A lovaglás biztonságával kapcsolatos stratégia, a lovasszervezetek "biztonságpolitikája".

Cél: a kockázat csökkentése, a nemkivánatos események megelőzése

.

The goal of the USPC is: “…a happy child riding a happy horse ‘cross the country.”

Bevezetés

Mindenki számára nyilvánvaló, ha elgondolkozik ezzel a témával kapcsolatban, hogy nem mindig megfelelő a hozzáállásunk a lovaglással kapcsolatos biztonsági kérdésekhez. Ha tanulmányozzuk a nemrég megjelent Nemzeti Lovasprogramot, vagy a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség vizsgálati szempontjait, akkor a dokumentumokkal kapcsolatban kijelenthetjük hogy még nem találjuk meg ennek a témának a kiemelt jelentőségéhez méltó tárgyalását.
Természetesen rajtunk múlik, lovasokon, hogy ez a kérdés fontos kérdés legyen, pótoljuk a felismert hiányosságokat, és felhívjuk mások figyelmét is arra hogy ez tényleg fontos kérdés.

Meg kell értenünk, hogy hiába minden, - ügyes marketing, hatásos reklámfilm és prospektus - ha egyetlen súlyos baleset híre elveszi a kedvét a lovasturistáknak attól, hogy meglátogassák a rossz hírbe keveredett lovas szervezetet, farmot, stb.
Közhely, de igaz, hogy a jó hírünket nehéz megszerezni de könnyű elveszteni

Sokan úgy fogják fel, hogy aki ügyes lovas, merész, vagány, stb. azzal nem történhet baj, aki meg nem ilyen az vessen magára, vagy ne lovagoljon, hiszen ez nem neki való. - A bátraké a szerencse! -

Van aki egyszerűen csak abban reménykedik hogy ha lehet is baj, az nem pont vele és nem pont most fog előfordulni.

Viszonylag kevesen gondolják úgy, hogy folyamatosan elemezni kell a helyzetet és felkészülni a legalaposabban minden lehetőségre, mert a baj bármikor bekövetkezhet, még a bajnokokkal is.

Ha a bekövetkezett baleseteket elemezzük, akkor leszámítva a ló és a lovas kiképzetlenségét vagy alkalmatlanságát, igen sok esetben megelőzhető lett volna a komolyabb baleset vagy a hatása csökkenthető lett volna ha az esetet előidéző egyéb - sokszor kevésbé lényegesnek tűnő - tényezőket időben figyelembe vettük volna.

Nincs más lehetőségünk, mint felkészülni mindenre ami lehetséges.

Nagyon sok olyan sport van, pld. a vitorlázás, sí, stb, amelynek a művelése során már kialakultak azok a biztonsági előírások és szokások , amelynek következtében kevésbé fordul elő a hanyag, a veszélyeket figyelembe nem vevő viselkedés.
Egy hajó sem futhat ki mentőmellények, jelzőfények, rádió stb nélkül a tengerre, és a biztonság érdekében mindent megtesznek a hatóságok is hogy elkerülhetőek legynek a balesetek.

A lovas sportoknál természetesen a versenysportok szervezői már kialakult biztonsági rendszabályokat alkalmaznak, előre a helyszínre hívnak mentőt stb. A szabadidő sportban viszont nem elterjedt a biztonsággal kapcsolatos intézkedések alkalmazása. Kevés olyan lovas szervezetet találunk, amelyik rendelkezik biztonsági tervvel, intézkedés csomaggal, felkészíti és ellenőrzi a munkatársait a véletlenszerűen bekövetkező balesetek esetén alkalmazható eljárásokra.

Kérünk tehát mindenkit, hogy a bevált módszereket, eszközöket, eljárásokat hozza nyilvánosságra és ajánlja másoknak is. Írásait küldje meg a pointernet@axelero.hu címre, mi megjelentetjük.

1.1. Terepismeret

A túrevezetők ismerjék a lovaglás szempontjából előre felderített terepet földrajzilag. Fontos hogy a főbb tájékozódási pontokat azonosítani tudják a térképen, és a lovarda központjában lévő kapcsolattartók is pontosan ugyanúgy ismerjék a terep részleteit mint a túravezető.
Rendelkezni kell legalább két garnitúra nagyfelbontású térképpel, ami beszerezhető szelvényenként a szakboltokban, és ebből egy készlet legyen a lovardában, egy másolat pedig a túravezetőknél.
Lásd: HM Térképészeti Kht, Fillér utca

1.2. Túraútvonalak

A túra útvonalakat fel kell vinni a térképekre rajzos formában is, és értékelni kell a terepet az adott évszaknak megfelelően közúti gépjárművel, terepjáróval és mentőautóval történő megközelíthetőség szempontjából. Természetesen a túrák élvezhetőbbek ha a túravezető spontán útvonalakon megy és a kaland érzése erősebb, de a vendégnek nem kell azt tudnia, hogy a balesetet szenvedett sérült elérhetősége szempontjából fontos tájékozódási pontok közelében halad a túra.

1.2.1. A túraútvonalak felderítése

A lovasok által használt útvonalak minősége miatt fontos a folyamatos felderítés. Az útvonalak változhatnak a mezei munkák, fakitermelés, időjárás változásai (vízmosások kialakulása, patakok áradása, felázott talaj, stb.), állatok által okozott változások (vakondtúrás, vadcsapások áthelyeződése, darászfészkek települése, kullancsveszély időszakai stb. ) miatt.

Lehet hogy egy időszakban vágtapályaként használt terepszakasz a túra idején csak ügetésre használható, és késő bánat erre akkor rájönni, amikor a kezdőnek számító lovas megcsúszik a lovával, a ló és önmaga is megsérül, vagy a vakondtúrás miatt baleset következik be. A vadászok és erdészek, fakitermelők is néha kellemetlen meglepetéseket tudnak okozni a terepre elhelyezett akadályokkal ha nem tudjuk hogy hová vannak "elhelyezve".
Ha ismerjük a helyzetet, akkor a terepen is tudunk figyelmeztetést adni, és időben elkerülhető a veszélyforrás.
Természetesen a terep felderítéséhez tartozik még a különösen szép kilátás, az érdekes és ritka növényzet felderítése is.

1.2.2. A túraútvonalak karbantartása

Figyelmet kell fordítani az útvonal fölé belógó ágak lefűrészelésére, a viharok által kidöntött fák eltávolítására, a patak medrek megközelíthetőségére. Az sem hátrány ha a pihenő helyeket előre kialakítjuk a lovak kikötésének elősegítésére tett intézkedésekkel.
Gyakorlott túravezetők már kialakult tapasztalat alapján választják ki a megfelelő pihenőhelyeket., ahol nincs pld. kullancsveszély

2. Értesítés, riasztás

2.1. Körülmények

Ha egy elképzelt baleset alapján értékeljük a risztással kapcsolatos lehetséges tevékenységünket, akkor a következő esetek fordulhatnak elő:
- tudjuk e hogy hol is vagyunk, meg tudjuk e állapítani a tartózkodási helyünket
- hol van a legközelebbi mentőautóval vagy terepjáróval elérhető pont (van e terepjáró amit hívhatunk?)
- tudjuk e értesíteni a központunkat, mentőt (van e mivel?)
- ha kapcsolatot tudtunk teremteni, akkor mennyire pontosan tudjuk meghatározni a helyünket (GPS, Mobil cella, térkép)
- hordággyal milyen útvonalon érhető el leggyorsabban a baleset helyszine
- hol van a legközelebb helikopter leszállásra alkalmas hely

2.2. Kommunikációs eszközök használata a terepen

- mobil telefon
- GPS helymeghatározó

A leggyakrabban használt eszköz, a mobil telefon, ma már alkalmas arra hogy a terület mobil telefon lefedettségének megfelelően értesítést lehessen vele küldeni sürgős esetekben.

Korszerű eszköz, de ára miatt egyenlőre kevésbé elterjedt a GPS műholdas helymeghatározó eszköz, ami ideális arra, hogy pontosan meghatározzuk a helyzetünket. Ezeknek az eszközöknek a kiválasztásánál fontos szempont hogy rendelkezzenek a helyszinnek megfelelő digitálisan tárolt téképpel is. E nélkül is megadhatjuk a földrajzi koordinátánkat, viszont fel kell készülnünk ennek a kiértékelésére is a lovarda központjában.
A mentők részére már a térképi információ biztosítja igazán a pontos útbaigazítást. A helikopteres mentők képesek a GPS alapján megtalálni a helyet, de a mentőautósoknak inkább a térkép a gyorsabb. Legyünk arra felkészülve hogy a mentősök nem biztos hogy rendelkeznek a szükséges felbontású térképpel, ezért a lovarda központja a felelős ennek a térképnek a rendelkezésre állásáért.

2.3. Optikai jelzések használata

- szines ködgyertyák a fával fedett erdős területeken történő jelzéshez
- jelzőfények az éjszakai helymeghatározáshoz
- világítóeszközök (elemlámpák, akumulátoros reflektorok)

FONTOS, hogy a túra vezetője rendelkezzen a vitorlázásnál ismert szines jelző ködgyergyákkal, jelző fényekkel, lámpákkal. Ezek használata nélkül különösen erdős, hegyes terepen nagyon nehéz megtalálni a sérültet, különösen ha nincs a helyszinen GPS. A folyamatos telefon kapcsolat ellenére a helikopteres, mentőautós és gyalogos mentés esetén a jelzőfények és füstköd használata is sokat segíthet, meggyorsíthatja a sérült elszállítását.

3. Terepjáró alkalmazása

A nehezen megközelíthető helyszinek eléréséhez nélkülözhetetlen a terepjáró. A lovas szervezetnek érdemes felkészülnie ilyen eszköz használatára, mert a túrákkal kapcsolatos egyéb feladatokra is használhatja, vontathat is vele stb. A sérültek kiszállítására a hagyományos futóművel ellátott mentőautó által bejárható útig, illetve a mentőszemélyzet kiszállítására is ilyen eszközt használjunk.

4. Védőfelszerelések használata

4.1 A lovas biztonsági eszközei a terepen


Sisak


Gerincvédő és egyéb biztonsági mellények

Ruházat

A biztonságos lovasruházat kielégító választékát megtaláljuk a nagyobb lovasboltokban. Részletes értékelésükre kitérünk hamarosan.

4.2.Lófelszerelések


Kengyel



Nyereg

Szügyelő

Zabla

Patkó

Nyeregtáskák

Patakaparó

Tartalék eszközök

5. Egyéb eszközök

6. Lószállítók felkészítése a túrára

fékek ellenőrzése
lovak védő felszerelésének ellenőrzése

7. Takarmány ellenőrzés

8. Fényvisszaverő ruházat használata északai és nappali lovaglásnál

A fényvisszaverő eszközök használata a közutakon való közlekedés és ezeken való átkelés esetén nagyon fontos, különösen télen és rossz látási viszonyok között. A terepen viszont ezeket ki kell egészíteni este vagy szürkület időszakában világító és villogó eszközökkel. Ezekre a vadász sportársak figyelmének felhívása érdekében van szükség. Nem minden vadász nézi meg kellően alaposan hogy mire is lő, némelyiket elkapja a vadász szenvedély és sajnos előbb lő aztán nézelődik. Ha villog a lámpánk a sisakon (tarkóra szerelve egy kerékpáros célra használt elemes készülék kiválló lehet ha működik is) akkor a vadász is észrevesz minket, mert a villogás tényleg észrevehető. Ne feledjük hogy szarvasnak nézünk ki messziről, ha a lovunk nem szürke, de ha igen az sem biztos hogy elég.)).


fényvisszaverő takaró


fényvisszaverő mellény


kengyel fényvisszaverő jelzéssel


fényvisszaverő pánt

cikk:
Homoki Diána -LOVAGLÁS SÖTÉTBEN, REITEN IM DUNKELN

9. Időjárással kapcsolatos felszerelések

eső elleni védőfelszerelések (ember és ló)
meleg ruhák
sátrak, takarók, lótakarók, hőtartó termoszban melegital.

A ruházatot kiegészítő egyéb felszerelések akkor igazán fontosak, amikor egy baleset bekövetkezik. Gondoljunk csak egy egyszerű esésre, amikor a sérült nem is szenved nagyobb balesetet, csak éppen nem tud felszállni a lovára. Várnia kell a segítségre, ami érkezhet akár egy óra múlva is.

Egy téli lovaglásnál fontos hogy a sérültet betudjuk takarni és gondoljunk a várakozó lovakra is, ők szintén izzadtak lehetnek.

Saját tapasztaltunk:  Decemberben,  napsütéses téli időben, egy kétórás tereplovaglás során egy órányi távolságban hirtelen hóviharba kerültünk. A szél olyan erős lett, hogy az egyik ló megrémült és érthető okból szeretett volna hazarohanni a jeges szélben szinte átláthatatlan hózápor elől. Szerencsére elkerültük a balesetet, de ha ilyen esetben a földre kerül valaki mire a segítség kiérkezik könnyen előfordulhat fagysérülés, kihülés, stb. komolyabb következményekkel. Később elemeztük a felszerelésünket és rájöttünk hogy nem volt alkalmas erre a célra. A szokásos angol nyergek nem alkalmasak a takarók szállítására mert ezeket nincs hová rögzíteni. Azóta csak olyan nyeregben lovagolunk, amelyik a felszereléseket is biztonságosan tudja szállítani. 
Célszerű vinni esőkabátokat, melegruhát a lovasok részére, vízhatlan és meleg takarót a sérült részére, legalább vékony vízálló lótakarót a lovak részére.

10. Egészségügyi felszerelések, elsősegély felszerelés

egyéni használatú gyógyszerek (asztma, stb.)
elsősegély felszerelés a lovas részére (ha más nincs az autós felszerelés is megteszi, ha belefér a nyeregtáskába)
elsősegély felszerelés a ló részére (fertőtlenítő szerek pld. Betadyne, kötszerek, fáslik, antibiotikumok)
Kullancsok elleni eszközök, egyéb rovarírtók

cikk: Kullancsok
http://www.pointernet.pds.hu/lovaglas/kullancs_lovaglas.html

orvosi információk elhelyezése a lovason (medical-card)



11. Sürgősségi telefonszámok jegyzéke
Mentők, Rendőrség, Időjárás előrejelzés,
Állatorvosok, Lószállító, Állatklinika,

12. Biztosítások

Lovarda, és sportesemény felelősség biztosítás
Egyéni balesetbiztosítás


13. Fegyverek, kések, balták

A különböző fegyvernek minősülő tárgy használata a tereplovaglás helyszinétől és a körülményektől is függ. Nyilvánvaló hogy egy afrikai túralovaglás esetén nem haszontalan ha legalább a túravezető rendelkezik riasztó és éles fegyverrel is. A kések használata mindig hasznos, ha egy túrára gondolunk, számtalan esetben szükség lehet egy jóminőségű tőrre vagy svájci bicskára. Egy hordozható balta hasznos lehet hordágy készítésére, tüzelő aprításhoz, stb.



II. Tereplovaglás megkezdése

1. A lovaglás előtti ellenőrzése

A lovaglás előtti ellenőrzés legfontosabb eleme, hogy megtörténjen.!!

1.1. "Sorakozó"

Fontos esemény, a későbbi jogviták elkerülése miatt, hogy a túravezető a vonalban felsorakozott, még földön álló lovasok előtt szemlét tartson, és az ellenőrzés után mindenki által hallhatóan, hangosan kitudja jelenteni, hogy mindent rendben talált. Ha hiányosságot észlelt akkor azt is jelentse ki, várja meg amíg javításra kerül, és csak akkor engedje meg a lóraszállást.
Mire terjedjen ki ez az ellenőrzés?

1.2. Ellenőrzés

Az ellenőrzés elvégzését azért kell komolyan venni, mert hiába néztünk meg valamit tegnap, az már azóta megváltozhatott (a szíjazat pont tegnap sérült meg, de a túravezető nem tud róla, a reggel még józan lovas azóta már lovaglásra alkalmatlan állapotba kerülhetett, stb.)
Az ellenőrzés tehát nem lehet formális, mert ezt a bíróság nem fogja elismerni mint a gondosság megnyilvánulását.
A különböző szokásos, felelősség elhárítására alkalmasnak gondolt papírok aláíratása jogi szempontból nevetséges (mindenki a saját felelősségére lovagol, stb). A lovas nem lehet felelős olyan dolgokért ami nem tartozik az ő felügyelete alá (kap egy lovat amit nem ismert és kap egy felszerelést amihez nem ért, megy egy olyan terepen amit nem ismer, és senki sem ellenőrizte sosem hogy egyáltalán tud e lovagolni).

Egyértelmű, hogy a felelősség a túravezetőé minden olyan esetben, amikor a baleset megelőzhető lett volna az ő gondos közreműködésével. Fontos hogy itt a túravezetőre gondoljunk és nem a lovarda tulajdonosára. A tulajdonos felelőssége is felmerül akkor ha a túravezető előzőleg figyelmeztette a felszerelések, pálya, útvonal stb veszélyességére, és kérte a veszélyhelyzetek elhárítására tett intézkedést. A konkrét túrát elindítani az adott résztvevőkkel és felszerelésekkel a túravezető felelőssége. A felelősség anyagi hátrányai és következményei a felelősségbiztosításokkal enyhíthetőek, és megfelelő biztosítékot jelenthetnek a lovasok részére, hogy a bekövetkezett kárért valaki majd helytáll. A lovarda felelősség biztosításának (rendelkeznek e vele?) ellenőrzése viszont a lovas feladata.

1.2.1. A lovak ellenőrzése kondíció, és egészségügyi szempontból

1.2.2. A lovasok ellenőrzése kondíció, és befolyásoltság (alkohol, drog) szempontjából

1.2.3. A lovasok ellenőrzése az előkészített személyes felszerelés tételes áttekintésével (ruházat, élelmiszer, telefon, stb)

1.2.4. A lovasok és a lovasszervezet biztosításának ellenőrzése

1.2.5. Kiskorú lovasok esetén a szülői engedélyek és hozzájárulások ellenőrzése

1.2.6. A lófelszerelések lovaglás előtti ellenőrzése


2. Csoportos lovaglás biztonsági intézkedései

2.1.Követési távolságok

lépés
egy lóhossz betartása követési távolságként

ügetés
két lóhossz betartása követési távolságként

vágta
három lóhossz betartása követési távolságként

2.2. Felderító lovas előreküldése

Olyan helyeken ahol fácánok előfordulása valószínüsíthető, nem árt ha egy gyakorlott lovas előremegy és időben felrisztja a madarakat.
Az egyik legveszélyesebb, hatalmas robajjal járó fenyegetés ijjedős lovaknak a felreppenő fácánkakasok mozgása. Kezdő lovas egy angol nyeregben csak kis eséllyel úszhatjaa meg ezt a jelenséget leesés nélkül. Megelőzhető viszont ha valaki már felkészül erre és riasztja őket.

Ritkábban előfordul a napszaktól függően, hogy őzek és különösen szarvasok nem kelnek fel a fekvőhelyükről csak a lovas odaérkezése után, de akkor viszont nagy zajjal. Nem kis meglepetést tud okozni egy szarvasbika, amikor elrohan mellettünk. A hatást el lehet képzelni.

2.3. Biztonságos átkelés a patakokon

A lovaknak a tereplovaglásra való felkészítésének fontos része a patakokon és egyéb vizes helyeken való átkelés gyakorlása. A lovasoknak is ismerni kell a lovak néha furcsa viselkedését a vizes akadályokon való átkeléskor. Természetesen nem egy terepversenyre kiképzett lóval szokott baj lenni, hanem az átlagos képzettségű lovas és ló kerülhet kellemetlen helyzetbe. Elég ha csak vizesek lesznek egy téli lovaglásnál 20 kilométerre a lovardától ha a hőmérséklet minuszban van. Gyakorlott lovasokat is megtréfálhat viszont az eliszaposodott patakmeder, ami tiszta és átlátszó, de a meder félméter mély iszappal borított. Célszerű megvizsgálni a meder helyzetét és csak akkor gázoljunk át ha nem fog elmerülni benne a ló. Előfordulhat hogy a ló látva a süllyedő talajt igyekszik egy nagyobb ugrással szabadulni és a patakmeder túlsó részére érkezni. Ilyenkor sokan leesnek, és elmerülnek a patakban hasonlóan II Lajos királyunkhoz. A történelmi példát mindenki jól ismeri, de ennek ellenére sokan gondolják úgy hogy egy patak nem jelenthet veszélyt. A lovasokat célszerű előre tájékoztatni az egyes lovak szokásairól is a vizes akadályokkal kapcsolatban.
Saját tapasztalat: az egyik lovunk kifejezetten szereti a patakokat, és ha átkel rajta akkor megáll és addig nem megy tovább amíg kellően össze nem fröcsköli magát és persze a lovast is. Nagyon szép fotó téma, de elég kellemetlen ha nem készül fel rá az ember, vagy ha tél van.

2.4. Biztonságos átkelés a közutakon

A túravezető közelítse meg a közutat és ha megfelelő pillanat van az átkelésre akkor jelzésére mindenki haladjon át megfelelően gyorsan. A közutak szélén, padkán stb haladni csak olyan lovakkal szabad amelyek ezt a műveletet megbízhatóan és nyugodtan tudják végrehajtani. Kezdő terepló és lovas komoly veszélyben lehet, mert a ló könnyen eléfordulhat egy óvatlan autósnak. Nem is gondolnánk hogy némelyik autós milyen felelőtlen tud lenni egy lovascsoport melleti elhaladás esetén,  - mert nem csökkenti a sebességét.
Néha jobb az is ha elfoglalják a lovasok az útpálya egyik sávját, mert ilyenkor kénytelenek az autósok csökkenteni a sebességüket a kerülés végrehajtása miatt. Ha lehet kerüljük el a közutakat.

Éjszaka fényvisszaverő mellények és villogó lámpák nélkül ne menjünk a közút közelébe.

Helmet Safety

The AMEA/SRF strongly recommends the wearing of a properly fitted ASTM/SEI certified equestrian helmet with the harness secured during equestrian activities. Head injuries account for approximately 60% of deaths resulting from equestrian accidents. Properly fitted ASTM/SEI certified helmets can prevent death and reduce the severity of head injuries sustained while riding.

For any questions regarding equestrian helmets, please contact our helmet expert Dru Malavase at drumalavase@hotmail.com.

For a regularly updated listing of approved helmets, see SEI Website Equestrian Helmets ASTM 1163-01

ConcussionConcussion is a highly debated topic in equestrian sports at present. Of course, the wearing of a properly fitted ASTM/SEI helmet with the harness secured will hopefully prevent or lessen the severity of a concussion, it is recommended that anyone sustaining a blow to the head or symptoms of a concussion (dizziness, lightheadedness, unconsciousness, blurred vision, nausea, vomiting or impaired judgment) be medically evaluated.

For the latest information regarding concussion and sports: Statement from First International Conference on Concussion in Sport

The AMEA/SRF would like to congratulate the USEA and USA Equestrian on their mandatory ASTM/SEI helmet rule for eventing effective January 1, 2003 Article 1713 USA Equestrian 2003 Rules. We strongly encourage other disciplines to follow their lead and mandate the use of properly fitted ASTM/SEI helmets.

The AMEA/SRF would also like to thank all of the manufacturers and distributors of ASTM/SEI certified helmets for their assistance and dedication to the safety of our sport. Without their assistance, we could not carry out our mission.

Equestrian Helmet Facts

1. Between 12 to 15 million persons in the United States ride a horse or pony every year.

2. Approximately 20 percent of horse-related injuries occur on the ground and not riding.

3. Most riding injuries occur during pleasure riding.

4. The most common reason among riders for admission to hospital and death are head injuries.

5. A fall from two feet (60 cm) can cause permanent brain damage. A horse elevates a rider eight feet (three meters) or more above ground.

6. A human skull can be shattered by an impact of 7-10 kph. Horses can gallop at 65 kph.

7. According to the National Electronic Surveillance System figures the most likely ages for injury is at 5-14,

8. and 25-44 years with each decade having about 20 percent of the injuries.

9. A rider who has one head injury has a 40 percent chance of suffering a second head injury. Children, teens and young adults are most vulnerable to sudden death from second impact syndrome: severe brain swelling as a result of suffering a second head injury before recovery from the first head injury.

10. Death is not the only serious outcome of unprotected head injuries. Those who survive with brain injury may suffer epilepsy, intellectual and memory impairment, and personality changes.

11. Hospital costs for an acute head injury can be in the range of $25000 per day. Lifetime extended care costs may easily exceed $3 million. There is no funding for rehabilitation outside the medical setting.

12. Helmets work. Most deaths from head injury can be prevented by wearing ASTM (American Society for Testing Materials), SEI (Safety Equipment Institute) approved helmets that fit correctly and have the harness firmly applied. Other types of helmets, including bike helmets, are inadequate.

13. Racing organizations require helmets and as a result jockeys now suffer fewer head injuries than pleasure riders. The US Pony Club lowered their head injury rate 29 percent with mandatory helmet use. Britain's hospital admission rate for equestrians fell 46 percent after helmet design improved and they came into routine use.

14. The American Academy of Pediatrics, The American Medical Association through the Committee on Sports Medicine, Canadian Medical Association, and the American Medical Equestrian Association/Safe Riders Foundation recommend that approved, fitted and secured helmets be worn on all rides by all horseback riders.

Source: American Medical Equestrian Association

EQUESTRIAN HELMET MODELS -ASTM F1163-01