Kiss Endre főoldal   Judaisztika






Tartalomjegyzék Pap Károly Bevezető Utolsó lap

A Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története

Budapest 2009
Szerző: Balogh István

Tevan Adolf a nyomda alapítója 1921-ben 67 éves korában halt meg. Az egész város nagy részvéttel értesült halálhíréről, temetésén a zsidó közösség tagjain, a családon, rokonságon kívül részt vettek a zsidó hitközségek vezetői és a korabeli városvezetés is. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll.




 

 

 

 

 

 

A békéscsabai Tevan nyomdász- és művészcsalád rövid története

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Budapest, 2009.

 

Tartalom

A Felvidéktől az Alföldig…... 3

Békés megye. 3

A zsidóság letelepedése Békés megye területén a XVIII. században. 3

A Tevan család megjelenése Békéscsabán. 4

Békéscsaba és zsidósága a XIX. század második felében. 4

Tevan Adolf és családja. 5

Tevan Adolf és Fischer Terézia gyermekei 5

Tevan Sándor (1884–1887) 5

Tevan Gizella (1886–1963) 6

Tevan Flóra (1888–1944) 6

Tevan Andor (1889–1955) 6

Tevan Ferenc (1891–1944) 6

Tevan Rezső (1893–1944) 6

Tevan Ilona (1896–1944) 7

Tevan Erzsébet (1899–1945) 7

Tevan Margit (1901–1978) 7

Tevan László (1903–1943) 8

A holokauszt előtt 8

A holokauszt 8

A háború utáni generációk. 10

Felhasznált irodalom.. 12

 


A Felvidéktől az Alföldig…

 

A családi hagyomány szerint a Tevanok eredetileg az egykori Árva megyei Alsókubinban éltek. A ma élő legidősebb generációknak elődeik azt mesélték, hogy a család eredetileg kékfestő mesterséget folytatott és még III. Károly idejében, 1718-ban a korabeli csabai pusztát benépesítő szlovákokkal érkezett Békés megyébe, de a történeti források ezt cáfolják, ugyanis a XIX. század elejéig Békés megyében csak néhány zsidó család tudott megtelepedni, és a Tevanok nem voltak közöttük.[1]

 

Békés megye

 

            Békés megye Magyarország délkeleti részén, az Alföldön, a román határ mellett terül el. A XI. században alapították meg Békés vármegyét, amelynek székhelye Békés lett. A törökök tatár segédcsapatainak 1596. évi pusztítása során a megye Körösöktől délre eső része szinte teljesen elnéptelenedett. A megye mai településhálózatának és népességének kialakulása 1711-től indult meg. A megye területének nagy részét birtokló Harruckern János György, a bécsi polgári családból az arisztokraták közé emelkedett hadiélelmező ismerte fel, hogy a magyarok kevesen vannak az újranépesítéshez, ezért szervezett betelepítésbe kezdett, szlovákokat, románokat, szerbeket, németeket telepített a vidékre.[2]

 

A zsidóság letelepedése Békés megye területén a XVIII. században

 

            Tekintettel arra, hogy a Békés vármegye területének nagy részét magáénak tudható Harruckern család ellenezte a zsidóság betelepülését a birtokaira, nem növekedett a zsidók lélekszáma a területen. 1787-ben a II. József által elrendelt népszámlálás adatai szerint Gyulaváriban hét, Békésszentandráson egy család élt. Békéscsabán ekkoriban még nem laktak zsidók.[3]

 

A Tevan család megjelenése Békéscsabán

 

            A Tevan család valószínűleg egyike lehetett a legkorábbi békéscsabai zsidó családoknak, ennek bizonyítéka, hogy az 1831-es kolera idején elhunytak között szerepel Tevan Ábrahám neve is, akit a zsidó temetőben helyeztek örök nyugalomra.[4]

            Minden bizonnyal Tevan Ábrahám fia az 1832/33-as összeírásban szereplő Tevan Áron házaló kereskedő, akiről tudjuk, hogy 1845–1851 között elhalálozott, ugyanis a békéscsabai izraeliták 1851-es összeírásában már csak özvegye, a Békéscsaba 1576. házszám alatt élő Tevan Áronné sz. Bleyer Katalina szerepel két fiával és hat lányával, akik között a legidősebb Tevan József, aki Csabán született 1826 körül.

            Tevan József, aki terménykereskedéssel foglalkozott, 1853. december 1-jén vette feleségül Czinner Rozáliát, házasságukból a kutatások alapján tíz gyermek született, közöttük a legidősebb, Tevan Adolf 1854. október 9-én.[5]

 

Békéscsaba és zsidósága a XIX. század második felében

 

            Békéscsaba, a lélekszámában gyarapodó nagy falu a XIX: század második felében lendületes gazdasági fejlődésnek indult, ebben nagy szerepe volt annak, hogy 1858-ban megépült a Pest-Arad-, majd 1870-ben pedig a Nagyvárad-Fiume-vasútvonal, amely Csabánál keresztezte egymást. A zsidó közösségre is kedvezően hatott a gazdasági fellendülés, a hitközség tagjai közül a megyében és országszerte, sőt nemzetközi szinten is ismertté vált több jómódú kereskedő, gyáros és iparos. Emellett kialakult egy széles, ügyvédekből és orvosokból álló értelmiségi rétege a zsidóságnak, akik a település köztiszteletnek örvendő polgáraivá váltak.

            Az 1868–69-es szakadás után Békéscsabán egy nagyobb lélekszámú széles jómódú értelmiségi, nagykereskedő és iparos réteggel rendelkező neológ, és egy zömében inkább szerényebb megélhetésű, kisebb lélekszámú, de gyorsan gyarapodó ortodox közösség jött létre. A két hitközség összlétszáma 1890-ben 1312 fő volt.[6]

 

Tevan Adolf és családja

 

            Tevan Adolf ebben a dinamikusan fejlődő nagyközségben jelentős nőtt fel és alapított családot. 1884. február 19-én a neológ zsinagógában vette feleségül a szintén békéscsabai születésű Fischer Teréziát.[7] Házasságukból tíz gyermek született, elsőszülött fiuk kiskorában elhunyt, így kilenc gyermeket neveltek fel. Tevan Adolf előbb szatócsboltot nyitott, majd más vállalkozásokkal is próbálkozott, mielőtt 1903-ban megvette volna Lepage Lajos nyomdáját és papírkereskedését.[8]

 

Tevan Adolf és Fischer Terézia gyermekei[9]

 

Tevan Sándor (1884–1887)

 

            Az elsőszülött gyermek 2 éves és 8 hónapos korában az anyakönyvi bejegyzés szerint háthurutban halt meg.

 

Tevan Gizella (1886–1963)

 

            1905-ben ismerkedett meg a makói származású dr. Südy Ernő (1882-1973) gyógyszerésszel, akihez 1908-ban ment feleségül. Házasságukból két gyermek született: dr. Südy Ernő és Erzsébet, gyógyszerészek, akik szintén a város megbecsült személyiségeivé váltak. A Südy házaspár úttörő szerepet játszott Békéscsaba kulturális életének megteremtésében, ők volta az alapítói az Auróra zenei, irodalmi és képzőművészeti körnek.

 

Tevan Flóra (1888–1944)

 

            A Tevan családhoz hasonlóan nagymúltú békéscsabai család sarjához, dr. Révész (eredetileg Reisz) Sándor jónevű fogorvoshoz ment feleségül, házasságukból két lányuk született: dr. Révész Márta, aki orvos lett és Révész Katalin. Révész Sándor Südy Ernőhöz hasonlóan egyike volt Békéscsaba haladó kultúraszervezőinek, egyben az Auróra Kör képzőművészeti szakosztályának vezetését is ellátta.

 

Tevan Andor (1889–1955)

 

            Az 1907-től 1909-ig folytatott bécsi tanulmányok után hazatérve átvette és továbbfejlesztette az édesapja által elindított vállalkozást. Ezt követően vette feleségül Fischer Clarissát (1894–1977), házasságukból három gyermek született: 1916-ban Tevan Pál, aki apja mellett tanulta a nyomdászmesterséget, 1919-ben Tevan Zsuzsa és 1923-ban Tevan Gábor, aki apja üzemében tanulta a tipográfiát.

 

Tevan Ferenc (1891–1944)

 

            Az első világháborút hadnagyi rangban szolgálta végig, gépészmérnök lett, megnősült, feleségül vette Vass Mariannt, de gyermekük nem született. Budapesten éltek.

 

Tevan Rezső (1893–1944)

 

            Hadnagyként részt vett az első világháborúban. Építészmérnökként a világháború után közismert szakember lett és sok békéscsabai épületet tervezett az akkor népszerű Bauhaus-stílusban, köztük a Zsidó Aggok Házát, két Árpád-soron található villát, illetve az 1970-es években lebontott Iczkovits család házát és gépáruházát az Andrássy úton. Felesége Domokos Mária (1892–1981) lett, két gyermekük született: Tevan Zsófia 1922-ben és Tevan György 1927-ben. Mindketten mérnökök lettek.

 

Tevan Ilona (1896–1944)

 

            A budapesti Iparművészeti Tanoda után 1918-ban férjhez ment, férjével Kolozsváry Sándor (1898–1944) festőművésszel előbb Békéscsabán majd Budapesten éltek. Házasságukból két gyermek született: Kolozsváry György és Kolozsváry Pál, akik elismert grafikusok lettek. Kolozsváry Sándor külföldön is elismert fametsző, emellett több, a Tevan Kiadó által megjelentetett könyv illusztrátora is volt és az ő munkája a Tevan Rezső által tervezett békéscsabai Zsidó Aggok Háza oromzatán látható Mózes-szobor is.

 

Tevan Erzsébet (1899–1945)

 

            Dr. Böhm József (1899–1943) budapesti ügyvédhez ment feleségül, akivel a Békés megyei nagyközségbe, Kondorosra költöztek, házukat Tevan Rezső tervezte. Házasságukból egy lányuk született, Böhm Ágnes (1928–1948).

 

Tevan Margit (1901–1978)

 

            Budapesten tanult az akkor még középiskolai rangú iparművészeti iskolában, 1919-ig, majd különböző művészek műhelyeiben dolgozott, tanult, az 1930-as években önálló iparművész lett. Engel Miklóssal kötött házasságából egy fia született, Engel-Tevan István (1936-1996) grafikusművész.

 

Tevan László (1903–1943)

 

            A család legfiatalabb gyermeke volt. A Tanácsköztársaság latti tevékenysége miatt nem folytathatta tanulmányait és külföldre ment, a lipcsei iparművészeti fősikolán megismerkedett Schmidt Lujza Lottival (1905-1986). Hazatérve Békéscsabán a Tevan-házban egy dobozkészítő üzemet hoztak létre, ahol különböző méretű és formájú kartondobozokat gyártottak 10-20 munkással. Házasságukból két fiú született: Tevan László (1931–1973), aki később mérnök és Tevan János (1935), akiből pedig technikus lett.

 

A holokauszt előtt

 

            Tevan Adolf a nyomda alapítója 1921-ben 67 éves korában halt meg. Az egész város nagy részvéttel értesült halálhíréről, temetésén a zsidó közösség tagjain, a családon, rokonságon kívül részt vettek a zsidó hitközségek vezetői és a korabeli városvezetés is. Síremléke a neológ zsidó temetőben áll.

            A második világháború kitörésekor a családból az özvegy Tevan Adolfné, dr. Südy Ernőné Tevan Gizella, dr. Révész Sándorné Tevan Flóra, Tevan Andor, Tevan Rezső és Tevan László éltek családjaikkal együtt Békéscsabán. Tevan Ferenc, Engel Miklósné Tevan Margit és Kolozsváry Sándorné Tevan Ilona Budapesten, dr. Böhm Józsefné Tevan Erzsébet pedig Kondoroson lakott családjával.[10]

 

A holokauszt

 

            Az 1930-as évek során az ország fokozódó jobbratolódása és a jobboldali erők befolyásának növekedése, az antiszemitizmus térnyerése a békéscsabai zsidóságra is nagy hatást gyakorolt. Sokan választották a kitérést annak reményében, hogy így mentesülnek a zsidóellenes intézkedések alól, amelyek 1938-ban az első, majd egy év múlva a második zsidótörvénnyel vették kezdetüket. 1939-ben bevezették a közérdekű munkaszolgálatot, ezután megkezdődtek a behívások, amelyek először a középkorú férfiakat érintették. 1941-ben Bárdossy László rendeletben intézményesítette a zsidó munkaszolgálatot. Ezt követően megsűrűsödtek a behívások.            1941 és 1944 között vitték munkaszolgálatra Tevan Lászlót, Tevan Pált, dr. Böhm Józsefet és a család többi munkaszolgálatos korú férfi tagját. Egyikőjük sem tért vissza.

            Az 1944. március 19-i német megszállás gyökeres változásokhoz vezetett a békéscsabai zsidóság helyzetében is. Áprilisban 24 békéscsabait internáltak, köztük volt Tevan Andor és Tevan Rezső is, akiket Ausztriába szállítottak, Tevan Andor Bécsbe, Tevan Rezső nyugatabbra fekvő lágerekbe került.

            A kinevezett Sztójay-kormány korlátozó rendeletek sorát adta ki, kötelezővé tette a sárga csillag viselését. Az 1944. április 28-i gettórendelet kiadása után Békéscsabán is megkezdődtek az előkészületek a gettó kialakítására. A polgármester zsidó házak és háztömbök kijelölése mellett döntött. A házak utcai ablakait lemeszelték, a kaput bezárták, és kiírták: „Zsidóház”.[11]

            A gettózást csak keveseknek sikerült elkerülni. Tevan László német származású feleségét és gyermekeit, valamint dr. Südy Ernőnét és családját nem érintették a zsidóellenes rendelkezések. A Tevan családból többeknek, előbb Tevan Andornénak és gyermekeinek, majd a zsidó házból kiszökve többnapos csabai bujkálás után Tevan Rezsőnének, gyermekeinek, Tevan Pálnénak és Révész Katalinnak sikerült keresztény hozzátartozók segítségével Budapestre jutnia és elrejtőznie.

            Egy hónapot töltöttek el a csabai zsidó családok a városban létrehozott zsidó-házakban, majd a dohánybeváltó hivatal épületeiben és udvarán létrehozott gyűjtőtáborba vitték őket. A mintegy 2200 csabai zsidót június 26-án vitték el a gyűjtőtáborból. A transzport június 29-én érkezett meg Auschwitzba. A csabaiak közül mintegy 250-300 ember került a munkaképesnek minősítettek közé, a többieket, 1900 idős embert, gyerekes anyákat és gyermekeiket ezen a napon gázkamrákban gyilkolták meg.[12]

 

            A 81. évében lévő özvegy Tevan Adolfnét, valamint Révész Sándort és feleségét Tevan Flórát a többi csabaival együtt 1944. június 29-én Auschwitzban meggyilkolták. Dr. Böhm Józsefnét és lányát, Ágnest Kondorosról a szarvasi gettóba vitték, ahonnan Szolnokon keresztül Strasshofba, majd osztrák lágerekbe, végül Theresienstadtba kerültek, ahonnan gyógyíthatatlan betegen tértek vissza Magyarországra. Bőhm Józsefné Tevan Erzsébet 1945-ben egy budapesti kórházban, lánya Ágnes három évvel később 1948 körül húsz éves korában halt meg tragikus körülmények között. A Budapesten élő családtagok közül Tevan Ferencet, Kolozsváry Sándort és feleségét Tevan Ilonát valamint Engel Miklóst elhurcolták, mindannyian németországi koncentrációs táborokban, Mauthausenben és Bergen-Belsenben haltak meg.[13]

 

„Gondolkozom, félek, nyugtalan vagyok – különböző variációkban látom az elkövetkezőket magam előtt. Látom, ahogy korom sötétben kint állunk reszketve a Duna partján. A nagy csendben egyszerre gépfegyver-kattanás hallik – gépfegyverrel lőnek minket. A gyerek sikít és belém kapaszkodik, hogy védjem meg – magamhoz ölelem szorosan és várjuk a halált. És egyszerre vége mindennek – nincs tovább rettegés és nincs ez az őrjítő feszültség és félelem, mert mindenen túl vagyunk már – túl vagyunk, messze az egésztől, mert ahova elérkeztünk, ott a nyugalom, a semmitől sem félés, a semmitől sem irtózás. A csend – a pihenés. Mire ideérek gondolataimban, a valóságban is megnyugszom és nem értem az előbbi izgalmam. El vagyok szánva és várom a sorsomat.”

Tevan Margit naplójából[14]

 

 

            Tevan Margit és kisfia védett házban, majd a budapesti nagy gettóban élte át a holokausztot, Tevan Rezsőné, Tevan Andorné és családja szintén Budapesten bujkált a felszabadulásig. Rajtuk kívül csak Kolozsváry György és Pál, Révész Katalin és Márta, a Bécsbe deportált Tevan Andor, valamint a keresztény származásuk vagy keresztény családtagjaik miatt mentesített csabai rokonok, Tevan Lászlóné és családja, illetve Südyék maradtak életben.

A háború utáni generációk

 

            A holokauszt után a legtöbb túlélő családtag Budapestre költözött, a Kolozsváry testvérek pedig kivándoroltak Amerikába. Csak Tevan Andor és családja, Tevan Lászlóné és gyermekei, valamint Südyék maradtak Békéscsabán. A nyomda államosítását követően azonban Tevan Andorék is a fővárosba költöztek. Tevan Lászlóné a háború alatt is fenntartotta a dobozkészítő üzemét, mint hadiüzemet és amelyet nem államosítottak utána sem, hanem megmaradhatott kisipari üzemként. Tevan Lászlóné 1958-ig lakott Csabán ,ezt követően Budapestre költöztettek és itt folytatta az iparát. Tevan Andor fia, Tevan Gábor az Egyesült Államokba vándorolt, tipográfusként, grafikus designerként tevékenykedett, ő tervezte többek között a General Motors arculatát is.[15]


Felhasznált irodalom

 

A zsidó népesség száma településenként. 1840-1941. (Szerk.: Kepecs József) KSH, Budapest, 1993.

Békés megye 1944-45-ben. (Szerk.: Dér László, Szabó Ferenc) MSZMP Békés Megyei Bizottsága, Békés Megye Tanácsa, Békéscsaba, 1975.

Békés megye képes krónikája. (Szerk.: Ermann Gyula, Havassy Péter) Békés Megye Közgyűlésének Millenniumi Emlékbizottsága, Békéscsaba, 2001.

Békés Megyei Levéltár, Békés megye felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Izraelita, Békéscsaba.

Békés Megyei Levéltár, Xerox tár, A M. kir. Debreceni VI. csendőrkerület 6. nyomozó alosztály iratai. Békéscsabai zsidóság névjegyzéke.

Braham L. Randolph: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon. I-II. Belvárosi, Budapest, 1997.

Kereskényiné Cseh Edit: A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai. BML, Gyula, 2002.

Magyarország megyei kézikönyvei. III. kötet. Békés megye kézikönyve. (szerk.: Kővári E. Péter) Ceba, Hatvan, 1999.

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, DEGOB-jegyzőkönyvek: 3216, 628.

Olvasó könyv Békés megye történetéhez. II. köt. 1694-1848. (összeáll: Implom József) Békés Megyei Tanács Művelődési Osztálya, Békéscsaba, 1971.

Papp János: Tevan Andor irattára és levelezése az MTA kézirattárában. Békéscsaba-Gyoma, 1985.

Pinkasz Hakehillot – Hungaria, Yad Vashem, Jerusalem, 1977.

Dr. Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség története. Békéscsaba, 1929.

Szabó Ferenc:  A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978.

Száz éve született Tevan Andor. Megemlékezések az évforduló kapcsán. Békéscsaba-Gyoma, 1990.

Tevan Andor levelesládájából. Közreadja Voit Krisztina. Gondolat, Budapest, 1988.

Tevan Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történetéből. Békéscsaba, 1989.

Tibori János: Néhány fejezet a békéscsabai Auróra-kör történetéből. Tanulmányok Békéscsaba történetéből, Békéscsaba, 1970.



[1] Dr. Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség története. Békéscsaba, 1929. 2-5.

[2] Magyarország megyei kézikönyvei. III. kötet. Békés megye kézikönyve. (szerk.: Kővári E. Péter) Ceba, Hatvan, 1999. 28-48.

[3] Olvasó könyv Békés megye történetéhez. II. köt. 1694-1848. (összeáll: Implom József) Békés Megyei Tanács Művelődési Osztálya, Békéscsaba, 1971. 65.

[4] Dr. Révész Fülöp: A békéscsabai izraelita hitközség története. Békéscsaba, 1929. 6.

[5]  Békés Megyei Levéltár, Békés megye felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Izraelita, Békéscsaba.

[6] Pinkasz Hakehillot – Hungaria, Yad Vashem, Jerusalem, 1977. 180.

[7] Békés Megyei Levéltár, Békés megye felekezeti anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. Izraelita, Békéscsaba.

[8] Szabó Ferenc:  A Tevan nyomda- és könyvkiadóvállalat történetéből (1903-1949) Békéscsaba, 1978. 10-16.

[9] A Tevan gyermekekre vonatkozó adatok, dátumok egyrészt a Békéscsabai Izraelita Hiktözség anyakönyveiből, másrészt Tevan Zsófia, Tevan János és Engel Tevan Istvánné visszaemlékezéseiből származnak. 

[10] Tevan Zsófia visszaemlékezése alapján.

[11] BML XXV. 12. Gyulai Népbíróság iratai. 281/1946.

[12] Hirsch Gábor és Rózsa Lászlóné által szolgáltatott adatok alapján, valamint MZSML, DEGOB, 3216, 628. jkv.

[13] Tevan Zsófia visszaemlékezése alapján

[14] Részlet Tevan Margit (Engel Miklósné) Engel Tevan Istvánné birtokában lévő naplójából.

[15] Tevan Zsófia és Engel Tevan Istvánné visszaemlékezései alapján



További információk: http://www.pointernet.pds.hu/kissendre







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása