A lófélék rengeteg mérgező fára, bokorra és égyéb növényre érzékenyek, ezért a legelő és környékének ellenőrzése állandó feladat a lótulajdonos részére. Ha már tudjuk melyik növény ártalmas a lónak akkor eltudjuk kerülni a díszítő céllal ültetett mérgező növények által okozott károkat  (egy komoly és nagy múltú lovardában tapasztaltuk, hogy elválasztó sövénynek mérgező hatású növényeket ültettek, amelyet a lovak séta közben kóstolgathattak (a lovasok természetesen nem tudták hogy ez káros).

A lovak ösztönösen elkerülnek nagyon sok mérgező növényt, de vannak olyan időszakok amikor nagyobb a veszély. Ha nincs elég legelnivaló növény, az éhség és a friss zöld növényre való vágy miatt lehetséges hogy megesznek olyanokat is, amelyeket máskülönben elkerülnének. Kora tavasszal a lédús mérgező növények vonzóbbak lehetnek a ló számára, mint a ritkábban növő fű.

De óvatosnak kell lennünk akkor is, ha szénával etetjük a lovat, mivel nem biztos hogy a vásárolt széna termőhelye megfelelően ellenőrzött. Ha saját legelőnk van akkor van rá módunk hogy ellenőrizzük a növényzetet a megfelelő ismeretek birtokában.

Senkit sem nyugtathat meg az, hogy eddig még nem történt baj a lovával.

1. Mérgező növények a legelőn

1.1.1. Jakabnapi Aggófű, Senecio jacobaea, Groundsel

A mérgező növények között a legnagyobb ellenség az aggófű. Ez az alkalmazkodó gyomnövény nem túl termékeny talajon tenyészik, amelyet tövig lelegelnek. gyorsan terjed olyan helyeken, ahol a lovakat belterjes körülmények között tartják., ahol a feláziott, sáros, lovak által állandóan taposott talaj ideális ágyást  jelent számukra. Az aggófű súlyos májkárosodást okoz, és mérgező hatása halmozódó, vagyis , ha a ló hosszú ideig kis mennyiséget fogyaszt belőle, az éppoly káros hatású lehet, mint ha egyszerre nagy mennyiséget eszik meg belőle. A fiatal állatok a legérzékenyebbek, és a növény okozta mérgezésnek egyenlőre nem ismerik a gyógymódját. zért alapvető fontosságú, hogy elpusztitsák a lovak legelőíről

Groundsel Editor: POINTERNET

1.1.2. Közönséges Aggófű, Senecio vulgaris, Groundsel

Groundsel Editor: POINTERNET

1.1.3. Erdei Aggófű, Senecio sylvaticus, Groundsel

Groundsel Senecio aquaticus, vízi aggófű Senecio eurocifolius, keskenylevelű aggófű Editor: POINTERNET

1.2. Saspáfrány, Pteridium aquilinum, Bracken

Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe, amikor ez megtörténik már nem lehet a lovon segíteni. A saspáfrány gyökértörzse állítólag ötször olyan mérgező mint a levele. A saspáfrány olyan enzimet tartalmaz, amely b1 vitamin elégtelenséghez vezet és ideg és izomrendszeri tüneteket okoz.

Bracken Editor: POINTERNET,

1.3.1. Őszi kikerics, Colchicum autumnale., Autumn crocus

Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe.

Autumn crocus Editor: POINTERNET,

1.3.2. Homoki Kikerics, Colchicum arenarium, crocus

Hosszabb idő alatt épül be a szervezetbe.

Colchicum arenarium Editor: POINTERNET,

1.4. Gyűszűvirág, Digitalis, Digitalis

Az aggófűhöz hasonlóan a gyűszűvirág is jobban izlik a lónak szárítva a szénában, mint frissen. Kb. 30 gramm már végzetes lehet. A gyűszűvirág mérgezés tünetei között szerepel a rángógörcs és a légzés nehézség, s a halál rövid időn belül bekövetkezik.

Digitalis Editor: POINTERNET,

1.5. Bürök, Conium maculatum, Hemlock

A bürök hasonló módon pusztító növény, bár abból nem néhány dekát, hanem nagyobb menyiséget, 1-2 kg-t kell elfogyasztani ahhoz, hogy halált okozzon.

Hemlock Editor: POINTERNET,

1.6. Nadragulya, Atropa, Atropa

A nadragulyák minden tagja mérgező.

Atropa Editor: POINTERNET,

1.7. Sisakvirág, Aconitum, Aconite

Aconite Aconitum anthora, méregölő sisakvirág Aconitum variegatum subsp gracile, tarka sisakvirág Aconitum vulparia , farkasölő sisakvirág Aconitum napellus, Editor: POINTERNET,

1.8. Zsurló, Equisetum, Candock

Equisetum Equisetum arvense, mezei zsurló Equisetum hiemale, téli zsurló Equisetum palustre , mocsári zsurló Equisetum ramosissimum , hosszú zsurló Equisetum telmateia, óriás zsurló Equisetum pratense, Editor: POINTERNET,

1.9. Fekete földitök, Bryonia alba., Bryony

Bryony Bryonia dioica, piros földitök Editor: POINTERNET,

1.10. Len, Linaceae, Linaceae

Linaceae Linum usitatissimum ,házi len Linum catharticum, békalen Editor: POINTERNET,

1.11. Torma, Armoracia lapathifolia., Horse-radish

Horse-radish Armoracia rustica , közönséges torma Editor: POINTERNET,

1.12.1 Hunyor, Polygonatum multiflorum (L.) , Hellebore

Hellebore Helleborus dumetorum , kisvirágú hunyor Helleborus niger, fekete hunyor Helleborus odorus , illatos hunyor Helleborus purpurascens, pirosló hunyor Editor: POINTERNET,

1.12.2 Hunyor, Polygonatum odoratum (L.) , Hellebore

Polygonatum odoratum, Helleborus niger (Ranunculaceae ) Editor: POINTERNET,

1.13.1. Fehér Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Albus, Lupin

Lupin Editor: POINTERNET,

1.13.2. Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus luteus, Lupin

Lupin Editor: POINTERNET,

1.13.3. Erdei Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus polyphyllus, Lupin

Lupin Editor: POINTERNET,

1.13.4. Csillagfürt (Farkasbab), Lupinus Angustifolius, Lupin

Lupin Editor: POINTERNET,

1.14.1. Bükköny, Vicia., Wild pea

Wild pea Editor: POINTERNET,

1.14.2. Konkoly, Agrostemma., Agrostemma

Agrostemma Editor: POINTERNET,

1.15. Koloncos bajmóca, Filipendula hexapetala, Dropwort

Dropwort Filipendula hexapetala, koloncos legyezőfű Filipendula ulmaria , réti legyezőfű Filipendula vulgaris, koloncos legyezőfű Editor: POINTERNET,

1.16. Bogáncs, Carduus, Thistle

Thistle Editor: POINTERNET,

1.17. Puszpáng, Buxus, Ground-box

Buxus Buxus sempervirens , örökzöld puszpáng Editor: POINTERNET,

1.18. Fagyal, Ligustrum, Privet

Privet Ligustrum vulgare, közönséges fagyal Editor: POINTERNET,

1.19. Babér, Lauraceae, Lauraceae

Lauraceae Editor: POINTERNET,

1.20. Rododendron, Rhododendron, Rhododendron

Rhododendron Editor: POINTERNET,

1.21. Seprőzanót , Cytisus scoparius , Broom

Cytisus scoparius Cytisus hirsutus, borzas zanót Cytisus laburnum, seprőzanót Cytisus nigricans, fürtös zanót Editor: POINTERNET,

1.22. Olasz szerbtövis , Xanthium italicum,Xanit

Erős orsógyökerű, 25-100 cm magas, felálló szárú, erős szagú növény. Júliustól októberig virágzik, kúp alakú, zöld színű porzós virágai fészekvirágzatba tömörülnek, a termős virágok a levelek hónaljában foglalnak helyet. A magok terméságazatban (kettőskaszat) találhatók -egy-egy kaszat 2 magot tartalmaz, az alsó mag jobban csírázik, mint a felső. Csíranövényei 10—20 cm-es talajmélységből is feltörhetnek. Horgas terméseivel nagyon könnyen terjed. Észak-Amerikai származású, Európában a XVII. században jelent meg. Hazánkban az 1920-as években a Tisza mentén találták meg, a folyó menti árterek, ruderális területek tipikus gyomfaja volt - ma már jelentős szántóföldi gyom. Csírázó magvai és hajtásai pontosan még nem ismert alkaloidot és xantosztrumarin glikozidot tartatmaznak. A megbetegedés gyors lefolyású, főbb tünetei: bágyadtság, hányás. Izomgyengeség, imbolygó, botladozó járás, vérkeringési zavarok, görcsök, máj-, vese-, szív- és vázizomzatelfajulás. Elsősorban a sertések betegedhetnek meg, de szarvasmarhák, juhok, baromfiak is megmérgeződhetnek a takarmányba kerülő szerbtövistől. Editor: POINTERNET,