Kortárs írók műveibôl csak néhány Esterházy- vagy Nádas Péter-passzus juthat az olvasó eszébe. Pedig lett volna rá kereslet, ha csak a Nemere-regények vagy a romantikus történetek újjáéledt Courts Mahler-i erotikájára (Júlia, Romana stb.) gondolunk. Az angolszász vagy a német nyelvű könyvkiadáshoz hasonlóan erotikus tartalmakra szakosodott kiadók, valamint könyvsorozatok az ezredfordulóig nem tűntek fel. A szexualitás bemutatása a pornólapokra és családi csomagban kínált, az Antenna Hungária által üzemeltett pornócsatornára maradt. Az utóbbi két-három évben változott a helyzet. Az irodalom lépés kényszerbe került, hiszen a tabutörést elrabolta tôle a média. (Sajtótörténeti pillanat volt, amikor Évi élô egyenesben szeretkezett a Big Brotherben Renátóval.)

Egész pontosan: nehéz egy könyvnek feltűnést keltenie egy tabumentesített korszakban, amikor már szinte semmi nem éri el önmagában a publikum ingerküszöbét. A kiadók ebbôl azt a tanulságot vonták le, hogy a közönséget csak komoly médiatámogatással érhetik el egy olyan könyvpiacon, ahol egy kiadvány 2-3 hónap alatt eltűnik a feledés süllyesztôiben. Mérföldkônek számított Catherine Millet francia művészettörténész önvallomásának magyarítása az Ulpius Ház Könyvkiadó gondozásában: ez volt az elsô ebben a műfajban, amely a kiadótól megszokott intenzív és újszerűen felépített marketingkampány révén vált bestsellerré. (Virginie Despendes Dugj meg! című regénye, melynek filmes adaptációját a Titanic Filmfesztiválon mutatták be, a Millet-könyv elôtt debütált – kevesebb reklámmal, összehasonlíthatatlanul kisebb sikerrel.) A Catherine M. szexuális életét tavaly júniusban egy belvárosi sztriptízbárban mutatták be közel kétszáz meghívott jelenlétében.

„A tervünk az volt, hogy a Susan Sontag-i kategóriának, a campnek megfelelôen különbözô műfajokat keverve próbáljuk felhívni a figyelmet a téma összetettségére – mondta lapunknak Vándor Ágnes, a kiadó kommunikációs igazgatója. (A New York-i írónô esszéje 1964- ben jelent meg: a camp olyan tárgyakat jelölt, melyek korábban a rossz ízlés emblematikus jelképeinek tekintettek. A camp iránti rajongással lehetôvé válhat, vélte Sontag, hogy a megkövesedett esztétikai ítéleteket fellazíthassák, a kultúra vagy a szépség fogalmát újragondolják.) A sajtóbemutató helyszínének kiválasztásakor Kepets András, a kiadó vezetôje kikötötte, csak akkor járul hozzá az ötlet megvalósításához, ha a könyv mellé olyan személyiség áll, akinek a neve szavatolja, hogy ne pornográf regényként könyveljék el a kötetet. „Heller Ágnes örömmel mondott igent a felkérésünkre – hangsúlyozza Vándor Ágnes. – Lényegében a kritika sem fintorgott: felismerte a kötet jelentôségét a nôi irodalomban. Az olvasóközönség azonnal ráharapott, eddig több mint hetvenezer példányt adtunk el belôle.”

MARKETINGFOGÁSOK

Salinger Richárd „trendiregénye” óta (Apám beájulna) az Ulpius Ház magyar szerzôk bestsellergyanús műveinek kiadását is forszírozza. Mátéffy Éva akció-pornó-thrillerként aposztrofált Ruby és Bolgár György rádiós újságíró Vágy című regénye már ezzel a szándékkal jelent meg a bevált marketinges eszköztárat felhasználva: a kiadó állandó hirdetési felületeit a napiés hetilapokban, könyves újságokban, programmagazinban, internetes portálakon, metróállomásokon az aktuálisan kiszemelt könyvsikerek felfuttatására áldozták. A Bolgárkönyv esetében a marketingkampányt megelôzte egy felvezetô Blikkinterjú, melyet a lap a pornó határait súroló könyvrészletekkel illusztrált.

VÁGY-ZAVAR

A bemutatkozás szerencsétlenül sült el: az Élet és Irodalom vezércikke Bolgárt a baloldali újságírás morális csôdjének jelképévé tette, az ATV csatorna pedig kirúgta a műsorából még a könyv hivatalos megjelenése elôtt. „Nem pornóregényt akartam írni, hanem irodalmat, és úgy gondoltam, hogy az irodalomba beemelhetôk ilyen szövegek, mert ha nem így fejezem ki magam, akkor abban az adott szituációban hazudok” – nyilatkozta Bolgár a férfi-nô viszonyt szókimondó nyíltsággal feldolgozó regényérôl az egyik hetilapban. A közvélemény számára az okozott zavart, hogy a Beszéljük meg! című rádiós műsor cseppet sem nyers vagy durva riportere olyan oldaláról mutatkozott be, amivel a széles közönség nem tudta ôt azonosítni.

Németországban, a Frankfurti Könyvvásáron több olyan önéletrajzi ihletésű regény is debütált, amely szintén a nô-férfi viszonyt tárgyalja, és a partner személyiségi jogaira a legkevésbé sincs tekintettel. A bíróság azóta két esetben is helyt adott az expartnerek keresetének: a könyveket azonnal kivonták a forgalomból. Igaz, Maxim Biller és Alban Nikolai Herbst regényében az elbeszélô ént folyamatosan maguk az írók leplezték le, az olvasónak pedig az volt az érzése: valódi, még le sem zárult konfliktusok közepébe csöppent. A Vágy a közvélemény támadásai ellenére és a feleség hallgatása mellett már az elsô héten az eladási listák élén landolt. Az elsô erotikus könyvsorozat a PolgART Kiadónál indult tabu.erotika címmel, melynek szeptember végén jelent meg a nyolcadik kötete: Gabriella Wittkopptól A nekrofil. A sorozat elnevezése megegyezik a kiadó és a magyar származású mű gyűjtô, Tony Fekete kezdeményezésére tavaly tavasszal a Vigadó Galériában rendezett kiállítás címével, mely több mint 11 ezer látogatót vonzott.

TABU, EROTIKA

„Noha neves grafikusunknak (Rimóczky Andrea) és fordítóinknak (Tandori Dezsô, Kolozsvári Papp László) köszönhetôen igazán nívós színvonalú kötetek láttak napvilágot – meséli Hanka Erika, a PolgART Kiadó vezetôje. – Eljuttatásuk az olvasókhoz talán még nehezebb, mint a kisebb kiadók esetében megszokott. Hiába küldünk szét példányokat a szerkesztôségekbe, aránytalanul kevés recenzió születik. Még a Playboy is óvatos.” A köteteket az egyik kereskedôlánc eleinte csak lefóliázva volt hajlandó átvenni, és hiába szerepelt a fedlapon a korhatár, külön „Csak felnôtteknek!” szalaggal kellett ellátni minden egyes darabot. A míves könyvterv ellenére a kereskedôk mit sem törôdnek a kiadó kérésével, és rendszeresen nem a megfelelô polcra helyezik a köteteket. „Pedig egyetlen darab sem tekinthetô pornográfnak.

A szexualitás ábrázolása nem öncélú, és a sorozat keretein belül a könyvkiadás olyan évtizedes adósságait sikerült pótolnunk, mint Louis Aragon hírhedt/ híres Iréne puncija című regényének vagy a Félix Saltennek tulajdonított Egy kis bécsi kurva emlékezéseinek a magyar kiadása” – véli Hanka Erika. A háromezer példányos elsô nyomás általában elfogy, és a vásárlók igénylik az utánnyomást is. A lapkiadással és -tervezéssel, reklámgrafikával foglalkozó IXMédia Kft. tavaly októberben azzal a céllal indította útjára az elsô pornókönyvét, a Fekete harisnyákat, hogy rövid idôn belül az ország elsô számú pornókönyvkiadójává váljon. Azóta már a nyolcadik heteroszex könyv jelenik meg a gondozásában, és beindult a homoszexvonal is.

„A legnagyobb angol pornókönyvkiadói csoport kiadványainak a keletés közép-európai kizárólagos forgalmazói vagyunk: a kiadó köteteit más piaci szereplô csak akkor forgalmazhatja a térségben, ha mi errôl elôzetesen lemondtunk” – avatta be lapunkat a cég piaci pozícióiba Kupcsik Sándor kereskedelmi igazgató. A kiadványok 20 ezer példányban jelennek meg, tíz hónap alatt a sorozatindító kötetbôl máris 19 ezer elkelt. Ezzel feltehetôleg a Fekete harisnyáknak a bestsellerlistákon lenne a helye. A 300 ezer forint körüli jogdíj és a magas nagykereskedôi jutalék miatt nem is érdemes alacsonyabb példányszámban kijönni, fôleg, hogy azt a kereslet is indokolja. A kiadó megállapodott különbözô pornólapokkal köteteik ingyenes reklámozásáról, így a publicitás offline és online is biztosított. (Tutti Frutti, Amatôr újság, Szuper Erosz, Mások.) „Hatezres stabil megrendelôi bázissal rendelkezünk.

A vásárlóink nagy része a legnagyobb meglepetésünkre a 40-50 év közötti korosztályból kerül ki, de biztosan csodálkozik, ha azt mondom, hogy az országgyűlés képviselôházába is közel száz megrendelést postáztunk, és legalább kétszer ennyi, a televízióból ismert közszereplôvel állunk üzleti kapcsolatban” – árulja el Kupcsik. Az IXMédia Kft.- tôl közvetlenül is lehet rendelni telefonon, faxon vagy interneten (www.ashole.hu), de könyveik elérhetôk számos benzinkútnál és a bevásárlóközpontok könyves áruházaiban is „Az Alexandra 22 üzletében egyre több könyvünk fogy: míg a Libri a heteroszex köteteket alig engedte be, az Alexandra a gaysorozat terjesztését is simán bevállalta. A benzinkutak többsége franchise rendszerben üzemel: azok, akik nem ellenségei a pénzüknek, , nem nagyon fontolgatják, hogy kitehetjük- e a sorozatainkat vagy nem.”

A kereskedelmi igazgató szerint a nagy visszhangot kiváltó Bolgár György- vagy Catherine Millet-kötetnél a saját kiadványaik már csak azért is jobbak, mert „ugyanaz, ami a francia írónônél egy-két bekezdés, a mi köteteinkben 10-12 oldal. Így oktatókönyveknek is felfoghatók.” Noha idehaza még a műfaji és a kiadói határvonalak is képlékenyek, azt látni, hogy az erotikus, illetve pornográf irodalom az átlagosnál jóval magasabb példányszámban fogy. Ezt a kiadók akkor is kihasználják, ha a kötet nem is sorolható a tárgyalt kategóriákba. Ilyenkor az erotikus borító a vevô megtévesztésére szolgál.

Bogár Zsolt