Takarmányozás






Tartalomjegyzék Pata, nyírrothadás Bálázás , bálázógépek Utolsó lap

Kaszaló-, rendrevágó-, rendkezelőgépek


A mezőgazdasági termelés átszervezése, az üzemek illetve az állattartó telepek privatizációja, az EU csatlakozás okozta kezdeti bizonytalanság és a támogatási rendszer bevezetésének kezdeti nehézségei talán az állattenyésztési ágazatban okozta a legnagyobb bizonytalanságot. Az elmúlt időszakban azonban az állattenyésztés helyzete  különösen a kérődzők esetében  stabilizálódni látszik, ami azt is jelenti, hogy a szarvasmarha-állomány, ha kis mértékben is, de növekedett.




A gazdaságossági szempontok és az egyre növekvő piaci verseny, a növekvő hozamok, növekvő termelési szint mellett a kis- és közepes valamint a nagy állatállományú tehenészeti telepeket, tejtermelő gazdaságokat is egyre jobban a minőségi tej előállítására ösztönzi. A magas versenyképes termelési szint és a minőségi tej előállítására alkalmas állomány takarmányozásában a szálastakarmányok, a gyep- és lucerna etetése élettani és takarmányozástani szempontok szerint is elengedhetetlen. A strukturális rosttartalom a takarmányfelvételt alapvetően befolyásolja. A jó minőségű szálastakarmányok előállításának azonban megvannak az ökológiai, ill. az ehhez igazodó agrotechnikai és műszaki feltételei.

 

A szálastakarmányoknak az agrotechnikailag optimális időszakban a lehető legnagyobb teljesítménnyel és jó munkaminőséggel történő lekaszálása és rendre vágása igen magas igényeket támaszt a kaszáló ill. rendrevágó gépekkel szemben. A kaszálás, rendrevágás optimális időpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzőit alapvetően befolyásolja, tehát a kaszáló, rendrevágó gép kapacitást úgy kell megválasztani, hogy azzal a takarmánytermő terület (lucerna és gyep) az optimális időszakban levágható legyen. (1. ábra)


 

A szálastakarmányok (lucerna, gyep, füves keverékek) megfelelő minőségben történő kaszálása eltérő igényeket támaszt a kaszálógépek konstrukciójával szemben, ezért ebben a tekintetben a kaszáló ill. rendrevágó gépek univerzálisan csak kompromisszumokkal használhatók. Ezeket az igényeket a mezőgépgyártók folyamatosan érzékelik és ennek megfelelően fejlesztik a gyártmányaikat. Ennek a következetes fejlesztőmunkának az eredményeként számos kaszáló- és rendrevágó gép konstrukció és típus van jelen a piacon.

 

A jó minőségű szálastakarmány-betakarításnak – a kaszálás, rendrevágás mellett – mindig alapvető munkaművelete volt a rendkezelés. A gazdák már az istállózó állattartás kialakulásával egyidőben nagy jelentőséget tulajdonítottak a kézi rendterítésnek és a megfelelő időben végzett rendforgatásnak. A mezőgazdasági termelés, illetve a gépesítés fejlődésének eredményeként a rendkezelési munkák elvégzésére ma már sokféle, különböző elven működő rendkezelő gép áll rendelkezésre. Ennek ellenére nálunk ma még – elsősorban pénzügyi okok miatt – a rendkezelési munkákat gyakran elhagyják és a gépesítési színvonal sem megfelelő. A hazai gépkínálatban azonban már, ha nem is a teljes típusválaszték, de a jelentősebb gyártók újabb típusai megtalálhatók.

 

A szálastakarmány-betakarítás munkaműveleteinek a gépsorait a készített takarmányféleség előállításának technológiai igénye határozza meg. Magyarországon a kérődzőknél megközelítőleg 50-50%-ban használnak gyep ill. pillangósokból készült szálastakarmányokat. A gyep ill. pillangós szálastakarmányokat zölden, szénaként és szenázsként etetik fel. Az elmúlt időszakban egyre népszerűbb és egyre nagyobb mennyiségben etetik a fóliába csomagolt szenázsbálákat is. Ennek megfelelően az alkalmazott betakarítási technológia is eltérő, technikai megoldásait és az alkalmazás %-os arányát tekintve is mind a gyep, mind a lucerna esetében. A szálastakarmányok betakarítási technológiai változatait a 2. ábrán foglalhatjuk össze.

 


 

Jelen ismertetőnkben a kaszálás, rendrevágás, rendkezelés technológiai elemzésére és a gépkonstrukcióira térünk ki. A különböző konstrukciójú kaszáló- és rendkezelő gépek kiválasztásánál fontos szempontként kell figyelembe venni az ökológiai és gazdaságossági, pénzügyi adottságokon belül:

· az állatállomány létszámához igazodó termőterület nagyságát;

· a termőterület domborzati viszonyait, tagoltságát;

· a gyep, lucerna, egyéb szálastakarmányok egymáshoz való viszonyait;

· az időjárási viszonyokat, csapadékeloszlását, középhőmérséklet, relatív páratartalom alakulását;

· a szálastakarmányok hozamát, fajtajellemzőit;

· az előzőekből is adódó agrotechnikailag optimális időszak nagyságát a betakarításra vonatkozóan.

 

A kaszáló- és rendkezelő gépek kiválasztása szempontjából manapság előnyt ill. könnyebbséget jelent az a tény, hogy a kaszák üzemeltetésére alkalmas univerzális ill. nehéz univerzális traktorok nagyon széles motorteljesítmény-kategóriában, 540, ill. 1000 TLT fordulatszámmal állnak rendelkezésre, mellső- és hátsó hárompont függesztéssel és TLT csonkkal egyaránt.

A friss takarmány bevitele szempontjából a zöldetetésnek nagy jelentőse van. Erre a célra a lábon álló takarmányt rotációs kaszával rendre kell vágni, erre a célra függesztett vagy vontatott gépeket célszerű használni 1,6-2,4-2,8-3,0 m munkaszélességgel. A renden lévő anyagot 4-6 órai fonnyasztás után rendfelszedő pótkocsival szedjük fel. A rotációs kaszák után visszamaradt 1,0-1,4 m szélességű lucerna vagy füves keverékrendek – megfelelő hozam esetén – közvetlenül felszedhetők, kisebb hozamok esetén azonban még ebben az esetben is megtérül a rend összerakásra befektetett többletenergia. (3. ábra)

Gyepek esetében – a hazai időjárási viszonyok mellett – általában az első növedékből készíthető jó minőségű széna ill. szenázs, a második növedék célszerűen legeltetéssel hasznosítható. Természetesen ez alól kivétel az ország nyugat-dunántúli csapadékos vidéke vagy az öntözött gyepek.

 

A szénakészítés gépesítésének színvonala és a technológiai fegyelem betartása a téli tárolású takarmány minőségét meghatározza. A gyepekből hazai viszonyok között általában jó minőségű széna készíthető, szársértős kaszák használata csak csapadékos időjárás esetén szükséges. A gyepek esetében is fontos a kaszálás időpontjának megválasztása és a kaszálás minél gyorsabb elvégzése. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy jó munkaminőséggel dolgozó, korszerű konstrukciójú kaszát használnak, fontos a megfelelő kapacitás biztosítása annak érdekében, hogy a kaszálás időben ne húzódjon el, vagyis a gyepállomány ne vénüljön el a kaszálás időszakában. Ebben az időszakban már egyéb betakarítási munkacsúcsok is hátráltathatják az adott munkaművelet pontos végrehajtását. A hazai üzemi viszonyokat tekintve a kisebb területtel rendelkező vállalkozások az 1,6-2,4 m munkaszélességű függesztett, a közepes méretű vállalkozások a 2,8-6,0 m munkaszélességű vontatott, míg a nagy, több száz hektár termőterülettel rendelkező vállalkozások a gépkombinációban üzemeltethető vagy magajáró nagy munkaszélességű kaszákat használhatják előnyösen. (4. ábra)

 


 

A gyepszéna készítésben hazai viszonyok között nagy hozamú gyepek, vagy kedvezőtlen időjárás esetén szükséges a rendterítés ill. rendösszerakás, rendszellőztetés elvégzése.

A kevésbé jó talajállapotú és nagy hozamú, telepített vagy ősgyepek kaszálására a robusztusabb szerkezeti kialakítású, 2-4-6 forgórészes, dobos kaszák használhatók üzembiztosan. A száradás szempontjából ezeknél a konstrukcióknál előnyős, hogy forgórész-páronként egy-egy keskeny rend marad vissza. (5. ábra)

 


 

Kedvezőtlen, csapadékos időjárás esetén a gyepekből is szenázst készítenek. A rendrevágásra ez esetben, az előzőekben ismertetett konstrukciók alkalmazhatók azzal, hogy törekedni kell szőnyegrendek kialakítására.

 


A lucernából ill. pillangósokból történő szénakészítés ennél bonyolultabb feladat, a szénakészítés során bizonyos veszteségekkel, főként pergési veszteséggel mindenképp számolni kell, ez a veszteség azonban a technológiai előírások, az optimális nedvességtartalom betartása, a betakarító gépek munkasebességének és a működő részek fordulatszámának gondos megválasztásával minimálisra csökkenthető.

 

A lucernaszéna készítés során is nagyon fontos a kaszálás időpontjának megválasztása a takarmány beltartalmi jellemzői szempontjából. A kaszálásra kisebb területek esetén a függesztett, közepes termőterületeknél a vontatott, míg nagy területek esetén a magajáró kaszák használhatók. A lucerna esetében azonban az alternáló vágószerkezetű gépek is jól használhatók, bár az utóbbi időben a jó munkaminőséggel és nagyobb területteljesítménnyel üzemeltethető tárcsás vágószerkezetű rotációs kaszák jelentős mértékben kiszorították ezeket. A lucerna rendrevágására azonban akár alternáló, akár rotációs vágószerkezetű kaszát alkalmazunk, a szársértő használatától nem tekinthetünk el. A szársértésnek ez esetben kettős feladata van, egyrészt a megsértett növényi felületen gyorsítja a vízleadást, vagyis növeli a száradás intenzitását, másrészt a pillangósok esetében kiegyenlíti a levélrészek gyorsabb, a szárrészek lassabb vízleadása közötti különbséget, vagyis a szársértő alkalmazásával egyenletesebb nedvességtartalmú anyagot kapunk. A szársértők alkalmazásánál fontos szempont, hogy megfelelő intenzitással dolgozzanak, de ne aprítsák az anyagot, vagyis ne szecskázzanak. Ezért a pillangósok kaszálására alkalmas gépeket hengeres szársértőkkel szerelik fel. Az elmondott igényeknek eddig a bordás gumihengerekből kialakított szársértő berendezések feleltek meg a leginkább. Ezeknél a berendezéseknél a hengerek azonos kerületi sebességgel forognak és a hengerek palástfelületének nyomása tekercsrugók előfeszítésével állítható. (6. ábra)

 


 

Az előzőeket úgy foglalhatjuk össze, hogy azok a vállalkozások, melyek szálastakarmány-termő területük nagyobb részét nagy hozamú telepített, vagy rosszabb talajállapotú ősgyepek teszik ki, és csak kisebb területen termesztenek lucernát, elsősorban a robusztusabb építésű, esetleg ezek ütőujjas szársértővel szerelt változatait dobos vágószerkezetű rotációs kaszákat használhatják előnyösen.

Azokban a gazdaságokban, ahol a lucernaszéna volumene a meghatározó, mindenképp a gumihevederes szársértővel szerelt tárcsás, rotációs kaszákat részesíthetik előnyben.

A kisebb táblákon, tagolt és változatos domborzatú területeken, az előző konstrukciók kisebb, 1,6-2,4-2,8 m munkaszélességű függesztett, síkfekvésű táblák esetén a 3,0-5,0 m vágási szélességű vontatott gépeket kell választani. Az egész nagy termőterülettel rendelkező gazdaságok pedig a dobos vagy tárcsás vágószerkezettel szerelt mellső- és oldalt függesztett változatú, a nehéz univerzális traktorokra ill. magajáró gépekre szerelhető gépkonstrukciókat is ki tudják használni.

 

A rendkezelő gépek kiválasztásánál is hasonló ökológiai és gazdaságossági szempontok érvényesülnek, mint a kaszáknál, illetve rendrevágó gépeknél. A rendkezelő gépek csoportosítását a 7. ábrával szemléltetjük.

Az univerzális rendkezelők konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. Azoktól általában abban térnek el, hogy a forgórészek forgás iránya megváltoztatható. Ennek megfelelően a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig összefelé forognak.

 

A nagy állatállománnyal és nagy termőterülettel rendelkező gazdaságok számára a nagy munkaszélességű, nagy területteljesítménnyel dolgozó, vontatott rendterítőkből és rendrakóból álló – két-gépes – technológiai változatok használata a célszerű.

A kisebb állatállománnyal, és kisebb termőterületen gazdálkodók részére pedig a kisebb teljesítményű, de univerzálisan használható – egy-gépes – rendkezelő technológia javasolható.

 

A gyep- és szalma rendkezelési munkáinak elvégzésére megfelelnek az egyszerűbb szerkezeti kialakítású, nem vezérelt ujjas gépek.

A lucerna rendkezelési munkáinak elvégzésére azonban már nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a rendkezelő gépet. A lucernaszéna-készítéshez – ha ezt a megfelelő szársértős rendrevágó gép hiánya és a kedvezőtlen időjárás szükségessé teszi – szinte kizárólag vezérelt ujjas rendkezelő berendezések használata javasolható. Természetesen a rendterítést kivéve.

 

Gyakoribb kaszálás, és rövidszárú gyepek esetén még a rendsodró gépek is jól használhatók, ugyanis ebben az esetben kevésbé képződik az anyagból sodrat.

A rendre vágott anyag – különösen nagy hozamú gyepek ill. lucerna esetében – egyenletes száradását a rendterítés nagymértékben segíti.

 


 

A rendterítő gépek nagy (6-7 m) munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A vázkeretben helyezkedik e1 a függőleges forgórészek csapágyazása és a hajtásátvitel. A függőleges forgórészek öntvényagyból az agyra rögzített villakarokból és a villakarokra szerelt rugós ujjakból állnak. A berendezést állítható magasságú és dőlésszögű támkerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják kardántengelyek segítségével. A hajtás a vázkeretben húzódik végig. A rendterítők általában 6 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt két-két forgórész felhajtható. Ezért a hajtás oldható tengelykapcsolókon keresztül történik. (8. ábra)

A terítést végző rugós ujjak rögzítése nagy jelentőségű, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következő munkaműveletnél a szecskázó gépekben vagy a bálázóknál nagy károkat okozhatnak. Ezért az ujjakat törés esetére az újabb gépeken műanyagkötéllel biztosítják az elveszés ellen.

 

A terített renden lévő szálastakarmányt a következő munkaművelethez össze kell rakni. Az összerakott rend mérete a bálázógép bálakamra méretéhez kell, hogy igazodjon.

A rendrakó gépek munkája a technológiában a rendterítők után következik. Ezek rendszerint vezérelt ujjas berendezések, de előfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek kisebb 3,4-4,2 m munkaszélességgel készülnek és általában függesztett kivitelűek. A függesztőkeret az üzemeltető traktor hárompont függesztő berendezéséhez kapcsolódik. A függesztő-kerethez függőleges csapszeg segítségével kapcsolódik a forgórészek csapágyazását illetve hajtásátvitelét magában foglaló gerendely. A gerendely szögállása általában kézi erővel, de az újabb gépeken gyakran hidraulikus munkahenger segítségével állítható. A leggyakoribb változatoknál a forgórészek villakarjai görgőkkel kapcsolódnak az acélöntvény-agyhoz. Az agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlő görgői. A kialakított pálya, a villakarok beállított szögállása változtatható. Az előzetes beállítás és a vezérlőpálya hatására a villakarokra szerelt rugós ujjak kíméletesen mozgatják az anyagot.

 

A rendrakó gépek másik nagy csoportjában a forgórészekre a rugós ujjakat csapkörül elfordíthatóan szerelik fel. Ebben az esetben a vezérlést a centrifugális erő végzi. A nagy kerületi sebességgel forgó dobok palástján elhelyezett rugós ujjak a centrifugális erő hatására kinyílnak és az anyag tömegéből eredő reakcióerő hatására állnak be. (9. ábra)

A rendrakó gépek kivétel nélkül hajtott forgórésszel dolgoznak. Hajtásukat rendszerint mechanikusan kapják az üzemeltető traktor TLT-jéről. Munkahelyzetben állítható magasságú kerekek támasztják alá a berendezést.

 


 

Az univerzális rendkezelő gépek megfelelő beállítás esetén az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. Mivel ezeknél a gépeknél a széles körű technológiai alkalmasság a fő követelmény, a munkaszélesség illetve ebből adódóan a területteljesítmény, mint követelmény kissé háttérbe szorul. Teljesítménye általában kisebb, mint a külön gépként készülő rendterítő változatoké.

A gép kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a következő munkaműveletben alkalmazott gépek működésére is.

 

A bálázó gépek – különösen a hengeres bálázók – a szőnyegszerű, és a gép munkaszélességéhez igazodó rendben tudnak jól dolgozni. A szecskázó gépeknél a gépek megfelelő leterhelése érdekében gyakran több rendet is egymás mellé kell rakni. Törekedni kell a minél nagyobb rendfolyóméter-tömeg elérésére.

 


 

A készített takarmány minőségét azonban még a legjobb gép használata mellett is leronthatja a technológiai előírások elmulasztása.

A nagy hozamú gyepek esetében a kaszálás után közvetlenül, 70-75% nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni a rendterítést. Kisebb hozamok esetén – száraz időjárási viszonyok mellett – a rend összerakásáig nem is szükséges az anyagot megbolygatni. Gyep ill. lucernaszenázs-készítés esetén akár szögletes nagybálakészítő, akár szecskázó gépeket alkalmazunk, a rendterítéstől eltekinthetünk. A betakarító gépek teljesítményének kihasználása érdekében azonban még nagy hozamú gyepek esetében is szükséges a rend-összerakás. A gyepszenázs-készítés esetén a rend-összerakást 45-50% nedvességtartalom mellett célszerű elvégezni.

 


 

A gyepszéna-készítésben a rendrakást 20% körüli nedvességtartalomnál is el lehet végezni.

A lucernaszéna-készítésnél a rendterítést közvetlenül a rendre vágás után, 75-80% nedvességtartalomig kell elvégezni. Lucerna esetében különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levélpergési veszteség minden manipulálás után nagyobb lesz. Ezért fontos, hogy a rend-összerakást, rendkettőzést is olyan nedvességtartalom mellett (40-45%) végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza, szellős rendet rakjunk, mert még az anyagnak után kell száradni.

Csapadékos időjárás mellett nem kerülhetjük el a rend forgatását, és a rendlazítást. Ez esetben különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat is mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség még mindig kisebb lesz, mint a penészesedésből származó kár.

 

Összefoglalva megállapítható, hogy a szálastakarmányok betakarításának jó- és biztonságos elvégzése – a kaszálás, rendrevágás és rendkezelési munkák lebonyolítása – megfelelő műszaki színvonal és a technológiai fegyelem betartásával lehet, és nagyon fontos a megfelelő gépi kapacitás biztosítása. A megfelelő műszaki színvonal biztosítására a gyártók és kereskedők számos konstrukciót és típust kínálnak a vállalkozóknak.

A jelentősebb szálastakarmány-betakarító gépgyárak az ismertetett konstrukciók szinte teljes sorát gyártják, ennek szemléltetésére az 1-2. táblázatban a kaszák és rendkezelő gépek fontosabb konstrukcióit szemléltetjük. A táblázat a „Mezőgazdasági gépek katalógusa 2006.” MGI kiadvány alapján került összeállításra. A katalógus természetesen a bejelentkezett egyéb gyártók, mint pl. a Fella, Krone, Kuhn, Lelly, Niemeyer, Pöttinger, Vicon, Taarup és még sok más cég gyártmányainak az adatait is tartalmazza, melyekre jelenleg a korlátozott terjedelem miatt nem áll módunkban kitérni.

 

Dr. Kelemen Zsolt

MGI – Gödöllő




További információk: http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2008/03/20080319191521791000000143.html







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása