Lószállítás, ló kiképzés,
Lovas oktatás, hirdetések
Takarmányok (széna, zab, szalma,
lótápok)
hirdetési rendszere
|
 |
 |
|
|
Az angol telivér
|
Fajtanévjegy
Hazája: Anglia
Marmagasság: 150-170 cm
Súlya:
Színe: fekete, pej, sárga vagy szürke
Természete: élénk, dinamikus
|
|
Általános leírás
Nemes, karcsú megjelenésű ló. Szemei nagyok,
kifejezőek. Feje kicsi, szép. Hosszú, izmos,
elegáns nyakon ül. A mellkas széles és mély.
Háta középhosszú, fara egyenes. Lábai izmosak,
az izületek jól láthatók. A paták kicsik,
kemények. Élénk vérmérsékletű, bátor, de
érzékeny ló, melyet biztos kézzel kell lovagolni.
Középtávon gyakorlatilag a leggyorsabb fajta,
de megállja a helyét az ugratásban is.
|
|
Története
Bármilyen meglepő, az angol telivér ősei
bizony pónik voltak! Miután a Brit szigetek
elszakadtak a kontinenstől, elszigetelődve,
a környezet hatására kialakult a külsőre
nem éppen szép, de szívós, igénytelen és
gyors pónifajta, a kelta póni. A XI. században
a szigetre érkező arab lovak hatására ezek
a pónik még gyorsabbak, még kitartóbbak lettek.
Ezeket a gyors lovakat persze nem csak munkára
és harcokra, hanem szórakozásra is remekül
lehetett használni. Angliában már a XVI.
században is rendeztek gyorsasági lovasversenyeket.
I. Jakab pedig már díjakat is kitűzött a
győztes lovak számára. Az egyre szervezettebb
futtatások és egyre rendszeresebb díjak jótékony
fejlődésnek indították a lótenyésztést, melyben
meghatározó szerephez jutottak arab, berber
és török mének, illetve kancák is. A mai
angol telivér őseinek azt a három keleti
mént tekintik, melyek a ma is meghatározó
vonalakat hozták létre. Ezek: Byerley's Turk,
Darley Arabian és Godolphin Arabian. Ezek
a vonalak adják a mai telivér állomány 70%-át.
1793-ban megjelent a General Stud Book első
kötete. Ez a könyv az angol telivér fajta
méneskönyve. Ettől kezdve csak az a ló számít
angol telivérnek, melynek származása visszavezethető
az 1793-as General Stud Bookban szereplő
169 mén és 237 kanca valamelyikére.
Klasszikus versenyek
A legelső klasszikus versenyt, melyet 1776-os
alapítása óta a mai napig is futnak, Anthony
St. Leger tábornok írta ki 2800 méteres távra.
1779-ben futották az első Kancadíjat, a hároméves
kancák, Lord Derby epsomi birtokán, melyet
Oaks-nak neveztek el. 1780-ban újabb klasszikus
verseny született, ezúttal a hároméves mének
számára, melyet a vesztes tulajdonos után
derby-nek neveztek el. A távot később 2400
méterre növelték, és ma is ezen a távon futják.
Ma már a derbyben starthoz állhatnak a hároméves
évjárat legjobb kancái is, bár esélyük kisebb
a ménekénél.
Triple Crown
A XIX. században újabb erőpróba elé állították
a telivéreket. Ez az 1000, illetve a 2000
Guineas, attól függően, hogy kanca, vagy
mén futja. Ezek a futamok sok országban Nemzeti
Díj néven szerepelnek. A "hármas korona"
a legrangosabb elismerés egy ló számára.
Ennek során ugyanis ugyanannak a hároméves
lónak kell megnyernie először az 1000 vagy
a 200 Guineast (Nemzeti Díjat) (1600 méter),
majd a derbyt (2400 méter), végül a St. Legert
(2800 méter) is. Ez a lehetőség egyszeri
és megismételhetetlen.
Hendikep
Azért, hogy a versenyzés minél izgalmasabb
legyen és a fogadók dolgát is megnehezítsék,
kialakították a hendikep rendszert. Ez azt
jelenti, hogy a lovaknak elméletben ugyanakkora
esélyt adnak. Ezt a zsoké és a nyereg összsúlyának
szabályozásával oldják meg. Átlagosan elmondhatjuk,
hogy egy kilogramm súlytöbblet egy hosszal
veti vissza a ló eredményeit. Így elvileg
a lovak mindegyike ugyanakkor érne célba.
Ez a valóságban lehetetlen, hiszen a ló teljesítményét
a pillanatnyi formáján kívül rengeteg külső
tényező is befolyásolhatja.
A versenyek idegi és fizikai megterhelését
a legtöbb ló nem bírja 6-8 éves koránál tovább.
Ezek után a legkiválóbbak tenyésztésbe kerülnek,
a többiek a lovassportok egyéb ágaiban jeleskednek
tovább.
|
 |
|
|
A fajta használata
Miután a versenypályáról "kiöregedett",
még évekig kitűnő szabadidőpartner, de indulhatunk
vele díjugrató és military versenyeken is.
Mivel az angol telivéreket sohasem szelektálták
lovagolhatóság, idegrendszer, kiegyensúlyozottság
és egyéb belső tulajdonságok szerint, gyakran
akadhatunk problémás lovagolhatóságú, nehezen
kezelhető egyedekre is. Ez persze nem azt
jelenti, hogy az összes angol telivér nehezen
kezelhető, csak nem ugyanazt a bánásmódot
igénylik, mint más fajtársaik. Ezért ne adjuk
kezdő, tapasztalatlan lovas kezébe őket és
csak akkor válasszunk angol telivért társnak,
ha tudjuk biztosítani számára azt a szükséges
pluszt, amit tartása igényel. |
 |
|
Készítette: Hetényi Emese |
|
|
|
|
Lovasbolt
Tudomány
|
