Kiss Endre főoldal   Posztmodern






Tartalomjegyzék A 2030-ra vetett pillantás és annak előfeltételei Fortschritt im geschichtlichen Wandel Utolsó lap

A virtuális valóság filozófiája

A posztmodern empirizmus elmélete
Szerző: Kiss Endre

A posztmodern fogalomalkotás nem egyszerűen másként tüntet(het)i fel az empíriát, mint azt más kiindulópontokból megszoktuk, de - s ez a jóval jelentékenyebb kérdés - más empíriát is konstituál. Ebből következő gyakorlati probléma, amely azonban önálló elméleti vagy történeti kérdés is, vajon a megismerés, a gazdaság, a mindennapi tudat, a művészet, a politika, az építészet vagy egy sor további tevékenységi terület új jelenségei közvetlenül a posztmodern elmélet vagy a posztmodern elméletből adódó empíriához való közeledés nyomvonalain közelithetőek-e meg.




A virtuális valóság filozófiája - a posztmodern empirizmus elmélete

 

(Kutatási tervezet, 2001)

 

 

A KUTATÁS CÉLJA

 

A posztmodern korunk átfogó, lényeges, bizonyos, ha nem is minden szempontból uralkodó jelensége. Az elmult korszakban spontán folyamatok és tudatos intellektuális erőfeszitések eredményeként indult meg a posztmodern egységes értelmezésének folyamata.

 

A posztmodern egységes értelmezésének, értelmezhetőségének folyamatában egyre érzékenyebb hiánnyá vált az u.n. posztmodern empiria kérdéskörének majdnem teljeskörű feltáratlansága. Ez a sokrétü kérdés egyként felöleli az empiria lehetséges megjelenéseit a posztmodern gondolkodás feltételrendszerében és a modern világ sajátosan posztmodernnek érzett vagy valóságosan posztmodern leírásainak elemzését. 

 

Ez a hiány annál is érzékenyebb, mert a “posztmodern valóság” igen gyakran másik, “mélyebb”, “alternatív”, sőt, “igazabb” valóságként jelenik meg. Ott mindig izgalmas, ahol valóban új elemeket mutat fel, mindig ott hiányos (amit retorikájában nem egy esetben mesterien képes leplezni is), ahol az új elem irreleváns és a régi elemek maradnak relevánsak.

 

Kutatásunk célkitűzése a posztmodern empiria lehető legszélesebb értelmü rekonstrukciója.

 

A KUTATÁS MÓDSZEREI, TUDOMÁNYOS ELŐFELTÉTELEI 

 

A kutatás vezető résztvevői széleskörű publikációs tevékenységgel számoltak be az eddigiekben posztmodern-kutatásaik eredményeiről. Ezeket a publikációkat a pályázathoz mellékelt publikációs lista tartalmazza. Mivel a posztmodern-kutatások eleve igen magas módszertani igényekkel járnak, e munkák jelentős része elmélyült és terjedelmes módszertani gondolatmeneteket tartalmaz, amelyeket jelen pályázat keretében lehetetlen rövidített formában visszaadni. Csak jelzésszerüen utalunk Vay Tamás (Pethő Bertalan) (A Posztmodern Amerikában) és Kiss Endre A posztmodern filozófia rekonstrukciója cimű munkáira.

 

A KUTATÁS KONCEPCIONÁLIS HÁTTERE    

 

A posztmodern gondolkodás hatásainak döntő szisztematikus pontja a sajátosan posztmodern empíria vagy más kifejezéssel élve az empíriához való fordulás sajátosan posztmodern módozata. 

 

A posztmodern fogalomalkotás nem egyszerűen másként tüntet(het)i fel az empíriát, mint azt más kiindulópontokból megszoktuk, de - s ez a jóval jelentékenyebb kérdés - más empíriát is konstituál. Ebből következő gyakorlati probléma, amely azonban önálló elméleti vagy történeti kérdés is, vajon a megismerés, a gazdaság, a mindennapi tudat, a művészet, a politika, az építészet vagy egy sor további tevékenységi terület új jelenségei közvetlenül a posztmodern elmélet vagy a posztmodern elméletből adódó empíriához való közeledés nyomvonalain közelithetőek-e meg.

 

Azok a sajátosan “új” empirikus tartalmak, amelyeket a posztmodern kutatási irány eredményeinek tekintünk, ezért csak olyanok lehetnek, amelyeket ezen saját előfeltételeik alapján tárhatnak fel. Mivel az empirikus tartalmak a megreformált fogalomalkotás útvonalán konstituálódnak, minden új empíria verifikációja bizonytalan, ha éppen nem a lehetetlenséggel határos. Ezért kénytelen a közvetlen szemléleti igazolódásra alapozni, amivel ebben a keretben is újratermelődik a hatalmi-misszionáló mozzanat. Mivel  (a fogalomalkotás reformja és az abból következő közvetlen verifikálhatatlanság miatt) kénytelen a közvetlen szemléleti igazolódásra alapozódni, elő kell írnia és meg kell követelnie az egyetlen és kitágítottnak nevezhető fogalomalkotás szabályainak betartását. E fogalmiság esetleges el nem ismerése ugyanis eleve kizárja még a szemléleti-közvetlen igazolhatóságot is

 

A posztmodern gondolkodás, melyet ebben az összefüggésben kénytelenek vagyunk posztmodern teóriának, vagy elméletképzésnek nevezni (bárhogyan is viszonyulnának ehhez az iskola vezető képviselői), önmagától és eredendően egészen sajátos viszonyt alakit ki az empiriához. Ez a sajátos viszony sokrétü. Magában foglalja a megismeréshez való (eredendően negativ) viszonyt, az empiria posztmodern megjelenésének erre épülő szabályait és kereteit, valamint azt a kreativ uj közeledést az empiriához, amit ha nem is neveznek (eddig) posztmodern empiriának, de amely a maga eredményeivel általános érdeklődést váltott ki és nagyban meg is erősitette a posztmodern gondolkodás vonzerejét számos, éppen kreativan és kritikusan gondolkodó csoport orientációjában. Kiemelendő (és annak kell válnia a kutatási program stratégiai céljává), hogy a posztmodern teória eleve sokrétű, sőt, részben egymással ellentétes attitüdöt tartalmaz az empiriával kapcsolatban. A legfontosabb és legszélesebb perspektivák e tekintetben tehát a következők:

 

1) a szokványos, pozitivisztikus, kriticista empiria

fogalom teoretikus kiszoritása (Derrida, Foucault);

 

2) igény új- és újtipusu empiria konstituciójára

    

3) újtipusu empirikus szférák bevonása a posztmodern megalapozásu empirikus leirásba (virtualitás) - ezek elemzésénél a legfontosabb feladat az lesz, hogy alapos elemzésnek vegyük alá ezeket az újtipusu empiriákat, hiszen ezek a szférák éppen eredetük szerint kritikusan heterogének. Egyrészt olyanok, amelyek csak és kizárólag egy posztmodern megközelités alapján tárhatóak fel és nyithatóak ki, másrészt olyanok, amelyek más megközelitések és módszerek előtt is megnyiltak volna, ha egyáltalán vizsgálták volna őket (dromológia).

 

4) a sajátosan posztmodern empirikus szemlélet,

vizsgálat és elemzések módszerének kialakitása.

 

Kutatásunk cékitűzése a posztmodern empirikus kutatások és szemléletek rekonstrukciója, elsősorban a virtualitás jelenségköre köré csoportositva.

 

E feladat két nagy részből áll:

 

1. Komplex rekonstrukció a posztmodern empiria-felfogásról, amely érvényes megállapitásokra jut e viszonylatok egyidejű, nem egyszer egymással ellentétes teljességéről (a posztmodern kiszoritja a hagyományos empiriát, konstituál egy másikat, sajátos sajátosságokat és eszközöket alakit ki az önmaga konstituálta empiria megismeréséhez, leginkább leirásához) 

 

2. az empiria posztmodern leirásának, értelmezésének, elemzésének teljes feltárása és rekonstrukciója.

 

A közvetlenül empirikus irányultságú posztmodern törekvések erőteljesen kötődnek a posztmodern teoretizálás kimondott és még inkább a ki-nem-mondott alapjaihoz, mint látni fogjuk, ezzel is tartják magukat a posztmodern mozgalom tömör stratégiai egyértelműségéhez.

 

 

 

 

 

A KUTATÁS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI

 

A posztmodern valóság másik, egy mélyebb, egy alternatív valóság. E tézis igazságtartalmát kutatási pályázatunk három oldalról teszi mérlegre.

 

Az első két oldal a szűkebben filozófiai-tudományos megközelités eredményét, a harmadik oldal, pozitiv esettanulmányként, az induló harmadik évezred Magyarországának “posztmodernen empirikus” leírását tartalmazza majd. Ha arra gondolunk, hogy a sajátosan posztmodern empiria lényegében azonos a virtuális valóságnak a köznyelvben már gyökeret vert fogalmával, a kutatás három elvállalt eredménye a következőképpen fogalmazható meg:

 

1) a posztmodern filozófia teoretikus és empirikusan

megalapozó koncepcióinak rekonstrukciója a virtuális valóságról (Foucault, Derrida, Virilio, Baudrillard munkásságnak e szempont alapján való, érdemileg teljes rekonstrukciója), azaz ez az eredmény a virtuális valóság filozófiájának rekonstrukciója;

 

2) az empiria posztmodern leirásának, értelmezésének,

elemzésének teljes feltárása és rekonstrukciója. Ez a vállalt eredmény valódi rekonstrukció, tehát az empirikus, történelmi-társadalmi valóság posztmodern szerzőknek posztmodern szellemben elvégzett kutatásait, elemzéseit, leírásait rekonstruálja. Ez az eredmény a virtuális valóságról adott eddigi elemzések értelmezése, illetve rekonstrukciója;

 

3)a kutatási pályázat harmadik eredményének egy esettanulmányt fogalmazunk meg, amely a két első rekonstrukció eredményeit felhasználva az induló harmadik évezred Magyarországának a posztmodern empiriafelfogás, azaz a virtuális valóság szellemében való leírását tartalmazza. Ez az esettanulmány előreláthatólag 40-50 computeroldal terjedelmű lesz és úgy gondoljuk, hogy az elméleti tanulságokon tulmenően számos közvetett és közvetlen gyakorlati kérdésban is orientáló lehet.

 

 

 

 

 



További információk: http://www.pointernet.pds.hu/kissendre







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása