A selyemkóróméz fémtartalma
|
Megjelent: Méhészújság(2000)13. évf. 5. Szám
153 o.
Szél Zsuzsanna
KÁTKI
A különböző mézfajták ásványi anyag összetételére
számos tényező hat. Elsődleges a növény fajtája,
amelyből a nektár származik, de befolyásoló
a növény fejlettsége, az éghajlat, a talaj
kötöttsége és kémhatása is. Művelt területeken
a műtrágya használat során kialakuló savas
kémhatású talajok estében megnő az egyes
nehézfémek (pl. Al) felvehetősége. A gyümölcsösökben
alkalmazott rovar és gombaölő permetező szerek
is tartalmazhatnak nehézfémeket. A mezőgazdasági
művelésen kívüli területeken a nehézfémek
vagy geológiai eredetűek, vagy ipari létesítményekből
származnak. A méz elem tartalmát a feldolgozás
során használt edények anyaga és a mézkezelés
módja is jelentősen befolyásolhatja. Az emberi
egészségre káros nehézfémek nem csak a mézfogyasztókat
érinti, hanem a méhcsaládokat is. Több külföldi
kísérletet végeztek arra vonatkozólag, hogy
a nehézfémek jelenléte milyen hatással van
a méhlárvák fehérje összetételére és az immunitásukra.
A nehézfém és ásványi anyag tartalom vizsgálatával
hozzájárulhatunk a mézfajták karakterizálásához
egymástól való elkülönítésükhöz.
1999-ben 10 féle selyemkóróméz Zn, Cu, Pb,
Cr, Al tartalmát vizsgáltuk meg. A mézminták
Bács-Kiskun megyéből, homokos talajról származtak.
A vizsgálatban szereplő mézeket egy-két minta
kivételével 1999-ben horganyzott lemez pörgetőben
pörgették, műanyag hordóban tárolták és nem
melegítették. A gyűjtési területeken mezőgazdasági
művelés nem folyt. A méréseket a Szent István
Egyetem Központi Laboratóriuma végezte, UNICAM
939QZ GFAA spektrométerrel. Az eredményeket
az alábbi táblázat tartalmazza.
A selyemkóróméz fémtartalma (1999)
|
Zn
|
mg/kg
|
Pb
|
mg/kg
|
Cr
|
mg/kg
|
Cu
|
mg/kg
|
Al
|
mg/kg
|
|
11
|
6,4
|
11
|
0,32
|
11
|
2,31
|
11
|
0,13
|
11
|
1,60
|
|
15
|
3,08
|
15
|
0,09
|
15
|
0,11
|
15
|
0,07
|
15
|
0,59
|
|
16
|
3,22
|
16
|
0,57
|
16
|
0,02
|
16
|
0,08
|
16
|
0,91
|
|
17
|
10,40
|
17
|
0,44
|
17
|
0,02
|
17
|
0,14
|
17
|
1,10
|
|
19
|
2,99
|
19
|
0,18
|
19
|
0,01
|
19
|
0,09
|
19
|
0,82
|
|
26
|
3,81
|
26
|
0,10
|
26
|
0,01
|
26
|
0,10
|
26
|
1,31
|
|
27
|
1,97
|
27
|
0,02
|
27
|
0,03
|
27
|
0,06
|
27
|
0,96
|
|
31
|
4,31
|
31
|
0,33
|
31
|
0,02
|
31
|
0,32
|
31
|
1,48
|
|
36
|
12,4
|
36
|
0,25
|
36
|
0,02
|
36
|
0,13
|
36
|
0,83
|
|
37
|
4,68
|
37
|
2,83
|
37
|
0,02
|
37
|
0,07
|
37
|
0,99
|
|
Minta-szám.
|
10
|
|
10
|
|
10
|
|
10
|
|
10
|
|
Min.
|
1,97
|
|
0,02
|
|
0,01
|
|
0,06
|
|
0,59
|
|
Max.
|
12,40
|
|
2,83
|
|
2,31
|
|
0,32
|
|
1,60
|
|
Átlag
|
5,33
|
|
0,51
|
|
0,26
|
|
0,12
|
|
1,06
|
|
Szórás
|
3,45
|
|
0,83
|
|
0,72
|
|
0,08
|
|
0,32
|
|
CV%
|
64,71
|
|
162,06
|
|
280,91
|
|
63,93
|
|
29,88
|
Az egyes elemekre kapott eredmények sokszor
igen nagy változatosságot mutatnak de ez
nem egyedi, mert a külföldi szakirodalomban
szereplő adatoknál is sokszor igen nagy a
mért értékek terjedelme (Rodriquez-Otero,
1994). Az ólom és a króm esetében csak egy-egy
kiugró eset növeli a variációs koefficiens
értékét. A kapott eredményeket két hazai
szakirodalomban szereplő értékekkel lehet
összevetni. Gulyás Sándor 1993-ban végzett
kísérletei (Gulyás, 1993) alapján átlagosan
5ppm Zn tartalmat mért homokon termett selyemkóró
mézében. A mi eredményeink is ehhez hasonlóak
(5,33 ppm). Földháziné dr. Ráth Gertrúd által
végzett kísérletben (Földháziné, 1996) 2,77
ppm-et mértek. Különösen alacsony 1,97 ppm
volt a Zn tartalom a 27. számú minta esetében,
amely a többiekkel ellentétben nem horganyzott
lemez, hanem rozsdamentes acél pörgetőben
lett kipörgetve. A cukroknál megengedett
Zn tartalom 3 ppm. A mintákban mért Zn tartalom,
figyelembe véve a mézből elfogyasztott mennyiséget
nem jelent egészségkárosító hatást. A magas
Zn tartalom, és a méz melegítése azonban
különösen hozzájárul a hidroximetil furfural
képződéséhez, ami pedig már mérgező. (Anam,
1995)
ˇ Az ólom átlag értéke 0,51 ppm megegyezik
a cukroknál megengedett határértékkel. Földháziné
vizsgálatai során 0,30 ppm értéket kapott.
Egy esetben a 37. számú mintában volt kimagasló
2,83 ppm az ólom szint.
ˇ A króm esetén hasonlóan az ólomhoz egy
mintánál kaptunk kiugróan magas értéket aminek
oka nem ismert. A 0,26 ppm átlag érték az
irodalmi adatok hoz hasonló. Földháziné kísérletei
során 0,27 ppm-et mértek.
ˇ A réz átlag értéke meglepően alacsony (0,12
ppm). Gulyás Sándor vizsgálatai alapján 0,3
ppm, Földháziné adatai alapján 0,45 ppm.
A cukorban megengedett határérték 2 ppm.
ˇ Az alumínium értékek a leghomogénebbek
átlaguk 1 ppm. Földháziné kísérleteiben 0,72
ppm. A legmagasabb érték a 11. Számú mintánál
volt ahol mézet a többivel ellentétben alumínium
kannában tárolták.
ˇ Az öt elem mennyisége Földháziné adatai
szerint az akác méznél a következők voltak:
Cu: 0,48 ppm
Zn: 2,07 ppm
Cr: 0,20 ppm
Al: 0,60 ppm
Pb: 0,13 ppm
ˇ A selyemkóróméz elem tartalma a Cu kivételével
minden más esetben meghaladta az akácméz
elem tartalmát
Szeretném megköszönni azon méhésztársak segítségét,
akik a mézvizsgálathoz szükséges mintákat
rendelkezésemre bocsátották. A mézvizsgálatokat
idén is szeretnénk folytatni Amennyiben Ön,
a következő területekről (Szabolcs-Szatmár
megye Tiszai ártér terület, Borsod-Abaúj-Zemplén
megye Bükkfennsík, Heves megye Gyöngyösoroszi
környéke, Dunaújváros környéke) termel akác
mézet és módjában áll, hogy abból 0,5 kg-ot
vizsgálatok céljára eladjon (800 Ft/kg-os
áron), kérem vegye fel intézetünkkel a kapcsolatot.
(Szél Zsuzsanna, KÁTKI, Méhészet, pf:417.
Tel: 28-420-366/124. mellék)
Irodalom:
1. Anam O.O.(1995): Influence of metal ions
on hydroxymethylfurfural formation in honey.
Analytical Proceedings 32 (12) 515-517.
2. Földháziné Ráth Gertrúd (1996) Fajtamézek
fizikai és kémiai jellemzése II. Méhészet
04. 10-11 o.
3. Gulyás Sándor (1993) A selyemkóró (Asclepias
syriaca L.) nektárjának és mézének összetétele
homokon és kötött talajon Méhészújság 03.10.
o.
4. Rodriquez-Otero, J.L.(1994) Mineral content
of the honeys produced in Galicia . Food
Chemistry 49.(2) 169-171.
|
|
|
