Takarmányozás






Tartalomjegyzék GYEPGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK (részlet) A gyep termésképzése GYEPGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK (részlet) A gyepek telepítése Utolsó lap

GYEPGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK (részlet) Gyepfelújítás

Szerző: Dr. Szemán László egy. doc. tanszékvezető MKK. NTTI. Gyepgazdálkodási Tanszék




5. Gyepfelújítás A gyepfelújítás általában az elgyomosodott gyepek ismételt kultúrállapotba hozatalát jelenti. A gyeptelepítés a gyep felújítási eljárások meghatározó része. Történhet újratelepítéssel és felülvetéssel elvégzett állomány rekonstrukcióval. Az elgyomosodás több tényezőre vezethető vissza

1. A gyepek nagy része az ún. feltétlen gyepterületen, azaz más, szántóföldi kultúrával már nem hasznosítható területen maradt meg, és a gyenge talajokon nem a fűfélék szaporodnak elsősorban.

2. A gyepek túllegeltetése, a szakszerűség hiánya, a tápanyagszint csökkenése az igénytelen növények elszaporodásának kedvezett, vagy kikopárosodást okozott.

3. Az ápolás és a gyomszabályozási munkák hiánya teret engedett az olyan leveles, kórós gyomok elterjedésének, mint pl. a cickafark, ami alapjában véve nem káros, de elvénülve zavarja a gyep hasznosítását a többi esetenként mérgező társával együtt pl tövises iglice vagy szúrós pl. mezei iringó.

4. Az alullegeltetés és az ápolás hiánya, a legeltetés tiprás-rágás hatása, mint gyomszabályozó tényező megszűnik, és gyomirtó kaszálás nélkül bokrok, cserjék jelennek meg a gyepben. 5. Intenzíven műtrágyázott gyepeken vagy szakszerűtlen gülle ill. hígtrágya öntözés miatt a nitrogénkedvelő kórós leveles gyomok jelennek meg, mint a lósóska félék. 6. A parlagon hagyott szántók gyepként hasznosított ruderáliái szintén csak leromlott növénytársulásként kezelhetők. 7. A gyepek talajának növényi magkészlete lehetővé teszi a sérült gyepterületeken az egyéb gyepalkotók elszaporodását. Vizsgálatok szerint a gyepnemez felső 5 cm-es rétegében a gyommagvak átlagos mennyisége 10-20 ezer db/m2, míg a hasznos növény magvak száma ugyanott 2000 db/m2 alatt marad.

5.1. Gyepfelújítási eljárások Az eddig említettek alapján az elgyomosodott, leromlott gyepek termőképessége, hasznosíthatósága felújítással javítható. A felújítás többféle módon is elvégezhető, de alapjában véve különbséget kell tenni a csak mezőgazdasági hasznosítási céllal, és a génbank szerepét is betöltő, természetvédelmi alapokon nyugvó technológiával történő felújítás végrehajtása és eredményessége között. Amennyiben a gyep gyomosodása meghaladja a 40-50 %-os borítottsági értéket, akkor a gyep - takarmány előállítási szempontból - felújításra szorul. A felújítási eljárások a növényállomány faji összetételének megváltoztatására irányulnak. A köztük lévő különbséget a nemkívánatos növények arányának csökkentésére alkalmazott agrotechnikai módszerek adják.

5.1.1. A gyeptöréses felújítás újratelepítéssel A gyep meglévő, kedvezőtlen faji összetételű - főleg a sok borítatlan terület miatt - kiritkult növényzetét újratelepítéssel állíthatjuk helyre. Az újratelepítést a leromlott régi gyep feltörése előzi meg. A gyeptörés ideje az anyaszéna betakarítása után a szénakészítés és az aratás között, június végén, július elején van. A gyep feltörését a gyepnemez talajba dolgozása jelenti. A sűrű gyökérzettel átszőtt felszínt tárcsával felaprítják, feketére művelik, majd hengerezik. A feltört, szétaprózott gyep nyárvégére elhal. Ezt követően ökológiai gazdálkodás esetén a hagyományos művelést követve 30-40t/ha érett istállótrágyát juttatunk a területre és a gyeptörés irányára keresztben 20 cm mélyen alászántjuk. A gyeptörésnél olyan munkát kell végezni, hogy a növények teljes mértékben elpusztuljanak a talaj baktériumflórájának pedig kedvező életfeltételeket biztosítsunk. A szántás ápolására, gyommentesen tartására elegendő idő áll rendelkezésre a nyárvégi magágy-előkészítésig. A talaj tényleges tápanyagkészletét talajvizsgálatokkal állapíthatjuk meg. A gyep törés utáni újratelepítése két módon történhet.

Az egyik eljárás az, amikor még a törés évében, a nyárvégi időszakban újratelepítjük a növényzetet.

A másik - gyakoribb - eljárás, hogy 1-2 évig szántóföldi kultúra termesztésével hasznosítjuk a területet, és ezt követi a gyep telepítése az előzőekben ismertetett módon. A termőképesebb gyepeket akár vetésforgóba is illeszthetjük a telepítésig. Az ökológiai művelésű gyepen célszerű ezt a módszert követni. Így elérjük, hogy a régi gyepet teljesen megszüntetve tevékeny talajba kerül az új gyep, és ipari eredetű műtrágyák nélkül is megfelelő termőképességű gyepet kapunk. A gyakorlatban követhető vetésváltási rendszer pl. első év: júliusi gyeptörés, nyárvégi istállótrágyázás, és tavasszal kapás, pl. burgonya. Második év: zabosbükköny szénának, utána istállótrágyázás. Harmadik év a telepítés éve: korai burgonya és a betakarítás tán nyárvégi telepítés, vagy az előző évi trágyázás elmaradása esetén borsó vagy bab a burgonya helyett. Fontos megjegyezni, hogy a pázsitfűfélék csoportjába tartozó növényeket ne tegyük a gyeptörésbe a hasonló tápanyagigény miatt.

5.1.2. A törés nélküli, direktvetéses gyepfelújítás A törés nélküli gyepfelújítás egyik formája a direkt vetés, amelyhez speciálisan kialakított direktvetőgépeket használunk. A gép kialakításánál fogva képes arra, hogy a meglévő gyepnemezbe az optimális vetési mélységben helyezze el a fűmagot. Ezzel az eljárással megváltoztatjuk a gyepnemez gyommag-haszonnövénymag arányát, nem semmisítjük meg az egyéb szempontból értékes növények magvait, és lehetővé válik a gyepben való fennmaradásuk. A direktvetéses telepítés ideje lehet tavasszal és nyár végén. A tavaszi vetésnél figyelni kell a területen élő növényzet elnyomó hatására. Ez ellen gyakoribb, de magasra állított fűkaszával végzett kaszálással védekezhetünk. A telepítésre nagy életképességű fűfajokat alkalmazzunk. Ezek: magyar rozsnok, nádképű csenkesz, vörös csenkesz, angol perje, szarvaskerep, fehérhere. A telepítést követő ápolás és szakszerű gyephasználat elősegíti a termeszthető növényállomány kedvező faji összetételének fenntartását.

A direktvetőgépek alkalmazásánál elegendő a tarlóápolási nedvességmegőrző és gyomtalanító munkák elvégzése. Meg kell azt is jegyezni, hogy korábban szálastakarmány termő pl. öreg lucernás, gyeppel történő felülvetése esetén szintén a direktvetőgép alkalmazása a célszerű, de megelőző talajműveletek nélkül. Amennyiben egyik célgép sem áll rendelkezésre akkor tárcsás csoroszlyás gabonavetőgép is jó munkát tud végezni aprómagvető adapterrel felszerelve.

Munkafolyamat direkt vetés előkészítéséhez:

1. Tarlóhántás tárcsás boronával + lezárás gyűrűs vagy sima hengerrel, ideje közvetlenül az elővetemény betakarítás után a lehető legrövidebb időn belül. Július 20.-30. és augusztus 1.-10. között.

2. Tarlóápolás gyomosodástól függően tárcsás boronával + lezárás hengerezés. Augusztus 1.-20. között.

3. Direktvetés erre a célra kialakított vetőgéppel, vagy tárcsás csoroszlyás gabonavetőgéppel. Ideje: szeptember 1.-10. között. Vetés mélység: 1-2 cm mélyen. Lehetőség szerint a nyárvégi csapadékos idő után, ha a gép már nem süllyed.

 Felülvetés direktvetőgéppel öreg lucernásokban és parlagszántókon.

1. Kaszálás 3-5cm magas tarlóra a vetés előtt. Szárzúzó alkalmazása is lehetséges, ha kórós, cserjés a terület. A vetést akadályozó, nagy tömegű növényi maradványt vagy a sarjúszénát a vetés előtt el kell távolítani a területről.

2. Vetés direkt vetőgéppel, eső után, de nem felázott talajon kell elvégezni, amikor a gép már nem süllyed. A vetési mélység 1-2cm.

Ápolás Különösebb ápolási munkára a nyárvégi telepítésnél nincs igénye a gyepnek. Gyomkonkurencia nem jelentkezik, a gyökérváltás pedig elég kedvezőkörülmények között zajlik.

5.1.3. Ökológiai gyepfelújítás gyeptörés nélkül Napjaink problémája az ökológiai alapokon történő gazdálkodás agrotechnikai módszereinek kidolgozása. Ökológiai alapon végezhetünk felújítást gazdasági gyepeken és természetvédelmi gyepeken. Az előbbinél a cél az ipari anyagoktól mentes takarmány előállítása, míg a másiknál a gyepállomány rekonstrukciója az élővilág környezeti igényeinek figyelembe vételével. Az ökológiai felújítás a gazdasági gyepeken a gyomosodást kiváltó okok feltárásán és az azt előidéző helytelen agrotechnika megváltoztatásán alapul. Az elmaradt mechanikai ápolások felújítása kedvező irányba fejleszti a növényösszetételt. A bokrok mechanikai eltávolításával kezdődik a terület ismételt kultúrába vonása.

A nyári, második növedék hasznosítása után elvégzett gyomirtó kaszálás megakadályozza a kórós, leveles gyomok felszaporodását, az őszi tisztogató kaszálás pedig az újra sarjadó bokrok hajtásainak másodszori eltávolításával kimeríti a növényt. Az üres, borítatlan foltokon csak a kaszálást és legeltetést tűrő növények szaporodnak el. Vizsgálataim szerint az elhanyagolt, valaha réti perje vezérnövényű gyep a hasznosítás-technológia ismételt bevezetésével, felülvetés nélkül is jól regenerálható volt. A művelés hatására eltűntek a bokrok, és visszaszorult a terjeszkedő siska nádtippan is. A kaszálás rendszeres elvégzése elősegítette az alulhasznosítás miatt visszaszorult fűfajok megerősödését. A hasznos lazabokrú és tarackos gyepalkotók a terület növénytársulására jellemző fűfajok felülvetésével pótolhatók.

Ez lehet a hagyományos fajkeverékből álló magkeverék, de lehet ún. vezérnövényes felújítás is, ami azt jelenti, hogy csak a vezérnövény állományt állítjuk helyre direkt vetéssel. A telepítést követő agrotechnikával segítjük elő az ősgyepesedést, a természetes növénytársulásra jellemző fajdiverzitás kialakulását és a vadontermő fajok betelepülését a gyepbe. A tápanyag-ellátást a legelő állatok hullatéka, a gyep pillangós növényei és a szerves trágyák közül a gülle alkalmazása biztosíthatja. A trágyalepény surlatás okszerű alkalmazása csökkenti a gyomfoltok kialakulási lehetőségét, ugyanakkor véd a legyek elszaporodása ellen is. A felújított gyepeken szakszerű legeltetést és rendszeres gyepápolást kell végezni. Ezeken a gyepeken fontos az egyes hasznosítások, az egymást követő növedékek legeltetése közötti pihenő idő, az ún. regenerációs idő betartása. Ezzel elérhető, hogy a fűfélék a túlzott levélvesztés miatt ne ritkuljanak ki, ugyanakkor a megfelelő terhelésre megfelelő termést adnak.

 5.1.4. Gyep rekonstrukció ősgyepeken, a fajdiverzitás megőrzése Szakszerű gyephasznosítás mellett a lazabokrú fűfélék és az egyéb kétszikű gyepalkotók magpergése nem biztosított, ezért ezek a tövek elöregszenek, majd 4-8 éves korukban kipusztulnak a gyepből. Ezt a folyamatot részleges felülvetéssel lehet a gyakorlatban megállítani, és a hiányzó fajokat pótolni. Valamennyi kivesző faj magja viszont nem kapható, ezért a magpergetéses felújítás ötévenkénti beiktatása ajánlatos a legeltetett és kaszált gyepekben. Ennek végrehajtása rotációszerűen elvégezve nem okoz különösebb termés kiesést. Az első növedéket nem hasznosítjuk, hanem hagyjuk levirágozni és magot érlelni, majd magot pergetni a termőhelyén. Magérlelés után birkanyájjal járassuk meg a területet, amivel egyrészt kiveretjük a növényekből az érett magokat, másrészt betapostatjuk a magokat a talajba, és ezzel javítható a csirázás és a növények megmaradási esélye.

A beérett növények szalmáját kaszáljuk le. Ha nem nagy a vegetatív termés, akkor mulcsra is vághatjuk, és ott lehet hagyni a területen korhadni. Nagyobb hozam esetében el kell vinni a rendkezelés után megszáradt növényi részeket a gyepről. A magok a rendkezeléses szárítás közben kiperegnek a növényekből a területre, és megfelelő körülmények közé jutva, megtelepedésükkel javítják a fajdiverzitást. A pergetést követő évben lehetőleg kaszálásos hasznosítást kell végezni, hogy a fiatal növények meg tudjanak erősödni. Extenzív gyepgazdálkodás esetén a termesztési eljárások a gyep növényállományának fenntartására és a fajdiverzitás gazdagságának megőrzésére irányulnak, a legeltetett állatállomány takarmányigényeinek kielégítése mellett.

5.1.5. A telepítést követő év gyepgazdálkodási munkái. A telepítést követő évben a gyep kíméletes használatot igényel.

1. Tavasszal a felfagyások lezárására hengerezni kell. Áradás után vagy leiszapolás esetében fogas alkalmazása vezethet jó eredményre.

2. A telepítést követő első évben a gyepen a legeltetést még nem szabad elkezdeni.

3. A tavaszi első növedék kaszálása május végén /05.25 - 06.05/ vagy június elején van. Természetvédelmi kezelésnél a madarak fészek hagyása után július közepe után javasolt a kaszálás elvégzése a természetvédelmi elvárások szerint / lásd később /.

4. Ha van megfelelő mennyiségű fű, akkor sarjúszéna készítésre is van lehetőség. A szénát bálázás után lehet elszállítani. A bálakészítésnél kerülni kell a taposási károkat.

 5.1.6. Telepített gyepek gyepgazdálkodásának agrotechnikai modellje a telepítés harmadik évétől A telepítést követően a harmadik évtől tervezhetjük a gyep gazdasági szintű hasznosítását legelőként vagy kaszálóként. A gyepet a termőhely vízgazdálkodásától függően több növedékben lehet hasznosítani, de száraz termőhelyeken számítani kell az augusztusi nyári kisülési időszakra, amikor a gyep nem ad legeltethető termést. A legeltetési idény hossza a legeltetett állatállománytól függ. A legeltetési idényt a hasznosítható fűhozam szempontjából növedékekre osztjuk. A fű növedék átlagos hasznosítási ideje 40 nap. A gyep évi össztermését a legeltetett és kaszált növedékek összesített hozama adja. A tejelő szarvasmarhát 4 fűnövedéken, április 20-tól szeptember 30-ig 160180 napig lehet legeltetni. A hús marhákat, köztük a szilaj marhát is 5 fűnövedéken, április 10.-től november végéig legeltetjük, mintegy 200 napig. A juhokat szintén április elejétől november végéig legeltethetjük 6-7 fűnövedéken. A fű legeltetési magassága szarvasmarhánál 20-30 cm legyen, egy adag területének legeltetési ideje pedig nem haladhatja meg a tíz napot, ettől rövidebb bármennyi lehet. A juhoknál a legeltetési fűmagasság 10-20 cm között a legkedvezőbb. A legeltetés után a megmaradó tarló magassága 3-5 cm-nél ne legyen rövidebb. A sarjadási, vagy regenerálódási idő a fű legeltetési magasságának eléréséig tart, de tavasszal rövidebb /18-20 nap/ nyáron pedig elérheti egy teljes növedék hasznosítási idejét a 40-50 napot is.

 









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása