--------------------------------------------------------------------------------
WP News
--------------------------------------------------------------------------------
Mi fán terem a globalizáció?
Egy széles körben osztott értelmezés szerint a globalizáció olyan átfogó, mindenkit érintő problémák tudománya, amelyek az egész emberiséget egziszten- ciálisan érintik. Ennek szellemében a globalizáció legitim területe lehet például az ökológiai problematika, a nyersanyaghelyzet, a migráció, a világ közös, mert határok közé már nem szorítható egészségügyi problémái, a népesedés pozitív vagy negatív világtendenciái, az energiahelyzet, a fegyverkereskedelem és a kábítószerkrízis, az integráció és a világgazdaság dilemmái. Egy második nagy értelmezés, amelyhez e munkánk is kapcsolódik, a globalizáció jelenségkörét nem egyes konkrét, és mindig szingulárisan megjelenő „globális” kérdésekhez, de egy új világhelyzet egészének strukturális és funkcionális összefüggéseinek vizsgálatához köti.
A globalizáció érdemi kialakulásának érzékeny kritériumaként használható napjaink „történelem utáni”, illetve a „történelemben benne maradt” szférájának megkülönböztetése (Francis Fukuyama). A fukuyamai szóhasználattal a „történelemben benne élő” társadalmak egyben globalizáció előtti, mindenképpen azonban részlegesen globalizálódó vagy globalizálódott társadalmak.
Mindezek a megfontolások korántsem szólnak az ellen a határozott kiinduló tézis ellen, hogy az 1989-es világtörténelmi fordulat valóban kiemelkedő állomás a globalizáció kiteljesedésének útján. Ennek elsődleges oka és összetevője (amelynek azután számos, és majdnem minden területre kiterjedő, láncolatszerű további következményei alakultak ki napjainkra) az a tény, hogy a két világrendszer 1989-ig konkrét és kézzelfogható korlátok közé szorította a középpontban álló globalizációs folyamatot. A globalizáció érzékelése és képe mind a mindennapi tudat, mind pedig a szakértő értelmiség számára elsősorban mint új uralmi-hatalmi rendszer jelenik meg. Mint sajátos és feltáratlan új „központosítás”, amely a régi hatalmi centrumokhoz hasonló, működése azonban eltér azok működésétől. A glo balizáció társadalomelméletileg azonban nem egy új, merev és utópikus (világ)hatalmi szerkezet kialakulását jelenti, hanem azt, hogy a gazdaság, a politika, a kultúra és a társadalom összes aktora saját viszonylatait hirtelen globális összefüggésekben, a funkcionális és nem funkcionális szférák együttélésének sajátos formáiban kell alakítsa. Jóllehet – a médiumokra emlékeztetően – az információs társadalom funkcionálása sem öntörvényű világhatalom, ami tetszés szerint alakítja a meghatározó társadalmi viszonyokat, a globalizációt mimetikusan leképező információs rendszerek a rendelkezésükre álló új technikai lehetőségekkel számos, nem egy esetben teljesen új típusú demokrácia- és politikaelméleti kérdést vetnek fel.
A szerzőről
Kiss Endre (1947) filozófiatörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Budapest) BTK tanára, a Hegel-Fukuyama Társaság elnöke. Fontosabb művei: A k. u. k. világrend halála Bécsben, A világnézet kora, Szecesszió egykor és ma, Hermann Broch, Werk und Wirkung, Magyar gondolkodás 1944 és 1948 között (Tütő Lászlóval), Friedrich Nietzsche filozófiája.
További információk: http://www,pointernet.pds.hu/kissendre mail: andkiss@hu.inter.net
|
