|
|
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
| MÉZ 2006 | MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-74/409 számú előírás, | ||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
|
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV -------------------------------------------------------------------------------- Codex Alimentarius Hungaricus 1-3-74/409 számú előírás Méz -------------------------------------------------------------------------------- Honey Az előírás az Európai Gazdasági Közösségek Tanácsának 74/409/EGK számú Irányelve alapján készült. This Regulation is equivalent in technical content to the Council Directive (EEC) No. 74/409. -------------------------------------------------------------------------------- Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, 1996. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak hatályára vonatkozó rendelkezéseket az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény tartalmazza. A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait az Európai Unió gyakorlatát követve folyamatosan igazítják a fogyasztói igények változásaihoz, a tudomány és technika újabb eredményeihez. Ezért ezen előírás használata előtt győződjön meg arról, hogy a szöveg időközben nem változott-e. A változásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő közli. Az előírásokat az MSZT Szabványbolt (Budapest IX., Üllői út 25., levélcím: Budapest, Pf. 24, 1450) árusítja. -------------------------------------------------------------------------------- 1. § 1. A méz a mézelő méhek (Apis mellifera) által a virágok nektárjából és egyéb növényi váladékokból összegyűjtött, mirigyváladékukkal vegyítve átalakított és lépekben ömlesztve tárolt, mézzé érlelt termék. Lehet folyékony, viszkózus (sűrűn folyó) és kristályos állagú. 2. A mézek főbb típusai a következők: a) eredet szerint virágméz főleg virágok nektárjából származó méz; édesharmatméz leveleken, hajtásokon található édes nedvekből származó méz. Színe a világos zöldesbarnától a csaknem feketéig terjedhet. b) megjelenési mód szerint lépesméz olyan méz, amely a méhek által frissen előállított, fiasítástól mentes, zárt állapotú teljes lépben kerül forgalomba; darabolt lépesméz olyan lépesméz, amely csomagolva, méretre vágott mézes lépdarabok formájában kerül kereskedelmi forgalomba; csurgatott méz olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyernek; pergetett méz olyan méz, amelyet a fiasítástól mentes lépekből centrifugálás útján nyernek; sajtolt méz olyan méz, amelyet fiasítástól mentes lépek préselésével nyernek. 2. § A méz csak úgy hozható forgalomba, ha minden tekintetben megfelel ezen előírás és melléklete követelményeinek. 3. § 1. A méz megnevezést csak az 1. § 1. pontjában meghatározott termékre szabad alkalmazni. A méz megnevezés ezen termék megjelölésére kötelező, eltekintve a 6. § a) és b) pontjaiban előírtaktól. 2. Az 1. § 2. pontjában felsorolt nevek csak az ott leírt meghatározások szerinti értelemben használhatók. A részletes minőségi követelmények a Magyar Élelmiszerkönyv II. kötetében találhatók. 4. § A méz megnevezéssel forgalomba hozott termékhez semmiféle idegen anyagot hozzákeverni nem szabad. 5. § 1. A méznek a forgalomba hozatalakor meg kell felelnie a mellékletben felsorolt követelményeknek. A melléklet 2. pontjában a hangamézre és a heremézre előírtaktól eltérően a 3. pont szerinti ipari méz legfeljebb 25%-os természetes eredetű, azaz nem hozzáadott nedvességtartalommal is forgalmazható. 2. További követelmények: a) az élelmiszerként forgalomba hozott méz gyakorlatilag mentes legyen: a méztől idegen szerves és szervetlen anyagoktól (pl. penész, rovarok, rovartörmelékek, fiasításmaradványok, homokszemcsék stb.); b) a méz ne legyen: idegen ízű vagy szagú, erjedő vagy pezsgő (erjedésre utaló), hevített olyan mértékben, hogy a természetes eredetű enzimjei károsodtak, illetve inaktiválódtak, mesterségesen megváltoztatott savasságú; c) a méz nem tartalmazhat emberi egészségre ártalmas anyagokat. 3. Csak ipari méz megjelöléssel forgalmazható a méz akkor, ha emberi fogyasztásra alkalmas, de: a) 2. b) pont első három bekezdésében előírtaknak nem felel meg vagy a b) diasztázaktivitása, vagy a hidroxi-metil-furfurol (HMF)-tartalma nem felel meg a mellékletben előírtaknak. 6. § A méz megnevezés vagy az 1. § 2. pontja szerinti bámely megnevezés kiegészülhet az alábbiakkal: a) növényi eredetre való utalással, ha a méz túlnyomó részben a jelzett növényről származik és rendelkezik az arra jellemző érzékszervi, fizikai-kémiai és mikroszkópos tulajdonságokkal is. A mézek növényi eredetére való utalás alkalmazásának részletes szabályait a Magyar Élelmiszerkönyv II. kötete tartalmazza. b) egy regionális, területi, földrajzi eredetre utaló névvel, ha a termék teljes mértékben a jelölt területről származik. A magyar földrajzi eredetre, illetve Magyarország bármely földrajzi egységére való utalás részletes szabályait a Magyar Élelmiszerkönyv II. kötete tartalmazza. 7. § A méz eredetének, tulajdonságainak, összetételének és hamisítatlanságának ellenőrzésére alkalmas mintavételi és analitikai módszereket a Magyar Élelmiszerkönyv Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjteménye tartalmazza. 8. § Ez az előírás 1997. január 1-jén lép hatályba. MELLÉKLET A méz összetételi követelményei 1. A közvetlenül redukáló cukortartalom, invertcukorban kifejezve: virágméz esetén legalább 65% édesharmatméz, valamint édesharmat- és virágméz keveréke esetén legalább: 60% 2. Nedvességtartalom: általában legfeljebb 21% hangaméz (Calluna) és hereméz (Trifolium sp.) esetén legfeljebb 23% 3. Látszólagos szacharóztartalom: általában legfeljebb 5% édesharmatméz, édesharmat- és virágméz keveréke, akác-, levendula- és Banksia-mézek, valamint ezek keverékei esetén legfeljebb 10% 4. Vízben oldhatatlan szilárdanyag-tartalom: általában legfeljebb 0,1% préselt (sajtolt) méz esetén legfeljebb 0,5% 5. Ásványianyag (hamu)-tartalom: általában legfeljebb 0,6% édesharmatméz, valamint édesharmatmézzel kevert virágméz esetén legfeljebb 1% 6. Savfok: legfeljebb 40 milliekvivalens 1000 g mézre számítva 7. Diasztázaktivitás és HMF-tartalom a feldolgozás és a homogenizálás után: a) Diasztázaktivitás (Schade-skála szerint) általában legalább 8 kis természetes enzimtartalmú mézek esetén (pl. citrus), ha a HMF-tartalom legfeljebb 15 mg/kg legalább 3 b) HMF-tartalom legfeljebb 40 mg/kg, az a) pont második esetét kivéve. - VÉGE - |
|||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
| INFORMÁCIÓK | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
