Lószállítás, ló kiképzés,
Lovas oktatás, hirdetések

Takarmányok (széna, zab, szalma, lótápok) hirdetési rendszere





Az angol telivér

Fajtanévjegy

Hazája: Anglia

Marmagasság: 150-170 cm

Súlya:

Színe: fekete, pej, sárga vagy szürke

Természete: élénk, dinamikus



Általános leírás

Nemes, karcsú megjelenésű ló. Szemei nagyok, kifejezőek. Feje kicsi, szép. Hosszú, izmos, elegáns nyakon ül. A mellkas széles és mély. Háta középhosszú, fara egyenes. Lábai izmosak, az izületek jól láthatók. A paták kicsik, kemények. Élénk vérmérsékletű, bátor, de érzékeny ló, melyet biztos kézzel kell lovagolni. Középtávon gyakorlatilag a leggyorsabb fajta, de megállja a helyét az ugratásban is.


Története

Bármilyen meglepő, az angol telivér ősei bizony pónik voltak! Miután a Brit szigetek elszakadtak a kontinenstől, elszigetelődve, a környezet hatására kialakult a külsőre nem éppen szép, de szívós, igénytelen és gyors pónifajta, a kelta póni. A XI. században a szigetre érkező arab lovak hatására ezek a pónik még gyorsabbak, még kitartóbbak lettek. Ezeket a gyors lovakat persze nem csak munkára és harcokra, hanem szórakozásra is remekül lehetett használni. Angliában már a XVI. században is rendeztek gyorsasági lovasversenyeket. I. Jakab pedig már díjakat is kitűzött a győztes lovak számára. Az egyre szervezettebb futtatások és egyre rendszeresebb díjak jótékony fejlődésnek indították a lótenyésztést, melyben meghatározó szerephez jutottak arab, berber és török mének, illetve kancák is. A mai angol telivér őseinek azt a három keleti mént tekintik, melyek a ma is meghatározó vonalakat hozták létre. Ezek: Byerley's Turk, Darley Arabian és Godolphin Arabian. Ezek a vonalak adják a mai telivér állomány 70%-át. 1793-ban megjelent a General Stud Book első kötete. Ez a könyv az angol telivér fajta méneskönyve. Ettől kezdve csak az a ló számít angol telivérnek, melynek származása visszavezethető az 1793-as General Stud Bookban szereplő 169 mén és 237 kanca valamelyikére.
Klasszikus versenyek
A legelső klasszikus versenyt, melyet 1776-os alapítása óta a mai napig is futnak, Anthony St. Leger tábornok írta ki 2800 méteres távra. 1779-ben futották az első Kancadíjat, a hároméves kancák, Lord Derby epsomi birtokán, melyet Oaks-nak neveztek el. 1780-ban újabb klasszikus verseny született, ezúttal a hároméves mének számára, melyet a vesztes tulajdonos után derby-nek neveztek el. A távot később 2400 méterre növelték, és ma is ezen a távon futják. Ma már a derbyben starthoz állhatnak a hároméves évjárat legjobb kancái is, bár esélyük kisebb a ménekénél.
Triple Crown
A XIX. században újabb erőpróba elé állították a telivéreket. Ez az 1000, illetve a 2000 Guineas, attól függően, hogy kanca, vagy mén futja. Ezek a futamok sok országban Nemzeti Díj néven szerepelnek. A "hármas korona" a legrangosabb elismerés egy ló számára. Ennek során ugyanis ugyanannak a hároméves lónak kell megnyernie először az 1000 vagy a 200 Guineast (Nemzeti Díjat) (1600 méter), majd a derbyt (2400 méter), végül a St. Legert (2800 méter) is. Ez a lehetőség egyszeri és megismételhetetlen.
Hendikep
Azért, hogy a versenyzés minél izgalmasabb legyen és a fogadók dolgát is megnehezítsék, kialakították a hendikep rendszert. Ez azt jelenti, hogy a lovaknak elméletben ugyanakkora esélyt adnak. Ezt a zsoké és a nyereg összsúlyának szabályozásával oldják meg. Átlagosan elmondhatjuk, hogy egy kilogramm súlytöbblet egy hosszal veti vissza a ló eredményeit. Így elvileg a lovak mindegyike ugyanakkor érne célba. Ez a valóságban lehetetlen, hiszen a ló teljesítményét a pillanatnyi formáján kívül rengeteg külső tényező is befolyásolhatja.
A versenyek idegi és fizikai megterhelését a legtöbb ló nem bírja 6-8 éves koránál tovább. Ezek után a legkiválóbbak tenyésztésbe kerülnek, a többiek a lovassportok egyéb ágaiban jeleskednek tovább.






A fajta használata

Miután a versenypályáról "kiöregedett", még évekig kitűnő szabadidőpartner, de indulhatunk vele díjugrató és military versenyeken is. Mivel az angol telivéreket sohasem szelektálták lovagolhatóság, idegrendszer, kiegyensúlyozottság és egyéb belső tulajdonságok szerint, gyakran akadhatunk problémás lovagolhatóságú, nehezen kezelhető egyedekre is. Ez persze nem azt jelenti, hogy az összes angol telivér nehezen kezelhető, csak nem ugyanazt a bánásmódot igénylik, mint más fajtársaik. Ezért ne adjuk kezdő, tapasztalatlan lovas kezébe őket és csak akkor válasszunk angol telivért társnak, ha tudjuk biztosítani számára azt a szükséges pluszt, amit tartása igényel.
Készítette: Hetényi Emese







Lovasbolt

Tudomány

Magyar és külföldi linkek, link gyüjtemények a világ lovaséletével kapcsolatban
Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége, Egyesületei és társult tagjai
Tenyészmének kereshető adatbázisa, (megye, település, fajta, cím, stb.)
Breyer horse model


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása











(c) Copyright 2002 International E-Trade Corporation


powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu











Top 100 Best Websites