Kullancscsípés (Lyme-kór, kullancsenchephalitis)

Gyógyszer a családban 2004;   InforMed

Kullancscsípést követően betegség csak akkor alakul ki, ha a kullancs fertőzött volt a Borellia burgdorferi nevű baktériummal, vagy vírushordozó, ez esetben az ún. másodlagos immunológiai mechanizmus révén agyvelőgyulladást idéz elő.

A védőoltás - mely három egymást követő alap- és egy emlékeztetőoltásokból áll - a kullancsenchephalitis, vagyis a vírusos agyvelőgyulladás ellen nyújt védelmet, a Lyme-kór ellen nem. Ezért, ha a kullancscsípést követően nagy, piros bőrelváltozás jelenik meg, a Lyme-kór kialakulásának megelőzésére antibiotikumos kezelésre van szükség.

A lapszerűen elhelyezkedő, piros foltokon kívül ezen betegség tünetei a rossz közérzet, a láz, esetleg a nyirokcsomó-duzzanatok megjelenése is. Néhány hónap múltán jelentkeznek az idegrendszeri tünetek (fejfájás, arcideggyulladás, agyburokgyulladás), esetleg szívritmuszavar vagy szívburokgyulladás is. Tehát kullancscsípést követően megjelenő foltos bőrgyulladást tapasztalva azonnal forduljunk orvoshoz, hogy megkezdhessük a megfelelő antibiotikumos kezelést.

Szendei, K.

Kullancs- (encefalitisz) agyvelőgyulladás

Gyógyszer a családban 2004;   InforMed

Európában és hazánkban is terjedőben vannak azok a területek, ahol a kullancsok emberi agyvelőgyulladást (encefalitiszt) okozó vírussal fertőzöttek.

A kullancsok általában bokrok és magasabb füvek felületéről jutnak az emberre, állatra. Erdészek, favágók, juhászok mellett a kirándulókra is innen jut a kullancs a bőrre, ahol szívókájukkal a bőrt átszúrva vérrel táplálkoznak.

Olyan területeken, ahol a kullancsok vírusfertőzésével kell számolni, célszerű a fent említett személyeket védőoltásban részesíteni. A kullancs által okozott vírus emberen az agyvelőgyulladáson kívül ritkán még visszatérő lázat, vesegyulladást és rickettsiózist és Lyme kórt is okozhat. Állategészségügyi jelentősége is van, mert a fertőzött területeken legelő szarvasmarhák fertőző vérvizelésben betegedhetnek meg. Az ilyen természetű, mind emberi, mind állati betegség megelőzése és gyógyítása még megoldatlan kérdés.

A kullancs által terjesztett encefalitisz általában enyhe vagy mérsékelten súlyos agyhártya- vagy agyvelőgyulladás. Jellegzetes szövődménye a vállövet érintő gyulladás, amely tartósan fennmaradhat.

A betegség ellen specifikus terápia nem áll rendelkezésre, de védőoltással megelőzhető.

Ezek az oltások nem kötelező jellegűek, és csak orvosi rendelvényre kaphatóak.

Kullancs encefalitisz elleni védőoltások:

• Encepur adult kullancs-encephalitis vakcina (kullancs-agyhártyagyulladás ellen véd)
• Encepur junior kullancs-encephalitis vakcina (kullancs-agyhártyagyulladás ellen gyermekeknek)
• FSME- Immun Inject . (kullancs-agyhártyagyulladás ellen véd)

Szendei, K.

Lyme-kór

Gyógyszer a családban 2004;   InforMed

A 80-as évek elején derült ki az USA egy kisvárosában, Lyme-ban, hogy a kullancs képes egy ideig fel nem ismert speciális fertőzőbetegséget terjeszteni, amit éppen ezért Lyme-kórnak neveztek el.

A kullancsból az emberi szervezetbe juthat egy spirál alakú, Burgdorfer nevű felfedezőjéről Borelia-Burgdorferi nevű spirochéta. Érthető tehát, hogy Lyme-kórt azok kapnak, akik nyáron erdőben, bokros, bozótos vidéken dolgoznak, vagy kirándulnak.

A kullancscsípést követő 2-30 napon a bőrön körszerű, egyre szélesedő piros folt jelentkezhet, amit gyakran, -de nem szükségszerűen mindig - gyengeség, hidegrázás, láz, fej- és végtagfájás kísér. Ezek a bőrtünetek és az általános panaszok jelentik rendszerint a fertőzés első szakaszát.

Megeshet az is, hogy az első szakaszra jellemző tünetek kimaradnak, vagy csak mérsékelt fokban jelentkeznek, úgy hogy a frissen fertőzött ember vagy nem veszi észre őket, vagy nem tulajdonít nekik jelentőséget.

A betegség második szakasza néhány hét múlvaidegrendszeri tünetekben (arcidegbénulás, kettőslátás, fejfájás stb.), szívizomgyulladásban, szívritmuszavarban mutatkozik meg. A szívizomgyulladásra a szapora szívdobogás, a láz, a gyengeség és a ritmuszavar utalhat.

A kullancscsípést követő néhány hónap, maximálisan 2 év múlva következik a betegség harmadik szakasza, amely ízületi gyulladásokban mutatkozik meg. Elsősorban a nagyízületek, a térd, a boka, a csukló, a könyökízületek duzzadnak meg, válnak fájdalmassá és meleggé.

A Lyme-kór csak a 80-as évek eleje óta ismert, ami nem jelenti azt, hogy régebben ilyen betegség ne lett volna. Biztosan volt, csak nem lehetett diagnosztizálni, és éppen ezért gyógyítani sem. Ezért kell feltétlenül felhívni az emberek figyelmét rá, mert ha a jelzett panaszok láttán valaki orvoshoz fordul, mód kínálkozik a biztos diagnózis felállítására. Ez részben abból áll, hogy a beteg véréből kimutatják a spirohéta ellen termelt speciális ellenanyagot, vagy - szerencsés esetben - magát a kórokozó spirochétát. Sem az egyik, sem a másik diagnosztikus módszer nem könnyű, és sok esetben csak speciális tapasztalatokkal rendelkező laboratórium képes rá.

Ha friss megbetegedésről van szó, vagy annak komoly gyanúja áll fenn, még akkor is célszerű az orvos által rendelt antibiotikumot szedni. Mert ha ezután eltűnnek a panaszok, az antibiotikus kezelés eredményessége egymagában is valószínűsíti a Lyme-kórt. Kellő adagban és kellő időben adott penicillin, erythromicin és más, széles hatósugarú (=sokféle kórokozóra ható) antibiotikum hatására a fertőző kórokozó elpusztul, és a beteg meggyógyul. Ritka esetben, ha a betegség már régóta tart, szükség lehet esetleg arra, hogy a széles hatósugarú, speciális antibiotikumot kórházban infúzió formájában kapja a beteg.

A Lyme-kórt, noha ezt is kullancs terjeszti, nem szabad összetéveszteni az ugyancsak kullancs által terjesztett, de vírus okozta agyvelőgyulladással.

A Lyme-kór kezelésére használt széles hatásósugarú antibiotikumok (vénykötelesek)

Ceftriaxon (Cefotrix, Ceftriaxon Torrex), amoxicillin (Clonamox, Humamoxin ), doxiciklin (Doxycyclin Stada, DoxycyclinAL, Doxycyclin-Chinoin, Doxyhexal, Doxypharm, Huma-doxylin)  Lásd még a Baktérium és vírusellenes szerek fejezetet.

A betegség következtében megduzzadt ízületek fájdalmát az ismert nem-szteroid fájdalomcsillapítók csökkentik. Lásd a Fájdalom, láz című fejezetet.

Szendei, K.

Ébresztő, ébrednek a kullancsok

Health Communication Hungary 2003;   Health Communication Hungary

Bár a cikk írásakor még csúszkálunk a jeges hóbuckák között az utcán, de megjelenésekor már a táj látványával és a naptárban is közelebb leszünk a tavaszhoz. Amikor a kiskertek tulajdonosai a tavaszi lemosó permetezésre készülnek, témánk már aktuális lesz, hiszen a kullancsok rajzása megkezdődik, 0 C felett felélednek hibernált állapotukból. A felnőtt állatok tojások ezreit rakják le, a fiatal alakok keresik áldozataikat, és vérszívás után megindul érési folyamatuk. A petékből kikelő lárvák a laza talajból kibújva megkezdik, hosszú, akár 8 évig tartó fejlődési ciklusukat. A kutya tulajdonosok már tapasztalhatták, hogy ez a tél kedvezett annak, hogy számos vérszívó aktív maradjon, és az erdőt járó négylábúak még decemberben is hoztak haza kellemetlen társbérlőt.

A gondos szülő, háziorvos elővéve az oltási könyvecskét vagy a betege kartonját ellenőrzi, hogy nincs-e valami kötelező, életkorhoz kötött oltás, vagy éppen most esedékes egyéb védőoltás. Rendszerint, a megkezdett oltási sorozat következő időpontját feltüntetetik a könyvben, vagy tájékoztató kártyán, így könnyebb betartani az előírásokat.

A kullancsok okozta agyvelőgyulladás elleni oltás is sorozatból áll, azaz több oltás után alakul ki biztos és tartós védelem. Azok, akiknek ősszel gondoltak a megelőzésre, már két injekción túl vannak, nekik 9-12 hónap múlva jár a harmadik. Akik a szokásostól eltérő, un. gyorsított oltási rendet követtek, azaz nyár közepén, rövid időközzel kaptak oltást, azok érdeklődjenek orvosuknál, mikor szükséges újabb oltást felvenniük.

Akik még keveset tudnak a kullancs okozta betegségekről, főleg a védőoltással megelőzhető agyvelőgyulladásról, azoknak röviden összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat. Segíteni szeretnénk abban, hogy eldöntsék, számukra mekkora kockázattal jár a fertőzés és mi a legmegfelelőbb megelőzés.

A kullancsoknak többféle fejlődési alakjuk van. Mindegyik vérszívó, azaz erdei rágcsálók, kisemlősök, nagyvadak, és az ember vére lehet táplálékuk. Eloszlásuk földrajzi megoszlása változó, de területenként a növényvilágban is válogatósak. Nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem városi parkokban is sok kullancsot lehet. Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben, saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Sokféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül azonban leginkább a Lyme kórt okozó borreliák és az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó – kullancs-encephalitis - vírus jelent veszélyt Magyarországon. A kutyák között gyakori babesiosis emberben igen ritkán fordul elő (szerencsére).

A betegség elleni védekezés többféle módon történhet. A csípést megelőzni (rovarriasztó, megfelelő öltözet), az állat táplálkozási idejét lerövidíteni (hamar eltávolítani) és a védőoltással megelőzhető betegség ellen oltást felvenni. Mi az ajánlott viselet? A hosszúszárú nadrág (zokniba tűrve) megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrre juthasson. A rovarriasztók (Szuku, Autan, Off stb.) a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét (szúnyogét is). A séta, biciklizés, futás után, a bőr alapos átvizsgálása tanácsos, hajlatokat (külső nemiszervek környéke), hajas fejbőr peremét, fül mögötti területet is beleértve. A kullancs eltávolításához nem kell szakember (főleg nem éjszakai ügyletes orvosi segítség). A körmök közé szorítva vagy csipesszel megfogva a szívószervét, minél közelebb a bőrhöz, határozott mozdulattal ki lehet fordítani vagy emelni az állatot. Ha kéznél van sebfertőtlenítő, azzal letörölhető a bőr. Nincs jelentősége annak a pici, pirosas, esetleg viszkető bőrelváltozásnak, ami 1-2 napig a csípés helyét jelzi. Más a helyzet a körkörösen növekedő, nem fájdalmas, nem viszkető bőrpírral, melynek közepe elhalványul, széle kokárdaszerűen éles. Ez a Lyme kórt terjesztő borrelia fertőzés egyik tünete. Bőrgyógyász lássa a reakciót, ő döntse el mi a teendő. Egyéb kullancs okozta fertőzés is előfordul, de ritkaságszámba megy.

Az évek óta alkalmazott védőoltásnak köszönhetően, egyre kevesebb kullancs terjesztette agyvelőgyulladás fordul elő Magyarországon. Nem ez a helyzet a tőlünk északra lévő járványos területeken, pl. Németországban és a skandináv országokban. Itt az állatok rajzása és fertőzöttsége is lényegesen gyakoribb és évről évre nő.
A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ellen igen hatékony oltóanyag áll rendelkezésre. Ideálisan az oltást ősszel ajánlott elkezdeni, amikor már kullancscsípéstől nem kell tartani. Ennek az oka az, hogy csípés után nem szívesen oltunk, mivel bizonytalan, hogy nem a lappangási idejében vagyunk a betegségnek. A javasolt oltási rend szerint két oltás adandó egy hónap különbséggel, majd 6-12 hónap múlva a harmadik. Például az októberben kezdve 0.-1.-6. hónapos időközzel áprilisra teljes a védelem. Emlékeztető oltásra háromévenként tavasszal van szükség.

Van úgynevezett gyorsított oltási rend is lehetséges, ha valaki tavasszal gondolja meg magát és kér védőoltást. Ilyenkor, az oltóanyagtól függően 2 illetve három oltást kell adni és egy hónap múlva alakul ki a teljes védelem. Minél hamarabb keressék fel háziorvosukat azok, akik most fogják először kérni az oltást. Ha itthon nem tervezik fertőzött területre való utazásukat, de Ausztriában, Németországban vagy a Balti államokban fognak utazni és a természetet –járást, kempingezést, bicikli túrát terveznek, szintén szükségük lesz az oltásra.
Igen kevés ok van, ami az oltást ellenjavallata lehet (pl. tojásallergiának az a súlyos formája, amikor fogyasztása után fulladásos tünetek, testszerte csalánkiütés jelentkezik). Egy éves kor alatti gyermekek oltása csak akkor szükséges, ha fertőzési veszélyük nagy: például Zala, Győr-Sopron, Baranya és Nógrád megye erdős vidékein lakik, vagy ott nyaraltatják.
Ha valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyve, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége.
Gyermeknél előfordul, hogy más, un. életkor szerint kötelező oltással egybeesik a kullancs-encephalitis elleni oltás. Egyidőben adott oltások nem csökkentik egymás hatását és nem gyakoribbak a helyi reakciók sem.

Az előrelátó természet kedvelő felnőtt és gyermekét féltő szülő konzultáljon háziorvosával, hogy számára szükséges-e és mikor adható a kullancs –encephalitis elleni oltás. Emellett ne felejtse el, hogy a védekezés fontos része a vérszívó csípésének kerülése és az állat korai eltávolítása.
Ne felejtsük: „megelőzni könnyebb a betegséget, mint gyógyítani”, szól a mondás.

Dr. Jelenik Zsuzsa,
Országos Epidemiológiai Központ, Védőoltások Központ
Osztályvezető Főorvos

Jelenik, Zs.

Kullancsok által terjesztett betegségek

Gyógy-ír 2000;   Kisalföld

A kullancsok számos betegséget terjesztenek, melyek közül három kiemelkedő jelentőségű. Ezek közül a Lyme-kór és a Tibola időben felfedezve gyógyítható. Szemben a vírusos agyvelőgyulladással, mely ugyanakkor hatékonyan megelőzhető.

Agyvelőgyulladás

A kullancsok számos betegséget terjeszthetnek, melyek közül kiemelkedő jelentőségű az úgynevezett tavaszi-nyári vírusos agyvelőgyulladás. A betegség leginkább Közép-Európában, különösen Ausztriában terjedt el, hazánkban a nyugati megyék fertőzöttsége jelentős. Az évente regisztrált megbetegedések száma 200-400 körüli, az esetek 70 százaléka a tavaszi-nyári időszakra esik. A kullancsok körülbelül 1-2 százaléka fertőzött az agyvelőgyulladást okozó vírussal.

A kórokozó (vírus) a kullancs vérszívása kapcsán jut az ember szervezetébe, s az idegrendszerbe kerülve gyulladásos folyamatot kelt. A lappangási idő általában 1-2 hét. A betegség két hullámban zajlik, influenzaszerű tünetek észlelhetők, majd néhány napi láztalanság után, újabb lázas állapot kíséretében megjelennek az idegrendszeri tünetek. A kórlefolyás az enyhe formától, a súlyos bénulásokkal tarkított, esetleg halálos végű változatig alakulhat. Kezelésében kizárólag tüneti szerek állnak rendelkezésre. Általában kedvező prognózisú betegség, de ritkán végleges bénulás is visszamaradhat. A betegség megelőzhető!

Kiemelkedő jelentőségű a betegség megelőzésében a védőoltás. Az aktív védőoltás gyors és tartós védelmet nyújt, melynek kialakításához 3 oltás szükséges. Ma már rendelkezésre áll olyan oltóanyag, mellyel három hét alatt ez elérhető. Gyermekek számára speciálisan kifejlesztett formája is van. Emlékeztető oltás háromévenként szükséges. A kullancscsípést követően passzív védelemre is van lehetőség, de az oltóanyag a csípést követő két nap után hatástalan.

Tibola

Egy újonnan leírt tünetegyüttes, mely szintén kullancscsípés kapcsán észlelhető. A betegség elnevezése egy mozaikszó, mely a tünetek angol nevének rövidítéséből született. Csaknem mindig a hajas fejbőrön egy nagyobb állatkullancs észlelését követően legalább 7-10 nappal, de olykor hetek múlva jelentkeznek a tünetek. A csípés helye kifekélyesedik, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodnak. A tünetek kezelés nélkül hónapokig fennállnak, majd lassan elmúlnak. Klinikai tapasztalat szerint egyes antibiotikumok a kórlefolyást lerövidíthetik. A kórokozó egyelőre nem ismert, de a betegség jóindulatúnak tűnik.

Legjellegzetesebb tünet a csípés körül minimum 48 óra, de akár hetek elteltével kialakuló bőrpír.

Lyme-kór

A kullancsok által terjesztett betegségek közül a leggyakoribb a Lyme-kór. Világszerte elterjedt betegség, a WHO adatai szerint évente több százezer friss eset fordul elő. A kullancsok körülbelül 40 százaléka hordozza a kórokozót. Amerikában és a mi éghajlati övünkben a leggyakoribb a betegség. Magyarországon a Budai-hegység, a Balaton-felvidék, Börzsöny a "legfertőzöttebb" terület. A betegség gyakorisága évszaki ingadozást mutat. A kórokozó (baktérium) a kullancs középbeléből a vérszívás során annak nyálával jut az ember szervezetébe.

A "vándorló" bőrpír a legjellegzetesebb klinikai tünet. A csípés körül minimum 48 óra elteltével, de akár hetek múlva is, a széli részek felé növekvő, 3-5 centiméternél nagyobb bőrpír jelentkezik, mely növekszik (nem vándorol!), kezelés nélkül hetekig fennáll. A betegség korai tünete még a fülkörnyéki csípést követően kialakuló nyiroksejtes bőrcsomó, mely a fülcimpán cseresznyényi duzzanat formájában jelentkezik.

A Lyme-kór viszonylag gyakrabban előforduló megjelenési formája ízületi gyulladás lehet. Elsősorban egy nagyízület (például térd) érintett, a tünetek a csípés után hónapokkal jelentkezhetnek.

Az idegrendszer érintettsége ritka. A betegség lappangva kezdődik és többnyire idült formában zajlik. A központi idegrendszeri formák hátterében krónikus agyhártyagyulladás áll. Jellemző tünete a szellemi funkciók csökkenése, fáradékonyság. Önállóan, vagy ehhez társulva jelentkezhet a környéki idegek gyulladása, melynek leggyakoribb tünete a vándorló zsibbadás, mely leginkább arcidegbénulás.

Szívizomgyulladás a Lyme-kór igen ritka megjelenési formája, mely szívritmuszavart okoz. A betegség leghosszabb lappangási idejű formája (akár 10 év) a végtagokon kialakuló bőrsorvadás.

A Lyme-kór diagnózisának felállítása és a kezelés fertőző betegségekben jártas gyermekgyógyász és belgyógyász feladata a társszakmák bevonásával. A betegség kezelése mind a mai napig nem tekinthető teljesen megoldottnak. Megfelelően választott, hatásos adagban és ideig adott antibiotikum mellett klinikai gyógyulás érhető el.

Védőoltással a betegség kivédésére egyelőre nem rendelkezünk.

A kullancsok az aljnövényzetből sodródnak az emberre és fénykerülők. A megfelelő öltözék, alulról felfelé rétegzés, illetve a teljesen takart bőrfelület csökkenti a kullancscsípés esélyét. A különböző kullancsriasztó szerek csak rövid hatásúak (néhány óra), tartósan nem alkalmazhatóak. A bőr gondos átvizsgálása és a kullancs mielőbbi, nyomkodás, bekenés nélküli eltávolítása csökkenti a fertőződés lehetőségét. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a kullancs észlelése nem feltétele a betegségnek, hiszen a parazita észrevétlenül kilökődhet a bőrből.

Kalocsai, K.

Kullancsriadó

Ideál - Reforméletmód magazin 2003;15(8):17-17   Celsus Kft.

Van-e szebb, mint egy romantikus erdei séta kettesben? De vigyázat! A természet lágy ölén nem szívesen látott kísérőnk akadhat - a kullancs. Ezek az apró élősködők veszélyes vírusokat és baktériumokat hordozhatnak. Megtudhatja, hogyan védekezhet ellenük, és mit tehet, ha már befúródtak a bőrbe...

Útonállóként áll lesben a cserjésben, az aljnövényzetben, a magas fűben - az apró kullancs óriási étvággyal szívja vérünket. Ha óvatlan sétálók keresztezik rejtekhelyét, radarja azonnal riadót fúj. Mellső lábán ugyanis igen érzékeny szenzorszerv található, mely a melegre és az ember szagára reagál. Nesztelenül akaszkodik rá áldozatára, keres egy puha bőrű testhajlatot - és már szívja is a vérünket.

Egyetlen kullancs öt milliliternyi vért képes "gazdájától" lecsapolni, így testsúlyának kétszázszorosára növekszik. Ha már jóllakott, lustán lepottyan a földre. A baj az, hogy alig akad természetbarát, aki észrevenné a vérszívó rohamát. A mini-vámpírok először ugyanis fájdalomcsillapító koktélt injekcióznak a bőrbe, és így észrevétlenül juttatják a szervezetbe az alattomos kórokozókat.

Agyhártyagyulladás -egyetlen kullancscsípéstől

A kullancsok a nyálukban hordozzák azt a vírust, ami a rettegett kora nyári meningoencephalitis (agyhártyagyulladás) kórokozója. Tünetei hasonlóak a nyári influenzáéhoz: láz, fej- és végtagfájdalom, általános levertség. Általában egy hét után lecseng a betegség. A fertőzöttek egyötödénél azonban 1-2 hét múlva magas lázzal visszatér, ami nagyon veszélyes, sőt az esetek kb. 2 százalékában halálos.

Jó tudni! A betegség jelei: nagyon erős fejfájás, tarkómerevség, átmeneti tudatzavar, bénulás.A második stádium után a betegek többsége már nem lesz többé egészséges - többnyire maradandó idegkárosodást szenvednek. Jelenleg még nincs orvosság ellene. Az egyetlen, ami segít, a megelőző védőoltás.

Ez a vírus azonban nem mindenhol fordul elő. A legfertőzöttebb területek Európában Németország, Skandinávia, Ausztria és Magyarország.

De nemcsak vírusokat hordozhatnak ezek a vérszívók. Évente több tízezren fertőződnek meg Lyme-borreliosis kórokozóval. Ezek olyan baktériumok, melyeket rágcsálókból - egér, patkány - visznek a kullancsok magukkal.

Minden második kullancs baktériumhordozó

A szakértők becslése szerint majdnem minden második kullancs magában hordozza a borreliosis kórokozóját.

FONTOS! Gyakorlatilag bárhol megfertőződhetünk - még a nagyvárosok zöldövezetében is. Éppen ezért fontos a tünetek ismerete: a csípés helyén kialakult kerek, piros folt, ami lassan növekszik napok elteltével. Aki ilyent vesz észre magán, haladéktalanul menjen orvoshoz! A csípés után a baktériumok csak lassan szaporodnak el a seb környékén. Heti 1-2 cm-t haladva terjednek szét a szervezetben. Ez a legalkalmasabb időpont a mikrobák elleni antibiotikumos védekezésre, amikor még következmények nélkül gyógyul meg a szervezet a fertőzésből.

Jó tudni! Ha ebben a stádiumban nem kezelik, kis idő múlva influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek: éjszakai izzadás, fej- és végtagfájdalom, bágyadtság, szédülés. Az antibiotikumok ilyenkor is megakadályozhatják a még rosszabbat. Mivel a vérteszt nem minden esetben megbízható, a betegség jeleit az orvosok is gyakran félreértelmezik - ezért rosszul kezelik. Ez pedig hónapokkal vagy évekkel később alig gyógyítható károsodásokhoz vezet: izom- vagy ízületi gyulladás, krónikus ideg- és csontfájdalom, szívizombetegség.

Borreliosis baktérium elleni védőoltás csak az USA-ban létezik, Európában a megfelelő injekció még csak kísérleti stádiumban van. A baktériumfajták sokfélesége nehezíti nálunk a védőanyag kifejlesztését.

A kullancs eltávolítása

Az időben végzett, óvatos eltávolítás megakadályozza a borreliosis fertőzést. A baktérium ugyanis a kullancs belében található, és nem kerül rögtön az első csípés után a véráramba, hanem csak órák múlva. Ilyenkor ugyanis pánikba esik, és a kórokozót kiköpi a csípés helyén. Fogjon csipeszt, tegye szorosan a bőrre, aztán egy könnyed forgatással húzza ki! Ne nagyon nyomja össze, különben összezúzza a kullancsot és eközben is bejuthat a kórokozó a véráramba.

- J -

Kullancs elleni legjobb védelem

Leghatásosabb védelem a csípés megelőzése. Még ha nehezére esik is a nagy melegben - vegyen fel hosszú szárú nadrágot, hosszú ujjú pólót, blúzt! Viseljen magas szárú cipőt vagy csizmát, amibe be tudja húzni a nadrágszárat! A világos ruházaton jobban láthatók a kullancsok. A szabadon hagyott bőrfelületeket kenje be kullancsriasztó krémmel! Az erdőben tett kirándulás után vizsgálja át magát alaposan tetőtől talpig - különösen a comb belső felét, a hónaljat, fejet, nyakat, füleket! A kullancs a meleg testrészeket és a puha bőrfelületeket kedveli. Ha kullancsot talált, távolítsa el szakszerű en, és a biztonság kedvéért forduljon orvoshoz!

Jeni, Zs.

 

Április-június és szeptember a kullancsveszélyes időszak

MTI Hírek 2005;2

Budapest, 2005. március 31. (MTI) - A legtöbb kullancs április-júniusban és szeptemberben fordul elő - közölte az Országos Epidemiológiai Központ szaktanácsadó főorvosa csütörtökön az MTI-vel.

A kullancsok elterjedése, előfordulási gyakorisága és életképessége környezeti tényezőkkel, a domborzattal és az azt borító növényzettel, az ott élő állatfajokkal, valamint a terület meteorológiai viszonyaival, a talaj hőmérsékletével és nedvesség tartalmával függ össze - olvasható Erdős Gyulának az MTI számára elküldött tájékoztatójában.

"A kullancs elszaporodásának a csapadékos idő kedvez" - teszi hozzá.

A tájékoztató szerint a kullancs a reggeli és az esti órákban a legaktívabb, a déli napsütést, a hőséget és a szárazságot nem kedveli, ilyenkor a nedves avar alá húzódik.

A kullancs fűszálakon, bokrokon legfeljebb másfél méter magasságban lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével megkapaszkodva, lógva várja a táplálkozási alkalmat. A vért adó gazdára hang- és szaginger hatására ejti rá magát. Az emberre kapaszkodott kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik és csak néhány óra múlva kezd vért szívni - közölte.

A kullancs azért veszélyes, mert - mint a főorvos írja - a vadon élő állatokról az emberre kórokozókat, hazánkban a "vírus eredetű kullancs-encephalitist és a baktérium által okozott Lyme-kórt terjeszthetnek".

A közlemény szerint a kullancs-encephalitis természeti gócai az ország délnyugati, nyugati és északi területein találhatók, melyek a szomszédos országok, Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Horvátország természeti gócaival vannak összefüggésben. Ezeken a helyeken legfeljebb minden ezredik hordozza a megbetegítő vírust, az ország más területein pedig öt-tízezer kullancs közül csak egyben található kórokozó.

Az Országos Epidemiológiai Központban 1977-től vezetik az adatokat, amelyből kitűnik, hogy 1977 és 1997 között évente átlagosan kétszáznegyven, 1998-tól azonban - elsősorban a védőoltások elterjedése miatt - évente "csak" negyvenhat-nyolcvannégy megbetegedés fordul elő. A megbetegedések ötven százaléka június-július hónapban jelentkezett - tájékoztat a főorvos.

A másik kullancs által hordozott betegség a Lyme-kór, melyet a központ 1998 óta regisztrál; az adatok alapján 1998 és 2003 között évente kilencszázkilencvenkettő-ezerkétszázötvennyolc igazolt eset fordult elő - írja.

A megelőzés módja a főorvos szerint a "rovarriasztó szerek használata, a bőrbe fúródott kullancs mielőbbi felderítése és eltávolítása, a kullancs-encephalitis ellen pedig védőoltás is rendelkezésre áll."

A kullancs mielőbbi eltávolítása azért fontos, mert az állat a vérszívást követően körülbelül négy-hat óra múlva juttatja a kórokozókkal fertőzött nyálát az emberbe.

A főorvos felhívja a figyelmet arra, hogy a "kerti munkát befejezve vagy természetjárásból hazatérve vegyük szemügyre gondosan a hajlatokat és a deréktájat, ahova a kullancsok előszeretettel befúrják magukat". A kullancs a bőrből két körmünk közé fogva gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan kihúzható, de csipesz vagy a gyógyszertárakban beszerezhető "Kapiller-féle kullancs-kiemelő kanál" segítségével az eltávolítás könnyebb - teszi hozzá.

Kullancsveszélynek leginkább azok a középkorú férfiak vannak kitéve, akik munkájukból adódóan gyakran találkozhatnak az állattal, ilyenek lehetnek például a vadászok, az erdészek, a favágók - írja.

Itt az ideje, hogy a kullancsokra figyeljünk!


Mama! Kullancs van a levesemben! Ez a meglepő esemény késztetett arra, hogy ismét beszéljünk a kullancsokról és az általuk terjesztett betegségek megelőzéséről. Hogy is kerülhetett egy fővárosi konyhába kullancs, pláne a levesbe?


Valószínűleg úgy, hogy az ebéd készítése alatt kimentem a kertbe, a bokrok alól összegereblyézni a télről ottmaradt leveleket és letördeltem az elszáradt ágakat. Hűvös esős nap volt, a pulóver ujjára ráakaszkodhatott a kullancs és a leves kavargatásakor a fazékba esett.

Ki gondolta volna, hogy alig három héttel a havas időjárás után már megjelentek a kullancsok! Igaz, 00 C felett felélednek hibernált állapotukból. A felnőtt állatok tojások ezreit rakják le. A petékből kikelő lárvák a laza talajból kibújva megkezdik, hosszú, akár 6-8 évig tartó fejlődési ciklusukat. Erdei rágcsálók, kisemlősök, nagyvadak, és az ember vére lehet táplálékuk. Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben, saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Fertőzött területeken a legelő állatok – leggyakrabban kecskék - tejében is kimutatható a kullancs-encephalitis vírusa. Eloszlásuk földrajzi megoszlása változó, különösen a bükkös, -tölgyes erdőket kedvelik. Hazánkban a Dunántúlon és az Északi-középhegységekben vannak ilyen erdőségek. Nemcsak az alj-növényzetben gazdag erdőkben, hanem városi parkokban is sok kullancs lehet. Közép-Európában a tengerszint feletti 700-1000 méter magasságig megtalálhatóak.

A kullancsok többféle betegséget terjeszthetnek. Ezek közül leginkább a Lyme kórt okozó borreliák és az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó – kullancs-encephalitis - vírus jelentős.

Az agyvelőgyulladás vírusa kéthetes lappangási idő után, influenza jellegű tüneteket okoz: izomfájdalmat, lázat, fejfájást. A beteg – az esetek legnagyobb részében - pár nap alatt gyógyul, felismerésre sem kerül a kórokozó. A fertőzöttek 10 százalékában ismét fellángol a betegség. A második fázisban, ami kb. 2 héttel az első után kezdődik, idegrendszeri gyulladás alakul ki, melyet heves fejfájás, hányás és tarkókötöttség jelez. Ezek az agyhártyagyulladás tünetei, amelyek kórházi megfigyelést és kivizsgálást igényelnek. Súlyosabb esetben az agyvelőt és az idegdúcokat is megtámadja a vírus, maradandó károsodást, izombénulást okozva, sőt a betegség sajnos, akár halálos kimenetelű is lehet.

A kullancsok által terjesztett betegség elleni védekezés többféle módon történhet. Legfontosabb ezek közül, a csípés megelőzése. A fertőzött területen megfelelő öltözetet kell viselni. A hosszúszárú nadrág (zokniba tűrve) megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrre juthasson. A rovarriasztók (Protect B, Szuku, Autan, Off stb.) a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét (szúnyogét is). A séta, biciklizés, futás után, a bőr alapos átvizsgálása tanácsos, hajlatokat (külső nemiszervek környéke), hajas fejbőr peremét, fül mögötti területet is beleértve. A fertőzés esélyét csökkenti, ha minél hamarabb eltávolítják a rovart. A kullancs eltávolításához nem kell szakember (főleg nem éjszakai ügyletes orvosi segítség). A körmök közé szorítva vagy csipesszel megfogva a szívószervét, minél közelebb a bőrhöz, határozott mozdulattal ki lehet fordítani vagy emelni az állatot. Gyógyszertárakban rugós csipeszt vagy kullancs-kivevő kanalat lehet kapni, ezek megkönnyítik a rovar eltávolítását, amolyan „jó, ha van otthon” eszközök. Ha kéznél van sebfertőtlenítő, azzal letörölhető a bőr. 1-2 napig még pici, pirosas, esetleg viszkető bőrelváltozás maradhat a csípés helyén, mely teljesen ártalmatlan. Más a helyzet a körkörösen növekedő, nem fájdalmas, nem viszkető bőrpírral, melynek közepe elhalványul, széle kokárdaszerűen éles. Ez a Lyme kórt terjesztő borrelia fertőzés egyik tünete. Bőrgyógyász lássa a reakciót, ő döntse el mi a teendő. Egyéb kullancs okozta fertőzés is előfordul, de ritkaságszámba megy.

A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás ellen igen hatékony oltóanyag áll rendelkezésre. A javasolt oltási rend szerint két oltás adandó egy hónap különbséggel, majd 9-12 hónap múlva a harmadik. Például a szeptembertől kezdve 0.-1.- 9-12. hónapos időközzel áprilisra teljes a védelem. Emlékeztető oltásra háromévenként, tavasszal van szükség.

Az oltóanyagok nagyon korszerűek, tartósítószert nem tartalmaznak, sőt az egyik típusú oltóanyagban még emberi véralkotórész sem található, amely alkalmazását még biztonságosabbá teszi.

Van úgynevezett gyorsított oltási rend is, ha valaki tavasszal, a kullancsrajzás előtt kér védőoltást. Minél hamarabb keressék fel háziorvosukat azok, akik most fogják először kérni az oltást.

Az oltás ellenjavallata igen szűk körű. Nem kaphatják azok, akiknek fulladással járó súlyos tojásallergiájuk vagy autóimmun betegségegük van. Egy éves kor alatti gyermekek oltása csak akkor szükséges, ha a fertőzés veszély nagy: például Zala,- Győr-Sopron,- Baranya,- Vas- és Nógrád megye erdős vidékein.

Ha valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyve, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége.

Gyermeknél előfordul, hogy más, un. életkor szerint kötelező oltással egybeesik a kullancs-encephalitis elleni oltás. Egy időben adott oltások nem csökkentik egymás hatását és nem gyakoribbak a helyi reakciók sem.

Az évek óta alkalmazott védőoltásnak, az egyre melegebb és szárazabb nyárnak köszönhetően, Magyarországon csökken a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás. Nem ez a helyzet a tőlünk északra lévő országokban (Szlovákia, Csehország, Svájc, Németország, Balti államok), ahol a kullancsok egyre nagyobb területeken lelhetők fel. Európa 16 országában van kullancs-encephalitis veszély, Szlovéniától Finnországig. Emiatt szüksége lehet az oltásra annak is, aki Ausztriában, Németországban vagy a Balti államokban tervez utazást, természetjárást, kempingezést, bicikli túrát.

Az előrelátó, természet kedvelő felnőtt és gyermekét féltő szülő konzultáljon háziorvosával, hogy számára szükséges-e és mikor adható a kullancs – encephalitis elleni oltás. Emellett ne felejtse el, hogy a védekezés fontos része a vérszívó csípésének kerülése és a kullancs korai eltávolítása.

Ne felejtsük: „megelőzni könnyebb a betegséget, mint gyógyítani”, szól a mondás.

Budapest, 2005. április 15.

Dr. Jelenik Zsuzsanna

Jön a nyár és a táborozások, kirándulások időszaka! De jönnek a kullancsok is!

InforMed Hírek 2005;3 InforMed

A tanítás végére már körvonalazódik, hogy melyik gyerek hol tölti a szünidőt. Az egész nyarat nem lehet a szülőkkel tölteni, hanem vidéki nagymamáknál, rokonoknál, illetve a különböző táborok nyújthatnak változatosságot.




Még a napközis foglalkozásokat is szabadidős programokkal színezik, úszás, sportolás és kirándulás a hegyekben. A nyár a szülő és a gyermek számára is megmérettetés. Betartja -e a gyermek a százszor hallott intelmeket: Moss kezet étkezés előtt, ne rohangálj órákig a tűző napon, ne igyál jéghideg vizet, ha felhevültél, ne feküdj a földön, ne simogass meg mindenféle állatot stb.
A szülő számára is vizsga, felkészítette a gyermeket az új, családtól távoli helyre, körültekintően csomagolt-e, berakta-e szükséges gyógyszereket, felírta-e a legfontosabb telefonszámokat, a TAJ kártya számot, gondolt-e arra, hogy betegség, baleset is történhet?

A kullancscsípés és veszélyei

Tavasztól őszig, a kizöldülő bokrok leveleinek fonákján, a fűben, árnyas lombos területeken bőségesen találunk kullancsokat és egyéb kellemetlen ízeltlábút. A felnőtt állatok tojások ezreit rakják le, a fiatal alakok keresik áldozataikat, és vérszívás után megindul érési folyamatuk. Nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem városi parkokban is sok kullancsot lehet találni.
Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben, saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Sokféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül azonban leginkább a Lyme kórt okozó borreliák és az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó - kullancs-encephalitis - vírus jelent veszélyt Magyarországon.

A kullancsok terjesztette betegségek elleni védekezés több féle módon történik:


a csípést megelőzni (rovarriasztó, megfelelő öltözet),

az állat táplálkozási idejét lerövidíteni (hamar eltávolítani) és,

a védőoltással megelőzhető kullancs-encephalitis vírus ellen oltást felvenni.

Mi az ajánlott viselet?

A hosszúszárú nadrág (zokniba tűrve) megakadályozza, hogy az alacsony ágakon és fűszálak fonákján várakozó élősdi a bőrre juthasson. A rovarriasztók a szabad bőrfelületre, ruhára fújva hatékonyan csökkentik a rovarcsípések esélyét. A kullancsokat a Polybé tabletta átható szaga nem riasztja vissza, ennek szedése nem megfelelő megelőzési mód. A séta, biciklizés, futás után, a bőr alapos átvizsgálása tanácsos, a hajlatokat (külső nemi szervek környéke), a hajas fejbőr peremét és a fül mögötti területet is beleértve.
A kullancs eltávolítása egyszerű, a körmök közé szorítva vagy csipesszel megfogva a szívószervét, határozott mozdulattal ki lehet fordítani vagy emelni az állatot. Csipesz, gyógyszertárakban kapható „kullancs kiszedők” hasznos darabjai az elsősegély-felszerelésnek Ha kéznél van sebfertőtlenítő, azzal letörölhető a bőr. Nincs jelentősége annak a pici, pirosas, esetleg viszkető bőrelváltozásnak, ami 1-2 napig a csípés helyét jelzi. Más a helyzet a körkörösen növekedő, nem fájdalmas, nem viszkető bőrpírral, melynek közepe elhalványul, széle kokárdaszerűen éles. Ez a Lyme kórt terjesztő borrelia fertőzés egyik tünete.

A kullancsok okozta agyvelőgyulladás ellen védőoltás is van. Két oltás után alakul ki biztos védelem, amit tartóssá lehet tenni, a harmadik, 9-12 hónap múlva esedékes ismétlő oltással. Akik a szokásostól eltérő, un. gyorsított oltási rendet követnek, például most a nyár elején, vagy a nyár közepén akarnak védettséget szerezni, rövid időközzel un, gyorsított oltási rend szerint kell oltatni magukat.
A gyorsított rend szerint, az oltóanyagtól függően, a 0.-14. napon, vagy a 0.-7.-21 napon kell felvenni az oltást. Egy ismétlés 12-18. hónap múlva esedékes, majd háromévente emlékeztető oltás szükséges.

Kétféle oltóanyag van forgalomban, mindkettőnek gyermek adagja is van, 1-12 év kor közöttiek számára. Az oltóanyagok nagyon korszerűek, tartósítószert nem tartalmaznak, továbbá az egyik típusú oltóanyagban még emberi véralkotórész sem található, mely az alkalmazást még biztonságosabbá teszi.

Magyarországon elsősorban Vas-, Tolna-, Nógrád-, Somogy-, Zala-, Pest- és Heves megyében jelentettek megbetegedést. A tőlünk északra lévő országokban - Németország, Csehország, a skandináv és a balti államok - jelentősen emelkedik az esetek száma. Itt az állatok rajzása és fertőzöttsége is lényegesen gyakoribb és évről évre nő. Aki ezekre a területekre utazik és kirándulást, kempingezést is tervez, oltassa magát, jóval az indulás előtt.

Igen kevés ok van, ami az oltás ellenjavallata lehet (pl. a tojásallergiának az a súlyos formája, amikor fogyasztása után fulladásos tünetek, test szerte csalánkiütés jelentkezik). Ha valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyvbe, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége. Más oltással egyszerre adható. Az egy időben adott oltások nem csökkentik egymás hatását és nem gyakoribbak a helyi reakciók sem.


Dr. Jelenik Zsuzsanna

Biológiai bomba a kullancs?

Népszabadság • Kun J. Viktória • 2005. június 7.
"Kézigránátra számítottunk és kiderült: időzített bombán ül az ország" - kommentálta a kullancsküldési akció eredményét dr. Kapiller Zoltán, a Kullancs Szövetség szakértője.


A májusban indított kezdeményezés szervezői úgy képzelték, hetek alatt gyűlik össze az a háromszáz minta, amit végül egy hétvége alatt megkaptak postán. - Pár nap alatt a teljes kapacitásunkat kimerítették, ráadásul a vizsgálati anyag negyede Lyhme-kórral fertőzött volt. Azaz a vizsgálatban érintettek közül nyolcvan ember számolhat azzal, hogy jutott a szervezetébe a kórokozóból. A kérdés csak az, mennyire erős az illető immunrendszere, mert ha nem eléggé, kialakul ez a betegség.

- Az elmúlt két évben három újabb kórokozót is fölfedeztünk itthon, így már összesen egy tucatnyit hordozhatnak a kullancsok. Közülük az egyik egy vírus, amely az agyvelőgyulladás okozója, ez ellen nemigen van orvosság. A többi kórokozó bakteriális eredetű, s azokra az idejében indított antibiotikumos kezelés már hatékony - részletezte a kullancsspecialista, aki éppen a friss tapasztalatok miatt sürgeti egy országos kullancstérkép kidolgozását.

- Évente több tízezer fertőzést lehetne elkerülni, ha tudnánk hol, és mi ellen kell védekeznünk, mely területek a különösen veszélyesek - figyelmeztet Kapiller Zoltán.

A jelenleg Magyarországon forgalomban lévő kullancs elleni oltás, amely bármelyik patikában beszerezhető és háziorvos is beadhatja, csak a vírusos agyvelőgyulladás ellen véd. Így egyelőre nincs védőoltás Lyme-kór ellen. Az oltóanyagot elsősorban kirándulóknak, campingezőknek, erdőjáróknak ajánlják, s három oltás adhat - az viszont három évre - teljes védelmet.

- Korábban egyetlen felmérés sem készült, így fogalmunk sem lehetett arról, hol milyen az érintettség - fejti ki a szakértő. - Ha valakit megcsípett egy kullancs, csak reménykedhetett abban, hogy nem betegszik meg, ám lehet, hogy pár év múlva bőrgyógyászati vagy szervi problémái adódtak. A Lyme-kórnak ráadásul nincs speciális tünete, nagyon sok betegségre emlékeztet. Antibiotikummal gyógyítható, de minél később derül ki a fertőzés, annál nehezebben. Legjellegzetesebb klinikai tünete a vándorló bőrpír, amely általában néhány napos lappangási idő után a csípés helyén jelentkezik. Enyhe helyi fájdalom, égő érzés, ritkábban viszketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájdalom, s lehetnek agyi izgalomra utaló tünetei is.