Ló és lovas ábrázolások
a XIX-XX. sz. magyar képzőművészetében
A Magyar Nemzeti Galéria vendégkiállítása

A ló és a lovas ábrázolása évezredekre visszatekintően gyakori tárgya a művészetnek, egyidős az ember és hű segítőtársa kapcsolatának kialakulásával.....
„RÁRÓ SZÁRNYON JÁRÓ HAMAR LOVAK”;
2004. június 4 – július 18.
Móra Ferenc Múzeum Szeged
HIRDETÉS-WEBOLDAL
HIRDETÉS-ON-LINE
FAJTÁK
TUDOMÁNY
TUDÁS PORTÁL
LOVAS TURISZTIKA
LOVASFOTÓK
LÓTENYÉSZTŐK
KAPCSOLATOK / LINKS
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
TENYÉSZMÉNEK
CÉGINFORMÁCIÓ
ÚJ INFORMÁCIÓK
NEMZETI LOVAS PROGRAM
ADATBÁZIS ARCHÍVUM
pointernet@axelero.hu






A nomád életvitelű ugorok Kr. előtt 1800 és 800 között lótenyésztéssel foglalkoztak, isteneiknek lovat áldoztak. A kedves ló a túlvilágra is követte gazdáját. Minderről számos feltárt temető és sírlelet tanúskodik. Hasonló magyar régészeti hagyaték a Kr. utáni VI. század tájékán kialakult ún. Káma vidéki kultúra tárgyi elemei közt lelhető fel.

Ismeretes, hogy a Kárpát-medencét a honfoglalás előtt avarok lakták: a késői avar kor életvitelére jellemző állatfej alakú lószerszámdíszek, csótárok szép számmal maradtak az utókorra. A klárafalvi lelet egyik darabján felismerhető a nyilazó harcos, a nagyszentmiklósi kincshez tartozó korsót a hajdani ötvös lovas fejedelem alakjával díszítette.


A nomád törzsek letelepedését a kereszténység felvétele követte. A templomok falképein megjelennek a lovas szentek (a Pannóniából származó Márton, a sárkányölő György, Jakab apostol), igen népszerű Szent László, a lovagkirály legendája. A Kolozsvári testvérek, Márton és György megmintázzák Szent György ma Prágában látható lovasszobrát (1371), valamint László király nagyváradi emlékszobrát (1390). Zsigmond király idejéből lovagalakos kályhacsempék egész sora ismert. A lovas csatajelenetet ábrázoló legkorábbi magyarországi dombormű Hunyadi János szarkofágján hirdeti a törökverő hős dicsőséges haditetteit (16. század eleje).

A ló mint jelkép gazdag jelentéstartalommal bír. Fehér lovon jelenik meg a “jó fejedelem” elsősorban Krisztus s a középkorban a pápa hatalmának is jelvénye lesz. (Az ördög fekete paripán közlekedik!) Szárnyas lovon jár Szent Mihály arkangyal is. A ló és lovas együttese győzelmet, hatalmat szimbolizálhat; a két alak, ha széjjelválik, ennek ellentétét: lováról bukik le Caravaggio híres festményén Saul a damaszkuszi úton. El kell ismernie a nálánál nagyobb erőt, Isten végtelen hatalmát, és fejét előtte meg kell hajtania.

A lovaknak Szent Leonárd (Lénárd) személyében külön védőszentjük is van (a római időkben Epona volt a lovak, lovasok és lovaskatonák patrónája), aki feltehetően jó néven veszi, ha az állatokat a népszokás szerint kímélik, pihentetik, nem fogják be húsvétkor, pünkösdkor, nagypénteken és Szent György napján. A népmesék ismerik az emberi nyelven beszélő táltos lovat, amely csodatettekre is képes, s gazdájának egyenrangú segítőtársa. A Tejút Csaba királyfi lovasainak patkója alatt szikrázik.

Az újkori magyar (ill. magyarországi) képzőművészetben a ló és lovasa változatos környezetben, különböző feladatok teljesítésével összefüggésben jelenik meg.

A XIX. század első évtizedeiben a reformmozgalmak bizonyos törekvései is kapcsolatba kerülnek a lovakkal és lovasaikkal.

Széchenyi István, a huszárkapitány kezdeményezése nyomán rendezik meg a pozsonyi lófuttatást és 1827. június 6-án az első pesti lóversenyt, amely nem csak társadalmi esemény, de indíttatást is adhat a lótenyésztésre, és -nemesítésre. (A gróf angliai utazása során tapasztalatokat szerez a szigetország kitűnő minőségű lóállományáról, míg idehaza az elmaradottsággal szembesül ezen a téren is.)

Az 1828-ban megjelent Lovakrul c. műve a lótenyésztés hazafias vetületét is megfogalmazza: “Ha jó tehetségü magyar földesur, kinek [...] a hazát védeni alkotmányos kötelezettsége [...] nem nevel egy-két lovat vagy sehogysem foglalatoskodik avval, vajjon majd mire ül a magyar, ha egykor felkel?”

A század művészetében a ló- és lovasábrázolás indítékai között megtalálhatjuk a nép élete iránti növekvő érdeklődést: idealizált életképek születnek, a betyárromantika festményekben és rajzokban is megnyilatkozik. Az idegen országok megismerésére irányuló utazási láz képes “uti jegyzetek”-et eredményez. A múlt dicső eredményeinek felelevenítése nagyszabású történelmi tablók létrejöttének kedvez. A romantikus töltetű historizmust különösen táplálja a század második felének szellemi életét szinte teljes egészében determináló 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc.

A plein-air festészet a tájjal és emberrel egyenrangú motívumként kezeli a lovat.

A XX. század művészetében az ember és a ló kapcsolatának ábrázolása személytelenebbé válik, véletlenszerűen lehet a látvány része; egy adott plasztikai gondolat megformálásának, változatos mozgásformák megjelenítésének eszközévé válik, konkrétabb mondanivaló nélkül, esetleg szimbólummá lép elő.

Szatmári Gizella


A kiállításon szereplő műtárgyakat
a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogattuk.

FESTMÉNYEK


Alconiere Tivadar (1797-1865):
Lovas képmás (Széchenyi a Vaskapunál), 1831. Ltsz: FK 3097

Iványi-Grünwald Béla (1867-1940):
Itatás (vázlat), 1902. Ltsz: 58.288

Laccataris Demeter (1798-1864):
Dobozi Mihály menekülése, 1830 körül, Ltsz: 3109

Libay Károly Lajos (1816-1888):
Arabs mén, 1856. Ltsz: FK 3767

Lotz Károly (1833-1904):
Betyár, 1857. Ltsz: FK 2878
Ötös fogat, 1858. Ltsz: FK 2625
Legelő lovak (Parasztudvar lovakkal), 1869. Ltsz: 2162

Márffy Ödön (1878-1959):
Cirkuszi jelenet (Műlovar), 1930. Ltsz: 58.292 T

Pállya Celesztin (1864-1948):
Lóitatás, Ltsz: 58.150 T

Rudnay Gyula (1878-1957):
Szegénylegények (Szegénylegények tanácskozása),
1920-as évek, Ltsz: 62.195 T

Sterio Károly (1821-1862):
Indulás vadászatra, 1856. Ltsz: FK 8019

Szőnyi István (1894-1960):
Tájkép lóval, 1920. Ltsz: 91.22 T

Than Mór (1828-1899):
A honfoglalás (vázlat), 1889. Ltsz: 6989

Ujházy Ferenc (1827-1921):
A véres kard körülhordozása, 1861. Ltsz: 55.351

Unger Lajos (1815): Csatajelenet, 1840. Ltsz: 70.214 T

Vaszary János (1867-1939):
Fasor lovassal, Ltsz: 51.735

Wagner Sándor (1838-1919):
Debreceni ménes, 1867. Ltsz: 2803

Wurzinger Pál (1817-1883):
Betyárok üldözése, 1861. Ltsz: 2727



GRAFIKÁK


Berény Róbert (1887-1953):
Falusi körhinta, 1936. Ltsz: 1936-3030
Férfi lóval, 1910 körül, Ltsz: F 58.300

Fesztyné Jókai Róza (1862-1936):
Betyárok, Ltsz: 1925-1173

Forray Iván (1817-1852):
Csikós, Ltsz: 1954-5049
A Terracinába vivő úton, 1842. Ltsz: 1940-3539
Bérkocsi tér Máltában, 1842. Ltsz: 1940-3542

Kernstok Károly (1873-1940):
Lovasok a vízparton, Ltsz: F 58.488

Kőrösfői-Kriesch Aladár (1863-1920):
Vadászat, 1879. Ltsz: 1935-2805

Márffy Ödön (1878-1959):
Lovak, Ltsz: FK 7150
Kompozíció lovasokkal, Ltsz: 1954-4904
Itatás, 1950 körül, Ltsz: F 97.31
Csikós, Ltsz: 1954-4984

Medgyessy Ferenc (1881-1958):
Itatás, 1917. Ltsz: 1924-1056
Lovasmenet, 1917. Ltsz: 60.73

Mednyánszky László (1852-1919):
Szekér a mezőn, Ltsz: 1955-5497

Munkácsy Mihály (1844-1900):
Parasztok lóval, 1867. Ltsz:1931-2231

Pór Bertalan (1880-1964):
Freskóterv a Parlament részére, 1919. Ltsz: 1919-566
Kompozíció, Ltsz: 75.448

Rippl-Rónai József (1861-1927):
Körhinta I., 189597. Ltsz: 1911-326
Utcakép, 1914. Ltsz: F 59.106

Rudnay Gyula (1878-1957):
Petőfi megérkezik a segesvári csatatérre, 1923. Ltsz: 1946-3940
Lovasok a hídon, 1939. Ltsz: 1941-3638

Székely Bertalan (1835-1910):
Falfestmény a vajdahunyadi várkastély részére, 19001902. Ltsz: 1955-5491

Szőnyi István (1894-1960):
Falusi alkony, Ltsz: 1953-4788

Török Ede (1832-1895):
Csikós, 1856. Ltsz: 1954-5049


SZOBROK


Beck Ö. Fülöp (1873-1945):
Szittya lovas, 1913. Ltsz: 4700

Antal Károly (1909-1994):
Legelésző csikó, 1940-es évek első fele, Ltsz: 9258

Boldogfai Farkas Sándor (1907-1970):
Ágaskodó ló, 1954. Ltsz: 60.47-N
Galopp, 1963. Ltsz: 74.25-N

Buza Barna (1910):
Szent László, 1940. Ltsz: 58.12-N

Farsangh György (1901-1963):
Lehel, 1942. Ltsz: 56.248

Lőte Éva (1906-1967):
Lócsutakoló hun, 1935 körül, Ltsz: 56.431-N

Medgyessy Ferenc (1880-1958):
Turáni lovas, 1930. Ltsz: 59.160-N
Csikós, 1951. Ltsz: 56.53-N
Lovas, 1915. Ltsz: 5413

Sidló Ferenc (1882-1953):
Szent István, 1938. Ltsz: 52.925

Szabó László (1927):
Don Quijote, 1967. Ltsz: 70.40-N

ifj. Vastagh György (1868-1946):
Ló, 1908. Ltsz: 58.59-N (FK 7601)
Csikós, 1901 körül, Ltsz: 56.690-N (FK 76)



Portraying the horse and the rider is a frequent subject in art. Many excavated cemeteries and findings of graves depict the life, culture and ornamental art of the Ugrians and Magyars and the Avars who lived in the Carpathian Basin prior to the arrival of the conquering Magyar tribes. After the Magyars had settled down and taken up Christianity, mounted saints and the legend of Saint Ladislaus the Knight King began to appear on the paintings in the Churches. The ornamentation on the 15th Century sarcophagus of János Hunyadi “the Turkbeater” is the earliest battle scene relief. Interest in the life of common people grew in the 19th Century; idealised genre paintings appeared, picaresque literature was flourishing and historical tableaus and representative equestrian statues were made in the name of historicism. In the 20th Century the representation of the relation of man and horse became less personal and capable of realising forms of motion and plastic thoughts, or perhaps stood up as a symbol.

A műtárgyakat válogatta, a katalógust összeállította
és a kiállítást rendezte:

Szatmári Gizella.

A fotókat készítette:

Dömötör Mihály


Lotz Károly (1833-1904):
Betyár, 1857. Ltsz: FK 2878
Alconiere Tivadar (1797-1865):
Lovas képmás (Széchenyi a Vaskapunál), 1831. Ltsz: FK 3097
Laccataris Demeter (1798-1864):
Dobozi Mihály menekülése, 1830 körül, Ltsz: 3109
Lotz Károly (1833-1904):
Ötös fogat, 1858. Ltsz: FK 2625
Iványi-Grünwald Béla (1867-1940):
Itatás (vázlat), 1902. Ltsz: 58.288
Szőnyi István (1894-1960):
Tájkép lóval, 1920. Ltsz: 91.22 T
Rudnay Gyula (1878-1957):
Szegénylegények (Szegénylegények tanácskozása),
1920-as évek, Ltsz: 62.195 T
Márffy Ödön (1878-1959):
Itatás, 1950 körül, Ltsz: F 97.31
Kernstok Károly (1873-1940):
Lovasok a vízparton, Ltsz: F 58.488
Medgyessy Ferenc (1880-1958):
Csikós, 1951. Ltsz: 56.53-N






(c) Copyright 2002 International E-Trade Corporation


powered by Pointernet-DB Kft.


E-mail:pointernet@axelero.hu









Top 100 Best Websites