|
1. A mesterképzés és vizsgáztatás célja
A mezőgazdaság változó viszonyaihoz alkalmazkodó,
szakmájukat jól ismerő és mesterségüket gyakorló
szakemberek részére tevékenységük magas szintű
folytatása érdekében, olyan ismeretek, jártasságok,
készségek elsajátításának lehetővé tétele,
amelynek alapján a méhészmester a méhészet
szerteágazó szakterületén vállalkozni tud.
Vállalkozását meg tudja tervezni, el tudja
indítani és azt folyamatosan működtetni,
fejleszteni képes. Pedagógiai és pszichológiai
ismeretei alapján tanulók gyakorlati képzését
fel tudja vállalni, partnereivel, beosztottjaival
megfelelően tud kommunikálni.
Munkáját a munka-egészségügyi, balesetvédelmi,
tűzvédelmi valamint a környezetvédelmi követelményeknek
megfelelően szervezi, eleget téve a tulajdonosi
és társadalmi elvárásoknak.
2. A mestervizsgára jelentkezés feltétele
2.1. A mestervizsgához szükséges alapszakképesítések
adatai:
A szakma (képesítés)
| Megnevezése |
Azonosító száma |
| |
(OSZJ) |
(OKJ) |
| Méhészszakmunkás |
|
31620306 22 2 6139 06 2 0 02 |
2.2. A mestervizsga előfeltételeként meghatározott
szakmai gyakorlat
Méhész 5 év
Megjegyzés:
A vizsgára jelentkezéshez a 2.1. és a 2.2.
pont alatti feltételek együttes megléte szükséges.
3. A méhészmester munkaterülete
A szakmához kapcsolódó tevékenységi körök
A méhészmester szakmájának gyakorlása során
önállóan – korszerű eszközökkel, az alábbi
jellemző munkatevékenységet végzi:
– méhcsaládok szakszerű kezelése a nagyobb
termeléseredmények elérése érdekében,
– méhészeti termékek (méz, viasz, virágpor,
propolisz, lépes méz, pempő, méhméreg) termelése;
méhanyák nevelése, méhcsaládok szaporítása,
méhtenyésztés,
– méhbetegségek és kártevők elleni védekezés,
– méhészeti eszközök karbantartása, javítása,
méhészeti eszközök készítése és megalkotása.
A méhészmester magasszintű szakmai, elméleti,
és gyakorlati tudása mellett jogi, pénzügyi,
piaci és adminisztrációs ismeretei birtokában
alkalmas nagyméhészetek létrehozására és
üzemszerű vezetésére. Ezzel összefüggésben
feladata:
– piackutatás,
– az adminisztrációs tevékenység, levelezés,
anyag- és készletgazdálkodás, könyvelés,
– az alkalmazott, vagy hozzá beosztott emberek
irányítása,
– a környezetvédelmi, biztonságtechnikai,
munka- és tűzvédelmi előírások feltételeinek
megteremtése, a követelmények betartása és
betartatása.
A méhészmester feladatkörébe tartozik a tanulók
gyakorlati képzése, beosztottainak és tanulóinak
emberi és szakmai irányítása.
4. Szakmai követelmények és elvárások
4.1. A méhészmester szakmája gyakorlása során
előforduló legfontosabb feladatai
– méhészet létesítése, telephely kiválasztása,
méhcsaládok elhelyezése a telephelyen, vándorlás,
– méhcsaládok kezelése, méhészeti termékek
termelése, méhcsaládok betelelése és átteleltetése
– méhanyanevelés és -szaporítás,
– méhcsaládok takarmányozása,
– méhbetegségek és kártevők elleni védekezés,
– méhészeti eszközök, gépek, berendezések
készítése, használata, karbantartása, javítása.
4.2. Szakmai gyakorlati követelmények
Munkatevékenység során:
Ismeret szintjén tudja:
– elméleti ismereteit a szakma gyakorlása
során önállóan alkalmazni és adaptálni,
– a szabványok és a jogszabályok szakterületre
vonatkozó előírásait betartani.
Jártasság szintjén tudja:
– a céljainak és a jogi előírásoknak legjobban
megfelelő állandó és vándor telephelyet kiválasztani,
– a megfelelő méhlegelőt kiválasztani,
– a körülményeknek, termelési irányának és
egyéb feltételeknek a legjobban megfelelő
kaptártípust kiválasztani,
– eldönteni, hogy milyen termelési irányok
felelnek meg az adottságainak legjobban (méz,
lépes méz, virágpor stb. termelése),
– hogyan kell az egyes méhészeti termékeket
termelni, feldolgozni, forgalmazni,
– hogyan kell különféle módszerekkel méhanyákat
nevelni,
– hogyan kell különféle módszerekkel méhcsaládokat
szaporítani,
– a méhészeti termékek termelésének, méhcsaládok
kezelésének speciális fogásait,
– felismerni a méhbetegségekre utaló jeleket,
hogy az egyes méhbetegségek leküzdésére milyen
lehetőségek vannak,
– mely eszközöket, gépeket, berendezéseket
lehet a méhészet területén alkalmazni, s
melyik közülük a korszerűbb,
– hogyan kell kaptárt, keretet, egyszerűbb
méhészeti eszközöket készíteni, karbantartani,
javítani,
– a méhészeti munka bármely területén elkövetett
hibákat felismerni, megszüntetni s újbóli
előfordulásuknak elejét venni,
– saját, és általa irányítottak munkáját
kritikusan szemlélni, a munka minőségének
javítására intézkedéseket tenni,
– a méhészszakmában elvárható magatartási
követelményeket munkája során betartani és
megkövetelni.
Készség szintjén tudja:
– alkalmazni a méhcsaládok szűkebb értelmében
vett kezelésének munkaműveleteit, füstölőt
begyújtani, kaptárt bontani, a méhcsaládban
szükséges beavatkozásokat elvégezni, kaptárt
zárni,
– az egyes termékek termelésénél a termelési
fogásokat alkalmazni a könnyebb, gyorsabb
és hatékonyabb munkavégzés érdekében; ezen
belül tudja,
– a méhcsaládok főhordásra felkészítésének
fogásait, a termelő család létrehozásának
módjait,
– a rajzás megelőzésének illetve megakadályozásának
módjait,
– az építtetés, viasztermelés módjait,
– a mézelszedés lehetőségeit, különös tekintettel
a méhek leseprésének és leűzésének módjaira,
– alkalmazni a különböző típusok fedelezőeszközöket
és pergetőket, mézszűrőket, ülepítőket, egalizátorokat,
– alkalmazni a mézkiszerelés alapvető eszközeit,
– a virágportermeléshez szükséges eszközöket
megválasztani, felszerelni, a gyűjtött virágport
szárítani, a szárított virágport tisztítani,
tárolni, minőségét megőrizni,
– a viasz kinyerésére szolgáló hagyományos
és gépi berendezéseket kezelni, velük jó
minőségű áruviaszt előállítani,
– a lépes méz különböző fajtáit jó minőségben
előállítani,
– a jó minőségű propolisz előállításának
módját,
– a méhpempő termelésének módszereit,
– a méhanyanevelés teljes munkafolyamatát
elvégezni, annak minden munkaműveletét részleteiben
ismerni, a teljes folyamatot átlátni a tenyészanyag
kiválasztásától a párzott anya felhasználásáig,
– a méhcsaládok szaporításának különböző
módszereit (seprett raj, osztott raj, fészkes
böngészett raj) gyakorlatban alkalmazni,
– a természetes rajok befogásának és betelepítésének
különböző módszereit alkalmazni
– a méhészetben adódó vészhelyzeteket pl.
vándorlási baleset,
– méhmérgezés, méhszúrásból adódó baleseteket
és káreseteket helyesen megoldani,
– a méhek viselkedéséből és egyéb külső jelekből
a méhcsalád állapotára, a gyűjtésre, rendellenességekre,
betegségekre stb. következtetni,
– ismeretei alapján betartani és betartatni
a környezetvédelmi, biztonságtechnikai, munka-
és tűzvédelmi követelményeket.
4.3. Szakmai elméleti követelmények
Ismeretszinten tudja:
– a méhészszakma gyakorlásával kapcsolatos
minden folyamat és eljárás fizikai, kémiai,
biológiai, biokémiai összefüggéseit,
– a mézelő méh fajait és a legfontosabb európai
fajtákat,
– hogy léteznek különféle kaptárrendszerek,
s hogy mik a legfőbb különbségek, melyek
az előnyeik, illetve hátrányaik,
– a világ méhlegelőinek legfontosabb és legjellemzőbb
növényeit, hogy melyek a nagy méztermelő
országok, s mik az ottani méhészkedés legfontosabb
jellemzői,
– a méhészetben alkalmazott eszközök, gépek,
berendezések működési elvét,
– a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi
feltételeire vonatkozó előírásokat.
Megértés szintjén tudja
– a szakma gyakorlásához szükséges összes
tudnivalót, beleértve a méhbiológiai alapismereteket,
a növények mézelésével, a virágporral, a
méhek kezelésével, takarmányozásával, az
egyes méhészeti termékek előállításával és
forgalmazásával kapcsolatos ismereteket is,
– a méhészetben használatos összes eszközt
és gépet, valamint azok működési elvét,
– felismerni küllemi bélyegek alapján a fontosabb
európai méhfajtákat a méhészeti termékek
minőség-ellenőrzésének módjait,
– felismerni a méhészetben használt gépek
hibáit, s legyen képes az alapvető hibák
kijavítására,
– a méhek takarmányozásához használt anyagok
elkészítési módját, adagolását, használatának
idejét és módját,
– hogyan és milyen szerekkel kell a méhcsaládokat
gyógykezelni, melyik betegség ellen milyen
gyógyszert kell használni,
– hogyan kell nyúlós, vagy amerikai költésrothadás
fellépése esetén eljárni, mi a zárlati intézkedés
tartalma, hogyan kell a fertőzött dolgokat
megsemmisíteni, s a fertőtlenítést elvégezni,
– hogyan kell az enyhe, vagy európai költésrothadás
fellépése esetén eljárni, mi a zárlati intézkedés
tartalma, hogyan kell a fertőzött dolgokat
megsemmisíteni, és a fertőtlenítést elvégezni,
– hogyan kell az egyes betegségek fellépése,
és méhmérgezés (növényvédelmi kár) esetén
hivatalosan mintát venni, valamint hogyan
kell a kárt felmérni, rendezni,
– a gépekkel szemben támasztott munkavédelmi
követelményeket a vándorlási illetve üzemi
balesetek során felmerülő teendőket és kötelezettségeket,
– a higiéniai előírásokat,
– a méhészetre vonatkozó jogszabályokat,
– a biztonságtechnikai, a munka-, a tűz-
és környezetvédelem általános szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
– a méhcsaládok kezelésének biológiai alapjait,
– a fontosabb termelési fogásokat a méhészeti
termékek teljes skáláján,
– az anyanevelés biológiai alapjait, az anyává
válás okait, minőségi anyák előállításának
elvi tényezőit,
– az összes méhészeti eszköz rendeltetését,
működési elvét, a hibák felismerésének módjait,
a meghibásodott eszközök javítását (kivéve
a speciális szakképesítést igénylő javításokat),
– a minőségi méhészeti termékek előállításának
technológiáit,
– a szerteágazó méhészeti munka során előforduló
környezetvédelmi, tűz- és munkavédelmi előírásokat
alkalmazni.
5. A mestervizsga részei és tartalmi jellemzői
Méhészmestervizsgát tehet az a természetes
személy, aki:
– elsajátította a szakmája magas szintű gyakorlásához
szükséges szakmai, gyakorlati, elméleti ismereteket,
valamint vállalkozási ismereteket és pedagógiai
alapismereteket,
– képes munkáját magas színvonalon, önállóan
végezni és beosztottjai munkáját irányítani,
vállalkozást fenntartani,
– alkalmas tanulók gyakorlati foglalkoztatására,
képzésére, vizsgára való felkészítésére,
nevelésére.
5.1. A mestervizsga szervezeti rendje
A méhészmestervizsgát az Agrárkamara és az
érintett felügyeleti hatóságok által kinevezett
Mestervizsga Bizottság előtt lehet tenni.
A mestervizsga részei
5.1.1. Írásbeli vizsga
5.1.2. Gyakorlati vizsga
5.1.3. Szóbeli vizsga
5.1.1. Szakmai írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsga kérdéseit a Magyar Agrárkamara
állítja össze. Kezelésük a részletes vizsgaszabályzat
szerint történik. A feladatok a vizsgatantárgyak
követelményrendszerére épülnek.
Az írásbeli feladat megoldására minimum 3
órát, maximum 5 órát kell biztosítani.
Annak a jelöltnek, aki a maximálisan adható
pontszám 50%-át nem éri el, a vizsgát folytathatja,
de az írásbelit meg kell ismételnie.
5.1.2. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsga menetét a vizsgahelyszín
előzetes megtekintése után a vizsgabizottság
elnöke határozza meg.
A gyakorlati vizsga tényleges méhészeti feladatok
megoldásából áll. Gyakorlati vizsgát csak
április 20. és augusztus 31-e között lehet
szervezni.
Minden jelölt vizsgázik tételhúzás alapján.
Az egyes gyakorlati feladatokra fordítható
időt a helyi feltételek függvényében a vizsgabizottság
elnöke határozza meg, de a feladat elvégzésére
legalább 1-1 óra, összesen 4 óra fordítható.
A gyakorlati vizsgarészek szervesen nem tartoznak
össze, térben és időben szétválaszthatók.
A gyakorlati vizsga tételeit a Magyar Agrárkamara
által kiadott vizsgafeladatok alapján kell
összeállítani.
A szakmai gyakorlati vizsga folyamán a gyakorlati
feladat keretében alkalmazni kell a kérdéssel
kapcsolatos munka- és környezetvédelmi szabályokat.
A mestervizsga részét megelőzően munkavédelmi
oktatást kell tartani a jelöltek részére.
Az a jelölt, aki a gyakorlati vizsgarészen
nem éri el az 50%-os teljesítményt, annak
minősítése nem megfelelő és a vizsgát nem
folytathatja.
A gyakorlati vizsgarész lezárása után a jelölteket
tájékoztatni kell az eredményről.
5.1.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga helyét a mestervizsga-bizottság
jelöli ki. A szóbeli vizsga rendjét a Vizsgabizottság
Elnöke határozza meg a szóbeli vizsga megkezdése
előtt. A vizsga rendjéről tájékoztatni kell
a jelölteket.
5.1.3.1. Szakmai szóbeli vizsga
A szóbeli vizsgán a mesterjelölt tételt húz,
amely 4 témakört ölel fel.
– méhészeti növény- és állattan
– méhészeti termeléstechnológia
– méhegészségügyi és jogi ismeretek
– méhészeti anyag- és eszközismeret
Számot kell adni a vonatkozó munka-, tűz-
és környezetvédelmi ismeretekről is.
5.1.3.2. Vállalkozási ismeretek
A vizsgabizottság előtt számot kell adni
a vállalkozás tervezéséhez, beindításához,
fenntartásához, vezetéséhez, fejlesztéséhez
szükséges jogi, közgazdasági, piaci, könyvelési
szabvány és áruismereti, adózási, üzleti
partnerkapcsolati ismeretekből.
Vállalkozási ismeretek tantárgy vizsgája
írásban is lefolytatható.
5.1.3.3. Pedagógiai ismeretek
A szóbeli vizsga keretében alapvető pszichológiai,
didaktikai, szakmódszertani, pedagógiaelméleti
kérdésekből kell számot adni a jelölteknek.
A mestervizsgán a Magyar Agrárkamara által
kiadott tételeket kell alkalmazni.
A jelölteknek minden tantárgyból legalább
20 perc felkészülési időt kell biztosítani.
A mesterjelölt önállóan számol be a tételből.
A felelet elhangzása után a vizsgabizottság
tagjai további szakmai kérdéseket tehetnek
fel.
Az a vizsgázó, aki valamelyik tantárgyból
50%-os teljesítményt nem ér el, nem felel
meg, de az adott tantárgyból javítóvizsgát
tehet.
5.2. A mestervizsga minősítése
A mestervizsgán elérhető minősítési fokozat:
– megfelelt,
– nem felelt meg.
Megfelelt az a jelölt, aki mind a gyakorlati,
mind az elméleti vizsgarész valamennyi tantárgyából
50%-ot meghaladó eredményt ért el.
Nem felelt meg az a jelölt, aki gyakorlati
vizsgarészen valamelyik munkafeladatot nem
megfelelt szinten teljesített, vagy az elméleti
vizsgarészen egy tantárgyból nem érte el
a megfelelt szintet.
5.3. Javító – pótló vizsgára vonatkozó előírások
Meg kell ismételnie teljes egészében a gyakorlati
vizsgát annak a jelöltnek, aki a gyakorlati
feladatok közül bármelyiket nem megfelelő
szinten teljesítette.
Az elméleti vizsgarészben abból a tantárgyból
kell javítóvizsgát tenni, amelyből a jelölt
nem felelt meg.
5.4. A mestervizsga alóli felmentés feltételei
A gyakorlati vizsga alól felmentés nem adható.
Az elméleti vizsgán – a jelentkező kérelmére
– a mestervizsgát szervező, az egyes vizsgatárgyaknak
megfelelő szakirányú felsőfokú képesítéssel
rendelkezőknek a Kiegészítő Vizsgaszabályzatban
meghatározott módon felmentést adhat.
5.5. A mestervizsga szervezése
Mestervizsgát csak olyan oktatásra jogosult
szervezet, intézmény szervezhet, amely rendelkezik
a vizsgáztatáshoz szükséges tárgyi és személyi
feltételekkel, az oktatási intézményekre
előírt iratkezelési szabályzata van, és a
területileg illetékes Agrárkamara jogosultnak
minősítette.
5.5.1. A mestervizsga tárgyi feltételei
A mestervizsga tárgyi feltételei a Magyar
Agrárkamara által kiadott gyakorlati vizsgakérdések
határozzák meg, különösen szükségesek az
alábbiak:
Gyakorlati vizsga csak olyan méhészetben
tartható, ahol a méhcsaládok száma legalább
100 db, és a méhészetben a méhméreg-termelést
kivéve valamennyi méhészeti termék (méz,
lépes méz, viasz, virágpor, propolisz, anyanevelés
és pempőtermelés) termelésére és feldolgozására
lehetőség van. Ezen kívül rendelkezésre áll:
– a vizsgafeladatok megoldásához szükséges
mennyiségű fajta eszköz és anyag,
– műhely, ahol az eszközkarbantartási, javítási
stb. feladatokat el lehet végezni,
– pergetőhelyiség és raktár.
5.5.2. A mestervizsga személyi feltételei
A mestervizsga-bizottságban csak olyan személy
vehet részt, aki
– az adott területen elismert szakember,
– oktatási és vizsgáztatási tapasztalatokkal
rendelkezik,
– az illetékes Agrárkamara arra alkalmasnak
találja.
A segítő tanároknak szakirányú felsőfokú
végzettséggel és pedagógiai képesítéssel
kell rendelkezniük.
5.6. Iratkezelési szabályok
A mestervizsga iratai (oklevél, törzslap,
osztályozóív) köziratnak számítanak, ezért
ezek kezelésére, kiadására vonatkozó jogszabályokat
be kell tartani. Csak olyan szervezet alkalmas
a mester képesítésével kapcsolatos előírásainak
betartására, ahol a vizsgairatok titkos kezeléséhez
szükséges feltételekkel, valamint törvényes
selejtezési és levéltárba történő átadási
lehetőséggel rendelkeznek.
Emiatt a szakmai felkészítéssel és a mestervizsgával
kapcsolatos iratok, levelek és egyéb küldemények
iratkezelésére, irattárba helyezése, selejtezésére,
levéltári átadásra, továbbá a vizsgabizottság
határozatainak záradékolására a törzslapon
vagy az oklevélben bejegyzések javítására,
illetőleg névváltozás esetén alkalmazandó
eljárásra az oktatási intézmények működtetéséről
kiadott, valamint a szakmai vizsgáztatás
általános szabályairól és eljárási rendjéről
kiadott jogszabályok az irányadók.
6. Záró rendelkezések
A vizsgáztatás jelen követelményben nem szabályozott
kérdésekre a 10/1993. (XII. 31.) MüM rendelet,
a Gazdasági Kamarák 2. számú közös közleménye,
valamint a Magyar Agrárkamara Mestervizsga
kiegészítő Szabályzata az irányadó.
A mestervizsgára való szervezett felkészítés
lehetőségét minden jelentkezőnek biztosítani
kell. A szervezett felkészítést csak olyan
oktatásra jogosult szervezet, intézmény szervezhet,
amely rendelkezik a vizsgáztatásra előírt
tárgyi és személyi feltételekkel.
MÉHÉSZMESTER
MESTERVIZSGA HELYEK
| Megye |
Iskola neve |
Iskola címe |
| Baranya |
Újhelyi Imre Mg. Szakközépsikola |
7940 Szentlőrinc, Erzsébet u. 1. |
| Komárom-Esztergom |
Jávorka Sándor Szakközépiskola |
2189 Tata, Új út 19. |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Vay Ádám Gimnázium és Szakképző Intézet |
4561 Baktalórántháza, Naményi u. 7 |
| Tolna |
Vályi Péter Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola
|
7091 Tamási, Deák F. u. 6-8. |
|