Céljaink

• A rendkívül gazdag magyar lovas hagyományok kulturális értékeinek feltárása, megőrzése.
  
  
• Világhírű méneseink (Mezőhegyes 1785, Bábolna 1789, Kisbér 1853, Szilvásvárad 1951) kulturális értékeinek, épületegyütteseinek megőrzése, fejlesztése és lótenyésztési programunkba való beépítése.
  
  
• A ló és a vele kialakult sokrétű kapcsolat (lovassport, lóverseny, szabadidős lovaglás, lovasturizmus, gyógyító lovaglás) népszerűsítése, széles körű elterjesztése, társadalmi megítélésének javítása.
  
  
• A nemzeti lovas hagyományok átmentése, megőrzése. A szabadidős lovaglás és a lovassport fejlesztésével az életminőség javítása.
  
  
• A lótenyésztés, lovassport, lótartás, lógyógyászat területén dolgozók képzése, folyamatos továbbképzése.
  
  
• A lótenyésztők, lótartók eredményességének javítása.
  
  
• Az EU-hoz való sikeres csatlakozásból adódó piaci lehetőségek kihasználása.
  
  
• A vidéki népesség foglalkoztatási lehetőségeinek javítása.
  
  
• Az intenzív mezőgazdasági termelésből kiszoruló területek hasznosításának segítése (rétek, kaszálók, csikólegelők).
  
  
• A lovas idegenforgalom fejlesztése.
  
  
• Az éles piaci versenyben való helytálláshoz szükséges fejlesztések megvalósítása a lótenyésztésben, lovassportban és lóversenyzésben.
  
  
• A környezetvédelmi célok megvalósításának támogatása.
  
  
• Egy a természetet jól ismerő és értékeit védő fiatal nemzedék nevelésének elősegítése.

Hagyományaink, értékeink

A magyar nép sok területen gazdagította Európa és a világ lovas életét, lovas kultúráját. A könnyű, gyors magyar kocsi forradalmasította Európa közlekedését. A magyar szügyhám, fogathajtási stílusunk előnye ma világszerte elismert. Az 1800-as évek végén, a századfordulón a magyar jukker volt a világ leggyorsabb hintóslova. Az orosz cár, a német császár, a holland király magyar jukker fogattal közlekedett. A daliás magyar huszár fogalommá lett az egész világon. A könnyű, gyors lovasalakulattal a világ átvette az ősi tiszafüredi nyeregből kifejlesztett katonai nyerget, kantárt és vásárolta a magyar huszárlovat is.

Gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós munkája nyomán kialakult versenylótenyésztésünk kiemelkedő lóegyéniségeit, az angol Derby nyerő Kisbért, és a verhetetlen Kincsemet az egész világ ismeri és elismeri. Hagyományos, világhírű állami méneseink; Mezőhegyes (1785), Bábolna (1789), Kisbér (1853), Szilvásvárad (1951) és Hortobágy nemzeti értékünk, kulturális örökségünk része. Kégl Károly és gróf Széchényi Dénes a modern ugró stílus elveit a modern lovassport atyjaként ismert olasz Caprillit megelőzően írta le. A nemzetközi irodalom Caprilli elődjeként ismeri el Széchényi Dénest.

Az örkénytábori Magyar királyi Honvéd Lovagló és Hajtó Tanárképző Iskola olyan lovaglótanárokat nevelt (Endrődy Ágoston, Némethy Bertalan), akik olimpiai arany érmekkel ajándékozták meg befogadó országaikat és könyveik kiemelkedő értékeket képviselnek a nemzetközi lovas szakirodalomban.

A magyar lótenyésztés feladatai

Lótenyésztésünk az a szilárd alap, amelyre lovas életünk épül. A rendszerváltás idején, 1990-ben alakult lótenyésztési egyesületek feladata a Magyarországon tenyésztett lófajták fenntartása, értékeinek megőrzése, fejlesztése. Ma 11 lótenyésztő egyesület alkotja a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetségének Tenyésztői Tanácsát. A Szövetség látja el az egész magyar lóállomány tenyésztésszervezési, törzskönyvezési és nyilvántartási feladatait.

Biztosítanunk kell ezen szervezetek részére feladataik elvégzéséhez az

• érdekképviseleti,
  
• pénzügyi,
  
• jogi,
  
• és EU harmonizációs alapokat.

A hagyományos magyar lófajták, amelyeket az állami ménesekben (Mezőhegyesen, Bábolnán és Kisbéren) 170 év alatt gondos és szakszerű tenyészkiválasztással, tenyésztői munkával hoztak létre, páratlan kulturális örökségünk.

Ezek:

• a mezőhegyesi félvér vagy Furioso-North Star,
  
• a Gidrán,
  
• a Nóniusz,
  
• a Shagya-arab,
  
• a Kisbéri félvér,
  
• a Magyar hidegvérű és Muraközi
  
• valamint a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező lipicai és hucul.

Ezen fajták esetében biztosítani kell a génmegőrzés feladatának ellátását. Ettől a feladattól elválaszthatatlan világhírű méneseink – Mezőhegyes (1785), Bábolna (1789), Kisbér (1853), Szilvásvárad (1951) és Hortobágy – épület együtteseinek, kulturális értékeinek megóvása és lótenyésztési programunkba való beépítése, az állami tulajdonban lévő génállomány, többek között a marócpusztai Gidrán és a hódmezővásárhelyi Furioso-North Star ménesek megőrzése.

A magyar lótenyésztés feladatai

A Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetségének az állami, kormányzati szervekkel és önkormányzati intézményekkel karöltve segítenie kell lótenyésztőinket:

• a fiatal évjáratok szakszerű felnevelésének megoldásában (csikólegelők),
  
• a fiatal lovak kiképzésében,
  
• a gyermekek által lovagolható pónik tenyésztésének
• elterjesztésében,
  
• a piacra jutás, értékesítés megszervezésében,
  
• a tenyésztés információs rendszerének fejlesztésében,
  
• a méneskönyvek kiadásában,
  
• a lovaglást, lótartást támogató települések részére a „Lovasbarát Település” cím adományozásában.

Lovassport

.A lovassport fogalma alá a Nemzetközi Lovasszövetség (Fédération Equestre Internationale, FEI) által szervezett és irányított lovassport szakágak tartoznak. Az 1921-ben Lausanne-ban 9 nemzet által megalakított Nemzetközi Szövetséghez 1924-ben csatlakozott az akkor megalakult Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége, és ennek a szervezetnek azóta is aktív tagja vagyunk.

A lovassport szakágai a következők:

• díjugratás
  
• díjlovaglás
  
• military
  
• fogathajtás
  
• lovastorna
  
• távlovaglás
  
• western reining

A lovassport tenyésztésünk objektív értékmérője, továbbá a hazai tenyésztés nemzetközi reklámhordozója is. Egy tenyészállat értékét ivadékainak minősége és sporteredményei határozzák meg.

A jól képzett, kreatív edzőkkel dolgozó egyesületek, klubok a lovassport, lovas élet legjobb alkotó, oktató műhelyei. Ezek munkájára, munkájuk támogatására fokozott figyelmet kell fordítani. A Magyar Lovas sport Szövetséggel szoros együttműködésben segíteni kell a hazai lovassport rendezvényei színvonalának emelését, és népszerűségének fokozását. A lovassport nemzetközi sikereinek elősegítése, széles társadalmi háttér biztosítása is fontos része a munkának. Mindent meg kell tenni, hogy a helyszíneken minél több néző részese lehessen a szép és felejthetetlen élményt nyújtó lovassport eseményeknek, ezeket vonzó és izgalmas társadalmi események rangjára kell emelni.

Aktívan segíteni kell, hogy a médiában – televízióban, rádióban és az újságokban – sokkal gyakrabban jelenjenek meg ezekről az eseményekről és a lóról szóló tudósítások, közlemények. Meg kell teremtenünk a lovassport különböző szakágaiban a fiatal évjáratok (4-5-6-7 évesek) korosztályos nemzeti bajnokságainak rendszerét a német Bundeschampionat és a hazai díjugrató tenyészverseny tapasztalatainak felhasználásával. Ez a verseny nagy segítség a lovassportok művelőinek a fiatal, tehetséges lovak megtalálásában, a tenyésztőknek pedig a kiemelkedő örökítők mielőbbi felismerésében. Ez a rendszer bővíthető a különböző fajtákhoz igazodó feladat meghatározással, például magyar hidegvérű esetében szánhúzó nemzeti bajnokság kiírásával.

A nemzetközi szintű versenyek, a tenyészverseny regionális elődöntőinek és országos döntőjének lebonyolítása is igényli olyan helyszínek kiépítését, fejlesztését, amelyeken a lovak elhelyezése, a versenyek színvonalas lebonyolítása, a nézők kulturált elhelyezése és kiszolgálása magas szinten megoldható. Fontos feladat rendezvényeink pénzügyi hátterének biztosítása, a támogatások hatékony de tiszta, törvényes eszközökkel történő biztosítása. A tenyésztői prémiumrendszer igen jól működik a fejlett lovassporttal rendelkező országokban. Ez azt jelenti, hogy a versenyek pénzdíjainak néhány százalékát a győztes ló tenyésztője kapja meg. Ez a tenyésztők számára kiváló hírverés és motiváció is egyben, hiszen a versenyeken ez a díjazás kihirdetésre és átadásra kerül. Ezen rendszer hazai meghonosítása is a Nemzeti Lovas Program része.

Lóversenyzés

A lóversenyzés a versenyló fajták, az angol telivér és az ügető lovak teljesítményvizsgálata. A versenyrendszer szigorú és objektív tenyészkiválasztása a biztosítéka olyan kiváló egyedek megszületésének, amelyek más fajták nemesítésére kiválóan alkalmasak. Az angol telivér nemesítőként történő alkalmazása az eredményes tenyésztés elengedhetetlen feltétele. A lótenyésztésre épül a lovassport, a lovasturizmus, a lovas élet. Ezért a lovas ágazat kulcskérdése a lóversenyzés fejlődési pályára állítása. Az angol mintájú lóversenyzést hazánkban gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós honosította, valósította meg. A lóversenyzés támogatásával nemzeti örökségünk egyik jelentős területét őrizzük meg. Ezen kívül a szakszerűen szervezett és vezetett lóversenyzés jelentős állami bevétel mellett a lótenyésztésnek is komoly bevételi forrást jelent.

Feladataink:

• A lóversenyzésben szereplő állami vagyon helyzetének rendezése a versenylótenyésztésben és futtatásban résztvevők szervezeteinek bevonásával, érdekeik figyeelembevételével.
  
  
• A lóverseny rendezéssel és lóverseny fogadással összefüggő jogok és kötelezettségek jogszabályon alapuló rendezése a lóversenyzésben érdekelt szervezetek bevonásával. (Versenyrendezés, fogadásszervezés, országos fogadási hálózat létrehozása.)
  
  
• A magyar versenyló tenyésztés és lóversenyzés kulturális és épített értékeinek megőrzése. (Kincsem Park, Dunakeszi-Alag, Dióspuszta, Fenékpuszta, stb.)
  
  
• A kiváló külföldi példák (francia, angol, ír) mintájára a lóversenyzés fejlődési pályára állítása.

Oktatás

A magyar lovas élet sikerének kulcsa a lótenyésztés, a lovaglás ismereteinek korszerű, magas színvonalú oktatása. A meglévő tanterveket, tantárgyi programokat át kell dolgoznunk oly módon, hogy a legmagasabb lovaskultúrával rendelkező országok korszerű ismeretanyagát ötvözzük a legjobb hazai hagyományok értékeivel.

Feladataink:

• A képzés helyszíneit, a lovas műhelyeket az oktatásban élenjáró országok feltételrendszeréhez hasonlóan akkreditálnunk kell. Csak ott oktathassanak, ahol ennek korszerű feltételeivel rendelkeznek (képzett, oklevéllel rendelkező oktató, képzett iskolalovak, korszerű istálló, jól felszerelt lovarda, stb.) Fontos az oktatóhelyek megbízhatósága.
  
  
• Ki kell építeni a regionális oktatási központok rendszerét.

Korábban a ló természetes része volt hétköznapjaink nak és ünnepnapjainknak is. El kell érjük, hogy új területeken, más módon de sokkal szélesebb alapokon találja meg helyét a ló a társadalmunkban. Ezzel kell megteremtenünk a szélesebb belső piacot hagyományos magyar fajtáink egyedei számára.

Meg kell szervezni:

• az általános és középiskolák tanulóinak lovas oktatását;
  
  
• az erdei iskolák egyre szélesebb táborában a lovaglás oktatásának megteremtését;
  
  
• az egyetemek és főiskolák hallgatóinak legyen lehetőségük a lóval való találkozásra, támogatni kell az egyetemek, főiskolák mellett működő lovasiskolák létrejöttét és működését;
  
  
• rendszeressé és kötelezővé kell tenni a lovas oktatók, lovasedzők továbbképzését. Ez a fórum egyben alkalmas lehet a lovasoktatás gondjainak feltárására, megvitatására és a megoldások megtalálására is.

Lovasterápia

A lovaglás gyógymódként való használata világ szerte erőteljes fejlődésnek indult. Ez három egymástól elkülönülő területet ölel fel.

A hippoterápia a mozgáskorlátozott, tartáshibával, gerinc bántalmakkal, mozgáskoordinációs zavarokkal küzdő gyermekeknek és felnőtteknek segít a gyógyulásban. A lépésben haladó ló mozgásimpulzusai segítenek ebben. A gyógypedagógiai lovaglás fogyatékos gyermekek és felnőttek, illetve a normálistól eltérő, például hiperaktív vagy kommunikációs zavarokkal küzdő gyermekek gyógykezelésében segít. A rohamosan terjedő gyógymód egészen váratlan és kiemelkedő eredményeket nyújt.

A harmadik terület a lovas parasport, amely a mozgásukban korlátozott emberek sporttevékenységét foglalja magában. Ebben az ágban Taczmann Elek révén fogathajtásban már világbajnoki címet is nyertünk.

A Magyar Lovasterápia Szövetség példamutatóan szervezi szakembereinek képzését, továbbképzését. A szorosabb együttműködés jelentősen javíthatja a tevékenység eredményességét, elterjedését.

Lovasturizmus

Ma már köztudott, hogy a célturizmusnak van jövője. Hazánkban fontos szerepe van a lovasturizmusnak, mely a magyar idegenforgalom egyik vonzereje, növekedési lehetőségének fontos tartaléka. Európa legtöbb országában a természetes környezetben való lovaglás a zárt magánterületek és magánutak miatt szinte már lehetetlen. Egy jó lovon szép, természetes környezetben lovagolni maradandó élményt jelent. Óriási előnyünk, hogy hazánk legszebb tájain, rétjein, erdeiben még szabadon vágtázhat a lovas. Hagyományos lófajtáink egyedei magas szinten alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására. Lovasaiknak kellemes élményt nyújtanak.

Feladataink:

• Meg kell őrizni a terepen való szabad lovaglás lehetőségét. Ezzel párhuzamosan, ahol szükséges, fontos a lovas útvonalak kialakítása is. Külföldi vendégeink ezen keresztül tapasztalhatják meg hazánk természeti szépségeit, ismerhetik meg legszebb tájainkat, kulturális és gasztronómiai értékeinket. Rendkívül fontos, hogy szolgáltatásaink magas színvonalúak legyenek.
  
  
• Dicséretes, hogy elindult a lovasudvarok minősítése és nyomtatott kiadványokban történő népszerűsítése. Ezt a munkát folyamatossá kell tenni, a minőség folyamatos ellenőrzését biztosítani kell.
  
  
• A támogatási rendszer fenntartása azért is fontos, mert a lovasturizmus hazai fajtáink hasznosítására épül.

Lovas hagyományőrzés

Örömmel tapasztaljuk, hogy a rendszerváltás után sok területen megelevenedtek régi, értékes lovas hagyományaink. Egyre szaporodnak a huszár- és hagyományőrző társaságok, újraéledt a lovasíjászat. Ősi lovas játékaink, a nomád lovas élet hagyományai Ópusztaszeren már látványos lovasműsor keretében tanulmányozhatóak. Nagy öröm, hogy megalakult a Nemzeti Lovas Díszegység, s ezzel több európai országhoz hasonlóan nagy nemzeti ünnepeink méltóságát nemzeti hagyományainkra épülve emelni tudjuk.

Feladataink:

f

• fejlesztenünk kell a Nemzeti Lovas Díszegységet,
  
• támogatni kell a fegyveres testületek lovas egységeit,
  
• segíteni kell a huszár egyesületek megalakulását és működését,
  
• segíteni kell nemzeti hagyományainkra épülő lovas műsorok színvonalas megjelenítését, népszerűsítését.

EU integráció

Az EU-tagság a határok eltörlésével a lovak szabad szállítását valósítja meg. Ez rendkívül megkönnyíti a nemzetközi lovasrendezvények szervezését, lovaink értékesítését, ugyanakkor nehezíti lótenyésztésünk versenyhelyzetét. Az EU támogatási rendszere a lótartás, lóhasználat számára számos közvetett támogatási lehetőséget nyújt.

Feladataink:

• az intenzív mezőgazdasági termelés alól kiszoruló területek (rét, kaszáló) csikólegelőként történő hasznosítása
  
  
• a vidék népességmegtartó képességének növelését segítő lovasturizmus, falusi turizmus, a lótartást kiszolgáló iparágak (kovács, nyer ges, szíjgyártó, kocsikészítő) fejlesz tése
  
  
• a lovas létesítmények (lóistállók, lovardák, lovaspályák, lóversenypályák) építése. Ezen feladatok végrehajtására a regionális fejlesztési terv ad lehetőséget.

Informatika

Az EU-ban a lótenyésztés egészét átfogó informatikai háttér elengedhetetlen feltétel. Ezért a már meglévő informatikai rendszerünket fejlesztéssel alkalmassá kell tenni:

• az országban megszületett minden egyes egyed lóútlevelének kiállítására,
  
• a tenyésztési ellenőrzésbe vont állomány minden adatának rögzítésére,
  
• a fajtánkénti méneskönyv kiadására,
  
• a tenyészszemlék, versenyek eredményeinek rögzítésére, értékelésére,
  
• az összevont tenyészértékbecslést lehetővé tevő adatszolgáltatásra,
  
• arra, hogy minden egyes tenyésztő számítógépén keresztül hozzáférhessen az összes egyed minden adatához és pillanatnyi tenyészértékéhez.

Lótenyésztési kutatás

Ma nincs az országban lovas kutatóhely. A lótenyésztési kutatás kereteit meg kell teremteni. Ki kell alakítani a Kutatási Központot, amely a legújabb nemzetközi kutatási eredmények hazai alkalmazását lehetővé teszi, emellett segít

• a DNS alapú származásigazolás elterjesztésében,
• a hazai tenyészértékbecslés kidolgozásában,
• a mozgás minőségén alapuló tenyészkiválasztás módszerének kidolgozásában,
  
• a lótenyésztés, lótartás, lóhasználat, takarmányozás gyakorlatában felmerülő gondok tudományos alapon történő megoldásában.
  

• a Nemzeti Lovas Program széles körű megismertetése,
  
• lótenyésztésünket, fajtáinkat bemutató idegen nyelvű kiadványok készítése,
  
• országos és helyi médiumokkal való kapcsolatfelvétel,
  
• folyamatos médiajelenlét elősegítése,
  
• árverések, eladóversenyek szervezése,
  
• az Internet adta lehetőségek intenzív használata,
  
• évenként meghirdetendő lovas médiapályázat feltételrendszerének kialakítása és a pályázat kiírása