Dieses Schema zeigt alle Gangarten und Gangvarianten
auf, die Islandpferde gehen können.
JÁRMÓD-SÉMA
Ez a jármód-séma ábrázolja az összes jármódot
és jármódvariációt, amelyre az izlandi lovak
képesek.
JÁRMÓD-SÉMA
Ez a jármód-séma ábrázolja az összes jármódot
és jármódvariációt, amelyre az izlandi lovak
képesek.
A fő mondanivalója az, hogy az egyes jármódok
nem egymástól elszigetelten léteznek, hanem
szoros kapcsolatban állnak egymással. Egyetlen
ló sem vált pl. a töltből ügetésbe, anélkül
hogy ne tenne egy pár lépést ügető töltben.
A rajzon jól látható, hogy a lovak diagonális
(ügetésszerű) és laterális (poroszkaszerű)
mozgása mindig egy bizonyos testtartáshoz
kapcsolódik.
A tölt ezért két okból is a rajz közepén
áll:
- mert a négyütemű jármód a diagonális és
laterális mozgást egyesíti és
- mert a ló a töltnél természeténél fogva
közepes testtartást vesz fel.
Tehát a tölt lényegében kapcsolat a magas
ügetőtesttartás és a nyújtott versenyporoszka-testtartás
között. A lovas felhasználhatja ezt a tudást
munka közben: Ha a tiszta ütemhez a lónak
nyújtania kell magát, akkor a laterális mozgás
felé fogja kiképezni. Ellenkező esetben pedig
az ügetés és a vágta felé. Ideális esetben
a lovat minden jármódból el kell tudni tolni
a tölt (tiszta négyütem) felé. Az egyik vagy
másik jármódba való eltolás mindig segít,
hogy a ló merevségét már az első jelek esetén
feloldjuk, mert testtartásán változtatnia
kell.
Dieses Schema zeigt alle Gangarten und Gangvarianten
auf, die Islandpferde gehen können. Es steht
vor allem dafür, dass die einzelnen Gangarten
nicht als exakt getrennte "Schubladen"
begriffen werden dürfen, sondern sozusagen
eng miteinander verzahnt sind. So wechselt
z.B. kein Pferd aus dem Tölt in den Trab,
ohne nicht wenigstens einige Meter Trabtölt
gegangen zu sein.
Das Gangschema zeigt, dass diagonale (trabartige)
und laterale (passartige) Bewegungen von
Pferden immer an eine ganz bestimmte (Körper)Haltung
gebunden sind.
Der Tölt ist deshalb aus zwei Gründen der
Mittelpunkt des Gangschemas:
- weil er diagonale und laterale Bewegung
im Viertakt vereint und
- weil das Pferd beim Tölten von Natur aus
eine mittlere (Körper)Haltung einnimmt.
Diese stellt im Prinzip genau die Verbindung
her zwischen der hohen Trabhaltung und der
gestreckten Rennpass-Haltung. Der Reiter
kann sich dieses Wissen bei der Arbeit zunutze
machen: Braucht er für den taktklaren Gang
mehr Streckung, wird er sein Pferd eher in
Richtung lateraler Bewegung ausbilden. Braucht
es mehr Körperaufrichtung, weil das Pferd
auf die Vorhand kommt, kann er dieses in
Richtung Trab oder Galopp herauslaufen lassen.
Im Idealfall sollte das Pferd harmonisch
aus jedem Gang in Richtung Tölt (reinerViertakt)
verschoben werden können. Die Verschiebung
in die eine oder andere Gangrichtung hilft
immer wieder, das Pferd beim ersten Anzeichen
der Verspannung zu lösen, weil es die Haltung
wechseln muss.
