részének lakossága viszont csak olcsó készülékekben érdekelt – ha érdekelt egyáltalán. A jelentôs nyereségre szert tevô cégek – mint a Nokia – természetesen megengedhetik maguknak, hogy felvegyék az árversenyt a helyi gyártókkal, a Siemenshez hasonló cipôben járó konszernek azonban, amelyeknek csak kevés hasznuk van a mobilokból, aligha mehetnek bele egy diszkontstratégiába. A müncheni konszern már levonta az elsô következtetéseket: a Siemens Shanghai Mobile a tervek szerint még tovább csökkenti saját termelést, és a jelenlegi 30 százalék helyett a gyártás 50 százalékát kínai beszállítóknak adja ki.

Az intézkedés valószínűleg az apránkénti visszavonulás elsô jele. Az egykor oly sikeres nyugati konszerneket most a bukás veszélye fenyegeti a kínai mobilpiacon. Marad tehát a mobil távközlési hálózat kiépítésének reménye a hatalmas ország határtalan területein. Óriási körzetekben nincs még kiépítve a telekommunikációs infrastruktúra, s a kormány milliárdos beruházásokkal akarja lefedni a fehér foltokat. Az ugrásszerűen fejlôdô tartományokban ezen felül a legmodernebb szélessávú hang- és adatátviteli hálózatot akarják kiépíteni. Az állami hatalmasságoknak mindeddig azonban nem sikerült megegyezniük, hogy milyen standard szerint készüljön a harmadik generációs mobilmegaprojekt. Az informatikai minisztérium az amerikai, az európai és egy saját fejlesztésű megoldás között vacillál. A döntés várhatóan 2004 elsô felében születik meg – remélik legalábbis a nyugati távközlési cégek.

Ez nagyszerű lehetôség lenne a Nokiának, az Ericssonnak, az Alcatelnek, a Siemensnek vagy a Motorolának – de semmi esetre sem perspektíva. Akárcsak a mobilgyártás területén, a hálózatépítésben is erôs kínai versenytársakkal kénytelenek szembe nézni a nyugatiak. Fôleg a Huawei és a ZTE vesznek részt a konkurenciaharcban – egyre nagyobb sikerrel. „Technikailag legalább annyira versenyképesek, mint mi, és sokkal agresszívabb az árpolitikájuk” – mondja Martin Lehnich, az Alcatel Shanghai Bell alelnöke. Egyre szűkösebb a hely a telekommunikáció paradicsomában. A mobilüzletágban a Nokiának és társainak a saját bôrükön kellett megtapasztalniuk, milyen gyorsan és hatékonyan szerzik meg a kínaiak a know-how-t, fejlesztenek ki és értékesítenek kiváló termékeket, s ez a jövedelmezô hálózatpiacon is a nyugati konkurencia gyors kiszorítását hozhatja magával. A befutott nyugati távközlési konszernek számára véget értek az arany évek a kínai piacon. Mostantól – akárcsak az iparosodott országok bármelyikében – kôkemény harcot kell vívniuk minden egyes új üzletért. Egyetlen vigaszuk, hogy a piac csak nô, csak nô.

Eva Müller/Anne Preissner


Ugrás az ismeretlenbe

A jövô piacai: A gyorsan növekvô orosz, indiai és brazil mobiltávközlési piac vonzza a német gyártókat.


Oroszország a legdinamikusabb

A piac: A világ egyetlen mobilpiaca sem növekszik olyan ütemben, mint az egykori Szovjetunióé. 2002-ben az orosz mobiltulajdonosok száma megkétszerezôdött, elérve így a 18 milliót. Jorma Ollila Nokia-vezér számításai szerint 2018- ra mintegy 60 millió orosznak lesz majd mobiltelefonja. A telekommunikációs szolgáltató cégek szintén nagy üzleteknek néznek elébe: 2003-ban várhatóan mintegy 1,7 milliárd eurót fektetnek hálózatépítésbe, a felét mobilhálózatokéba. Emellett Putyin kormánya mindenki számára elérhetôvé akarja tenni az internetet. A tervek szerint minden 500 fônél nagyobb településnek rendelkeznie kell internet-hozzáféréssel.

A kihívás: Az orosz mobilpiac több mint 200 szolgáltatójával erôsen fragmentált, így a készülékgyártóknak több vállalattal egyezségre kell jutniuk. Ráadásul a mobiltulajdonosok átlagban egyre kevesebbet költenek.

Az európaiak pozíciója: A készülékek piacán a Siemens részesedése meghaladja a 30 százalékot. Versenytársai – fôleg a Nokia és a Samsung – óriási reklámkampányokkal igyekeznek megfosztani vezetô pozíciójától. hálózati piacon nagyjából az Alcatel, az Ericsson és a Siemens osztozik, mindegyiküknek mintegy 18 százalékos a részesedése. A kínai gyártó, a Huawei agresszíven támadja az európaiakat. Tavaly szinte a semmibôl ötszázalékos piaci részesedést szereztek.

India legnagyobb potenciál

A piac: Több mint egymilliárd ember él a szubkontinensen, de az indiaiak csupán 1,3 százalékának van mobilja. 2006- ig várhatóan legalább megháromszorozódik a mobiltelefonálók száma.

A kihívás: A 250 milliós középosztálynak van ugyan pénze a távközlési szolgáltatásokra, hiányzik viszont az infrastruktúra. A kormány mindeközben szorgalmazza a hálózatok kiépítését, és újabb és újabb szolgáltatók kapnak licencet a széttöredezett piacon, az intenzív verseny miatt azonban a világon a legalacsonyabb szintre csökkentek a mobiltarifák.

Az európaiak pozíciója: Fôleg a Nokia és a Siemens mozgolódik a szubkontinensen. A müncheniek Kína után ezt a piacot tartják a legfontosabbnak a külföldiek közül, és minden jelentôsebb mobilszolgáltatóval partnerszerzôdést kötnek. A nyugatiaknak fôleg az olcsó kínai gyártók jelentik a konkurenciát – a készülékek és a hálózatok piacán egyaránt.

Brazília erôs európaiak

A piac: A világ kilencedik legnagyobb mobiltávközlési piacán a lakosság 20 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal. A 35 millió felhasználó java része egyelôre még az amerikai standarddal telefonál. A 2002-ben bevezetett európai GSMrendszernek azonban egyre több hódolója akad, mivel több funkciót és jobb adatátvitelt tesz lehetôvé.

A kihívások: A brazil gazdaság idôrôl idôre válságba jut, az újonnan megválasztott elnöknek, Luiz Inácio da Silvának viszont várhatóan sikerül majd keresztülvinnie a reformokat, ami alapfeltétele a tartós növekedésnek.

Az európaiak esélyei: 18 százalékos részesedésével az Ericssoné az elsô hely a brazil mobilpiacon, ôt a Nokia követi. Az új ügyfelek esetében, akik fôleg az új GSM-készülékeket vásárolják, a Siemensé az elsôbbség 54 százalékos részesedéssel. A német elektronikai konszern a GSM-hálózatok piacán is szép eladási eredményeket könyvelhet el.  

A nagy ismeretlenek

Versenyfutás:
A kínai szolgáltatók csak néhány éve szálltak be a mobilüzletbe

HAIER: Az 1984-ben alapított vállalat a világ ötödik legnagyobb hűtôszekrény-, klíma- és mosógépgyártója. 2002-ben egymilliárd dollár értékben exportált árut, fôként az Egyesült Államokba. Kína legértékesebb márkája három éve kínál mobiltelefonokat is, a rendkívül fragmentált hazai piacnak jelenleg két százalékát uralja.

TCL
: A vállalatot 1981-ben alapították, tévéket, személyi számítógépeket, klímaberendezéseket és mobiltelefonokat gyártanak. A TCL készülékei gyémántutánzatú díszítéseikkel nagyon kapósak, áruk azonos a Nokia vagy a Motorola termékeivel. 2002-ben a cég megvásárolta a csôdbe ment, rádiókészülékeket gyártó türkheimi Schneiderwerkét – ez elsô kísérletük arra, hogy betörjenek az európai piacra.

KONKA
: Az elsô, külföldi tôkével létrejött elektronikai vegyesvállalat 1980-as alapítása óta Kína legnagyobb forgalmú színestévé- gyártójává nôtte ki magát. A cég 2003-ban hatmillió mobil eladását tervezi. A fôleg Indiába exportáló vállalat nagyméretű, kitűnô színfelbontású, színes kijelzôkkel igyekszik kiemelkedni versenytársai közül.

NINGBO BIRD: Kínai mérnökök egy csoportja 1992-ben személyhívók gyártásába kezdett, amelyek a mobil elôtti idôkben nagy népszerűségnek örvendtek. A cég 1999-ben kezdte meg a mobiltelefonok gyártását, ma az ország legnagyobb hazai elôállítója. A Bird Ipari Parkban idén több mint 20 millió készüléket szerelnek össze.


ARCHÍVUM    CIMLAPSZTORI   KIRAKAT   KORMÁNYZATI NEGYED  CÉGVILÁG  KARRIER  BEFEKTETÉS  TREND  EXTRA  ÉLETMÓD  ROVATOK    


powered by