- születések és tulajdonosváltozások ellenőrzése
- csikók megjelölése folyékony nitrogén jellel
- válogató találkozók és szemlék
- kiscsikók értékelése
- tenyészállatok alaktani értékelése
- csődörök és a legjobb tenyészkancák vörösvérsejt tesztje
- csődörök termékenységi tesztje
- tenyészkancák tervszerinti megtermékenyítése alaktani jellemzők alapján
- az alaki-külső értékeléshez használt adatlap alkalmazásának oktatása
- a genetikai index becslése a marmagasság alapján
- lovas rendezvények szervezése és részvétel azokon a fajta terjesztése érdekében
- a Bardigiano hátaslóként való alkalmazásának ösztönzése

A BARDIGIANO LÓFAJTA SZELEKCIÓS PROGRAMJA

A szelekció célja a hátasló és könnyű fogathúzás igényeinek, illetve a falusi turizmus során való használatnak megfelelő forma kialakítása, és ez utóbbi terén a Központi Hivatal évek óta végez kutatásokat a legmegfelelőbb tulajdonságok kialakítására.
1994. év elejétől bevezetésre került egy olyan szelekciós program, mely a genetikai jellemzők és új értékelési metódusok alkalmazása révén lehetővé teszi a fajta genetikai fejlődésének felgyorsítását. A program során alkalmazott eszközök alapvetően az alábbiak:

Marmagasság Genetikai Mutatója:

Ez a mutató, melyet minden évben megállapítanak és közzétesznek, lehetővé teszi a tenyészcsődörök és kancák kiválasztását a genetikai értékük alapján, melyet aztán tovább adnak az utódaiknak a marmagasságot illetően.
Ennek a mutatónak a használata elősegíti a magasság növelését, amely együtt jár az összes csontváz elem meghosszabbodásával, így a szelekció inkább a hosszabb példányoknak kedvez, melyek alkalmasabbak a hátaslóként való használatra.

Külső Alaki Értékelés:

A Külső Alaki Értékelés adatlap kidolgozás alatt van és 1996 elején kerül bevezetésre. Ez az új típusú értékelés lehetővé teszi minden ló esetén az alaki jellemzők felmérését egy biológiai lépték segítségével, minden jellemző figyelembe vételével, és nem ítéletet alkot, hanem az állat képét rajzolja fel.
Az alaki tényezők megállapításának az a módszere tárgyilagos értékelést tesz lehetővé a különböző alaki jellemzőket illetően, és ezeket az adatokat lehet használni aztán a genetikai mutatók kidolgozásánál az alaki jellemzők tekintetében.
A tényleges értékelő ítélet hagyományos jellegű pontozási rendszerrel kerül megállapításra, ezt egészíti ki a külső alaki értékelés.
Ez a két szelekciós eszköz feladata, hogy elősegítse a legjobb csődörök és a legjobb kancák pároztatását. Ezeknek az alanyoknak az utódai közül kerülnek kiválasztásra azok a csődörök, melyek aztán a tenyészállomány frissítését adják.

FAJTA TENYÉSZTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (ANA)

Az ANA jogilag elismert, bejegyzett Egyesület, melyet a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Erdőgazdálkodási Minisztérium rendelete hozott létre.
Az ANA tevékenységét a Minisztérium ellenőrzi, valamint maga a Minisztérium támogatja anyagi forrásokkal is.

CÉLOK

minden olyan tevékenység előmozdítása, melyek hozzájárulhatnak a fajta javulásához, értékeinek megismertetéséhez és elterjedéséhez.
Elsősorban:

A Szövetség tagjai a Megyei Tenyésztők Szövetségei.

A SZÖVETSÉG SZERVEI

A Törzskönyv a legfontosabb eszköz a tenyésztés fejlesztő programjainak kezelésében, mivel ebben található a bejegyzett és ellenőrzött állatok családfájára, származására, alaki és tenyésztési jellemzőire vonatkozó adatok gyűjteménye, archívuma, illetve ezek feldolgozása.

A Törzskönyv felépítése

A Törzskönyvhöz kapcsolódó tevékenységek az alábbiak szerint oszlanak meg:

A Törzskönyv az alábbi részekre oszlik:

a) Csikók Törzskönyvi Jegyzéke
b) Tenyészkancák Törzskönyvi Jegyzéke
c) Csődörök Törzskönyvi Jegyzéke

A különböző Jegyzékekbe azokat az alanyokat lehet bejegyezni, melyek megfelelnek a biológiai méretbeli, alaki és származási előírásoknak, melyeket az egyes fajtákra vonatkozó Technikai Normák tartalmaznak.

Bejegyzés a Törzskönyvbe

A Törzskönyvbe történő bejegyzéshez a tenyésztőnek ilyen irányú kérvényt kell benyújtania a Központi Hivatalhoz, a Megyei Tenyésztők Szövetségén keresztül. A Törzskönyvbe bejegyezhető alanyoknak rendelkezniük kell a Technikai Normákban meghatározott jellemzőkkel.

GYAKORLATI SZOLGÁLTATÁSOK

Az ANA, a Központi Törzskönyvező Hivatalon és a Megyei Hivatalokon keresztül, általában az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

- alanyok alaki értékelése fajta szekértők bevonásával;

- törzskönyvi kivonat kiállítása;

- a bejegyzett állatokra vonatkozó tenyésztési adatok nyilvántartása;

- alaki és tenyésztési genetikai mutatók kidolgozása (azaz a tenyészállatok genetikai várható tulajdonságainak megállapítása);

- a bejegyzett állomány osztályozásának elkészítése, hogy kiválaszthatók legyenek a legjobb tenyészállatok a fedeztetési terv elkészítésének megkönnyítés érdekében;

- szelekciós tervek meghatározása és azok terjesztése;

- tenyészállatok származásának igazolása;

- Tenyészállatok genetikai jellemzőinek kutatása és vizsgálata, hogy kiszűrhetők legyenek a negatív és pozitív genetikai jegyeket hordozó alanyok (tenyésztés elősegítése);

- tanulmányok és kutatási anyagok gyűjtése és terjesztése a fajtára vonatkozóan;

- állattenyésztési-technológiai rendezvények és vásárok szervezése, a kínálat és kereslet közötti kapcsolat elősegítése érdekében.

A ló azon kevés háziasított állatfaj közé tartozik, melynek tenyésztési technológiájában a szőrzet színe még megőrizte fontosságát, a rajzolaton felül; néhány lófajta esetén a szelekció meghatározott szőrzet elérését célozza, és létezik számos olyan különleges eset is, ahol a színhez különböző problémák kapcsolódnak. Talán furcsa, de a ló esetében még ma is viták folynak a szőrzet pontos meghatározásáról és annak öröklési módozatairól; a zűrzavar csak növekedett azáltal, hogy régebben kevéssé ismert, egyedi szőrzetű lófajták is elterjedőben vannak.

Az évszázadok során a szőrzet típusait a világ különböző részein olyan módszerekkel osztályozták, melyek természetesen nem építhettek tudományos alapokra, melyek akkoriban még nem is léteztek. Csak az utóbbi években született néhány részleges megoldás a szőrzet genetikai meghatározására, és ezért egy eléggé pontos és tudományos genetikai terminológia mellett tovább él a használatban a "hagyományos" terminológia is. Minden nemzet saját terminológiát dolgozott ki, mely az egyre gyakoribb kapcsolatok miatt szükségessé tette a kifejezések standard meghatározását. Jelenleg azt a nehézséget nemzetközi kifejezések alkalmazásával oldották meg. Ettől függetlenül szükség van azonban egy olyan terminológiára, mely a genetikai jellemzők összességére alapul, és amely egyebek között megkönnyítené az egyes egyedek azonosítását, az apaság és/vagy anyaság kizárását, valamint csökkentené az alanyok felcserélhetőségének lehetőségét.

Néhány tekintetben már jól állunk, ezek közé tartozik a sárgapej, a szürke és a vasderes.

Az olasz fajtákba tartozó lovak kizárólag fekete vagy vöröspej vagy sárgapej szőrzettel születnek (1, 2, 3 ábra). A genetikai meghatározottság még csak a sárgapej (sárgás-vöröses) szőrzet esetén ismert, itt is csak részben. Tudjuk, hogy a sárgapej szín receszív homozigótás állapot genetikai kifejeződése, ami azt eredményezi, hogy két sárgapej egyed keresztezéséből csak sárgapej utód születhet. A szőrzet módosulására csak akkor van példa bizonyos idő elteltével, amikor más különleges gén is jelen van (ellengén).

A G ellengén domináns jellegű:

egy szürke alanynak tehát minden esetben legalább egy szülője szürke.

Amennyiben R ellengénnel (vasderes) találjuk magunkat szemben, a szőrzet gyorsan elszíneződik fehér szálakkal egyenletes arányban a nyakon, a törzsön és a végtagok közelében; megállapítható marad mindig az eredeti alapszín (1A, 2A, 3A ábra). A vasderes lovakat nem szabad egymással keresztezni, mert 25%-kal csökken így a termékenységük. Az R ellengén egy adagban csak a különleges szőrzetért felelős, dupla adagban azonban végzetes következményekkel jár.

Az R ellengén domináns jellegű:

egy vasderes alanynak tehát minden esetben legalább egy szülője vasderes.

FEKETE ha van

VÖRÖSPEJ ha van

SÁRGAPEJ ha van

vasderes lesz

szürke lesz

vasderes lesz

szürke lesz

vasderes lesz

sötét-, rendes-, világos vasderes,
halványszürke
rendes vagy világos vasderes

sötét-, bor-, rendes-, világos-,
halvány-, halványszürke fakó
rendes vagy világos zsemlyefakó

A LÓ PATKOLÁSA

A ló patkolása arra szolgál, hogy a vasból készült patkó alkalmazásával megvédjük a patát az elhasználódástól.
A patkó egy vasból, rézből, alumíniumból vagy más anyagból készült ívelt eszköz, mely az ívelt rész felől vastagodik, és a pata falának rajzát követi.

A hátsó patkó gyakran kisebb heggyel rendelkezik, hogy elkerülhető legyen annak veszélye, hogy eléri az első patkók sarkait, valamint rendelkezik egy gomb alakú dudorral a külső saroknál.
Mind a négy patkó esetén bevágás látható az elejükön, és a nyomatok ebben a vájatban találhatók. Ez a fajta vasalás elsosorban versenylovak esetén alkalmazott.

VÉKONYBÉL
fehérjék, zsírok és szénhidrátok, leveles részek emésztése

VAKBÉL-VASTAGBÉL
tápanyagok emésztésének befejező szakasza

VÉKONYBÉL
fehérjék és szénhidrátok, leveles részek részleges emésztése

VAKBÉL-VASTAGBÉL
nyers rostok, fehérjék és keményítő baktériumos erjesztése

VÉKONYBÉL
több kisebb adagban adjuk a táplálékot

VAKBÉL-VASTAGBÉL
figyeljünk az elzáródástól és túlzott erjedési folyamatoktól fellépő hascsikarásra

• túl alacsony energia bevitel
           test állapota
           korai tüzelés

• étrend durva megváltozása
           termékenység és            embrió túlélési esélyei 

• toxikus anyagok bevitele és   rosszul tárolt takarmány   használata

Pubertáskor: 1 és 2 év között

Szexuális érettség: 3 és 4 év között

A kancák esetén a termékenységi idő átlagosan 12 és 15 év között van. A szexuális érettség teljesen szubjektív adat. Szaporodási szempontból fontos figyelembe venni, hogy a tenyészkanca megfelelő csontfelépítéssel rendelkezzen, megfelelő medence átmérője legyen az elléshez. Túl korai vemhesség akadályozza a növekedés végső szakaszának kiteljesedését, és a csontváz nem megfelelő felépítését tovább rontja a szoptatás.

A KANCA ERŐTELJESEN JELLEMZŐ SZAPORODÁSI CIKLUSSAL RENDELKEZIK
(FEBRUÁRTÓL JÚLIUSIG).

A szaporodási aktivitást növeli a napi világos órák számának emelkedése (pozitív fényérzékenység).

A peteérés általában 18-22 napig tart és a tavasz kezdetétől jelentkezik. Rendszertelen tüzelés gyengébb peteéréssel ősszel és télen is jelentkezhet.

A tüzelési időszak 1 és 10-12 nap között van. A tüszőrepedés általában a peteérés végén következik be, jellemzően az éjszakai órákban. A leváláshoz a petesejtnek legalább 3 cm átmérőjűnek kell lennie.

A PETEÉRÉS IDŐSZAKÁNAK MEGFELELŐ MEGÁLLAPÍTÁSA ELENGEDHETETLEN A CSŐDÖRÖK HATÉKONY KIHASZNÁLÁSÁHOZ ÉS A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS IDEÁLIS ELVÉGZÉSÉHEZ.

A tüzelés alatti termékenységi állapot általában 8-12 napig tart. Ezt az időszakot használhatjuk ki megtermékenyítés céljából.

A vemhesség megfelelő ellenőrzése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az évenkénti ellést (egy csikó évente) és megállapíthassuk illetve közbe is avatkozhassunk ikerterhesség esetén.

Az embrió teljes beágyazódása a méhben más háziállatokhoz képest nagyon későn következik be: 95-105 nap.

A vemhesség átlagos időtartama 329-345 nap. Lehetséges a vemhesség további 10-15 nappal történő meghosszabbodása.

Az ellések döntő többsége az esti vagy éjszakai órákban következik be. Az ellés során a kitolás szakasza úgy tűnik, hogy a kanca döntésétől függ, és főleg a legteljesebb nyugalmi helyzet befolyásolja ebben. A csikó kitolása nagyon gyorsan történik, és gyakran magzatburokban esik ki. A méhlepény kb. egy órával később jelenik meg, illetve megjelenhet még egy jellemző képződmény, mely sejtekből és a húgyburok sóiból áll. A csikó súlya születéskor 40 és 60 kg között lehet, a fajtától függően.

A szoptatás optimális időtartama kb. 5 hónap, és a maximális tejtermelés napi 15-20 liter lehet.

Szexuális érettség: 2 és 3 év között

A CSŐDÖR ÁLTALÁBAN ÉLÉNKEBB SZAPORODÁSI AKTIVITÁST MUTAT A TAVASZI-NYÁRI IDŐSZAKBAN (MÁRCIUS-JÚLIUS)

A csődör termékenységi időszaka 10 és 20 év között lehet.

A szaporodási időszak alatt nem szabad heti 4-5 fedezésnél többet engedélyezni.

A csődör nem rendelkezik jelentős spermiumtartalékokkal a mellékherékben.

A mesterséges megtermékenyítéshez kiválasztott csődörök magjának jellemzőit minden alkalommal az alábbiak szerint kell elemezni:

Ezeknek a vizsgálatoknak a jó eredményei alapvető feltételei, fedeztetési központokban és külső laboratóriumokban egyaránt, a csődör szaporodási hatékonyságának javítása érdekében, és különösen fontosak a mesterséges megtermékenyítés során használandó dózisok számának meghatározásában.

A csődörök esetén a spermium előállítás (spermagenezis), a spermium érése és áthelyeződése, illetve a sperma eltárolása között (mellékhere, csatornák és vezetékek), kb. 70-75 nap telik el.

Bármilyen károsodás vagy negatív kölcsönhatás a spermiumok érésének érzékeny spermagenetikai folyamataiban csak később diagnosztizálhatók, időben meglehetősen távol a valós bekövetkezésük időpontjától.