PETROVICS Eszter BOKOR Árpád,
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar
Az állattenyésztés folyamán az ember megpróbálta
a jó tulajdonságokat rögzí teteni, a kedvezőtleneket pedig háttérbe szorítani. E törekvés célja
az, hogy egyre jobb és jobb tulajdonságokat mutató egyedeket tenyésszünk. Ezen egyedek közül azonban csak
azok igazán értékesek a tenyésztés számára,
melyek jól örökítették tulajdonságaikat.
El kell gondolkozni tehát azon, mi az, ami egy adott tulajdonságot
hosszú időn át magában foglal, fejleszt és
erősít úgy, hogy azt közben eredetiségében
megőrzi. A kérdésre a válasz: a nőivar. Ez
a továbbfejlődés alappillére, az anyai vér
továbbvivője, amelyből a szintén legjobb
anyától származó hímivarral párosítva, őket felülmúló ivadékot nyerhet. Nem véletlen
az sem, hogy míg a hímivar esetében vonalakról,
addig a nőivar esetében családokról beszélünk.
A családfát tehát a nőutódok képezik igazán.

A tenyészanyag kiválasztásánál a hímivarnak sokkal szigorúbb
követelményeknek kell megfelelnie, mint a
nőivarnak. A hímivar genetikai spektruma
tehát jóval szűkebb a hozzájuk párosított
anyákénál. Ha általánosságban vizsgáljuk
a kancák szerepét, először is figyelembe
kell vennünk azt a tényt, hogy az állomány
létszámának fenntartása érdekében, a nőivarban
nem végezhetünk olyan szigorú szelekciót,
mint a méneknél. A kancák elbírálásánál az
ősök sorozatán kívül figyelembe kell vennünk
a versenyeredményeket. Mégis a gyakorlott
tenyésztő a soha semmit nem nyert kancában
megláthatja a tenyészértéket, ha a kérdéses
ló egészséges, idomítható, és a tőle telhető
küzdőkedvet és legalább átlagsebességet -
jelen esetben jó ugróképességet - mutatott,
mert akkor - természetesen, ha az ősök jók
voltak - átmenetileg ugyan nem a legjobb,
de fajtajellegénél fogva továbbtenyésztésre
kiválóan alkalmas lehet. Végleg pálcát törni
ilyen ló felett csak akkor szabad, sőt kell
is, ha olyan küllemi vagy temperamentumbeli
hibái is vannak, amelyeknek káros öröklődése
valószínű, vagy éppen biztos.

A cél felé haladunk, ha a tenyésztésre szánt
méneket és kancákat teljesítmény, küllem
és származás alapján elbíráljuk, osztályozzuk,
besoroljuk vagy selejtezzük - ha a tenyésztésben már
szereplők termékenységét és utódnevelő képességét
megállapítva, a szükséges előtanulmányok
elvégzése után megfelelően párosítunk. Az
anyai vonaltól elvárható a nyugodt munkakészség,
a testtömeg, a ráma - ami nélkül tartós,
kimagasló eredményt még a lehető legjobb
mének tenyésztésbe állításával sem lehet
elérni.
A hímivar tenyészideje alatt sok ivadékot
képes ugyan létrehozni, de különböző anyákból.
Az anyai oldal stabilan rögzült génjeit a
megfelelően megválasztott apa előnyösen egészítheti
ki, hisz sohasem a ménhez választjuk a kancát, hanem
a kanca családjának, illetve saját tulajdonságait
ismerve választunk számára komplementer mént.

A tökéletességre való törekvés iránya valóban
ez, de a "legjobbat a legjobbal"
elv nehezen valósítható meg, különösen a
lótenyésztésben. Marad tehát az, hogy a meglévőt
párosítjuk azzal, amelytől a legkedvezőbb
kombinációt várjuk. Ezen munka eredménye
az egyre magasabb szintű teljesítmény mind
a galopp-pályán, mind a lovassportokban.
A fejlődési folyamat azonban egyre lassul,
mint minden, ami a tökéletesség felé tart.
A lótenyésztés célja ma már elsősorban olyan
egyedek kitenyésztésére korlátozódik, melyek konstitúció,
szervezeti szilárdság, teljesítmény tekintetében
is helytállnak a legkeményebb próbákon. Természetesen
nem minden egyed éri el ezt a szintet, azonban
megfigyelhető, hogy egyes családok és tagjaik
különböző mértékben felelnek meg az elvárásoknak.
Egy adott populációban a kancacsaládok bizonyos
százaléka
adja a legkiemelkedőbb egyedek és fedezőmének
legnagyobb részét.
Kiváló példa erre az 1978-ban, a shlenderhahni ménesben elletett sárga kanca, Allegretta xx családja. Apja Lombard xx 29 versenyéből 20-at megnyert, így méltán
lett kétszer is az év lova Németországban.
Allegretta xx (GB)
sárga, 1978
3-2-1-0 |
LOMBARD (GER)
sárga, 1967
29-20-3-2
1,156,120 DM |
AGIO (GER)
1955 |
TANTIEME (FR)*
pej, 1947 |
ARALIA (GER)
pej, 1945 |
PROMISED LADY (GB)
1961 |
PRINCE CHEVALIER (FR)
pej 1943 |
BELLE SAUVAGE (GB)
sárga, 1949 |
ANATEVKA (GER)
sárga, 1969
?-4-1-? |
ESPRESSO (GB)
sárga, 1958 |
ACROPOLIS (GB)
sárga, 1952 |
BABYLON (GB)
pej, 1940 |
ALMYRA (GER)
sárga, 1962 |
BIRKHAHN (GER)*
sötétpej, 1945 |
ALAMEDA (GER)
pej, 1952 |
Anyja Espresso xx ivadéka és négy versenyt nyert. Allegretta xx yearlingként Newmarketbe került Michael Stoute tréner keze alá. A könnyű kis kanca két
évesen kétszer nyert, majd háromévesen második
volt a Johnny Walker Lingfield Oaks Trial Stakes-ben. A kancát ezután eladták 24.000 guineas-ért a decemberi newmarketi árverésen. Az Egyesült Államokba került,
ahol első két ménesévében terméketlennek bizonyult.

Második csikójából, Anzille xx-ből ellették Anzillero xx-t 1997-ben Law Society xx után. Urban Sea xx (ap.: Miswaki xx) az ötödik Allegretta xx csikó, egyben az 1993-as Prix de l'Arc de Triomphe hősnője, aki ménesévei alatt a mai napig is kiváló csikókat ellik. Első ivadéka, Urban Ocean xx 3 évesen Írországba a mének között volt
sapmion. Melikah xx a következő Urban Sea xx csikó, aki helyezett volt az Angol és Ír
Kancadíjban is. A legkiválóbb azonban a Saddler’s Wells xx apaságú Galileo xx. Az 1998-ban elletett pej mén megnyere az Epsom Derby-t, majd az Ír Derby-t. Erre a teljesítményére rég nem volt példa
az angol és ír versenypályákon, pláne ha
hozzáteszzük még a King George VI. és a Queen Elizabeth Diamond Stakesben aratott győzelmeit. Galileo xx teljes testvére Black Sam Bellamy xx Franciaországban és Olaszországban Group I. versenyekben ért el kiváló eredményeket.

Turbaine xx szintén Allegrette ivadék a Northern Dancer xx ménvonalba tartozó Trempolino xx után. A sárga ménnek eddig két csikója jeleskedett
a versenypályákon. A sprinter Tertullian xx mára Németország egyik legkeresettebb telivér
fedezőménje (apja Miswaki xx volt Urbean Sea xx apja is). Terek xx Riverman xx legjobb fia, Irish River xx után született 1996-ban és Group 3-as versenyt nyert Németországban. Riverman xx az apja a soron következő Allegretta xx csikónak is. Allez Les Trois xx Franciaországban megnyerte a Prix de Flore Group 3-as versenyt. Anabaa xx-ból elletett ménfia Anabaa Blue xx a 2001. évi Francia Derby győztese, aki egyébként Ascotban megmérkőzött rokonával Galiloe xx-val is, aki azonban legyőzte. A 2001-es versenyév
volt az az időszak, amikor Allegretta xx felhívta magára a világ figyelmét ivadékai
által. A kanca unokái június-július hónapokban
hat gruppe versenyben nyertek. Angol, Ír, Francia Derby győzelmek, ill. a híres King Georg VI-ban. A sikersorozatnak azonban még nincs vége.
King's Best xx-et 1997-ben ellették King Mambo xx után. A pej mén 2000-ben megnyerte a English 2000 Guneas-t (Gr. 1.), majd fedezőménként Ausztráliában állították fel a Darley Collingwood ménesben. Első évjárata az idén bizonyíthat
a versenypályákon.
Allegretta xx-t 2001-ben szállították vissza Európába, Franciaország
egyik híres ménesébe Haras'd Etreham-ba. Kentucky-ban utolsó partnere Woodman xx volt, bár a fedeztetés eredménytelen volt.
A kancát tavaly Saddler's Wells xx-hez osztották, aki után vetélt. Az idei tenyészszezonban Poliglote xx-t kapta partneréül.

Egy telivér populáció kancáinak családokba
való következetes beillesztését a múlt század
végén egy ausztrál lovasember, Bruce Lowe végezte el, amely munka az akkori teljes
telivérállományra kiterjedt. Kutatási eredményeit
"Versenylovak szám-rendszer alapján"című, 1895-ben megjelent könyvében foglalja
össze. A szerző leírja ebben, hogy a híres
szám-rendszert a három nagy angol klasszikus
verseny, a Derby /1780-tól/, az Oaks /1779-től/ és a Leger /1776-tól/ nyerőinek statisztikai felsorolása alapján hozta létre. Az egy kancára
visszavezethető, legtöbb versenyt nyerő család
alkotta az 1-es kancacsaládot, a második
legjobb a 2-est, és így tovább, egészen 48-ig
/mára már 52-ig/ Ezek a kancák az 1793-ban
először megjelent General Stud Book-ban megtalálhatók, mint az angol telivér fajta alapítói. A kancák ilyenfajta csoportosítása
nagy jelentőséggel bírt, hiszen egy ilyen
magas egyedlétszámú fajtát képtelenség lenne
a megkívánt igényességgel és részletességgel nyilvántartani
és rendszerezni.
Allegretta 1978, kanca - (ap. Lombard 1967;
any. Anatevka - 1969)
Anatevka 1969, kanca - (ap. Espresso 1958;
any. Almyra - 1962)
Almyra 1962, kanca - (ap. Birkhahn 1945;
any. Alameda - 1951)
Alameda 1951, kanca - (ap. Magnat 1938; any.
Asterblute - 1946)
Asterblute 1946, kanca - (ap. Pharis 1936;
any. Aster - 1939)
Aster 1939, kanca - (ap. Oleander 1924; any.
Arkebuse - 1930)
Arkebuse 1930, kanca - (ap. Wallenstein 1917;
any. Arabis - 1915)
Arabis 1915, kanca - (ap. Ard Patrick 1899;
any. Ibidem - 1903)
Ibidem 1903, kanca - (ap. Little Duck 1881;
any. Bayreuth - 1896)
Bayreuth 1896, kanca - (ap. The Bard 1883;
any. Alveole - 1889)
Alveole 1889, kanca - (ap. Crafton 1882;
any. St Alvere - 1883)
St Alvere 1883, kanca - (ap. Hermit 1864;
any. Adelaide - 1866)
Adelaide 1866, kanca - (ap. Y Melbourne 1855;
any. Teddington Mare - 1855)
Teddington Mare 1855, kanca - (ap. Teddington
1848; any. Maid Of Masham - 1845)
Maid Of Masham 1845, kanca - (ap. Don John
1835; any. Lydia - 1838)
Lydia 1838, kanca - (ap. Belshazzar 1830;
any. Comus Mare - 1816)
Comus Mare 1816, kanca - (ap. Comus 1809;
any. Delpini Mare - 1807)
Delpini Mare 1807, kanca - (ap. Delpini 1781;
any. Miss Muston - 1790)
Miss Muston 1790, kanca - (ap. King Fergus
1775; any. Columbine - 1781)
Columbine 1781, kanca - (ap. Espersykes 1775;
any. Babraham Blank Mare - 1771)
Babraham Blank Mare 1771, kanca - (ap. Babraham
Blank 1758; any. Tipsey - 1750
Tipsey 1750, kanca - (ap. Starling 1727)
Bokor Árpád, Petrovics Eszter
Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar