MÉZ 2006   MAGYAR MÉZ, Az Agrármarketing Centrum kiadványa

A magyar nép közel három évezrede, már a közös finn-ugor őshazában ismerte a méhet és a mézet. Olyan úton vándoroltak őseink nyugat felé, ahol mindvégig kapcsolatban lehettek a méhekkel, hiszen a méhek nem erdei állatok, számukra a ritkás liget a legkedvezőbb.
A vándorlás nem folyamatos és szüntelen menetelés volt, hanem többlépcsős nyugat-felé húzódás. Közben volt lehetőség állattenyésztésre, növénytermelésre. A méhészkedés a kor színvonalán egyszerű méhvadászatot jelentett. Lényege a méhcsaládok felkutatása és termékeik megszerzése, felhasználása volt. Ebből az időből származik méh és méz szavunk

Várjuk az önálló méztermelők jelentkezését, akiknek még nincs weboldaluk, vagy  már elkészült weboldalaikat áthelyeznék hozzánk. Természetesen a már működő weboldalak másodlagos közlésésre is van lehetőség, a POINTERNET nem törekszik kizárólagos közlési lehetőségekre.

   


Az Agrármarketing Centrum kiadványa





A magyar nép közel három évezrede, már a közös finn-ugor őshazában ismerte a méhet és a mézet. Olyan úton vándoroltak őseink nyugat felé, ahol mindvégig kapcsolatban lehettek a méhekkel, hiszen a méhek nem erdei állatok, számukra a ritkás liget a legkedvezőbb.
A vándorlás nem folyamatos és szüntelen menetelés volt, hanem többlépcsős nyugat-felé húzódás. Közben volt lehetőség állattenyésztésre, növénytermelésre. A méhészkedés a kor színvonalán egyszerű méhvadászatot jelentett. Lényege a méhcsaládok felkutatása és termékeik megszerzése, felhasználása volt. Ebből az időből származik méh és méz szavunk.




A Kárpát-medencébe érkezve és ott letelepedve még sokáig a méhvadászat jelentette a méhészkedést. A környező népekkel egyidejűleg tértek át őseink a köpü és a kas használatára. A mézet a mézeskalácsosok, orvosok, patikusok, kuruzslók dolgozták fel, a viaszt a gyertyaöntők vásárolták. Az okmányokra függesztett pecsétek is viaszból készültek.





Mátyás király idejében az egy főre eső méz- és viaszfogyasztás nagyobb volt, mint nálunk mostanában és mégis jelentős kivitelt folytattak.
A török uralom alatt a lakosság és a méhcsaládok száma is csökkent, ugyanakkor az erdélyi fejedelmek a méz- és viaszexport monopóliumából tartottak fent közintézményeket. Követeik mézeskalácsot vittek ajándékba a török portának.
Az osztrák elnyomás hatására csökkent a méz- és viaszkereslet, nőttek a méhészet adóterhei, így a méhészkedést vagy abba kellett hagyni, vagy szakszerűbbé, eredményesebbé kellett tenni. Az utóbbi történt. Mária Terézia uralkodása alatt méhésziskolák nyíltak, megszűnt a méztized, az adózás kedvezett a 10 kasnál nagyobb méhészeteknek.

A nagy folyamszabályozási munkálatok előtt az ország jelentős részét kitevő Alföld mocsaras, tölgyligetes terület volt, ami a legkiválóbb méhlegelőt biztosította. Az Ecsedi láp lecsapolása, a Tisza szűkebb mederbe szorítása leszállította a talajvíz szintjét, kihaltak az erdők, szikesedni kezdett a talaj, a méhészkedés az ország peremvidékén vált jelentősebbé. A méhek, tenyésztési beavatkozás nélkül alkalmazkodtak a helyi adottságokhoz úgy, hogy az idők során az ősi magyar méh beleolvadt a krajnai fajtába és létrehozta a krajnai pannon változatát. Ez a mi méhünk most is.



A mi méhünk tavasszal robbanásszerűen megnépesedik, a tenyészidőszak alatt szaporodása a méhlegelő adottságaihoz alkalmazkodik, rendkívül szelid, messzire repül, jól tájékozódik, szorgalmasan gyűjt, ritkán rabol, a telet még a kisebb létszámú családok is át tudják vészelni.


A méz és egyéb méhészeti termék minősége már kevésbé rajtuk, inkább elsősorban gazdájukon és annak felszerelésén múlik. A minőség elengedhetetlen feltétele a szaktudás és a korszerű technológia.
Rendelkezünk-e ezekkel a feltételekkel? Általában igen, de tudatosan törekszünk arra, hogy a szaktudást és a korszerű felszereltséget állandóan fejlesszük.
Néhány méhészeti kutató, szakíró elnyerte a tudományos fokozatok legfelső szintjét, ami szép eredmény, de emellett szükségét érezzük a termelő méhészek általános szakmai színvonalának állandó emelését.
A technikai felszereltség, különösen az utóbbi időben gyorsan fejlődött, de tudjuk hogy a korszerű eszköztárat, technológiát állandóan fejleszteni kell, hogy a modern kor színvonalán maradhassunk.

A vándorlásra nagy szükség van. Ez is sokat változott az ökrösszekértől, vasúti kocsin át a mobil méhesházakig. A vándorlás jelentőségének elismerése mellett belátjuk, hogy egyre nagyobb szerepe van és lesz a méhlegelő tudatos és tervszerű fejlesztésének, javításának, folyamatossá tételének.
Valamennyi változtatást, fejlesztést egyszerre, párhuzamosan végezzük annak érdekében, hogy az elismert magyarországi méz továbbra is keresett és megbecsült áru legyen a világ piacain




A fejlődés konkrétan, számokban fejezhető ki. Magyarország helyzetét és annak alakulását szemléltetik a következő adatok:
1996 1997 1998 1999
Méhészetenkénti méhcsalád 39 41 41 48
Méhészetek száma 15.372 15.677 16.672 17.08
Méhcsaládok száma 604.797 642.41 690.34 806.539
Összes méztermés 7.673 10.591 10.445 20.50


Ezekből a számsorokból világosan kitűnik, hogy Magyarországon fokozódik a méhészkedési kedv.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése és társadalmi szerkezete alapján a meglehetősen jól körülhatárolható, méhészetileg eléggé egységesnek nyilvánítható területek az ország méhészeti térképét mozaikossá teszik. Ennek ismeretében a méhészek többsége tervszerűen vándorol, különválasztja az egyes körzetekben gyűjtött mézet. Így keletkeznek a tájjellegű mézminták. Azok a méhészek, akik helyben maradnak, természetesen szintén tájjellegű mézet állítanak elő. Ilyenkor a méz eredetét helynévvel is jelölik. Például: nyírségi akácméz, mecseki hársméz, mezőföldi napraforgóméz, stb. Amikor a méhészek úgy vándorolnak, hogy ugyanarról a növényfajról több vidéken is gyűjtenek nektárt, akkor nem jelölik a méz földrajzi származását, csak növényfaji eredetét tüntetik fel: akác, hárs, napraforgó, stb. méz. Az a különleges éghajlat, ami a Kárpát-medencében elősegíti a gyümölcsök, gyógynövények, borok és természetesen mézfajtáink értékes beltartalmának kialakulását, erős mennyiségi ingadozást is okozhat. Megnyugtató viszont az ország kereskedő partnerei számára, hogy az export sokkal egyenletesebb, mint a termésátlag, mert gyengébb termelési eredmények esetén nagyobb százalék kerül külföldre. Természetesen a világpiaci helyzet, a változó igények a mi exportlehetőségeinket is befolyásolják
.



Minden, méhek előállította mézünk értékes. A hazai flórában nincsenek káros, esetleg emberre mérgező nektárt adó növényfajok. Érvényesülnek a méz sajátságos élettani hatásai, mint például enyhe lágyító (laxáns) tulajdonsága, ami különösen az ülőfoglalkozású és az idősebb fogyasztók számára fontos. A méz szervezetünkre ártalmatlan fertőtlenítőszer, mert a méh garatmirigyéből származó glükózoxidáz nevű enzim a szőlőcukrot glükózsavra és hidrogénperoxidra bontja. A hidrogénperoxid antibiális tulajdonságáról ismert, amit nemcsak belsőleg értékesíthetünk, de terjedelmes, felszínes sebek gyógyítására is kiváló eredménnyel hasznosíthatunk. A szem gyulladásait higított mézes tamponnal gyógyíthatjuk.

A glükózsav (de más sav is) a méz emésztésre gyakorolt kedvező hatását biztosítja. Ezért nem okoz étvágytalanságot a méz fogyasztása.
Az aromaanyagok (eddig a mézből 120 féle ismert) kölcsönzik az egyes mézfélék jellegzetes ízét és javítják az étvágyat.
A méz színanyagai igen változatosak. A friss méz sötétebb színe egyenes arányban van ásványianyag-tartalmával, de világos helyen üvegben tárolva, vagy felmelegítés miatt érték-javulás nélkül képes sötétebbé válni.

Egyes fajtamézekben zsírsavak is vannak. Például a gesztenyeméz éppen ezért alkalmas trombózis, artritisz, nőgyógyászati betegségek és fertőzések gyógyítására.
Az ásványi anyagok mennyisége és összetétele elsősorban a növényfajoktól, de bizonyos mértékig a talajtól is függ. A Magyarországon termelt és vizsgált almamézben pl. 16 féle elemet mutattak ki. Ennek a méznek feltűnő a kálciumtartalma. A gesztenyeméz a többinél több vasat tartalmaz.

A méz vitamintartalma nem jelentős. Ebből a szempontból csak a mentaméz emelkedik ki.
A méz nagyobbrészt cukrokból áll, amelyeknek többsége monoszaharid. Ezek közül a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz) a legfontosabbak. A szőlőcukor gyorsan, a gyümölcscukor lassan szívódik fel, ezért a méz a hasnyálmirigyet nem kényszeríti olyan hirtelen inzulin-termelésre, mintha egyetlen szaharidot tartalmazna.
A tárgyilagos vizsgálódók megállapították, hogy a vádaskodásokkal ellentétben nem a méz okoz fogszuvasodást, a kövérek nem a méztől híztak meg és hogy a legkevésbé a méz okozza a botulizmus nevű gyermekbetegséget.
Magyarországon három kimagasló jelentőségű mézelő növényt tartunk számon. Ezek a virágzás sorrendjében: repce, akác, napraforgó. Fajtamézeik mennyisége (t-ban) a következőképpen alakult az utóbbi években:

Év Repceméz Akácméz Napraforgó-méz Vegyes ésegyéb Összes
1996. 568 3.718 1.545 1.832 7.673
1997. 815 3.675 2.569 3.542 10.591
1998. 634 5.321 2.016 2.474 10.445
1999. 857 11.636 2.925 4.059 19.477

Nézzük meg egyenként ezeknek a fajtamézeknek jellegzetes tulajdonságait
.
Repceméz

Magyarország egész területén folyik repcetermelés, de legeredményesebben a Dunántúl déli és nyugati megyéiben foglalkoznak vele. Ebben a régióban a méhészek 72-60 százaléka vándorol repcére, míg ugyanez az érték országosan 32%.
Az olajrepce vetésterülete évek óta 30.000 hektár felett van, melynek jelentősége a "biodisel"-program miatt még fokozódhat. Hektáronkénti mézhozama 100-200 kilogramm között ingadozhat.
A repce méze gyorsan, finomszemcsésen kristályosodik. Színe halvány sárga. Kristályosan még világosabb. Nagyon édes, de emellett van a nyíló repcetáblára emlékeztető enyhe illata. Savtartalma annyira alacsony, hogy a gyomorsav-túltengésben szenvedőknek is ajánlható.
Hazai fogyasztóink elsősorban olcsóságát értékelik, de éppen ez az oka, hogy a méhészek nem mindig tartják meg tisztán, hanem összecsapják a vegyes virágmézzel, olykor eltávolítják ugyan a repcemézes kereteket, de az akác után, hordásszegény időben visszateszik a kaptárba, feletetik a méhekkel.
Ha lenne megfelelő ára és jó piaca - jelentősen több tiszta repceméz kerülhetne forgalomba
.



Akácméz

A Magyarországon előállított mézek közül világszerte ez a legismertebb. A magyar akácméz azért vívhatta ki ezt az elismerést, mert itt volt eddig egész Európában a legkiterjedtebb akácfaállomány. Míg hazájában (Észak-Amerika) ritkás ligetekben fordul elő, nálunk összefüggő erdőségeket alkot. Egyes vidékeinken második hazájára talált, amit mutat feltűnő vitalitása és az, hogy számos változatot hozott létre viszonylag rövid idő alatt.
A helyi változatok és a különféle talajok hatására egyes régiókra jellemző mézmintákról beszélhetünk. Ezek közül legnevezetesebb a nyírségi akácméz. Jellemző, hogy a nyírségi erdőterület 78.100 hektárjából 36.300 hektár (46,5%) az akác.
A gyengén humuszos öntéstalajon, vagy rozsdabarna erdőtalajon tenyésző akácfák méze kristálytiszta, egészen enyhén sárga, vagy egyes évjáratokban zöldes árnyalatu. Az akácméz illata enyhe; íze a legtöbb méznél édesebb, míg savtartalma a többi méznél alacsonyabb. Mivel a szőlő és a gyümölcscukor aránya benne 1:1,4-hez, csak lassan (4 éven túl) kristályosodik ki. Diszaharid tartalma elég magas: 5-7 százalék.
Enyhe íze miatt szívesen használják süteményekbe. A nyírségi lakosság főleg nyersen, csemegeként fogyasztja, de készítenek (főleg a "hulladék"-ból) pálinkát, mézesbort és mézbort is.
A helyi méz különleges tisztaságát az biztosítja, hogy az akác virágzásának idején a nyírségi akácerdők közelében alig fordul elő mezőgazdaságilag művelt terület és nincs olyan elvonó növény, mint például a repce. (A késői repce virágzása belenyúlhat a korai akácéba.) Az is sokat számít, hogy az ottani méhészek alig vándorolnak más régiókba.
A magyar akácméz egyik változata a mezőföldi akácméz. A Mezőföld a Nagyalföldnek a Dunán keresztül nyugatra túlnyúló széle: Közép-Dunántúl régiója. Itt az összes erdőterület (49.559 hektár) 13,7 százaléka (6.820 hektár) akácos. A vidék jellemző talajai: csernozjom, kilúgozott csernozjom és humuszos homoktalajok.
A mezőföldi akácméz kellemesen édes, enyhén aromás, akácvirágra emlékeztető illatú, tartósan folyékony állagú, roboráló és fertőtlenítő hatású. A méz színe világosssárga, néha halványan zöldes árnyalatú. A kismértékű eltérést az egyes évek eltérő időjárása okozza. Glüköz-fruktóz aránya 1:1,65.
Míg a nyírségi méhészek a magas szállítási költségek miatt nem vándorolnak, addig a mezőföldi akácosok kisebb terjedelme miatt oda nem vándorolnak máshonnan, ezért az eredmény mindkét régióban: tiszta, helyi akácméz.
Bakonyi akácméz. A Közép-Dunántúl jellegzetes méze. A Bakony a Magyar Középhegység része. Talajtípusai: barna redzina, savanyú, valamint agyagos bemosódású barna erdőtalajok. Éghajlata átmenet a mediterrán és a kontinentális között, de néha atlanti hatás is érvényesül.
Akácerdeinek összterülete 15.777 hektár, ami nagyobbrészt Veszprém megyére esik, de részesül belőle Komárom és kisebb mértékben Fejér megye is.
A bakonyi akácmézre jellemző a csaknem víztiszta, vagy az egészen világos-sárgás árnyalat.
A bakonyi méz víztartalma is az időjárás függvénye, de a méhészek mindig úgy időzítik a pergetést, hogy a nedvességtartalom ne haladja meg a 19 százalékot. Így a bakonyi akácméz szaharóz tartalma nem lépi túl a 10 százalékot. Az akácpollen aránya általában 10-20 százalék közötti, de előfordult már 38 százalékos is, ami az akácvirágok pollenszegénysége mellett kimagasló érték. A virágpor nem befolyásolja a méz élvezeti értékét, de a kereskedelem figyelembe veszi, mert igazolja az áru eredetét
.
Valamennyi akácméz a lépesmézek alapja és ugyancsak az adja hozzá a töltőmézet.
A jövőben a rózsaszín-akác tudatos elterjesztésével tovább fokozható a magyar akácméz-export.

Napraforgóméz

A napraforgó vetésterülete 1999-ben már 530.000 hektárra növekedett, ami azt jelenti, hogy hazánk régiójában nagy arányban termesztették, mégis két terület különösen kiemelkedik: a Mezőföld és a Hajdúság. Példaként ismerjük meg a mezőföldit.
Ez a terület a Közép-Dunántúl, amibe beletartozik Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye.
A régióra jellemző a nagymértékű besugárzás, a napsütéses órák száma 2000-2050 között szokott lenni. A csapadék átlagosan 561 mm; ebből 314 a tenyészidőre jut.
A régióban napraforgót elsősorban csernozjom talajon termesztenek. A legjobb földeken a humuszréteg vastagsága eléri a 100-150 cm-t.
A mezőföldi napraforgóméz aromás, ízletes, esztétikus; közepesen gyorsan kristályosodó. Színe a flavonoidok mennyiségétől függően az aranysárgától a narancssárgáig terjed. Illatos. A méz ízét az aromaanyagok összetétele és mennyisége határozza meg. Ezek szerves savak, alkoholok észterei, aldehidek és ketonok lehetnek. A mezőföldi napraforgóméz sajátságos ízű, kellemesen aromás; a napraforgó termésének ízéhez hasonlítható.
A napraforgóméz víztartalma 17-19 százalék. Néhány hónapos tárolás után két fázisra válik szét: felül folyékony, alul kristályos. A méz répacukor-tartalma jelzi a természetes eredetet. A jó termelői napraforgóméz répacukor-tartalma nem haladja meg az 5-7 százalékot.
A mézben lévő cukrok közül a hexozokra jellemző, hogy melegítés hatására hidroxi-metil furfurol-lá (HMF) alakulnak át. A pergetés utáni napraforgóméz HMF-értéke 0,1-0,2 mg %, amely később gyengén növekszik.
A fajtamézek eredetének megállapítása pollen-analizissel történik. A napraforgó gömbölyű, sok tűszerű nyúlvánnyal díszített virágporát könnyű megkülönböztetni a többi pollentől. A napraforgóméz pollenaránya általában 35-40%.
A napraforgóméz savas kémhatásu - pH értéke 4,5-3,6 között változhat.
A méhek garatmirigyéből származó kétféle amiláz bontja a keményítőt. Ennek mértéke az ún. diasztáz aktivitás. A napraforgóméznek közepes a diasztáz aktivitása, de legalább 10,9-nek kell lennie.
A méz diasztáz értéke 20 Celsius fok körül tárolva alig csökken, viszont magas (50oC feletti) hőmérsékletre melegítve az enzim gyorsan elbomlik.
A mezőföldi napraforgóméz 67 százalékát 1998-ban a magánkereskedők vásárolták fel, 33 százalék termelői mézként került értékesítésre.
A Mezőföldön 10 év átlagában 20 kg/család pergethető méz volt elérhető. A régió 810 méhésze 50.000 méhcsaláddal átlagos időjárási körülmények között 1.000 tonna napraforgómézet termelhet.
A napraforgóméz alul elhelyezkedő nagy, kemény kristályait apróra zúzva, a folyékony fázissal elegyítve készül a krémméz. Ez a forma tetszetősebb, kezdik nálunk is megkedvelni.
A napraforgótermelés jövője a termést felvásárló monopolhelyzetű külföldi vállalattól függ.
-.-

Táblázatunkból látszik, hogy az évenkénti termésmennyiség országos viszonylatban kevésbé ingadozik, mint az egyes, feltüntetett fajtamézeké. Például az 1998-as év a napraforgóra nézve tragikus volt, mert a bélsorvadás (Diaporthe helianti) kórokozó gombája súlyos kárt okozott az egész országban. A napraforgóméz mennyisége ezért csökkent; a repceméz viszont főleg névleg csökkent, mert egy része a vegyesbe került. Az össz méztermelés kisebb mértékű ingadozását a méhészek találékonyságának köszönhetjük. A napraforgó virágzása után még nyílik egy lehetőség: az aranyvessző.

Aranyvesszőméz

Ebbe az elnevezésbe háromféle növényt foglalunk össze: közönséges aranyvessző (Solidago virga-aurea), kanadai aranyvessző (S.canadensis) és magas aranyvessző (S.gigantea). Mézüket nem kezeljük külön. A szeptemberig virágzó növények az utolsó nektárgyűjtési lehetőséget jelentik.
Az utóbbi 20-25 évben fokozott sebességgel terjedő szolidágó-fajok az ország csaknem minden folyójának galériájában, vizesebb medencéjében megtalálhatók, de fajtamézet főképpen két régióban gyűjtenek róla rendszeresen.
I. Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron megye, itt főképpen a Hanság; Vas megye - ott elsősorban a folyók mente)
II. Dél-Dunántúl (Somogy megye, főképpen a Nagy-berek; Baranya megye, pl. a Dráva-mente)
A szolidágóméz aranyszínű, sűrűn folyó, majd mivel kristályosodásra hajlamos - finom-szemcsés. Íze zamatos, lágy, jellegzetes.
A múló év eredményeitől függően a méhészek keveset törődnek az aranyvesszővel, vagy messze földről is vándorolnak rá. Ha a közelükben tömegesen virágzik a szolidágó, a méhek gyűjtenek róla, a méhész pedig dönt: vagy kipergeti az egészet és helyette cukorral etet, vagy mind hagyja a méhek téli eledelének. Ez is egy módja az átlagos termés és jövedelem biztosításának.
-.-
A magyar mézek ismertetése nem lenne teljes a selyemkóróméz bemutatása nélkül.
Selyemkóróméz

A selyemkóró (Asclepias syriaca) Észak-Amerikából került hozzánk az I. világháború után mint textilnövény. Nem vált be, de ittmaradt, agresszívan terjedt és ma már ezerhektáros területeket foglal el a laza kötésű talajokon.
A selyemkóró méze erős illatú, akárcsak szép, húspiros virágai. Íze rendkívül intenzív, szinte fűszer. A méz színe egészen világos. Jó tárolási körülmények között csak kétéves korában kristályosodik ki. Klinikai kisérletek szerint gyulladás-csökkentés tekintetében a második leghatásosabb mézfajta.
Igazi finomság. Csak változatlan formában, nyersen illik fogyasztani. Erős ízével javítani lehet más mézfajtákat.
A selyemkóró méze azért nem keveredik másokkal, mert nagy területeken monokultúrálisan található, mivel maga körül csaknem minden fajt kiszorít.
A selyemkóróméz igazi hungarikum. Jó lenne, ha a külföldi kereskedők és fogyasztók is megismernék ezt az egészen különleges csemegét.

Különlegességek közé soroljuk a medvehagyma mézét.

Medvehagyma-méz

A medvehagyma (Allium ursinum) az utolsó eljegesedés óta erősen visszahúzódott, de néhány jelentősebb termőhelyen olyan tömegesen tenyészik, hogy fajtamézet lehet róla gyűjteni.
Legnevezetesebb régiója a Dél-Dunántúl, közelebbről Baranya megyében a Mecsek hegység.
A medvehagyma-méz a legtisztább fajtamézek közé tartozik. Bár áprilisban már többféle növény virágzik, de nem a bükkösökben. Nektárja édesharmattal sem keveredhet, mert kora tavasszal még nem szaporodhattak el a fák szívó szájszervű kártevői.
A medvehagyma-méz akkor lesz része a vegyes virágméznek, ha az érdeklődés hiányában nincs rá vevő és a felvásárló szervezet sem tart rá igényt. Megjegyzendő, hogy 1986-tól már akadt egy méhész-kereskedő, aki rendszeresen termel és árul tiszta medvehagyma-mézet.
A vöröshagymával való rokonsága és mézének hasonlósága alapján joggal feltételezhető, hogy szintén gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre.
A méhek rendkívüli intenzitással látogatják az ernyőszerűen csoportosult fehér virágokat. Ilyenkor a kaptárak előtt is érezhető a hagymaszag, de a mézen a pergetés után már nem tapasztalható a jellegzetes illat.
A méz nagyon kellemes aromáju, zöldes árnyalatu, elég sötét színű csemege. Különlegesség!
-.-

Helyenként és időnként a következő növényekről kaphatók még fajtamézek: hárs, gyalogakác, japánakác, galagonya, málna, pohánka, facélia, bálványfa, tök, pusztai kutyatej, koriander, mustár, gesztenye.




Vegyes mézek

Ha a méhek sokvirágu tarka réteken, díszkertekben, botanikuskertekben gyűjtenek; vagy amikor a méhész ritkábban perget, a különböző eredetű nektár vegyes mézzé érik. Összetétele évszakonként és tájanként mindig más és más.
Vegyes mivoltából következik, hogy sokféle cukrot, szerves savat, illóolajat, ásványi elemet tartalmaz, ami fokozza kedvező élettani hatásait.
A Kárpát-medencében 700 növényfaj iránt érdeklődnek méheink. Ezek a legnagyobb botanikuskertben sem találhatók meg mind. Egyes méhészetek egy évben 40-50 különböző növény termékeivel találkoznak. A vegyes mézek ennek megfelelően illóolajokban, ásványi anyagokban mindig gazdagabbak mint a monomézek. Ez a tény humán egészségügyi szempontból előnyös, a kereskedelem szempontjából viszont hátrányos, mert nem standardizálhatók. Minden vidéken és minden évben mások, egyediek.




Bioméz

Az utóbbi években a reformtáplálkozás terjedésével megnőtt az igény a biomézek iránt. Ezt a folyamatot felismerve egyre több méhész állít elő bioterméket. A bioméhészet feltételrendszere alapján a Biokultúra Egyesület szigorú és rendszeres ellenőrzéseket végez. A termékeket kémiai vizsgálatoknak vetik alá, amelyek alapján minősítésre kerülnek.

A magyar méhészet fejlődését jelenti a rakodó kaptárakra való áttérés és ezzel együtt a fajtaméz választékának bővülése.
A haladás mértékét erősen befolyásolja a fogyasztók érdeklődése, igénye, amit okos marketing-tevékenységgel lehet fokozni, változatosabbá tenni

Összefoglalás

Az egyes fajtamézek egymástól jellegzetesen különböznek ízben, színben és egyéb fizikai tulajdonságban, valamint - ezzel összefüggésben - élettani hatásban is. Ezért: a sok méznél előnyösebb sokfélét fogyasztani.
Minden háztartásban legyen többféle méz, hogy hangulatunknak és egészségi állapotunknak megfelelően lehessen kiválasztani a legkedvezőbbet.
Fontos, hogy rendszeresen fogyasszunk mézet, ezt pedig megkönnyíti a változatosság
.
Méhészeti Terméktanácsnál regisztrált
mézkereskedők, exportőrök és feldolgozók

Cég/Vezető Cím Telefon/Fax
1. AKTIVITÁS Ipari és Kereskedelmi Kft. Koller László 2440 Százhalombatta,Bláthy Ottó. u. 1. Tel./Fax.: 23 355-525
2. ARANYNEKTÁR Kft.Takács Ferenc 2336. Dunavarsány, hrsz. 2439. Tel/Fax: 24 483-122 24 483-117
3. BUDAVIDÉK RT. MELLIS MézüzemMadár István 2030. Érd, Szántó u. 18. Tel/Fax: 23 365-016
4. EAST FOOD Kereskedelmi Kft.Gosztola György 9022 Győr, Újvilág u. 1. I.2. Tel: 96 439-698 96 439-470Fax: 96 336-159
5. EGA-HOM Méhészeti Kft.Mezőfi József 6500. Baja, Kálmán kir. u. 15. Tel/Fax: 79 324-771
6. FABI BT.Fabi László 2027. Dömös, Kossuth L. 151. Tel/Fax: 33 482-185Tel: 60 347-548
7. JÁSZ PRODUKT Kft.Andráskó Zsolt 9024 . Győr, Kálvária u 2/b. Tel.: 96 414-849Fax: 96 414-853
8. Kosik Mihályné 2676. Cserhátsurány, Kossuth út 10. Tel: 35 357-530Fax: 35 300-015
9. KOZÁRI ÉS TÁRSA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Kozári Ottó 8900. Zalaegerszeg, Bíró M. u. 8.Levelezési cím:8900. Zalaegerszeg, Pf. 60. Tel/Fax: 92 330-071
10. MELLIFERA Kft.Dr. Lányfalvi Sándor 2100. Gödöllő, Tessedik S. u. 4. Tel: 28 420-058Fax: 28 430-993
11. MÉHKAPTÁR Kft.Firneisz Miklósné 1125. Budapest, Diósárok u. 55. Tel/Fax: 1 202-2408
12. "MM" MÉHÉSZETI Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.Pongrácz Ferenc 8900. Zalaegerszeg, Galamb u. 5. Tel./Fax.: 92 321-489
13. MÉZ-VILÁG Kft.Wild János 2100. Gödöllő, Honvéd u. 28. Tel: 28 423-013 28 423-014Fax: 28 423-012
14. NEKTÁR FLÓRA TRADE Kft.Léner József 6512. Szeremle, Dózsa Gy. u. 22-24. Tel/Fax: 79 376-251
15. NATUR SZ KFT.Szuhányi Istvánné 2128. Vizslás, Kossuth út 134. Tel/Fax: 32 444-055
16. PANNON HONIG Kft.Fazekas Gyula 1067. Budapest, Csengery u. 53. Tel: 428-0697Fax: 428-0698
17. SÁGHEGY BTKovács Miklós 9501. Celldömölk, Pf. 18. Tel/Fax: 95 486-044
18. SELECTA FLÓRA Kft.Kiss László 9700. Szombathely, Szabó M. u. 50. levelezési cím: 8313. Balatongyörök, Petőfi u. 29. Tel/Fax: 30 9460-720, 83 346-196
19. Szeredi LászlóMéhész 8086. Felcsút, Fő u. 6. Tel: 22 353-221Fax: 22 253-641
20. Y-FOOD Élelmiszeripari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Daróczi Lajos 4100. Berettyóújfalu, Tardy u. 75.levelezési cím:4164. Bakonyszeg, Pf. 7. Tel/Fax: 54 469-101


Méz és méhészeti termékek termelésének, felvásárlásának, kereskedelmének összhangja, mézpiaci rendtartás, termelési és árinformációk:

MÉHÉSZETI TERMÉKTANÁCS
Kékes Gábor elnök, Wild János választmányi elnök, Illés Kálmán ügyvezető
H-1091. Budapest, Üllői út 45.
Tel/Fax: 36-1/ 215-6632, 217-0791, 456-0577
E-mail: meheszet@mail.datanet.hu
Internet: w3.datanet.hu/~meheszet


  INFORMÁCIÓK
   AGRARAGAZAT
   TRANSPACK
   
   
    







Top 100 Best Websites






ÚJSÁGOK

ÁRUHÁZ

FORDÍTÁS

LOVAGLÁS

KUTYA

MAGAZIN

FOTO

TÁVMUNKA

VADÁSZAT

INGATLAN

BOR

AGRAR

TERMŐFÖLD

GALÉRIA

MODELL

ÁSVÁNYVÍZ

MÉHÉSZET

TOURIST